A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-17 / 16. szám

2. OLDAL Á Jő PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította "Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 8736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 # LTAZÁSA HOLDRA Irta: EDGAR ALL EN POE (1809-1849) II. ELŐFIZETÉSI DIJAK: í*y évre________________$6.00 fél évre _______________$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year_______________$6.00 Half Year ...............................$3.50 Second Class Mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. EMBER ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT Már nem Verne Gyulák álma az élő csillag, a Föld körül a mindenségben keringő ember, hanem annyira valóságos terv már, hogy hivatalosan jelentheti a had­vezetőség: Útban van a légüri hajózás programja, a Project Mercury. A haderő minden ágából kiszemel­tek több mint száz fiatal embert és tudományos ala­possággal megvizsgálták, vájjon alkalmasak-e arra, hogy úttörő misszióra lehet őket küldeni a világűrbe. A száz közül aztán kiválogattak hét “válogatottat” és amikor elkövetkezik a nagy nap, a hét közül egynek a kezébe fogják nyomni az első légüri körutazásra szóló amerikai útlevelet. Hogy ki lesz ez a szerencsés hetedik, azt ő és a többi hat csak abban a történelmi pillanatban fogja megtudni. Mind a heten kipróbált katonai pilóták, mind 30- on felüli érett férfiak, mindnek van felesége és egy vagy több gyermeke. És mindegyik azt mondja, hogy feleségeik hozzájárultak a merész vállalkozáshoz. A kiválasztott hetek kiképzése, előkészítése a nagy útra évekig fog tartani. Aztán egy napon beül az egy kivá­lasztott egy légmentesen elzárt mübolygóba és felre­­pél Ég és Föld közé a mindenségbe, ahol még magas röptűk madár sem keringett soha, és szélnél, hangnál sebesebben keringeni fog a Föld körül és — idelent milliók szivszorongva fogják várni a hirt, hogy sike­rült-e visszatérnie a Földre, családja körébe, otthoná­ba. Nevét ma senkisem tudja, de azon az eljövő1 törté­nelmi napon szárnyára veszi a hir és időtlen időkig megőrzi a történelem. Annak a történelmi fejezetnek címe ez lesz: “Az első ember Ég és Föld között”. Április 18. — Ma a látszóla­gos holdtömeget végtelenül nagyobbnak találtam, és oly sebesen estem ezen égitest fe­lé, hogy egész testem reszke­tett. Még emlékezhetünk, hogy a holdbautazás lehetősé­ge fölötti vizsgálódásaim első stádiumában föltettem, hogy a hold körül annak megfelelő sűrűbb légkörnek kell lennie, éspedig a sok ellenkező elmé­let és azon általános vélemény mellett is, hogy a holdnak légköre sincs. Nézetemben leg inkább Lilienthal Schröter észleletei erősítettek meg. E hires csillagász a harmadfél napos holdat naplemente után észlelte, mielőtt a sötét rész látható volt és észleleteit ad­dig folytatta, mig a nap ismét látható lett. Majd nemsokára az egész sötét karima kivilá­­gosodott. A csúcsoknak a fél­körből való ezen kinyulása né­zetem szerint egyes-egyedül a napsugaraknak a holdlég­körben történt megtörésétől származhatott. E légkör ma­gasságát 1356 lábra számí­tottam, mely a sötét holdfél­gömbnek annyi megtört vi­lágosságot adhatott, hogy szürkület állott be, mely vi­lágosabb volt, mint amilyen a földtől visszavert világosság, midőn a hold ujulásától mint­egy 32 foknyira van. E szem­pontból kiindulva föltevésem az volt, hogy a legnagyobb magasság, melyet a napsuga­rak megtörni képesek, 5376 láb. A holdba való biztos leszál­lásomat természetesen kellő sűrűségű légkörellenállásától, vagy jobban mondva segélyé­től tételeztem föl. Ha e fölte­vésem téves, akkor készen le­hetek arra, hogy ezen égitest sziklahegyein nyomorultul összezuzódom. Valóban, most már elég okom volt arra, hogy félelemmel nézzek utazásom vége felé. A holdtól való távol­ságom aránylag jelentéktelen volt: mig a munka, melyet a légsiirités kivánt, éppen nem könnyebbült és mi sem mu­tatott arra, hogy a ritka léget sűrűbb váltja fel.. Április 19. — Ma reggel légszivattyúm működésében fölismerhetetlen vált ozás állott be. Éppen kilenc óra lehetett. A hold felülete rend­kívül közel volt, minélfogva félelmem is a tetőpontra emel­kedett. Tíz óra felé a holdlég-A Jó Pásztor Verses Krónikája CINEGE Irta: SÍK SÁNDOR Keriünk bokrán cinege, cinege. Szobámba behallik éneke. 200 MILLIÓ Íf/Fr A National Geographic Society tanulmány mertette nemrég a sajtó. A rovarokról szóló kimutatás szerint a föld “igazi őslakói” a rovarok. A szúnyogok, legyek és rokonaik már akkor benépesitették a földet, amikor itt még semmiféle más élőlény, főleg emlős, nem létezett. 200 millió éve élnek itt. A rovarok békéje és biztonsága véget ért a mada­rak megjelenésével. A modern repülőgép, bármilyen gyorsan halad is, távolról sem olyan tökéletes gépezet, mint akármelyik kis rovar szárnya. Egy közönséges házilégy ügyesebben száll a levegőben, könnyebben kering, mint a lármás jetrepülőgép. A szitakötő valamennyi között a leggyorsabb, óránkint 43 mérföldes sebességgel halad. A méh 8 mér­földet tesz meg egy óra alatt. Mindebből az a tanulság, hogy az embernek sem­mi oka olyan nagyon büszkének lenni okosságára, tech­nikai tudására. A természet, amely a föld élőlényeit különféle tulajdonságokkal ruházta fel, még mindig előnyben van fölöttünk. A NAGY TANÍTÓ A nagy tanitó — irja Clifton Fadiman, napjaink egyik kiváló kritikusa — sohasem népszerű abban az értelemben, ahogy például sikeres politikusok népsze­rűek. Ennek oka pedig az, hogy valami sokkal mé­lyebb és alaposabb dolog érdekli, mint'az ifjúság sze­mében való népszerűség. A nagy tanitó feladata az if­júság agyának kipallérozása és ez hosszú, fájdalmas feladat. Tudja, hogy a keze alatt levő emberanyagból kerülnek ki a jövő vezetői — de közülük kerülnek ki a jövő gyilkosai, a jövő bűnözői is. Jórészt az ő befo­lyása fogja eldönteni, hogy melyik . . . Azt hisszük, ennél találóbb é igazabb szavakat a tanitó kötelességéről ritkán Írtak. A tanitó kötelessé­ge a jövővel szemben óriási, mert hatása a befolyásol­ható gyermekiélekre talán még a szülőkénél is nagyobb. A tanitó, aki csupán népszerűségre törekszik, elha­nyagolja kötelességét a jövőben szemben. Nem szük­séges, hogy a tanitó népszerűtlen legyen növendékei előtt — ez csak akadályozza munkájában —, de ha iga­zán jól teljesiti kötelességét a jövővel szemben, a nagy tanitó azt fogja találni, hogy tanításainak hatása min­den ércnél maradandóbban él a következő nemzedék­ben. ÖREGSÉG ÉS TÜDŐRÁK A világsajtó beszámolt róla nemrég, hogy újabb alapos vizsgálatok eredményeképpen megállapították: a cigarettafüst tüdőrákot, korai halált okoz. A másik felfedezést a bostoni egyetem biokémiai Bifepelleii olvasok. ^ könyvek, hírlapok. Érielek pajtás, cinege, cinege! Azt fülyörészed: "Minek e? Minek-e? Tisztes a munkád, szereted, szereted, Az ágyad fejénél feszület, feszüléí; Nem elég ennyi? Mire több? Mire több? A többire, hékám, fütyülök, fütyülök!" Igazad van, pajtás, cinege, cinege. Egy fütty az ember élete. Egy pici fütty az életem. Elég az gondnak, hogy szép legyen! Elég az gondnak, hogy jó legyek Mindenkinek, amig lehetek. Mire nekem bánnom, igaz-e: Bolond-e más, vagy gonosz-e? Ember öröme, panasza. Úgyis az Úristen igaza. Feneketlen a világ feneke. Igaz-e, pajtás, cinege, cinege! Egy az igazság, kicsikém. Egy az okosság, tudom én, tudom én: Vagyok-e Isten gyereke. Mint te kicsi testvér, cinege, cinege. tanára: dr. F. Marrott Sinex tette. Rámutatott arra, hogy a cigarettafüstből kiszűrt acetaldehyde nevű ve­gyi anyag kiszárítja a dohányosok bőrét. Ez az oka an­nak, hogy a cigarettázó nők bőre korán ráncosodik, va­lósággal kicserződik. Ráadásul még érelmeszesedést is kapnak a dohányosok. , Jól idevág ezzel kapcsolatban a kereskedelmi mi­nisztérium kimutatása, amely szerint soha annyi ciga­rettát nem vásároltak még Amerikában, mint az el­múlt évben. Hála az ügyes hirdetéseknek, már a gye­rekek is dohányoznak és évente kétbillió dolláros for­galmat bonyolít le a dohányipar. Az orvosok kiordithatják a tüdejüket, a dohányo­sok rájuk se hederitenek. Inkább vállalják a tüdőrákot, semhogy lemondjanak a dohányzásról. Ha valaki saját életét kivánja megrövidíteni 5-6 évvel, ez az illető ma^ gánügye. De miért gyűjtenek akkor úgyszólván min­den héten a rákkutatás céljaira? Miért akarják erő­szakkal megmenteni azokat, akik önmagukon sem haj­landók segíteni? kör jelentékeny sűrűsödését észleltem. 11 órakor már csak keveset kellett légszivattyúm­mal dolgoznom. 12 órakor egyik ablakot némi vonakodás után kinyitottam, kinéztem és miután semmi kellemetlen­séget nem éreztem, a kaucsu­­kot a sajkáról lebontottam. E meggondolatlan és veszélyes tett következménye, mint elő­re gondolhattam volna, gör­csök és nagy főfájás volt. Mi­után azonban ezek és más sé­relmek, melyek a légzésben előfordultak, életemet nem veszélyeztették, megnyugod­tam azon reményben, hogy a szenvedések nemsokára meg­szűnnek, miután folyvást a sűrűbb légrétegekhez közeled­tem. A közeledés még mindig a leggyorsabb volt és csakha­mar ijedtségemre gyanítot­tam, hogy ha az égitestet kö­rülvevő légkör sűrűségében nem is csalódtam, mégis alig lehet az oly erős, hogy a göm­bömet és sajkáját a benne le­vő teherrel együtt fönntart­sa, mit hirtelen esésem tanú­sított. Kétségkívül az elérni ki­vánt csillagzathoz egészen kö­zel voltam és folyvást a leg­borzasztóbb sebességgel es­tem. Pillanatot sem vesztet­tem tehát, hanem a hajóter­­het és vizeshordókat azonnal kivetettem: ezután süritő­készletemet kaucsukzsáko­­mat és mindent, ami még a sajkában volt, ugyanazon sors érte. Minden hasztalan volt. A borzasztó sebes esés foly­vást tartott és csakhamar félmérföldnyire voltam a holdtól. Azonnal levetettem kalmtoi^xLJ^-aiymaimat. ka­héz sajkát is elolfWftam; ez­után két kezemmel a gomb hálózatába kapaszkodtam és alig volt annyi időm még, hogy egy pillantást vessek ¥ ' azon számos kis házacskára melyek, amennyire a szem el­látott, a területet elborították, midőn egy sajátságos külsejű város kellő közepén iszonyú tömeg és csúnya teremtmény közt leestem, melyek egyetlen szót sem szóltak, és a legki­sebb mozdulatot sem tették arra, hogy segítségemre jöj­jenek. Egy bárgyú csoport­hoz hasonlóan és nevetsége­sen vigyorogtak rám és lég­gömbömre félszegen néztek és karjaikat oldalukhoz szorí­tották. Teljes megvetéssel fordultam el tőlük és midőn a föld felé néztem, melyet csak néhány nap előtt és talán örökre elhagytam, és egy égi­testet láttam, mely mintegy két fok átmérőjű sötét réz pajzshoz hasonlólag, mozdu­latlanul állott fölöttem az ég­boltozaton és egyik karimá­ján a legfényesebb arany vo­nalat tüntette elő. Földnek vagy víznek nyoma sem lát­szott; minden változatos fol­tokkal volt elhomályosítva. (Vége.) HALHATATLAN WASHINGTON — A Leg­felsőbb Bíróság újra elvetet­te Caryl Chessman folyamo­dását, hogy az alkotmány ér­telmében jogalap nélküli fog­­vatartását szüntessék meg és bossássák el őt — a siralom­házból. Chessmant 1948-ban szexuális erőszak és ember­rablás kísérlete miatt halálra Ítéltek s ő azóta a St. Quentin fegyházban a villanyszék te­rem előszobájában vár, vár és vár és ir, ir. Regényeket- ir. Első regénye országos siker, best seller volt. Tíz év óta már hatszor volt kitűzve villanyszékbe ülteté­se, de mindannyiszor halasz­tást kapott. AZ ORVOSI RENDELŐ TITKA Lcpine párisi rendőrfőnök emlékezéseiből — Soha nem^Aem rá ennek az embernek a tit­kára. Szokásotnt|^»]térően, mikor gyanúba esett, nem vezettettem eim hanem megidéztem, írásos idé­zéssel egy ügyben tanúkihallgatásra. Tanúkihallga­tásra, mondom, mégis gyanút fogott Lubress mester s magán is kipróbálta titokzatos foglalkozását. Per­sze meghalt, igy magával vitte a sírba titkait, me­lyek talán a század legsötétebb bűneseteit takarták. Dr. Lubressről tudta a rendőrség, hogy különös kapcsolatokat tart fenn, de nem tulajdonítottunk neki nagyobb fontosságot. Igen sokan keresték fel külföldiek a rendelőjét. Kitűnő orvos hírében állott, csak az nem tetszett nekem, hogy bizonyos Keletről jött szektáriusok s egyéb gyanús alakok sűrűn láto­gatták. Egy alkalommal a véletlen úgy hozta, hogy egy nagyobb kasszafurás tetteseit majdnem tetten érte a rendőrség, egy arrajáró járőr ébersége folytán. A rendőrök behatoltak Leubiteu márki dúsgazdag ban­kár villájába, melyben a kasszafurás történt s leg­nagyobb meglepetésükre egy sötétarcu fiatalembert találtak elrejtőzve a lakásban, akinek a kasszafurás­­hoz semmi köze nem volt. A fiatalembert behozták a rendőrségre, ahol megállapították, hogy arab szár­mazású és az oxfordi egyetemen orvosi diplomát szer­zett. Miután nem tudta magyarázatát adni, hogy a késő esti órákban mit keresett a bankár villájában, letartóztattuk. A fiatal arab orvos letartóztatási ideje alatt a legkomolyabb hallgatásba burkolózott s az is a vé­letlen játéka volt, hogy megtudtuk Lubress doktor­ral való kapcsolatát. A letartóztatott orvosnak meg­engedtük, hogy táplálékot kívülről hozathasson be, taktikai okokból. Az ebédet mindig egy éttermi szol­ga hozta be, amit mi minden alkalommal alaposan átvizsgáltunk. így bukkantunk rá egy darabka cé­dulára, mely a metélt tészta közé volt keverve, vé­konyra összegöngyölve. A cédulán dr. Lubress figyel­mezteti a fiatalembert: ne feledkezzen meg az eskü­jéről. Ezután küldtem idézést az orvosnak, aki az idé­­. zés átvétele után megmérgezte magát és meghalt. ^ De az arab orvos még mindig nem akart tudni semmiről, nem akarta ismerni dr. Lubresst sent. “Ké­sőbb mégis megtört és vallott. Elmondta, hogy az ön­gyilkossá lett Lubressnek messze elágazó összekötte­tései vannak, szinte Európa minden városában van-, nak megbízottai, akik Lubress p'ácienturáját bizto­sítják. Lubress főfoglalkozása az volt, hogy meg­könnyítette azok szándékát, akik önként pkartak megválni az élettől, de minden esetben vállalkozott arra is, hogy megbízásból tegyen el valakit láb alól, ha ezt jól megfizették. Erre a célra tartotta fölhaj­tóit s módszere a következő volt: A kiszemelt áldozat lakásán valami űrüggyel megjelent Lubress egy meg­bízottja, helyesebben cinkosa s betanult módszer sze­rint elhintett valami fertőző baktériumot a lakásnak bizonyos részében, vagy ha ez lehetséges volt, a ki­szemelt áldozat poharában. Rendkívül óvatosan járt el ennél az aktusnál, az elhintett baktérium nem oko­zott tulnagy veszedelmet, nehogy a beteghez sürgő­sen más orvost kelljen hivatni, aki esetleg a fertő­zés formációira rájöhet. A Lubress-bacillusok csak nyomasztó, tartós bágyadságot idéztek elő, ami szük­ségessé tette, vagy legalább is jogcímet adott arra, hogy a beteghez egy párisi specialistát hívjanak. Ez a specialista volt Lubress, aki megjelent a betegnél s gondoskodott arról, hogy — többé fel ne gyógyul­jon. Az arab orvos elmondotta, hogy ő is egy ilyen felhajtó, helyesebben segéd volt Lubress rendelőjé­ben s a bankár villájában a baktériumok elrejtése miatt járt. Több “esete” heki nem volt — állítólag. S miután Lubress szolgálatában rövid idő óta állott, nem tud arról sem, hogy főnökének hány “esete” volt. Bizonyára sok, hiszen Lubressnek két-három bérpalo­tája volt Párisban, amit harminc évi prakszisa alatt szerzett. Titkait persze a sírba vitte s az a néhány évi fegyház, amit a fiatal arab orvos kapott, bizonyá­ra közel sem járt ahhoz a büntetéshez, amivel dr. Lubress titkai megtoroltattak volna. Hála és köszönet ALLEN PARK, Mich. — Mrs. Irene Mánké a supermar­­ketből hazatérve, a konyha asztalán szétteregette a be­vásárolt élelmiszereket és a csomagok közt talált ehetet­len dolgokat is: egy papír­zacskóban sok pénzt és csek­ket. Telefonált a supermar­­ketba, mindjárt jött — ahogy mondani szoktuk: lóhalálá­ban — a manager, fogta a pénzzel teli zacskót és elsza­ladt, még annyit se mondott, hogy “köszönöm.” Dupla vagy semmi TRAVERSE CITY, Mich. — David Murray középiskolai tanitó és felesége a londoni Lloyds biztositónál 100 dollá­ros biztosítást vettek ki, amelynek értelmében 1000 dollárt kapnak, ha az asszony­nak megint, mint már kétiz­­ben, ikrei születnének. A Murray házaspár megnyerte a fcgadás-jellegü biztosítást és az újszülött ikreknek már van 1000 dollár alaptőkéjük. 53

Next

/
Thumbnails
Contents