A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-03 / 27. szám

' 8-IK OLDAL A J0 PASZTüE Pünkösd után G. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Márk 8. fej., 1—10 Ama napokban, midőn ismét hatalmas sereg va­­la együtt és nem volt mit enniök, magához hiván a tanítványait, mondván nekik: Szánom a sereget, mert im már három napja tartanak velem s nincs mit enniök, és ha étien bocsátom haza őket, ellan­kadnak az utón, mert némelyek közülök messziről jöttek. Felelék neki az Ő tanítványai: Honnan elé­­:,üthetné ki az ember ezeket kenyérrel itt, a pusztá­ján? És kérdé őket: Hány kenyeretek vagyon? Azok pedig mondák: Hét. Erre parancsolá a seregnek, hogy telepedjék le a földre. S vevén a hét kenyeret, hálát . tdván, megszegé és tanítványainak adá, hogy elé­­jök tegyék, és a sereg elé tevék. Egy kevés halacská­juk is vala, azokat is megáldá és eléjük téteté- És evének és jól lakának. S a megmaradt hulladékok­ból hét kosárral szedtek fel. Valának pedig, akik et­ek, mintegy négyezren. És elbocsátá őket. ’ SZENTBESZÉD A mai szent evangéliumban a sokezer embert tápláló Krisztus bámulattal tölti el az embert. — Hát hogyan? — kérdjük — a földiek meg­vetésére buzdító Krisztus most földi táplálékot is nyújt az embernek? . • . Hiszen a tömeg étlen-szom­­jan, mindenről megfeledkezve hallgatja az evangé­lium tisztán csengő szavait! De Krisztus nem feledkezik meg arról, hogy az embernek táplálékra is szüksége van. A bajbajutott ember pedig milyen könnyen hajlandó elhinni, hogy az Isten megfeledkezett róla! íme, előttük a példa, hogy az Ur sohasem feled­kezik el róluk még akkor sem, hogyha mi magunk elfeledkeznénk is magunkról. Van ugyanis isteni Gondviselés, amely kiterjed az ember minden ügyére, mert ne feledjük el, hogy semmisem történik Isten rendelése nélkül, vagy leg­alább is az Ő megengedése nélkül. Végtelenül jó és bölcs az Isten, csakis olyasmit rendel el és csakis olyasmit enged meg, ami lelkűnknek javára válik, még ha az ember ezt nem is látja. Ezt mondotta Tóbiás is fájdalmai között, mi­kor mindene elpusztult már ás ráadásul oly súlyos sebeket, fekélyeket kapott, hogy a szemétdombon cserepekkel vakargatta azokat: “Igaz vagy én Uram és minden utad igazság és Ítélet.” A Bölcsesség Könyve hasonlóan ir: “A te kor­mányzásod elér végtől-végig erősen, ó Uram ,és min­dent kellemesen elrendez”. Főképen Szent Pál hangsúlyozza ezt az igazsá­got: “Tudjuk pedig, hogy az Isten mindent javára változtat azoknak, akik őt szeretik.” De hogy ezt a tanítást mi is megérthessük, szük­séges, hogy a földi élet minden eseményét az örök­kévalóság szempontjából nézzük, hisz az Isten azért küldi reánk sokszor a földi megpróbáltatásokat, hogy megjutalmazhasson a másvilágon. Minden az örök cél szolgálatában áll. Még a rossz is, a szenvedés is arra szolgál, hogy megtisztítsa lelkünket a bűn következményeitől és alkalmat adjon érdemgyüjtés­­re. Nehéz időket élünk most. A rossz gazdasági vi­szony megcsappantotta a kereseti lehetőségeket, csökkentette a munkaalkalmakat. Mindenki kesereg és panaszkodik, mert nem tudja, mit hoz a jövő szá­mára. A hitből élő ember nagyon jól tudja, hogy köte­lessége mindenben Isten akaratában belenyugodni úgy a jó-, mint a balsorsban, az idők viszontagságai­ban, sorscsapásban, nyomorúságban épen úgy, mint bőségben. El, kell mondnunk a türelmes Jobbal: “Ha a jó­kat elvettük Isten kezéből, a rosszakat miért ne ve­gyük el?” És ha mindent megtettünk, amit tehettünk, le­gyünk nyugodtak, az Isten jósága segítségünkre siet és nem küld reánk megpróbáltatásokat — erőnkön felül Az uj divat Guianában Guina angol gyarmat kereskedelmi minisztere, Dr. Cheddi Jagán, Londonba utazott és az angol kor­mánytól 112 millió dollár financiális segélyt kér, két­­szeramnyit, mint amennyit az angol kormány erre a célra rendelt. Miért kell több pénz? Azért, mondta a miniszter, mert a gyarmatban nyomasztó a munkanélküliség és ezzel kapcsolatban félelmetesen megnövekedett a fiatalkorúak bűnözé­se, és az anyaországnak erkölcsi kötelesége, hogy e bajokon segítsen. És még valamit mondott a gyarmati miniszter. Azt imondta: Ha az angol kormány nem adja a kért összeget, majd megadja más. Eszerint az uj divat elérte a messzi Guianát. “Ha te nem adsz, majd ad a szovjet” — ez az uj divat jel­szava. Az ontarioi Hamiltonban egy 125 láb magas acéldaru zuhant egy autó parking telekre, összetörve egy tucat automobilt. A SZŐLLŐ ÉS KENYÉR SZABADSZÁLLÁSI TEMPLOMA A nagymise gyertyáinak fényében olyan ez a főoltár, mintha magáról az oltárkép­ről, Lisieuxi Szent Teréz mel­lől és kezéből hullana alá a gyertyalángok és a virágszir­mok rózsaszínű havazása. Az ablakokon át mézszinü és mézillatu napfény ömlik be a templom zsúfolt hajóiba, hol templomunk búcsúját és uj­­jáalakitása utáni ujjászente­­lését ünnepük a hívek. Még­pedig valóiban egy nagy-nagy család együttes örömének oly finom bensőségével, amihez hasonlót kevésszer lát a mesz­­sziről jött látogató. Mi lehet a titka ennek a bensőséges örömnek? A tör­ténelemmel válaszol rá Szabó György plébános. — Szabadszállás az egyik legrégibb jász és kun telepü­lés. S a török idők után is a legelső helyek közé tarto­zik, ahol a Duna-Tisza közén uj erőre kap az élet. De ép pen az ujratelepülő lakosság itt tisztára protestáns. A múlt század elején a városnak csak négy családja katolikus. Szá­muk megszaporodása, majd magasbatörése a határ feltö­résével és a gazdasági élet fellendülésével párhuzamos; négyezerötszázas létszámuk kai ma már egyharmadát al­kotják a most is óriási tanya­határral rendelkező község lakosságának. Az itteni katolikus hívők­nek azonban osztozkodniok kellett a Duna-Tisza köze nagy egyházmegyéjének sor­sában, s meg kellett várniuk, mig a modern pasztoráció sa­ját plébániát tud szervezni nekik. Még az első világhá­ború alatt is az izsáki plébá-A SZENTSZÉK A BRÜSZ­­SZELI VILÁGKIÁLITÁSON A nemzetközi kiállítások történetében először jelent­kezik a Szentszék a brüsszeli világkiállításon való részvé­telével. Pavillonja és temp­­lomkápolnája a francia, az amerikai es a szovjet pavillo­­nctk között épült. A pápai kiállítási épület anyagának vezető gondolata: az ember ás az Isten. Hárem emeleten mutatják be, hogyan tett ele­get az egyház krisztusi kül­detésének az apostoli korszak óta és milyen munkásságot végzett a történelem évszá­zadaiban nemzetek és világ­részeik között. • A kiállítási templom berendezését külön­böző népek nemzeti bizottsá­gaira bízták, különösen fran­ciákra és németekre. A főol­tárt német művészek építtet­ték, OiMriiszientséig kápolnájá­nak, valamint a templom fő­homlokzatának freskóit pe­dig francia művészek íkészi­­tettéík. niához tartoztak, amelsynelk területe jó napi járóföldre terjedt ki. Szabadszállás csak harminc évvel ezelőtt, 1927- ben kapott plébániát. Olyan körülmények között, hogy a megszervezésére ide küldött első plébánosnak a szó szoros érteiméiben missziós terüle­tet kellett látnia. Ezért hatá­rozta el, hogy az akkor még csak ideiglenesnek szánt s más épülettel egybeépített p lébá nia-kápo Ina védős zen t­­jévé Lisieuxi Szent Terézt, a missziók védőszentjét vá­lasztja. Elmondja ezt, s a plébánia “História Domus”-ában meg­mutat egy feljegyzést, mely­nek jellegzetessége miatt be­le kell majd kerülnie a mo­dern magyar egyháztörténe­lembe. Az uj plébánia egyik első eseménye egy tanyai if­­ju-pár esküvője volt. Amikor az őket hozó kocsi odagördült a templom mellé, a menyasz­­szony egy darabig nem mert leszállpi a kocsiról: életében először ott, a templom ajtajá­ban látott katolikus papot! Ez azonban harminc évvel ezelőtt volt. A továbbiakban a plébánia hamarosan viruló hitélet kerete lett. S már évekkel ezelőtt kinőtte régi ruháját a kápolna, mig végre a mai templommá nőtt, s most hozzárendezték és ha­jóivá olvasztották az eredeti­leg más célt szolgált épület többi helyiségeit is. Ezekkel az alacsony templomhaj ók­kal, zöld oszlopaival olyan, mint valami modern felfogá­sú őskeresztény bazilika! Kis végző pestlőrinci esperes-plé­bános Nagy János ajkán a szöveg: “Urunk, szentelt meg ezt a házadat is, mint aho­gyan megszentelted Ábra­hám, Izsák és Jákob hajlé­kát . : .” S miközben ő kö­rüljár és a szentelést végzi az Egyház hatalmával: maga a Szentháromság jár körül és szenteli meg az uj falakat, amelyeket az öröm, hála és derű szépségével tölt meg azok ragaszkodása, akik ezt a hajlékot az isteni jelenlét­nek és a maguk lelkének meg teremtetteék, megnagyobbi-. tották és vadonatújjá ékesí­tették . . . GYÁSZMISE NAGY IMRÉÉRT BiÉCiS. A Szt István székes­egyházban nagy gyászmi­sét tartottak a kivégzett Nagy Imréért, amelyet azért aján­lottjaik fel magyar meneküli­tek, mert Nagy református vallásu létére az Egyháznak nagy szolgálatot tett azzal, hogy Miindszemty bíborost szabadlábra helyeztette. A gyászimisén több mint 4000 magyar menekült volt jelen, akik azután az orosz követ­ség ellen indultak tüntetni. A rendőrség több miint 30 em­bert őrizetbe vett. Ennek ellenére kisebb csoportok mégis eljutottak az orosz kö­vetséghez és minden különö­sebb incidens nélkül tüntet­tek. ÉHEZŐ NÉP bazilika, amelyet valóban a hozzá való szeretet és ragasz­­kadás teremtett újjá a kőmű­vesmunkától a falfestésig, az uj oltárképig, a menyezeti jelkép-freskóig. A szentély felett a Hát Szentség ábrázolásai, a hajók felett pedig az Egyház és Krisztus szimbólumai s meg­ismétlődve a Kenyér és a Sző­lő ábrázolása. Kenyér és sző­lő a nagy tanyahatár fő ter­mékei s egyúttal a velük az Oltáriszentség tovább élő Krisztus jelképei. Ami itt van, mai tündöklőén friss szépségében, az mind kenyér­ből és szőlőből lett, abból ad­ták a hívek, akik közül há­romezer még ma is tanyai la­kó. Nem egy messze-messze kilométerekről látogatja meg templomát és ennek Lakóját. De eljönnek Hozzá, adnak Neki és Érte. S földi munká­juk mellé és fölé magától ér­tetődően emelkedik a temp­lomuk oltára, körülövezve ezekkel a falakkal, amelye­ket az ő szeretetük teremtett. S a felszentelés szertartá­sában felzeng a szentelést Kovács Vince püspök, vica­­rms generális megbízásából Tizenhat katolikus pap ki­áltványt intézett„a columbiai kormányhoz, amelyben fel­hívja, azonnal nyújtson élel­miszersegélyt az éhező sze­gényeknek, akiknek száma a fővárosiban meghaladja a há­romszázezret. MÜNCHENBEN LESZ AZ EUCHARISZTIKUS VILÁGKONGRESSZUS 1960-ban Münchenben ren­dezik a 37-ik nemzetközi eu­charisztikus világkongresz­­szust. A kongresszus jelsza­va: “Pro munidli vita” (A vi­lág életéért) lesz. Nem fogadták az északi szomszéd baráti köszöntését SAN FRANCISCO — A ki­kötőbe befutott, baráti láto­gatásra a kanadai “Ontario” cirkáló hadihajó és tengerész szokás szerint 15 ágyulövés sei köszöntötte az amerikai haditengerészeti állomás ten­gernagyát. Ugyancsak hagyó mány, hegy ily esetben a disz Pünkösd után G. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 9. rész, 29. Azon időben bemenvén Jézus a hajócskába, átkele a tengeren és jőve az ő városába. S ime hozának neki egy ágyban fekvő inaszakadtat. S látván Jézus azoknak hitét s mondá az inaszakadtnak: Bízzál fiam, megbocsáttatnak neked a te bűneid. És ime néme­lyek az írástudók közül mondák magukban: Ez ká­romkodik. S látván Jézus az ő gondolataikat, mondá: Miért gondoltok gonoszokat sziveitekben? Kérdem tőletek: Mi könnyebb, mondani-e megbocsájttatnak neked a bűneid, vagy pedig mondani4 Kelj fel és járj? . . Hogy pedig tudjátok, hogy az ember fiá­nak hatalma vagyon a földön a bűnök megbocsátá­sára, akkor mondá az inaszakadt embernek: Kelj fel, vedd ágyadat és menj házadba. És felkelve és haza méné, látván pedig ezt a seregek, megfélemlé­­nek és dicsőíték az Istent, aki ily hatalmat adott az embereknek. SZENTBESZÉD Az írástudók nem tartották Krisztust Istennek, hanem csak embernek és e tévelyben állandóan meg­maradtak; ennélfogva tehát folytonosan üldözték az Urat, egészen a kereszthaláláig. És látván Jézus az Írástudók gondolatait, mondá: miért gondoltok go­noszát sziveitekben? Mi könnyebb, mondani-e: Megbocsáttatnak neked a bűneid, vagy mondani: Kelj fel és járj? . . . Isten részéről mind a kettő könnyű, mert mind­két ténykedés csodamüvelet, melyhez Isten minden­ható erejére van szükség. A tehetetlen ember pedig egyiket sem viheti véghez; de az Írástudók előtt ta­lán nehezebbnek látszott a beteget egy szóval meg­gyógyítani, mivel ezzel semmi csalás nem lehetett összekötve . . . Jézus tehát az előttük nehezebbnek látszó dolog véghezvitele által meg akarta nekik mutatni, hogy ami előttük kevésbbé nehéznek látszik, azt is meg­teheti, vagyis a bűnöket is megbocsáthatja. Krisztus nemcsak mint Isten bocsátotta meg a tűnőket, de mint ember is, mivel emberi természete íz isteni természettel egy isteni személyben egye­sült s a Fiuisten második személyében állott: azért az egész világ bűneiért eleget tehetett az Ur; ennél­fogva Isten után a legfőbb tekintély és hatalom a bűnök megbocsátására vonatkozólag Krisztusnak adatott; — ezen tekintélyt és hatalmat másokra, tud­niillik a papokra is átruházta az Ur, hogy ők is megbocsáthassák a bűnöket. Végre mondá Jézus az inaszakadtnak: Kelj fel, vedd az ágyadat és menj házadba. Az Ur Jézus va­lahányszor valami csodát vitt véghez, mindannyi­szor hozzá szokott volt valamit adni, amiből a csoda valódisága s nagysága kitűnjék- így itt megparan­csolta az inaszakadtnak, hogy vegye fel ágyát, amely parancsnak inaszakadt készséggel engedelmeskedett s fölkele rögtön és haza méné, vállaira vevén ágyát, amint megparancsolta Krisztus és pedig a tőle nyert teljes egészség jeléül. Látván pedig ezt a seregek, megfélemlének és dicsőiték az Istent, aki ilyen ha­talmat adott Jézusnak, akit legtöbben csak csoda­tevő prófétának tekintenek. lövésekkel megtisztelt terv gernagy hasonló jóval felel, igy köszöni meg az üdvlövé­seket. De két óra hosszat csend volt a San Francisco öböl tájékán. Aztán végre megszólaltak a parti ütegek. Mi történt? Az történt, hogy az amerikai tengerészek nem hallották a 15 ágyulövést. Ők hangosabb szóhoz vannak szokva . . . Szabadtéri esküvő Lorainban a belváros üzleti ne­gyedében.

Next

/
Thumbnails
Contents