A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1958-08-22 / 34. szám
2-IK OLDAL A Jó PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította_________ Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: gy évre_________________$6.00 One Year----------------------------$6.00 él évre -$3.50 Half Year _ ---------$3.50 Second Class Mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. ORVOSI FOGADALOM Közel két lés fél évezred óta az orvosi erkölcstan alapelve az, 'hogy amit a görög Hippokrátesz hirdetett ki: hogy az orvos csakis a 'beteg javát köteles szolgálni. Meet a keletnémet szovjetzónában Hager professzor, a kommunista központi bizottság tagja, jénai tudós társaság előtt előadást tartott és f elvetette azt az ezmét, hogy a hippckráteszi fogadalmat ki kellene terjeszteni olyképpen, hogy az orvosnak kötelessége az egész emberiség javát is szolgálni. Mit jelentene ez? Az orvos keze alatt mindig csak egyik vagy másik páciens van. Hogyan szolgálhatja tehát a kezelő orvos a betegen kívül az egész emberiséget is? Erre a kérdésre legalább részleges feleletet adtak azok a német náci orvosok, akik zsidókon, lengyeleken, oroszokon, franciákon és más “alacsonyrendü” embereken — egészséges embereken is — életveszélyes, sőt biztosan halálosvégü injekciókkal kisérleteket végeztek a náci 'birodalom érdekében, amely egyet jelentett az emberiség érdekével. “Az emberiség érdeke” a kommunista értelmezés szerint azt jelenti, hogy a kommunista orvosnak nem kizárólag a beteg gyógyításá val kell tör ődnie, 'hanem a kommunista állam érdekével is, vagyis esetleg gyógyítás helyett a betegen, — vagy akár egészséges antikerrmuni: kín — ártalmas, veszélyes, gyilkos kisérleteket ;s kell \ égeznia. Ez nem erőltetett telemagyarázás. íme, mivel indokol’a meg java .tatát Hager tanár: “Az orvosaknak , 2g'(...c; :n.i; kell, hogy kiirthassuk korunk legszörayi/ b járványát, az imperializmust és a militari: must”. Az orvosnak meg kell engedni, hogy egészségé' en, testi épségében károsátoon imperialistákat és militaristákat, persze a kommunista imperialisták és militaristák kivételével. PANDA PROPAGANDA A panda egy ímedveíajta, furcsaképü, játékoskedvű állat, a gyerekek kedvence iaz állatikertben, áhol látni lehet, de a legtöbb állatkertnek nincsen pandája, mert ritka az ipse. Kínában egy német állatkereskedő talált egy díszpéldány pandát, pénzzé akarta tenni, felkínálta amerikai állatkerteknek és kapott is kedvező ajánlatoikat, 25,000 dollárig. De azt a díszpéldányt amerikai állatkert nem vásárolhatta meg, mer t a panda kínai eredetű áru és amerikai törvény tiltja a kommunista Kínával való kereskedést. A német nem tehetett egyebet, elvitte magával a hazájába a kommunista pandát. De ott nem tudta még eladni, mert a német állatkertiek nem oly gazda gok, mint az amerikai zoók, egyik sem kínál annyi márkát, amennyi 25,000 dollárnak felel meg. így hát a íkinái pandát a gazdája egyelőre kosztkvártélyba adta a frankfurti állatkertibe és onnan időnként vendégszereplésre viszi már állatkertbe. A legújabb állomás Berlin keleti szovjetzónája volt. Az Amerika által világpolitikai okokból a bevándorlásból kizárt pandát a kommunista városrészben ünnepélyesen fogadták s a szovjetzóna vezető lapja, a Deues Deutschland, vezércikkezett róla, imigyen: ““Washington retteg mindentől, aimii a kommunista Kínából jön; az amerikai politikusok attól félnek, hogy a kínai panda Amerikában béke propagandát csinálna”. A SZEMÉRMES GANGSTER A szenátusibünkutató bizottság előtt lefolyó vizsgálat egyik érdekes és jellemző mozzanata Tony Accardo kihallgatása volt. < A hírhedt raketeer mindent elkövetett, hogy elkerülje a TV kamarákat. Nem akarta, hogy szomszédai, akik otthon ülve figyelték a TV előtt a kihallgatást, lássák és hallják őt, amint dadogva felel a ‘hozzá intézett kínos kérdésekre. A racketeer ugyanis -más ember a magánéletiben. Százezer dolláros háza van a város előkelő negyedében, ahol mint tiszteletreméltó polgár él királyi luxusban a pénzből, amit sötét és görbe utakon keresett. De miért akar meggazdagodni minden gonosztevő? Hogy úgy éljen, mint más tisztességes ember. Ügyvédje perrel fenyegette a TV állomásokat. Szerinte ügyfele Accordó “nem valami színész, vagy cirkuszi bohóc, hogy fotografálják. Nem is politikus, Balról: a Jupiter C rakéta uj változata és az óriás Atlas. Jobbról: százezer dől láros fényképezőgép, r.mely követni tudja a rakéták útját. Alatta Anglia uj re pülőgépe, amely 200 katonát tud szállítani. Az utolsó boszorkány per A TÖRÖK NÖ 8 PARANCSOLATA Kemal Atatürk reformja Törökország képét egészen megváltoztatták. A változás különösen a női világ életében volt mélyreható. A nő már nem rabszolga, mint egykor, nem tölti életét háremben és a fátyolt is levetette. A rákényszeritett tartózkodásból kilépett és ma már épugy dolgozik, sportol, sőt esetleg flörtöl is, mint akármelyik európai nő. Azonban ennek az emancipációnak vannak kevésbé örvendetes mellékhajtásai is. Lehetséges, hogy a szépnem egyes képviselői a szabadságot és egyenlőséget tulszabadon értelmezték. Ezért illemtan jelent meg Törökországban, kizárólag a női nem használatára. A könyv néhány hét alatt töfobszázezer példányban fogyott el, de az érdeklődést még mindig nem tudta lecsillapítani, jeléül annak, hogy valóban hézagot pótol. Úgy hírlik, hogy nem is annyira a hölgyek, mint inkább a férjek és apák vásárolják, hogy szeretteiket meglepjék vele. Befejezése néhány illemszabályt tartalmaz, érvényessége nem csupán Törökországra szorítkozik: 1. Gondold meg, Fatime, hogy a viz Isten adománya. A parfőmöt és pudert csak később találták fel és a vizet sohasem pótolhatja. 2. Sohase fürödj parfőmben, ó Fatime! A modern embereknek nincsenek erős idegeik. 3. Ne beszélj sokat, ó Fatime és gondoldd meg, mit beszélsz! Ha azonban szóra nyitod rózsás ajkadat, legalább értelmesen beszélj! h JÁSZ MUZEUM TÖRÖK IRATAI ALAPJÁN III. A fiskus azonban tovább beszélt, de bár rekedtre kiabálta magát, a feldühödött tömeg miatt egy szava sem hallatszott. A megfélemlített bírák reszketni kezdtek és még ők követelték, hogy haszontalan szófeesérlés helyett fehér és fekete golyókkal szavazzanak. Pénzes Elek ugyan tüntetőleg fehér golyót dobott az urna gyanánt szolgáló fazékba, d;e a többiek, ha tán lelkiismeretük meg is mozdult, bizony feketét dobtak a néptől való félelem miatt. A pokoli zsivaj a börtönbe is behallatszott. Félve, remélkedve hallgatták azt, de midőn a szavazás végén felhallaetszott az orditás: halál reájuk! — még Lékó Árnál szive is feldcbbant, mert tudta, hogy sorsuk végleg meg van pecsételve. Az Ítélet kimondása után Pál diák Írásba foglalta az Ítéletet, mert Taczmoji Gergely fiskus nem volt hajlandó le’Jkiismerete ellen cselekedni. Az Írásba foglalt ítéletet azonnal lovas emberekkel Egerbe küldték. Egy pár aranyat is csatoltak hozzá Musztafa, Hasszán és Abdullah számára, mert tudták, hegy a kerék jobban forog, ha kenegetik. Jól is számítottak, mert a 78-ik számú és eredetiben közölt török levél a következőket tartalmazza: 78.- Ezen sorok Írásának oka az, hogy a szultáni khász helységei közül való Berin városában, ugyanezen említett város lakói, négy boszorkányt fogván él, engedélyt kértek és kívánnak tőlünk kivégeztethetésükre. Ennélfogva a hatalmas egri bégnek, a tisztelt Musztafa pasa vezir őnagyságának magas parancsa alapján az engedély megadatott. Hogy ezen nevezett város lakosai ama négy boszorkányt szokásuk szerint megölhessék, kezükbe ez irás adatott meghatalmazásképpen, hogy szükség esetén előmutatván, igazolhassák magukat. Kelt Sábán végén 1064 évben. (1654 julius 7-15.) Hasszán, hatvani mirlava. 1654 julius 14-én már a kora hajnali órákban összesereglett a véres látványosságban kedvét lelő nép, mert tudták, hogy a boszorkányokon a halálos ítéletet kora reggeli órákban hajtják végre. Előző való nap este a börtönt környező részen egy nagy terméskövet tettek le, amilyen majd a boszorkányok feje vétetik. Pénzes Elek fájó szívvel ugyan, de a pasa parancsának engedelmeskedve, tudtára adta Zsiga cigánynak — a sintérnek —, hogy jó élesítse meg a bárdot. Még jóakaratulag figyelmeztette a sintér,t, hogy biztosan sújtson, ~ho£^Mhsáig ne kelljen kinlódniok a szerencsétleneknek. Ezért fog kapni fejenként öt garast, összesen húsz garast, ami akkor nagy pénz volt. A kört hol lefejezésükhez szükséges kő volt, ifustélyos emberek vették körül, sőt a törököd* is nyolc puskást rendeltek ki, nehogy a nép lázongani kezdjen. Elsőnek Kolompár Ágnest hozták ki. Már járni sem tudott. Vékony nyakával nem sok dolga volt a Zsiga cigánynak. Az első csapásra lehullott a feje. Még vér sem jött belőle, annyira el volt már csigázva. Nagy Angyéllel már több baj volt. Sirt, jajveszékelt, úgy hogy le kellett kötözni. De egy bárdesapás és ő is megszűnt élni. Vonaglott ugyan még teste pár pillanatig, de azután örökre elcsendesedett. Hanem Lékó Amál kivezetéséhez, meg lekötéséhez még a török katonák segítségét is igénybe vették. Orditott, csikart, áfkozódott, de nagynebezen mégis csak odacipelték i Nagy Ángyéi vérétől még liros kőhöz és lekötözték. De a feje olyan erősen volt a nyakához nőve, hogy Zsiga cigánynak kétszer is oda kellett sújtani, mig elvált törzsétől. A néptömeg ekkor már nagyon megundorodott a sok vértől és szinte megkönnyebbüléssel fogadta, midőn a börtön ajtajában megjelent a börtönőr és jelentette, hogy a negyedik lefejezés elmarad, mert a börtön szűk ablakán beszűrődő napsugárral beaki szereti a nyilvánosságot. Magán ember, akinek jogait tiszteletben kell tartani.” Az utóbbi a legjobb az egészben. Accordó milliókat 'harácsolt össze polgártársaitól, cseppett sem tartva tiszteletben polgári jogaikat. De most nem akarja, hegy a szomszédok ujjal mutogassanak rá, mint gangsterre és bűnözőre. A racketeer megpróbál kJ lujni a bőréből. de hiába, a leopárd nem vetheti le a foltjait. röppent oda az Immakulata is és Rigó Borcsa hófehér leikével mennybe repült. Rigó Borcsa tehát természetes halállal halt meg. A megdöbbenést csakhamas zsivaj váltotta fel, mert a fustélyos emberek kordonét áttörte egy láthatóan őrült ember és messziről kiabálta: — Ne bántsátok Rigó Borosát! Ártatlan! Én, Holló Ferenc vádoltam be őt hamisul, amiért nem jött hozzám nőül. Végezzetek ki engem helyette! Azzal odaszaladt a vértől párolgó vesztőhelyre és lefektette nyakát a-kőre . . . A megriadt tömegen isszonyu félelem vett erőt, de Zsiga cigány, akinek egy fej öt garast j elentett, csak odasuhintott és egyetlen csapással levágta Holló Ferenc fejét. • A lefejezettek tetemeinek eltemetése végett azonnal a hatvani kádihoz lovasembert menesztettek, kitől az eredetiben közölt 79. számú török levél érkezett: 79. A hatvani törvényszék alá tartozó Berin nevű helység lakosai négy boszorkányt kerítvén kézre, Eger védője, a tisztelt Musztafa pasa őnagysága a íkivégeztesetésükre rendieletet adott a nevezett lakosok kezébe, hogy az említett város lakosai megszabaduljanak ama négy boszorkány kártékonyságától. Azon négy boszorkány kivégzése után, tisztátalan testüknek eltemethetésére engedélyt kérvén, mivel megöletésük után piszkos holttestük künheveréss utálatos, eltakarításukhoz engedélyt adatott és eme sorok Írattak. Sábán 29-án, 1064 évben. (1654 julius 15.) A szegény Abdullah, hatvani kádi. * A kivégzettek tetemeit a borsóhalmi utón földelték el. Rigó Borosát a rendes temetőbe vitték. Másnap reggel egy fehér liliom nyiladozott sírján, melyet állítólag Antal Ignác, adányi 'bíró felesége ültetett oda az éji sötétség védelme alatt. Ä titok nyitja Ga várni, a világhírű rajzolcmüvész, a tizenkilencedik századi francia grafikusművészet nagymestere, vendégül látta magánál kollégáit és ismerőseit egy nyári este. A jelenlevők között volt egy amatőr-rajzoló is, aki roppant tudálékosan vizsgálgatta a mester legújabb rajzait és 4. Ha találkád van, indulj el a megfelelő időben hazulról! így nem kel majd az utcán tengeri betegségben szenvedő tevéhez hasonlóan rohannod. 5. Szerelmeiddel ne terheld a nyilvánosságot. Hidd meg, az emberek nem kiváncsiak rájuk. 6. Ha nem tudsz valamit, mondd csak nyugodtan: “Nem tudom!” Senki sem fog ezért kevesebbre becsülni. 7. Ne légy tulérzékeny! Más embereknek is vannak nézeteik. A világ és Törökország elég nagy ahhoz, hogy rajtad kívül más gondolkozásu embereknek is életlehetőséget adjon. 8. Ne hidd, ó Fatime, hogy amint meglát, minden hivatalnok, minden villamoskalauz, minden póstatisztviselő és minden idegen szerelemre gyullad irántad. Gondolj arra, hogy udvarias emberek is vannak a világon. MEZITLÁRAS0K A mezitláb-járás kérdése komolyan foglalkoztatja az orvosokat. Az emberi civilizáció egyik szerzeménye, a cipő, ugyanis nem a legelőnyösebben befolyásolja a láb fejlődését. Ezt a szomorú igazságot legtöbben saját lábukon tapasztalhatják, hogy alig van ember, akinek lábujjait vagy esetleg egész lábfejét a cipőviselés meg ne nyomorítaná. Nincsen ugyan szó hétköznapi értelemben vett nyomorékságról, csak bizonyos fokú elváltozásokról: lúdtalpról, bőrkeményedésekről, tyúkszemekről és a lábujjak elferdüléséről. A lábfej elnyomorodásának a megfelelően kényelmes cipő mellett egy jó ellenszere van: a mezitlábjárás. Különösen a fejlődő gyermek lábfejének fontos, hogy gyakran jusson szabad mozgáshoz. Ebben legtöbb orvos véleménye' megegyezik, annál eltérőbb azonban abban a tekintetben, hogy a mezitlábjárás puha vagy kemény talajon előnyösebb-e. Egy Thomsen nevű orvos nemrég érdekes cikket irt a mezitlábjárásról. Kifejti, hogy a legtöbb orvosi véleménnyeí szemben a kemény talajon, beton vagy kőuton egészségesebb a mezitlábjárás, mint a puha talajon. Ezt az állítását azzal indokolja, hogy az erősödésre váró láb az amúgy is ruganyos, puha talajon nem “rugózza” önmagát; kemény talajon viszont a járás sokkal rugalmasabbá, a lábfejlődés pedig egészségesebbé válik. Példának az indiánokat és az abessziniai bennszülötteket hozza fel. Ezek a népek legtöbbször kőkemény talajon járnak, mégis nagyon jól és kitartóan tudnak mezítláb futni vagy gyalogolni. Éppen ezért a gyermekek lábát nem kell a kemény talajtól féltenünk. — A felnőttek — formájából kiment — lábának viszont a túlzásba vitt mezitlábjárás, különösen kemény talajon, ártalmas lehet, úgyhogy edzés szempontjából célszerűbb a laza, ruganyos talajon járniok. miközben elragadtatva dicsérte azokat, megkérdezte: — Mondja, kedves Gavarni, mi a titka annak, hogy olyan páratlan finom hatást ér el? Árulja el, mivel rajzol: puha vagy kemény ceruzával? — Tehetséggel, édes fiam! - hangzott a válasz. ŐSZINTE FÉRJ Családi perpatvar során elkeseredetten kiált fel az aszszony: — Nem szégyeled magad? Hétszer is szerelmet vallottál, amíg odaadtam a kezemet . . . —- Igen, hetedszer mái’ elhagvott a szerencsém . . .
