A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1958-12-26 / 52. szám
8. OLDAL A Jó rASZTOK Karácsony utáni vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács 2, 33-40 És az ő atyja és anyja csodálkozának azon, amiket előle mondtak. És megáldá őket Simeon és mondá Máriának, az anyjának: íme, tétetett ez sokak romlására és feltámadására Izraelben és jeléül, melynek ellene mondanak, neked magadnak is tőr fogja átjárni lelkedet, hogy nyilvánosságra jöjjenek sok szivből a gondolatok. És vala egy Anna nevű próféta asszony, Fanuel leánya, Aser törzséből, ki igen előrehaladott napjaiban, miután férjével hét esztendeig élt szüzessége után s már nyolcvannégy éves özvegy volt és nem vált meg a templomtól, böjtöléssel és imádsággal szolgálván éjjel és nappal. Ez is ugyanazon órában odajővén, dicsérte az Urat és szóla felőle mindazoknak, kik várják vala Izrael megváltását. És miután mindent elvégeztek az Ur törvénye szerint, viszszatérének Galileába, az ő városukba. Názáretbe. A gyermek pedig növekszik és erősödik vala, telve bölcsességgel és az Isten kegyelme vala rajta. SZENTBESZÉD Még fülünkbe cseng a karácsonyi ének, mely Istennek dicsőségét, a jóakaratu embereknek pedig békességet hirdet, még halljuk a betlehemi pásztordalt, mely az Ur Krisztus jászolához szólit bennünket, még érezzük bensőnkben az ajándékozásnak, a szeretetnek édes örömét, még szinte látjuk magunk előtt a kisded Jézust pólyába takarva és jászolba fektetve, s ime a mai evangélium azt mondja Krisztusról: “tétetett ez sokak romlásra s föltámadására Izraelben.” Hogyan, hát Krisztus nemcsak sokak föltámadására, hanem sokak romlására is van? Nincs itt valami bántó ellenmondás, valami erkölcsi lehetetlenség? Sajnos, egyáltalán nincs mindez, amit az evangélium mond, bármily különösen és szinte hihetetlenül is hangzik, keserű valóság, komor igazság. Krisztus Urunk, bár szeretetből jött a földre és üdvözíteni akart és akar ma is mindenkit, nemcsak kegyes Megváltónk, hanem egyben szigorú biránk is. Mert ne gondoljuk, hogy Krisztus csak azért született, hogy mi egyszer egy évben örvendezzünk: hogy az Ur Jézus csak azért tanított, hogy mi a tanaiban gyölyörködjünk; ne gondoljuk, hogy Krisztus csak azért szenvedett és halt meg, hogy mi sopánkodjunk; ha: lem Krisztus azért született a földnek, hogy mi meg- i izülessünk lélekben az égnek, hogy tanítását elfogadjuk és kövessük; azért szenvedett és halt meg, hogy mi is tudjunk Érette szenvedni s ha kell, meg is halni. Ha a Karácsony nekem csak nagy ünnepem és semmi , sás, ha Krisztus tanítása én előttem csak gyönyörű ' .an, nem pedig parancs, akkor — bármennyire komoran hangzik — a romlásomra van. Gondoljunk a föld javaira! Isten azokat kétség' elenül az emberek javára adta és rendelte — és mégis .nily sokaknak vannak a romlására. Mennyi embert tesz jobbá és nemesebbé a pénz s mennyi embert tesz gonosszá! A természetnek erőit és törvényeit mennyi ember használja ki a maga javára, de másrészt mennyi ember fordítja azokat maga ellen, — a maga kárára! Mennyi rosszat tehetek önmagámnak vagy másnak ugyanazzal! Tőlem függ, egyedül tőlem, hogy mit jelent reám nézve Krisztus, hogy üdvözítőm avagy kárhoztató birám lesz-e? Hírek a világ minden részéből FRANKFURT, Németország — Madame Baboon, az állatketr két és fél éves abessziniai páviánja megharagudott az állatorvosra, aki tuberkulózis elleni szérumot akart az ereibe fecskendezni. Kiugrott a ketrecéből és elfutott. Felkuszott a közeli St. Nicolai templom sudár tornyára és nyugodtan, mozdulatlanul ült ott húsz óra hosszat, estétől estéig, egy fagyos éjszakán át. Az állatkert őrei várták, de hiába várták, hogy Madame Baboon leszálljon hozzájuk. Végül egy uj elv szerint: többet ésszel, mint türelemmel — sikerült Madame eszén túljárni. Egy szomszédos ház felső emeleti lakásának ablakába kitettek egy szép nagy piros almát, Madame a háztetőkön át oda ugrott, felkapta az almát és abban a pillanatban a függöny mögül előugrott őr elkapta őt. Vége volt a húsz órás aranyszabadságnak. —o— PASSAU — Max König wotzdorfi gyári munkás él, mert okos kutyája van. Késő este hazafelé menet, König a sürü ködben letévedt az útról és beleesett egy nyolc méter mély kőbányagödörbe. Megsérült és tehetetlenül vergődött a gödörben. Rex, a kutyája, ahelyett hogy leugrott volna hozzá, hazaszaladt a lakásba és elkezdett vészes hevességgel ugatni. Frau König rosszat sejtett: biztosan az urának történt valami baja. Elvezettette magát a Rex kutyával a kőbányához, ott meglátta az asszony súlyosan sérült férjét, gyorsan segítségért sietett és sikerült a szerencsétlenül járt embert megmenteni. XXIII. János pápa (baloldalt) Cushing bostoni érsek fejére teszi a biborosi vörös kalapot. A másik most biborosi rangra emelt amerikai: O'Hara, philadelphiai érsek. JÓ a diktátor fiának! IFJABB TRUJILLO MILLIÓ DOLLÁROS AMERIKAI KIRUCCANÁSA Lionel MeGarr tábornok, Fort Leavenworth katonai parancsnoka udvarias sajnálkozással fordult az ifjú Truj illőhöz: — Azt ön is tudja generális ur, hogy nem ment keresztül a vizsgán. Ezt nem kell tudni senkinek. A záróünnepélyen majd átadunk önnek egy írást, amely úgy néz ki, mint a bizonyítvány, de csak az lesz benne, hogy ön látogatta a katonai iskolát. Sajnálom, de remélem megérti, hogy ilyen csekély tudással nem engedhetjük át. A dominicai diktátor fia, dühtől fehéren kirohant MeGarr irodájából, beugrott az egyik’ rávárakozó autójába s örökre elrobogott Fort Leavenwortlhból. Ez volt a tetőpontja annak az amerikai kalandnak, amely úgy sepert végig, mint egy forgószél Kansastól Hollywoodon keresztül a Dominicanus köztársaságig. A “Ramfis Trujillo” tornádóban nem csak külföldi sport autók, gyémánt karkötők, csincsilla bundák, hollywoodi filmszínészek repkedtek, hanem sértő kijelentések az amerikai kormány és elnöke ellen. Az egész dolog tavaly szeptemberben kezdődött, amikor a fiatal dominicani generális hatalmas kíséretével saját repülőgépén megérkezett a Fort Leavenwortlh-i katonai iskolába egy évi vezérkari tiszti kiképzésre. Ezen a kurzuson Amerika legkiválóbb tisztjein kivtil még egy tucat baráti viszonyban levő állam válogatott katonái nyernek kikép' zést. An-.ol ejtőernyős tisztek a francia ellenállás volt hősei, Indo-kinai és algiriai hadjáratok edzett katonái vesznek részt ebben a tanfolyamban. A legmagasabb katonai rangban a DorfrMictin Köztársaság “jótevőjének” hőnszeretett fia Ramfis volt és talán az egyetlen, aki távolról se szagolt puskaport. Igaz, nem sokat kellett' erőlködnie, hogy előre jusson, mert apja a kemény kezű diktátor imádja a fiát és már három éves korában tábornoknak nevezte ki. Az öreg Ti-ujillo a világ legkitűnőbb tanárait alkalmazta a fia nevelésére, de rájuk parancsolt, hogy ne büntessék és ne terheljék túl munkával a generális diákot, mi több, teljes rangján kellett szólítani Ramfist. “Rami” nem is tanult semmit, ez azonban Hallotta már? . . . hogy a hang négy és félszer gyorsabban terjed a vízben, mint a levegőben. . . . hogy az ősidők Hét Csodája közül ma csak az egyiptomi szfinksz és a piramidok léteznek. . . . hogy egy kutyaév megfelel hét emberévnek. . . . hogy a légynek nincs hallása. ... hogy Cincinnati vezet a világon játékkártya és szappan gyártás terén. . . . hogy a Fehér Házon akkor is ki van tűzve a nemzeti lobogó, amikor az elnök távol van. :í ; nem akadályozta a papát abban, hogy kinevezze nagykövetté. Parkot neveztek el róla, bélyeget bocsátottak ki a képével és a Dominican Köztársaság repülőhadának a parancsnoka lett. Senki se kockáztatta az életét azzal, hogy megjegyezze: ifjabb Trujillo még vezetni sem tud egy repülőgépet. A kiképző tanfolyam kemény munkát követelt. Hat órát az iskolában és legalább négy órát otthon kellett tanulnia hogy levizsgázzon, akit oda felvettek. Ehhez nem volt szokva Ramfis és néhány hét múlva úgy megunta az iskolát, hogy hónapszámra feléje se ment. Pedig a dominican adófizetőknek napi 3000 dollárjukba került Ramfis itttartózkodása. Detektívek seregével vette körül az apja, mert félt, hogy megölik. A legjobban Gerry Murphy volt menyasszonyától féltek. Murphyt, aki pilóta volt és a hires történészt Dr. Galindezt, Trujillo legbátrabb ellenzékét, vissza csempészte New Yorkból a Dominican köztársaságba, a diktátor Dr. Galindezzel együtt megölette. Karácsonyra Ramfis hazarepült feleségévet és ihat gyerekével kiket karácsony után otthon is hagyott. De nem sokáig volt egyedül, mert volt sógora hírhedt honfitársa Porfirio Rubirosa megjelent a színen. Rubi ismerte a dörgést és azonnal kézbe vette a “trónörököst”. Rendelt neki New Yorkból 14 öltönyt, darabonkint 300 dollárért, 2 tucat inget, 50 nyakkendőt melyek darabját 12 dollárért vesztegették és még-néhány hasonló áru apróságot. A legnagyobb szolgálatot Rubi azzal tette volt sógorának, hogy telefonált Gábor Zsazsának és megkérte, hogy vegye kézbe a magányos lelket, mondván, hogy Ramfis jó fiú és igen hálás természetű. Zsazsa megnyugtatta, hogy csak bízza rá a dolgot, szerez ő társaságot Ramfisnak. Az ifjú Trujillo idáig sem volt elragadtatva Fort Leavenworthtól, de most, Zsazsa telefonszámával a zsebében határozottan rosszul érezte magát Kansasban. így hát betegszabadságot kért az iskolától, amit örömmel meg is adtak neki — és Ramfis elindult Hollywood és a halhatatlanság felé. (Befejezés következik.) CARO BÍBOROS SANTIAGO, Chile — Jósé Maria . Caro érsek, a legidősebb bíboros, 92 éves korában meghalt. Ilyen kis délamerikai mókusma j mókái használnak fel a Jupiter rakétákban a világüruiazásra. Karácsony utáni vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 2, 7—15. Ekkor Herodes titkon hivatván a bölcseket, szorgalmatosán megtudakolá tőlük a csillag megjelenésének idejét. És elküldvén őket Betlehembe, mondá nekik: Elmenvén, szorgalmatosán kérdezősködjetek a gyermek felől, mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek és tisztességet tegyek néki. Ők pedig a király beszédét meghallván, elindulának. És ime a csillag, a melyet napkeleten láttak, előttük megy vala mindaddig, amig odaérvén, megálla a hely fölött, ahol a gyermek vala. És mikor meglátták a csillagot, igen nagy örömmel örvendezének. És bemenvén a házba, ott találalk a gyermeket anyjával, Máriával; és leborulván, tisztességet tőnek néki; és kincseiket kitárván, ajándékokat adának néki: aranyat, tömjént és mirhát. És mivel álomban meginttettek, hogy Heródeshez vissza ne menjenek, más utón térének vissza hazájókba. | Mikor pedig azok visszatérnek vala, ime megjelenék az Urnák angyala Józsefnek álomban, és mondá: Kelj fel, vedd a gyermeket és annak anyját, és fuss Egyiptomba, és maradj ott, amig én mondom néked; mert Heródes halálra fogja keresni a gyermeket. Ő pedig fölkelvén, véve a gyermeket és annak anyját éjjel, és Egyiptomba távozék. És ott vala egész a Heródes haláláig, hogy beteljesedjék, amit az Ur mondott a próféta által, aki igy szólt: Egyiptomból hívtam ki az én fiamat. SZENTBESZÉD A karácsonyi szentünnepek isteni Megváltónkat szent gyermekségében állítják elénk. Valami csodálatos báj, elragadó kedvesség árad elénk az isteni Gyermekből. Ennek az oka hitünk mélységes igazságaiban rejlik, amelyekben az Üdvözítő szent gyermeksége iránt tanúsított áhitatunk alapszik. _ A kis Jézus tisztelete a megtestesülés titkában és az isteni, valamint az emberi természetnek az isteni személyben való egyesülésben áll. Jézus Isten s ember. így tehát az Üdvözítő szent gyermeksége tulajdonképen az ő istenemberi életéhez tartozik, mert Krisztus Urunk épugy isten gyermekségében, mint szenvedésében és megdicsőülésében. Innen van az, hogy Jézus szent gyermekségének egyes tényei époly megbecsülésre, tiszteletre és követésre méltók, mint későbbi életének mozzanatai. Jézus szent gyermekségét ép olyan alapon tisztelhetjük, mint. szenvedéseit, mint az Oltárszentségben való jelenlétét, mert az Üdvözítő fogantatástól kezdve mindig Isten-ember. Az isteni Üdvözítő kicsinységében époly vonzó hatással van reánk, mint szenvedésével. Minél nagyobb gyöngeséget, lealacsonyitást, önmegtagadást vesz magára az üdvözítő életének valamelyik titkában, irántunk való szeretetből, épen azért annál jobban meg kell becsülnünk, magasztalnunk és gyöngéd szeretettel körülvennünk. Ezért oly szeretetreméltó az Üdvözítő szent gyermekségében, ahol “minél kisebb lett érettünk, annál kedvesebb nekünk!” A kisded Jézus tisztelete tehát kedves és szivreható ájtatosság. Alig van más titok szent hitünk igazságai között, amely oly szelíden, megható módon szólna szivünkhöz, mint ez. Minél világosabban és érezhetőbben áll előttünk valamely ájtatosságnak a tárgya, annál biztosabban hat értelmünkre, képzelő tehetségünkre, szivünkre és akaratunkra. Emberileg mily megható, mikor Isten szolgáival, Ábrahámmal, Mózessel társalog! De végtelenül többet ad nekünk Isten a Gyermek Jézusban. Bizalom, szeretet, odaadás töltse be szivünket a kis Jézus iránt és legyünk határtalanul jók, odaadok, kedvesek az ő képviselőivel s felebarátainkkal szemben. A chicagói havazást a gyermekek rajzolásra használ ják fel.