A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1958-11-14 / 46. szám
8. OLDAL a jó pásztor Pünkösd után 25-ik vasárnap. EVANGÉLIUM Szent Lukács, 12, 16—21 Mondá az Ur e példabeszédet: Egy gazdag embernek földje bőséges termést ada. És gondolkodik ,vala magában, mondván: Mit miveljek? mert nincs hova gyüjtenem terményeimet. És mondá: Ezt cselekszem: Elbontom csűreimet és nagyobbakat épitek, és oda gyűjtöm minden terményeimet és javaimat. Azután mondom lelkemnek: Lelkem! van sok jószágod, sok esztendőre éltévé; nyugodjál, egyél, igyál, vígan lakozzál. Az Isten pedig mondá neki: Esztelen! ez éjjel számon kérik tőled lelkedet; a miket tehát szerzettéi, kié lesznek? így vagyon, a ki magának kincset gyűjt, és nem gazdag az Istenben. SZENTBESZÉD íme, mily gondjai vannak a gazdagnak. Aggódik, mint egy szerfelett szegény, mivel mint nagyon gazdagnak, nincs helye, ahová a földi termését elhelyezze. Még nem is szedte össze a termését, máris a kapzsiság bűnét vonta magára, midőn magáénak mondta azt. Mert tudjuk, hogy milyen sok veszélynek van kitéve a földi termés az összegyűjtés előtt.. . Gyakran elveri a jégeső, sőt a nap égető hősége kezeinkből ragadja ki azt és a felhőkből sokszor lezuhozó záporeső hasznavehetetlenné teszi. De a kapzsi gazdag nem gondolt ezen balesetekre, hanem csak azon törte a fejét, hová gyűjtse össze terményeit és mondá: elbontom csűreimet és nagyobbakat építek s oda gyűjtöm az évi minden terményeimet és az előbbi esztendőről fennmaradt minden javaimat. A kapzsiság vezérelte a gazdagot ezen elhatározásra és nem a szeretet, amely ezt sugalta volna neki: “Oszd szét javaidat a szegények között!” így vagyon, aki magának kincset gyűjt és nem gazdag az Istennél és ilyen vége lesz majd a fösvény gazdagnak, aki magának gyűjt kincset és nem gazdag az Istennél. Az Istennél pedig az gazdag, aki alamizsna és más jócselekedetek által sok érdemet szerez és elhelyezi az Istennél és napról-napra növeli, fokozza azt. A mondottakból következik, hogy minden múlandó; megtanulhattuk azt is, miképen kell elenyésző javakkal gazdálkodni, hogy örökkétartó javakat szerezhessünk magunknak. Ép ezért kerüljünk mindent, amit eddig lelkünk üdvösségének kockáztatásával folytattunk, hogy midőn eljön a múlandóság sötét éjszakája, semmi szégyenfolt ne mocskolja be Sziveinket, hanem mint a hó, tisztán és fehéren állhassunk az örök Biró elé . . . Legyünk azért erősek a hitben, ragaszkodjunk tántorithatatlanul az Üdvözítő törvényeinek megtartásához, hogy egykor mi is elmondhassuk Szent Pállal: “Azért bizonyos vagyok, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők, sem magasság, sem mélység, sem akármely egyéb teremtmény nem választhat el minket a jó Isten szeretetétől, mely a mi Urunk Jézus Krisztusban alapul.” Merénylet Jordán királya ellen Husszein jordáni király vakációra készült, repülőgépbe ült és maga kormányozta a gépet. Sziriai terület felett repülőgépét üldözőbe vették sziriai repülők orosz MÍG repülőgépekkel, rádió utján felszólitották, hogy azonnal szálljon le Damascus repülőterén, ellenséges területen. Husszein azt felelte, hogy engedelmeskedik, de aztán hirtelen irányt változtatott és nyilsebesen visszarepült fővárosába. A Himalája rejtélye A REJTÉLYES “HÓEMBER" - ÄLLÄT, EMBER VAGY ISMERETLEN ÉLŐLÉNY? Az olvasó évek óta olvas elszórt hireket a “tibeti hóemberről’ vagy a Himalája hegység “rettenetes hóemberéről.’ Vannak, akik látták — vagy azt állítják hogy látták — de nyomait mindenesetre megtalálták a hóban és le is fényképezték. A rejtély évek óta izgatja a tudósokat. Anynyi. bizonyos, hogy Tibetben a Himalája délibb lejtőin, ügy körülbelül 8000 és 15,000 láb közötti magasságban él egy rejtélyes élőlény, ámely kétlábon jár és lábnyomaiból következtetve hasonlít az emberhez vagy az úgynevezett emberszabású majomhoz. A' tudomány ilyen rejtélyt nem tűrhet sokáig. Ezen a nyáron több expedíció indul Tibetbe, kizárólag azzal a céllal, hogy felkutassa ezt a rejtélyes élőlényt. AMERIKAI VÉLEMÉNY A szovjet, amelynek tudósai egyébként elsőnek látták saját szemükkel az élőlényt — vagy azt állítják — szintén küld egy expedíciót. Az ő véleményük nagyjából megegyezik Dr. Dillon Ripley, egy kiváló amerikai természettudós véleményével, ami ködülbelül a következő: A Himalája déli lejtőin élő ény nem állat, hanem az ősembernek egy primitiv változata, talán az úgynevezett “hiányzó láncszem” a fejlődés folyamatából. Ez az ősember félmillió év előtt élhetett és nem vöt semmi kapcsolata a melegebb ébhajlat alatt élő társaival. Szervezete idomult a Himalája éghajlatához. Ezt az élőlényt 1927-ben első alkalommal egy olasz kutató látta. Leírása szerint az élőlény embernagyságu volt, két lábon járt, testét vörhenyes szőr fedte, és mellső lábait csak akkor használta futáshoz, ha kapaszkodnia kellett. Később, amikor a tibet benszülöttekkel beszélgetett, kiderült, hogy azok körében évszázadok óta van egy legenda a “hóemberről,” akitől rettegnek. „ AZ ÉLŐLÉNY NYOMAI A későbbi években kutatók gyakran látták az élőlény nyomait a hóban. Egy ideig öszíszetévesztették a medve lábnyomaival. A hóban a talp lenyomata a medvének látszott. Mikor azonban több tucat ilyen lábnyomot lefényképeztek és tanulmányoztak, megállapították, hogy határozottan látható a láb cagy vagy hüvelyk ujjának lenyomata, már pedig a medvének nincs müvelykujja. Azonkívül a Himalájának ebben a magasságában nincs is medve. Az örökös hóban nem találnak élelmiszert. A hatalmas hegységnek még sokkal délibb lejtőin is csak kis medvék vannak, nem olyan nagyságú, ami ilyen lábnyomot hagy hátra. A Sherpák körében — ezek Nepal hegyvidéki lakosai — rettegett legenda él a hóemberről. Több sherpa látta, azt állitva, hogy az élőlény kisebb állatokkal, több közt egy havasi nyullal táplálkozik, amelyet elevenen eszik meg. Egy másik azt állítja, hogy hallotta az élőlényeket “beszéni.” Beszédük valami furcsa átmenet a fogcsikorgatás és üvöltés között. Az élőlény állítólag félénk és vad egyszerre. A sherpák persze nem képzett megfigyelők, de anynyi bizonyos, hogy láttak valamit. Egymás között egyébként “yeti” — nevezik az élőlényt, ami “rettenetes”-t jelent. MIÉRT NEM FOGTÁK EL? Felmerül a kérdési hogy ha oly sokan látták az élőlényt — legalább egy tucat fehér ember állítja, hogy látta — miért nem fogták el ? A válasz egyszerű. Ebben a magasságban az ember nem egyenlő ellenfele egy aklimatizált állatnak vagy bármiféle élőlénynek. A légritkaság miatt az ember ebben a magasságban nagyon nehezen mozog, még a puszta légzés is nehéz számára mozdulatlan helyzetben. A magassághoz szokott élőlény fürgén fut és lába hozzá van idomulva a mély hóhoz. Miért ne lenne lehetséges — tűnődik Dr. Ripley — hogy ezen a hatalmas hófedte területen, amely 30,000 négyzetmérföldet tesz ki és teljesen el van szigetelve a világtól, az ősembernek egy változata megmaradhatott volna? Az ember még sohasem derítette fel ezt a területet. Expedíciók, amelyek a Himalája csúcsa, Mount Everest felé törekedtek, túlsó oldaláról mászták meg a hegyet. A tudomány felfedezett állatpéldányokat, amelyekről azt hitték, hogy 50 millió év előtt kihaltak. Miért ne lenne lehetséges, hogy az ősember egy vállfájáról van szó? MÁS NÉZETEK A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy nem minden tudós osztja Dr. Ripley véleményét. Igen tekintélyes tudósok, például Carieton Coon, a Pennsylvania egyetem tanára, azt hiszik, hogy a szóbanforgó élőlény nem más, mint egyszerű Gibbon majom, amely ugyan meleg éghajlat alatt él, de Indiában van egy változata, amelyről tudják, hogy elkószál 14,000 láb magasságba. Az egyetlen zavaró ebben az elméletben az, hogy a Gibbon majom négylábon jár, mig a Himalája élőlénye kétlábon. Nem döntő bizonyíték — mondja Coon professzor. A majom megtanulhatott kétlábon járni, nehogy a hasa fázzon és nedves legyen a hótól. Több ország próbálkozik majd idén helikopterrel felderíteni a Himalája délibb lejtőit, remélve, hogy valami nyomot találnak. A nehézség sajnos az, hogy a helikopter nem túl magasra emelkedhet mert nehéz lágcsavarjainak sok levegőre van szükségük. Dánok, angolok és svédek küldenek expedíciót, és amerikai tudósok hozzájuk fognak csatlakozni. Ha sikerül filmre venni a Himalája rejtélyes hóemberét vagy esetleg elfogni, a föld utolsó élettani rejtélyeinek egyike oldódna meg. A KIRÁLY BETEG? Husszein, Jordán királya, Európáiba megy vakációra és gyomorfekélye miatt gyógykezelésre. Ez a személyi íhir találgatásokra vezetett a diplomáciai körökben: Vájjon nem inkább szökés ez az országból amelynek helyzete, minden oldalról ellenségektől körülvéve talán tarthatatlan? Akik ismerik Husszeint és bátorságáért tisztelik, bizonyosra veszik, hogy ő vissza fog térni országába és harcolni fog országa függetlenségéérta végig, italán a véres végig'. HALLOTTA MÁR . . .? . . . hogy Amerikában eddig a legmagasabb hőfok 134 fok volt, 1913 julius 10-én. XXIII-ik János pápa áldását adta a Vatikánban látogatóira. Pünkösd után 25-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 13. fej. 31—35. szakasz Az időben mondá Jézus: Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet vevén az ember, elvetett földjébe, amely kisebb ugyan minden magnál, mikor pedig felnő, nagyobb minden veteménynél és fává leszen, úgy, hogy az égi madarak eljönnek és ágai közt laknak. Más példabeszédet is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, melyet vévén az asszony, elvegyite három véka lisztbe, mig mind megkovászosodott. Mindezeket példabeszédekben mondá Jézus a seregnek, és példabeszédek nélkül nem beszélt nekik, hogy beteljesedjék a próféta szava, ki mondotta: Megnyitom számat példabeszédekben, hirdetni fogom, ami el volt rejtve a világ kezdetétől. SZENTBESZÉD Hány és hány nagynak, halhatatlannak hirdetett emberi munkára mondhatjuk el napjainkban: “volt és nincs”, — hány és hány, egyszer világhírű, világszerte ismert s ünnepelt ember volt, akinek ma már a nevét sem tudják és fordítva: mennyi és menynyi kezdetben kicsiny és lenézett isteni, vagy Istentől ihletett emberi mű van, ami még napjainkban is él és virul, mint ahpgyan él és virul a búza, avagy a rozs, melynek magvát a jó Isten évezredekkel ez előtt hintette el a földbe és mennyi és mennyi , életében nem ismert, félreismert vagy pláne a világ részéről eszelősnek, hogy ne mondjam bolondnak tartott ember ma ismert, ünnepelt és boldognak, szentnek hirdetett Krisztus Urunk földi országában, az Egyházban. “Az én alkotásom tovább marad fenn, mint a tied . . .” Amit az egyszerű, névtelen rabszolga mondott a királynak, azt mondja mintegy Szt. Péter, az ismeretlen, az egyszerű halász, amikor megérkezik kómába s megáll a római császárok palotája és a po;ány istenek emberépitette temploma előtt ... Az á rabszolga, kicsiny, szerény magvat vetett csupán, ami meg se látszott a hatalmas gúlák mellett és mégis: áz még ma is él, épugy Szent Péter is kicsiny, ismereten’ volt az akkori világ nagyjai, császárai és királyai, iatalmasai és tudósai előtt és mégis Krisztus Urunk :ieki mondotta : “Te Péter vagy és e kőszálon építem ^nyaszentegyházamat, s a pokol kapui sem vesznek írót azon.” És íme, hol vannak a Péter idejebeli császárok, királyok, tudósok és hatalmasak; legfeljebb i történelem lapjáin olvashatók; Szent Péter azonban él és uralkodik szerte a világon a katolikus Egyházban ; él és uralkodik pedig a római pápában a világ végezetéig. A mustármag ugyanis, amelyről a mai szent evangéliumban maga az Ur Jézus szól, az Egyházat jelenti, de jelentheti az Egyház tanítását, a krisztusi tanítást is . . . Általában nagy baj az embereknél, hogy a kicsiny dolgokra, legyenek azok akár jók vagy rosszak, nem fordítanak elég gondot. Pedig a kicsinyen kell a jót is kezdeni, hogy a nagyobb jót is elérhessük és viszont a kis bajt, a kis bűnt is el kell kerülnünk, nehogy a kis bajból nagyobb származzék. Nagy dolgot nem tud mindenki produkálni,a mindennapi kis dolgokat azonban mindenki elvégezheti, csak legyen meg benne a jóakarat. És erre kell ránevelni az embernek önmagát, a szülőknek a gyermekét, az elöljárónak alattvalóját, a tanítónak tanítványait, mert ne felejtsük el, hogy az embernek boldogsága a mindennapi kis dolgokon fordul meg s aki a kisebb dolgokban pontos, az a nagyobbakban még inkább azzá lesz. 39.162 EMBERSÉGES ÁGYÚGOLYÓ A kínai kommunisták a múlt hét egyik napján 39.162 ágyulövedéket zúdítottak a Quemoy szigetcsoportra és sok férfi, nő és gyermek halálát okozták a 18 óra hosszat tartott ágyúzással. Utána Pekingből világgá kürtölték a vádat, hogy a kínai nacionalisták Quemoy szigetéről mérgezett ágyulövedékekkel viszonozták ezt a tüzelést és ennek folytán 14 kínai kommunista katona mérgezési tünetek közt rosszul lett. A kínai kommunista kormány tiltakozott ez ellen az embertelenség ellen és azzal fenyegetőzött, hogy ha a kínai nacionalisták újra használni fognak mérgezett ágyulövedékeket, ugyanezt fogják tenni ők is. Persze nem mulasztották el a kommunista világpropaganda javára még azt a hozzáadást sem, hogy a mérgezett, embertelen fegyvereket a kínai nacionalisták az amerikaiaktól kapták, tehát az embertelenség vádja Amerikát is illeti. A kínai nacionalista és az amerikai kormány tagadják, hogy a vádnak alapja lenne. Mi pedig kérdezzük: 39,162 ágyulövedék emberséges fegyver? Teaivók kávét teimesztenek A brazíliai sajtóban nyugtalanító hírek jelentek meg arról, hogy Kina kommunista kormánya nagyarányú kávécserje termesztést kezdett meg. Már elültettek öt millió kávécserjét. Minthogy a kínaiak, éppen úgy, mint az oroszok, nem kávét, hanem teát isznak, semmi kétség, hogy a kínai kávétermésztésnek politikai célja van. Gazdasági háborút készítenek elő a kávétermesztő közép- és délamerikai országok ellen. Ha sikerül a világpiacon a kávé árát lenyomniok, a kommunisták tönkretehetik Braziliát és a többi délamerikai országokat. A Yunan és Kwangsi kínai szubtropikus éghajlatú (országok alkalmasak kávécserje termesztésre. A brazil lapok rámutatnak arra, hogy a kínai terv mögött szovjet irányítás, vagy legalábbis jó tanács húzódik meg. A szovjet nyomást akar gyakorolni a délamerikai országokra ugyanakkor, amikor gazdasági segély kínál fel Brazíliának és Argentínának, egyenkint száz millió dollár hitel formájában. Ha a délamerikai országok félnek a szovjet haragjától, annál inkább fognak hajlani a jó szóra, a kecsegtető Ígéretekre és tényleges gazdasági segítségre. Csavaros gondolkodás, de igy van.
