A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1958-10-17 / 42. szám

Á JO PÁSZTOR-IX ÜLŐ AL

SZÉP ILONKA SZERENCSÉJE

Irta: TÖLGYES Y MIHÁLY

kifejezéseket használjon.

— Mondjuk hát úgy, hogy nincs igaza.

— De ő kész rá megesküdni.

— Azt nem vonom kétségbe,.— felelte epesen Dinnyés. — Egy ilyen paraszt még egy fej vöröshagymára is képes megesküdni. Én akkor este arra se jártam.

Szitás Lajos ide-oda mozgolódott.

— Nem akarom ugyan kétségbevonni biró ur, de talán mégis csak jobb lenne . . . hogy is fejezem ki magam?

— Tudom már, mit akar mondani Szitás. Maga nem akarja, hogy ezt bolygassuk. De én ezt szükségesnek tartom. Feleljen tehát kérdésemre.

— Hát hiszen, ami azt illeti . . .

— Csak ki vele bátran, — biztatta őt a biró.

— Az igazat megvallva, — rebegte Lajos — midőn Gyárfás Ilonka még nem volt nagyságos aszszony, akkor biz én nem tagadom, érdeklődtem iránta.

— Gyakrabban érintkezett abban az időben vele?

— Elég gyakran.

— Ön bizonyára, mint szokás, tisztességes szándékkal volt iránta? Talán szerelmes is volt beléje?

Lajos arca erre olyan piros lett, mint a paprika, de hallgatott.

— Nos, válasz nélkül hagyja kérdésemet? Pedig én éppen erre a pontra nézve akarok tisztába jönni, mert különben csak igen tökéletlenül tudnám az ügyet elbírálni.

Lajos összeszedte magát s igy szólt:

— Ha már a biró ur minden áron tudni akarja, hát bevallom, biz én utána jártam.

— Feleségül kérte?

— Igen.

— És minő választ kapott?

— A molnár szívesen látott, de . . .

Lajos ismét abbahagyta.

— Csak mondjon ki nyíltan mindent. Ha kosarat kapott a leánytól, az nem szégyen. Magánál sokkal nagyobb urakon is megesett már ez.

— Biz én kosarat kaptam. Lorántffy megelőzött. Ő elébb a leánnyal beszélt és — győzött.

— És ön akkor haragos volt rá, nemde? Mint van az mégis, hogy most jó indulattal van iránta?

— Minek tartsak én haragot, biró ur, mikor ő anélküli is elég szerencsétlen.

•— És most segíteni szeretne rajta, nemde?

;— Miért ne? Ez felébaráti kötelesség.

— Ez mind igen szép, de azt hiszem, hogy leginkább Lorántffyné iránta vonzalomból teszi ezt.

— Nem tagadom, biró ur.

— Ön tehát még mindig gondol reá?

— Ezt se tagadom, biró ur.

— De önnek felesége van.

— Igen is van, biró ur, még pedig egy igen állott jólelkü feleségem.

— De akkor miért gondol más nőre?

— Gondolni szabad biró ur. Ebben semmi rossz sincsen és nem is tilos.

— Ebben igaza van, — felelte a biró.

— Gondolni szabad, segíteni is szabad — de már a dolog megítélésénél sokat tesz az, minő indokból történik.

Szitás Lajos megütközve nézett a bíróra. Sejtette, hogy anélkül is valószínűtlennek látszó elbeszélését a biró kétkedéssel fogadja s ama feltevésben van, hogy Lajos ezt csak kigondolta avégből, hogy kedvezzen Lorántffynak.

— Biró, — mondta, — úgy látom, hogy kételkedik szavaimban.

— Mindenesetre óvatosnak kell lennem, — vi~ szonzá a biró. Ön el van fogúivá.

— De kérem, biró ur, mindaz, amit mondtam, az első betűtől az utolsóig igaz. A később bekövetkezett események is igazolják.

— Lehet, hogy maga tartja, de nekem mint bírónak óvatosnak kell lennem. Éppen azért az ügyet alaposan kell megvizsgálni. Önnek még itt kell maradnia egy napig. Holnap valószínűleg még egyszer ki lesz hallgatva.

— Bocsánat, biró ur, nekem dolgom lenne otthon.

— Sajnálom, de miután elővettem az ügyet, ennélfogva be is akarom fejezni. Most a vádlottat is ki fogom hallgatni, meglehet, hogy szemfcesitetni is fognak egymással.

Szitás Lajosnak tehát maradnia kellett. De már most mi lesz otthon? Mit fog gondolni Juci?

A biró elbocsátotta őt és nemsokára rá maga elé állíttatta Dinnyést, akit a börtön levegője ugyancsak megviselt, de azért nem igen látszott rajta, hogy megadja magát.

— Dinnyés, — kezdte a biró, — Szitás Lajos határozottan állítja, hogy ön a halottasházban merényletet tervezett Lorántffy Elemérné ellen s hogy voltakép eme összeesküvés következtében tűnt el a fiatal asszony.

— Szitás Lajos hazudik! — kiáltott Dinnyés.

A biró kinek anélkül is sok baja volt a cudar vén emberrel, rátámadt.

— Megtiltom magának, hogy jelenlétemben ily

— Ilyet ne mondjon Dinnyés. Ezt megcáfolja Lorántffy ur komornyikja, aki akkor este a halottasház környékén látta önt.

— A komornyik állítása nem ér semmit. Ez úgy vall, amint a gazdája kívánja tőle. Meg aztán Szitás Lajos olyan állapotban volt, hogy se nem látott, se nem hallott.

— Ez más kérdés, —mondta a biró. — Ezt majd szakértő orvosok fogják eldönteni.

.— No hát én amondó vagyok biró ur, hogy még a szakértők se tudhatnak semmit. Lehet, hogy volt már olyan eset, hogy merevgörcsben fekvő embe-j rek minden hallottak, amit körülöttük beszéltek, de ebből még nem következik, hogy Szitás Lajos is mindent hallott. Ezt senki be nem bizonyíthatja. Az orvosok véleményének én fittyet hányok.

A biró átlátta, hogy Dinnyésen ki nem foghat 3 elrendelte, hogy vezessék őt vissza börtönébe.

— Mikor fognak már egyszer szabadon bocsátani? — kérdé kihivólag Dinnyés.

— Majd ha én jónak látom, — felelt a biró.

— Ez ellen tiltakozom, — üvöltött Dinnyés. — Semmit sem tudnak rám bizonyítani és mégis fogva tartanak. Ez törvénytelenség. Ez a személyes szabadság legdurvább megsértése. Ez ellen fellebbezek.

— Maga ne beszéljen, — förmedt rá a biró. — Ha be lesz fejezve a vizsgálat, majd akkor határozni fog a törvényszék, vájjon szabadon lesz-e bocsátva vagy sem. És most vissza fog menni cellájába.

A törvényszolga vissza is kisérte őt és Lajosnak megengedtetett, hogy haza mehessen.

Lorántffy Elemér ezalatt más módon is célhoz igyekezett jutni. Egy titkos sejtelem azt súgta neki, hogy ahol Etelka van, ugyanott kell lenni Ilonkának is. Első tehát megtudni Etelka tartózkodási helyét; Nemeshegyi Ödön bizonyára tudomással bir erről. A titkot tehát ki kell belőle venni.

Elemér közvetlenül nem érintkezhetett vele, feltette tehát magában, hogy atyja utján hatni fog reá.

Nemeshegyen mint tudjuk, nagy bajok uralkodtak. Az árvezés már ki volt tűzve s az öreg ur kétségbeejtő helyzetéből egyáltalán nem tudott kibontakozni. ' —

Elemér megjelente vegyes benyomást tett Nemeshegyire. Nem tudta mit várhat tőle, segitséget-e, vagy pedig pusztulást. Mert ha Elemér előáll a régi követeléssel, akkor a végromlás kikerülhetetlen.

— Kedves szomszéd ur, — kezdte Elemér. — Látom az arcáról, hogy nem szívesen lát . . .

— Oh kérem, kérem — mentegetődzött Nemeshegyi. — Azt hiszem, nem adtam okot ily feltevésre. Hogy egyikünk se valami vidám, ennek nagy oka van. De mondja csak kedves szomszéd ur, Etelka még mindig nem irt?

— Nem, — válaszolt Elemér. — Ön természetesen szeretné, ha Ödön kiszabadulna kellemetlen helyzetéből, amelybe Etelka szökése folytán jutott.

— Valóban az lenne legforróbb vágyam.

— Ez pedig, tessék elhinni, csak ő rajta áll, — mondta Elemér. — Neki tudnia kell, hova szökött Etelka s ha ő erre nézve a hatóságot felvilágosítja, azonnal szabadlábra lesz helyezve.

Nemeshegyi kutató pillantást vetett rá s igy szólt:

— Ön tehát tudni szeretné, hol van a nővére?

— Valóban nem magáért Etelkáért szeretném ezt tudni, — válaszolt Elemér. — Őt akár soha se lássam. De gyanítom, hogy nőmet kezében tartja. Éppen azért akarnám minden áron megtudni tartózkodási helyét. Ezt már az öreg Dinnyéstől is ki akartam szorítani, de nem lehetett. A vén gazember megátalkodottan tagad mindent. Kénytelen vagyok tehát önhöz fordulni.

— Én hozzám? — kérdé Nemeshegyi. — Oh, én nem tudok önnek felvilágosítást adni.

— De Ödön tudna.

— Meglehet, kedves barátom. De úgy látom Ödön szavát adta Etelkának, hogy hallgatni fog.

— Az ön kedvéért azonban nem hiszem, hogy meg ne adná a kívánt felvilágosítást.

— Nem hiszem, — mélázott maga elé az öreg Nemesgyei. — Egy idő óta az a fiú is olyan nyakas.

— De talán mégis a lelkére beszélhetne neki. Én hajlandó lennék önt ebben igen hathatósan támogatni.

— Hogy és mikép? — kérdezte Nemeshegyi felpillantva.

— Beszéljünk nyíltan és világosan, szólt Elemér..— Önök most igen szorongatott’anyagi helyzetben vannak.

— Sajnos, — rázta fejét szomorúan Nemeshegyi. — Az árverés már ki van tűzve ellenünk. És ha még ön is elő állana a régi követeléssel . . ,

(Folytatjuk)

Számok kabalája

AMIKOR A BŰNÖST NEM VÉGEZTEK KI. MERT

"BARÁTSÁGOS" fZÁMA VOLT

Az emberiségnek, mióta csak az Írott történelem tanúskodni tud erről, törekvése volt, hogy a bölcsek kövét megtalálja. Ezzel a törekvéssel függ egybe a kabala tudománya, főleg pedig a számok kabalája. A bölcsek kövének kutatása tette félelmetessé a számok -erejét és irányította a /tudósok gondolkodását és figyelmét a számokra. Nagyon jól ismerjük például olyan számok mint 3, 7, 13 és 21 jelentőségét az emberi gondolkodásban, de ezek csak kiragadott példák arról, hogy a számok kabalája milyen fontos szerepet játszott az emberiség művelődéstörténetében. Külön tudományágak foglalkoztak a számok eredetének és jelentőségének magyarázatával és a csillagjós, a mágus vagy a természet tudományok bármely primitiv művelője a középkorban a számok erejére támaszkodott.

A számok rejtélye

A mai modern primitiv tudomány természetesen egészen más szempontból vizsgálja a számokat és a természeti jelenségek megértésében segédeszköznek tekinti őket. Nem úgy a régiek, akik valósággal hipnotizálva voltak egyes számoktól.

A primitiv ember a számoktól akkor volt először megbüvölve, amikor észrevette, hogy bizonyos természeti jelenségek — például az évszakok változása — szabályosan megismétlődnek. Idővel úgy találta, hogy érdeke megfigyelni mennyi idő alatt ismétlődnek meg — például mennyi idő telik el az első hó leestétől, amig a hó megolvad és a fák kirügyeznek. Ezt azért kellet tudniok, hogy elegendő élelmiszert gyüjthessen arra az időre, amikor a növényzet elsorvad és az állatokra is nehezebb vadászni. Természetesen, ázokat a számokat, amelyek valami “jó” felé vezették — például a tavasz felé — tisztelte, mig azokat a számokat, amelyek a tavasztól a hó beálltáig jelezték a napok múlását, baljóslatúnak tekintette.

Számok és törvény

Amikor az ember kilép primitiv ősi állapotából és a civilizáció jelei mutatkoznak, ezt a babonás tiszteletét a számok iránt nem veti le. Érdekes kutatás lenne megállapítani, hogy egyes népeknek babonás hiedelme bizonyos

számokkal kapcolatban miféle ősi élményre nyúlik viszsza.

kérdés foglalkoztatta, mi At “szerencsétlen szám” a 13-as. Mert sajátos módon a világnak majdnem minden részén annak tartják. De a kutatók íszrevettek egy bizonyos dolgot: csak a fehér ember világában baljós a 13-as szám. A színes népek közül pedig csak azoknál, amelyek sürii érintkezésben voltak a fehér emberrel, vagy pedig keresztények.

Ebből kiindulva, a tudósok majdnem biztosak benne, hogy a 13-as szám babonája Jézus megfeszítésével függ egybe. Jézus tizenketted magával ült le az utolsó vacsorához, vagyis 13-an voltak. És a 13 között volt egy, Judás, az áruló, aki a bajok csiráját már magában hordta. Azóta idegenkednek az emberek a 13-as zámtól, főleg pedig attól, hogy 13-an üljenek le az asztalhoz.

Perzsák, babilónok

Itt érdemes futólag megemlíteni, hogy a pénteki nap szerencsétlenségének fogalma szintén Jézus életével függ össze. Mint az Ujtestamentumból tudjuík, a megfeszítés napja péntekre esett, és azóta tartják azt szerencsétlennek az emberek.

Az ókori világ számos szám-kabalája szintén a vallással függ össze. A perzsa Baák istennek három feje volt és ha áldozati Ígéretet tettek neki, háromszor kellett megismételni, mintegy mindegyik fejének külön. Azóta a hármas szám valami ünnepélyes, nyomatékos jelentőséget nyert. ítéleteket, esküvőket háromszor egymás után kellett kihirdetni.

A babilónoknak volt egy 7 napos böjtjük, amelynek során nem volt szabad húst és bort fogyasztaniok, hanem gyümölcsön és főzeléken éltek. A böjt befejezésé örömiinnep volt, amelyet népmulatások követtek. A 7-es számot tehát szerencsésnek tekintették, mert utána jó napok (következtek.

A keresztes hadjárat

Hogyan kerültek ezek az ókori keleti szám-kabalák a nyugati világba? A keresztes hadjáratok során. A kereszteslovagok évszázadokig tartózkodtak a Szentföldön, várakat, városokat alapítottak és sűrű érintkezésbe kerültek' a keleti népekkel. Sokan közülük csodálói lettek a keleti népek kultúrájának, utánozták építkezési stílusukat, modorukat, ruhaviseletüket. ők hozták nyugatra ezt a számkabalát — mint ahogy a közelkelet mohamedán népei szintén szerencsétlennek tartják a 13-as számot, amelyet a kereszteslovagoktól tanultak el.

Mindezek csak futó adatok a számok kabalájából, amelyek mindig valami babonás hatást gyakoroltak az emberre. És ha arra gondolunk, hogy ezek a kabalisztikus babonák máig is erősen élnek bennünk, hatásukat aligha lehet alábecsülni az ember fejlődéstörténetében.

Hallotta már?

. . . hogy á Délsarkon a hő. . . hogy Victoria angol királynő 63 évig uralkodott, mérséklet 40 fokkal alacsonyabb, mint az Északi Sarkvidéken.

. . . hogy Columbus első amerikai utazása 71 napig tartott.

. . . hogy New York városát York hercegéről nevezték el.

. . . hogy az angol királynak joga van vétót emelni egy törvény ellen.

. . . hogy Charles Curtis, aki az Egyesült Államok alelnöke volt, indián származású volt.

Tudjuk azonban, hogy az ókorban mé,g a törvényhozásban is speciális jelentősége volt annak, hogy a vádlottnak mi a “név száma.” Akkoriban ugyanis minden betű egyúttal számot is jelentett, igy tehát könnyű volt a vádlott névbetüinek számát öszszeadni. Ha a bűnös halálos Ítéletet kapott, akkor az évnek csak azon a napján lehetett kivégezni, amelyet a névbetüinek összeadott száma kijelölt.

Ha azután a ■bűnösnek olyan szerencséje volt, hogy névbetüi számának összege meghaladta a 365öt, akkor egyszerűen szabadon engedték, mert “nem volt az évnek oiyan napja”, amelyen ki lehetett volna végezni, mert “barátságos száma” volt.

A 13-as szám

A számok kabalájának kutatóit leggyakrabban az a

Hirek a világ minden részéből

VARSÓ. — Erich Koch SS tábornok ellen büntetőbírósági tárgyalás kezdődik október 20-án. Koch 45 koncentrációs tábort szervezett meg, Kelet-Poroszország náci kormányzója volt, Himlertől teljhatalmat kapott "Németország erősítésére" és e hatalmával élva, lengyelek tizezreit lemészároltatta.

BONN. — Hivatalos közlés szerint 1957-ben Németországban több mint 300 gyermeket megöltek, 16,- 278 kisleányon erőszakot követtek el. Elhangzott az a követelés, hogy elmebetegeket a jövőben ne bocsássanak olyan könnyen szabadon, mint eddig tették az elmegyógyintézetek és biróságok.

SYDNEY, Ausztrália. — Egy kis kétmotoros re! pülőgép San Franciscoból 50 óra alatt ért ide. 13 óra hosszat tenger felett repült a gép.

BONN. — Nyugat-Németországban a munkanélküliek száma 10 év óta most a legalacsonyabb. Szeptemberben 327,560 volt, 5049-el kevesebb, mint augusztusban. A rendelkezésre álló munkaerőknek mindössze 1.7 százaléka van munka nélkül.

LIVERPOOL, Anglia. — George Adam Mosher, 22 éves amerikai kiszolgált repülő angol feleségével és három gyermekükkel nyomorba jutott, mert hoszszabb idő óta munka nélkül volt. Kétségbeesésében égy bankban holdup rablást kisérelt meg. A büntetóbiró kegyes Ítéletet hozott: két évi próbaidő.

BANGKOK, Thailand-Sziám. — A kormány kiutasított két oroszt: a szovjet nagykövetség egyik attaséját és a Tass hírszolgálat tudósítóját, mert "veszélyeztették az ország békéiét és biztonságát".

HÁTFÁJÁS. DERÉKFÁJÁS. IZOMFÁJÁS

vagy más íesli fájdalmak eseíében dörzsöl" e be a fájós íestrészt

I I EASY RUB

készítménnyel, amelynek kipróbált hatását számtalan hálalevél bizonyltja.

Nélkülözhetetlen a háznál. — Registered U. S. Patent Oí*!ce. Magyar gyógyszerész készítménye. — Ára SÍ.50, Canadában 2 dollár. Kérjük a rendeléshez a csekket va*.*y Money Ordert mellékelni.

Ä

b n a n t n u 1970 Lincoln avenue

. ÄD0RJAN CHICAGO 14. ILL.