A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1958-10-10 / 41. szám

SZÉP ILONKA SZERENCSÉJE

Irta: TÖLGYESY MIHÁLY

Az öreg embert ez a beszéd szivén találta. Leült a székre s az asztalra támasztotta bánatos fejét. Mire feleszmélt, Juci már nem volt a szobában.

[ A vén ember szomorúan fohászkodott.

— Igaza van, — mondta. — Ahol szeretet nincs, ott nem lehet tartós béke és boldogság. Hej Lorántffy, Lorántffy, te okoztad azt nekünk.

Fejére csapva kalapját, fel akart menni a kastélyba. De hirtelen lemondott szándékáról.

— Nem megyek, — mondta — Nagyon feltalálom izgatni magamat. így is egész oda vagyok. De magának Lorántffynak is meg van a maga baja. És meglehet, hogy Lajos elvégezvén tanúskodását,

. ezentúl egészen nejének fog élni. Az ő dolga megbékiteni Jucit, ha haza jön.

Ebben aztán meg is nyugodott az öreg.

Juci ezalatt útnak indult az apai házhoz. A fa| lun keresztül nem mert menni, mert szemei ki vol- I tak sirva s mert azt hitte, hogy a történteket min| denki leolvashatja arcáról. Ez okból a kerteken át

| vezető gyalogösvényt választotta.

Egyszerre csak előtte termett Csóti Lénárd. A szegény fiú irtózatos állapotban volt. Beesett arca, vadul forgó szemei, elhanyagolt külseje, szinte ijesztővé tette őt. Valósággal olyan volt, mint az ágrólszakadt.

Juci hátra pattant és elforditá arcát.

— Ugye, — kezdé Lénárd szemrehányólag, el

akarod rejteni könnyes arcodat. Megmondtam, ugye, hogy ott abban a gőgös familiában nem vár reád boldogság. *'

Juci ki akarta őt kerülni, hogy tovább folytathassa útját.

— Állj meg Juci! — kiáltott Csóti Lénárd. — Látom én, hogy nem vagy boldog. Tudom, hogy a Szitás háza neked pokollá lett.

— Hadd menjek Lénárd.

— Nem engedlek Juci. Hej, nem tudod te, mit érzek én e pillanatban, midőn látom, hogy szenvedsz. Hiszen a szemeid ki vannak sirva, arcod rózsáit már elhervasztotta a bánat . . .

— Bocsáss, Lénárd.

— Oh Juci, szólj, érdemes volt-e ahhoz az em- i berhez menned, aki nem szeret és nem is szeretett l soha.

[ Juci sirva fakadt. Lénárd szinte felorditott:

— Hej, egyszerre kettőt tett boldogtalanná az a nyomorult Szitás. De Juci lelkem, még nincs veszve minden. Leolvasom az arcodról, hogy már magad is megsokaltad.

— Igen, megsokaltam, — szólt egyszerre Juci.

— És most apádhoz mégysz tanácsot kérni. De ) ahhoz ne eredj, Juci. Az is olyan, mint a többi. Az

is csak a vagyont nézte.

— De mégis apám.

— Jó, jó, de az ilyenben ő nem lehet jó tanácsadó, mert csakis az anyagi érdek vezérli őt.

— Bocsáss, Lénárd.

— Nem! — kiáltotta Csóti. — Most itt az alkalom, hogy egyszer beszélhetek veled és kiönthetem szivemnek egész keserűségét. íme nézz rám. Ezzé tett engem Szitás Lajos. És most hozzád fordulok Juci. Szánj meg engem. Itt ezen az én szerető keblemen, itt van a te igazi helyed. Azt mondjátok, szegény vagyok? Hej, a gazdagság nem teszi ki a boldogságot. A boldogság a szeretetben van. Én pedig szeretlek végtelenül, lángolón, jobban, mint valaha.

E szenvedélyes szavak szinte jól estek Juci fülének. Ilyesmit még soha sem hallott Lajostól. Ah, mi kéjjel szívta volna magába a szerelem mézét, mely után érző szive úgy vágyódott . . .---Ne menj apádhoz, Juci, — folytatta Lénárd könyörögve. — Jer velem. Ne riadj vissza szegénységemtől. Itt van az én erős két karom, ezekkel eltartalak én téged. Szerelmem melegsége pótolni fogja a gazdagság fényét.

— Nem, nem Lénárd, — felelt Juci ijedten. — Hová gondolsz? Nekem apámhoz kell mennem.

Indulni akart. Lénárdból ekkor kitört-az indulat.

— Juci! — kiáltá, — tehát még most se akarsz engem meghallgatni?

Juci megijedt s attól való féltében, hogy Lénárd még valami kétségbeesett tettre engedi magát ragadtatni igy szólt:

— Még most nem, Lénárd. Majd ennek is eljön még az ideje. Most Isten veled.

Kezét nyújtotta megnyugtatásul Lénárdnak. Ez I hévvel kapott utána és szivéhez szorította. Juci elsietett. Csóti hosszan nézett utána.

— Tehát eljön még az ideje, — mormogta magában reménykedve.

Juci ezalatt haza sietett. Egész ki volt kelve ma► gából, mire elérte a szülői házat. Keble pihegett, lélegzete akadozott.

A JÓ PÁSZTOR

— Mi az, mi az Juci? — kérdezte a kovács csodálkozva. — Mi az oka annak, hogy hétköznap jössz látogatóba? Talán már megint baj van?

— Lajos elhagyott, — fakadt sirva Juci.

— Elhagyott? — kérdé Vasas István elhülve.

— Hogy lehet az?

— Elment még reggel s azóta nem tért vissza. Senki sem tudja, hova ment.

— De az Istenért, csak nem hagyott el téged? Lehet, hogy valami dolga akadt.

— Hát nem tudja ezt nekem megmondani? Nem arra való a feleség, hogy vele mindenét megossza?

Vasas István rosszkedvűen csóválta ide-oda a fejét. Juci izgatottan folytatta:

— Mondhatom, édesapám, hogy ezt az állapotot már meguntam.

— De édes leányom, egy asszonynak sokat kell ám tűrnie.

— Eleget tűrtem, apám. De látom, hogy a helyzet rosszabb lett, ahelyett, hogy javult volna. Én feltettem magamban, hogy végét szakítom. Vagy felesége vagyok s akkor kívánom, hogy ne hanyagoljon el, vagy ha elhanyagol, akkor nem leszek a felesége.

— Az Istenért Juci, csak nem akarsz elválni tőle?

— El én. Oly szándékkal jöttem, hogy többé vissza nem megyek hozzá.

— De az Istenért, mi lesz belőled?

— Nem bánom, akármi lesz is. Akad nekem még valaki, aki szeretni fog. Éppen most találkoztam Csóti Lénárddal a kertek között. A boldogtalan embei jobban szeret, mint valaha, kiolvasta szememből azt hogy boldogtalan vagyok és kért, hogy menjek hozzá

— A sehonnai, — pattant fel Vasas István bőszükén. — Elhallgass nekem azzal a bitanggal.

— Nem bitang az, apám. Ő jóravaló ember, kit mi tettünk azzá, ami.

Vasas István erre szörnyű haragra lobbant.

— Elmenj a szemem elől. Talán bizony azért jöt tél, hogy ezt nekem elmondd?

— Ki is mondom az egész világ előtt, hogy inkább lettem volna Csóti Lénárdné, semhogy tűrt személy legyek a gazdag Szitásék házában.

A kovács most már nem ismerte ki magát dühében.

— Elűzlek! — kiáltott. — Vagy vissza mégysz ahová való vagy, férjedhez, vagy nem ismerlek többé leányomnak.

Juci elsápadt. Aztán kitört belőle a dac.

— Jól van, — mondta. — Elmegyek hát. Engem többé nem láttok.

— Ki is fordult az ajtón s eltávozott. Vasas 1st ván nem tartóztatta.

39. FEJEZET

A törvény előtt

Lajos megjelent a vizsgálóbíró előtt s felhívására elmondta mindazt, ami a hullaházban történt A vizsgálóbíró azonban bizonyos kétkedéssel fogadta szavait.

— Hogy állíthatja ön, úgymond, hegy az a férfi Dinnyés volt, holott ne mlátta őt.

— De hallottam a hangját, biró ur.

— Ez nem döntő bizonyíték. Mert az előzményekből azt következtetem, hogy ön azelőtt ritkábban érintkezett vele. Igaz-e?

— Igaz.

— Akkor a hangját se mismerhette jól.

— De ráismertem akkor, midőn nemsokára ví nálunk volt s rám akart ijeszteni. Azóta egész határozottan állíthatom, hogy ő volt.

— ő pedig tagadja.

— Alaptalanul tagadja, — veté ellen Lajos. — Kérem őt szembesíteni velem és én a szemébe is megmondom. Sőt meg is esküszöm rá.

A vizsgálóbíró fejét csóválta.

— Ez egy kis túlbuzgóság, — mondta. — Ha a szemével is látta volna, akkor az ön állítása feltétlen hitelt érdemelne. De igy ki tudja, ki volt ott. Lehet, hogy ön nem is volt olyan állapotban, hogy hitelt érdemlő megfigyeléseket tehetett volna.

— De tessék elhinni biró ur, mindent tudok, ami körülöttem történt. Erre még most is oly világosan emlékszem, mintha tegnap lett volna. Hej, ha doktorok én rajtam azt az állapotot még egyszer elő tudnák idézni, akkor bizonyosan valónak bizonyulna, amit fnondok.

A biró figyelmesen nézett rá.

— Ön feltűnően buzgólkodik ebben az ügyben,

— mondta. — Nincs-e ön érdekelve?

— Érdekelve? — kérdezte Lajos csodálkozva.

— Ezt nem értem.

— Úgy értem, hogy ön a fiatal Lorántffyné iránt szokatlan érdeklődéssel viseltetik, vagy legalább viseltetett.

Szitás Lajos zavarba jött.

— Oh kérem, biró ur, ez talán nem tartozik ide.

— De ide tartozik. Az eset megítéléséhez ez nagyon is szükséges.

(Folytatjuk)

MILÄK IMRE BESZÁMÍTHATÓ

Emlékezetes még az a múlt év októberéiben Aileron közelében elkövetett kettős gyilkosság, amelynek áldozatai Steven Mikulák és felesége voltak. A gyilkos, Milák Imre, magyarországi származású amerikai lakos, egy ideig sikeresen bujdosott, majd amikor a Buckeye roadon felismerték, Kanadába szökött. Ott rövidesen elfogta a királyi lavasrendőrség és kiadta az itteni bíróságnak.

Milák elfogatása óta elmebetegséget szimulált és némának tetette magát. Hónapokig egy szót sem lehetett kicsikarni belőle.

Az akroni megyei bíróság előtt most kihallgatták Milákot. Amikor az elmegyógyintézeti kezelőorvosa kijelentette, hogy a vádlottat íbeszélőképesne'k és bünvádilag felelősségre vonhatónak tartja. Milák drámai fordulattal megtörte eddig tanúsított konok némaságát és hangosan kiabálva mondotta:

— Piszkos kettős gyilkos vagyok!

Stephen C. Colopy biró úgy rendelkezett, hogy Mifákot a bíróság épelméjünek és büntetőjogilag felelősségre vonhatónak nyilvánítja. így hát Milák a bíróság előtt fog felelni a kettős gyilkosságért.

YES OR NO?

Nixon alelnök Californiába ment, hogy kampányszónok'ataival erősítse a republikánus jelölteket. Minthogy Ca'iforniában novemberben ; Right to Work unió-ellenes javaslat felett is lesz szavazás negkérdezték, a Right to Work mellett van-e vagy\ elene. Azt felelte, hogy alelnöki állása nem engedi meg rogy állást foglaljon ebben a kérdésben.

Minden egyéb kérdésbe’ ilelnöki állása nem akadálya innak, hogy állást foglaljon.

VÉDELMI FEGYVER

A hadvezetőség 135 millió dolláros rendelést adott a Western Electric Co.-nak, Nike-Zeus anti-missile rakéa felszerelés gyártására. A Nike-Zeus olyan rakéta, rmely röptében eléri az ellenséges messzetávu atombombás rakétát és felrobbantja. Sz lesz Amerika tő védelmi fegyvere ICBM atombombás űámadás esetében. A Western Electric Co. mellett még a Bell Telephone Laboratories is a Douglas repülőgépgyár részit Nike-Zeus alkatrészecet, azonkívül sokszáz más gyárban is készülnek részek, mérőeszközök, kontrolok, stb.

KEZDŐK

COLUMBIA, Mo.Donna Sue 10 éves volt, amikor férjhezment. 11 éves volt, amikor 18 éves férjét, Charles William Turnert leánygyermekkel örvendeztette meg. Még nem egészen 12 éves és válik.

A válóok: A papa, amikor felesége az örömhírrel meglepte, ijedtében megfutamodott és máig sem tért vissza az elhagyott családi fészekbe. Nincs is már meg ez a fészek, Donna Sue és kislánya beköltöztek a papa és a mama házába, Mexico missourii városba.

Hogyan volt lehetséges, hogy egy 10 éves lány házassági engedélyt kapott? Ennek egyszerű és nem szokatlan magyarázata az, hogy hamis esküvel 15 évesre öregbítette magát.

r-jk QADAU

LÖVÖLDÖZÉS ÉS ALKUDOZÁS

A Quemoy jelszóval, Quemoy sziget elleni támadással megnyitott uj orosz-kinai kommunista akció, úgy látszik, nem vezet háborúra, hanem csak a kitűzött célt fogja elérni: egy uj lépést előre — egyelőre a keletázsiai fronton.

Kruscsev, mint a zsákmányra leső csuka a mélyben, hallgat. Mao fenlegetőzik, de a békés megoldás hívének vallja magát. Dulles, szokása szerint, haj that atlanságot hangsúlyozó kezdés után engedményekre hajlandó, a partmenti szigetek fokozatos kiürítésébe belenyugodnék. De Csiang, mert élet vagy halál kérdése mered elébe, harciasán beszél, nem enged, azt mondja, hogy sohasem fos hozzájárulni ahhoz, hogy kiürítse a szigeteket, amelyeknek birtokában majd valamikor, talán még az ő életében, meg lehet kísérelni a 600 milliós kínai haza visszafoglalását a kommunistáktól.

De Csiangnak csak annyi katopai ereje és politikai hatalma van, amennyit Amerikától kap. így hát az ő szavai helyett inkább Amerika tettei, elhatározásai fogják a mérleg egyik vagy másik serpenyőjét lenyomni.

Csak vesztenivalónk van

Amerika mindenesetre minden lehető segítséget megad most Csiangnak, hogy a kommunistákkal folyó alkudozásban végül, ha sikerül valamelyes megállapodás, adhasson valami árat a békéért. Üres kézzel nem lehet alkuba bocsátkozni. Adni kell nekik valamit, mert ők kezdték. Aki kezd, már ezzel elért valamit. Mindig a kommunisták kezdenek “akciót”, tehát mindig nyernek valamit. Mert mindig kezdenek valamit, szükségük van hazug békepropagandára. Ha békét akarnának, mint Amerika és a szabad országok, nem kellene békét prédíkálniok, békevágyat hazudniok. De nem tehetnek másképp, újra meg újra itt vagy ott támadniok kell, erőszakot alkalmazni vagy másokat (például Egyiptom diktátorát) erőszak alkalmazására felbátorítani és felfegyverezni, tudva azi, hogy a meggyőzés fegyverét nem alkalmazhatják sikerrel. Nincs a világon egyetlen egy nemzet, amely önként vetette volna alá magát kommunista uralomnak.

A vörösök nem vakon támadnak, mint a vörös posztó lengetésével feldühösített bikák a porondon. Ők puhatolóznak, a szabad világ testén puha részeket kémlelnek. Aztán ott lecsapnak. Csak ott. Mert tisztában vannak azzal, hogy az atomkorszakban csak kis háború jó üzlet.

A hiba árát meg kell fizetni.

A kinai partmenti szigeteken nem volt nehéz puháro találni. Ott a kínai nacionalisták véghetetlen bástyát védenek. Ágyulövésnyire a kinai szárazföldtől ott | sohasem lehet nyugalom és biztonság. Ezt tudnia kellc tt ! Csiangnak és tudnia kellett Dullesnak is. Miér t nem ürítették ki tehát feltűnés nélkül a szigeteket? Dulles erre a sajtókonferenciáján neki feltett kérdésre azt felelte, hogy ő próbálta rábeszélni Csiangot, hogy hagyja sorsukra a szigeteket, de nem tudta meggyőzni ennek feltétlen szükségességéről és végül belenyugodott abban, hogy legyen meg Csiang akarata. “Bolond dolog (foolish) volt ez”, ismerte* be Dulles. Amit Dulles bolondságnak nevezett, az a kommunistáknak oly kedves | puha test.

Mindegy, a foolish dolgot nem lehet visszacsinálni. És mert nyilvánvaló, hogy ha a kommunisták ezen a puha ponton győznek, a veszély járvány szerűen továbbterjedne és növekednék, Amerikának akarva, nem akarva, segítenie kell Csiangot egy bizonyos pontig -— a háborús veszély pontjáig.

Egyelőre ilyen veszély nincs, egyelőre még csak előőrsi lövöldözések folynak Quemoy sziget körül, ágyúgolyókkal és légibombákkal, Varsóban a zöldasztalnál szavakkal.

LIMA. Peru. — Nagy megdöbbenés! kellett itt az amerikai kormány rendelete, amely 20 százalékkal csökkenti az ón és ólom behozatalát. Attól tartanak, hogy emiatt 50,000 perui bányász elveszti munkáját.

KAIRO. — A keletnémet szovjetzóna kormánya 20 millió dollár hosszúlejáratú hitelt ad Egyiptom- Sziriának szükségleti cikkek bevásárlására. (Ugyanakkor a szovjetzónában hiány van szükségleti cikkekben.)

MANILA. Fülöp Szigetek. — A vőlegény és a menyasszony az oltár előtt térdepeltek. A pap először a 17 éves menyasszonyhoz fordult: "Akarod-e törvényes férjedül Carlito Pinedái?" "Nem!" felelt hangosan Cecilia Camaya és kiszaladt a templomból, felugrott egy éppen arra haladó szekérre és haza hajtatott. Otthon azt mondta a mamájának: "Ha neked tetszik, feleségül mehetsz Carlitohoz!"

HÁTFÁJÁS. DERÉKFÁJÁS. IZOMFÁJÁS

vagy más testi fájdalmak esetében dörzsölje be a fájós testrészt

4 II EASY IS I IS

készítménnyel, amelynek kipróbált hatását számtalan hálalevél bizonyítja.

Nélkülözhetetlen a háznál. — Registered U. S. Patent Magyar gyógyszerész készítménye. — Ára SÍ.50, Canadában 2 dollár. Kérjük a rendeléshez a csekket vagy Money Ordert mellékelni.

A

li 1\ n * n m 1970 LINCOLN AVENUE

. A D 0 R J Ä N CHICAGO 14. ILL.