A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1958-10-03 / 40. szám
8-IK OLDAE Ä JÖ PÁSZTOR Punkösd után 19. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 22. fej., 1—14 szakasz Az időben mondá Jézus: Hasonló a mennyek országa egy királyemberhez, aki menyegzőt szerzt fiának. És elküldé szolgáit, hogy hívják meg a hiva talosakat, de azok nem akartak eljönni. Ismét szol gákat külde, üzenvén nekik: Mondjátok meg a hi italosaknak: íme elkészítettem ebédemet, tulkaim és hizlalt állataim le vannak ölve és minden kész jöjjetek a menyegzőre. De azok nem törődvén vele elmenének, egyik majorjába, másik meg üzlete után A többiek pedig megfogván szolgáit, bántalmazák őket s megölék. Midőn a király ezt hallotta, megharaguvék s elküldvén hadait, elveszité ama gyilkosokat és városukat fölégeté. Akkor monda ismét szolgáinak: a menyegző kész ugyan, de a hivatalosai nem voltak méltók. Menjetek ki tehát az utszélre és akit csak találtok, hívjátok a menyegzőre. És kimenvén szolgái az utakra, összegyűjtők mind, akiket találtak, rosszakat és jókat és betelék a lakodalmas ház vendégekkel. Beméne pedig a király, hogy megnézze a letelepülőket és láta ott egy embert, aki.nem volt menyegzős ruhába öltözve. És mondá neki: Barátom, hogy jöttél ide be menyegzői ruha nélkül? Amaz pedig elnémula. Akkor mondá a király a szolgáinak: Megkötözvén kezeit s lábait, vessétek őt a külső sötétségre, ott lészen sirás és fogak csikorgatása. Mert sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak. SZENTBESZÉD Amidőn Krisztus Urunk az apostolait szétküldte a nagy munkára, az evangéliumnak, az Ő szent tanításának hirdetésére, azt mondotta nekik: “Elmenvén az egész világra, tanítsatok minden népet, megkeresztelvén őket — az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében, tanítván őket megtartani mind, amiket parancsoltam nektek. S ime, én veletek vagyok mindennap, a világ végezetéig.” Krisztus Urunk tehát apostolait az egész világra és minden nép tanítására küldötte. Nem vett ki egy országot se, nem mellőzött egy népet sem, minden ország és minden nép számára küldötte apostoait, minden országot és minden népet meghívott az J egyházába és éppen ezért mondjuk, hogy Krisztus Urunk egyháza egyetemes, általános vagy más szóval kifejezve: katolikus. Fényes bizonysága ennek a mai Szent evangéliumban hallott példabeszéd is, imidőn Krisztus Urunk szavai szerint a királyi ember a hivatalosak után szolgáit kiküldi az utakra és az utszélekre is, hogy akiket ott találnak, azokat mind hívják be az Ő egyházába. Ezért mondja azitán a példabeszéd végén —jogosan — az Ur Krisztus: “sokan vannak a hivatalosak.” De nemcsak rókán vannak, hanem igazán szólva, az emberek mind: <yájan hivatalosak. Hivatalosak vagyunk manapság is mindnyájan és pedig elsősorban azok, akik katolikus keresztények vagyunk ... De hivatalosak a tévhitüek is, akik Sokszor talán a saját hibájukon kívül vannak távol Krisztus igazi egyházától ,és hivatalosak még azok is, akik talán gyöngeségből, vagy más földi szempontból terelődtek el Krisztus földi nyájától. — Hivatalosak a hitetlenek is, akik akár a saját hibájukból, akár más, idegen körülmények folytán élnek a hitetlenség sötétségében. Hivatalosak a bűnösök is, mert maga a Szentirás mondja: “Nem akarja Isten a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen és éljen.” És a hivatalosakban a legnagyobb és leggyakoribb hiba, hogy elhanyagolják az isteni hívást, elhanyagolják az istenes életet és csakis a földi élettel törődnek . . . Ne áldozd fel a célt az eszközért, kedves olvasóm, ne áldozd fel lelkedet az anyagiért! Lelked, szived az Istenhez vágyódik, mint azt Szent Ágoston oly szépen írja: “Nyugtalan az ember szive, amíg meg nem nyugszik Benned, Istenem ...” Hivatalos vagy, tedd tehát magad választottá. Amen. Merénylőktől fél Abdel Krim Kassem, Irak diktátora, aki éjjel irodájában alszik, testőreinek védelme alatt. Baloldali képünk Debbie Giulvezant ábrázolja, Halloween tökök között. Középen: egy flamingó Kirkwoodban (Mo.) Jobbra: Tűzijáték San Franciscóban. A ZIRCI APÁTSÁG ÉPÍTŐJE 1857 szeptember 13-án a múlt század egyik jellegzetes magyar főpapja, Villax Ferdinánd zirci apát örök álomra hunyta szemét. 32 évig volt a magyar ciszterciek apátja és egész életében munkása a magyar kultúrának. Ő építtette a zirci apátság hatalmas épületét, ő volt építője — a gazdasági élettel kapcsolatban — a Fejér megyei Bernátkutnak. Kelemenhalomnak, Ménesmajornak és Kiskarácsonynak; ő volt az, aki Fejér György kanonok, történettudós könyveinek megvételével máig is magját adta a zirci könyvtárnak. De nemcsak rendi vonalon szolgálta a magyar kultúrát. A Tudományos Akadémia felállításához 1000 forintot tett le a haza oltárára. Amikor a Nemzeti Muzeum megveszi a Jankovich-féle gyűjteményt, újra ott találjuk az adományozók között. A vakok intézetének szintén komoly összeget juttatott. Kulturmunkájának egyik szép fejezete rokonának, Reguly Antal nyelvészkutatónak anyagi támogatása. Segíti őt németországi és finnországi utján. Reguly 1840- ben Vasából irt levelében számol be neki további szándékairól. De Oroszországból már szégyel az apáttól pénzt kérni, azért a Tudományos Akadémiához fordul támogatásért. S Teleki József gróf elnök újra a zirci apátot keresi meg levelével: “Minthogy az académia utaztatásra még eddig csak felette csekély erőt fordíthat, és igy Regulynak is csak némi költségpótlékot határozhat — a főtisztelendő Apát urat, mint különben is minden jónak szives pártolóját, egész hazafiui bizodalommal arra kérem, hogy részéről is az eddivisegélyt, mely emli---------:—:-----------------------------------------tett Reguly Antalnak nem mint magányos, hanem mint nemzeti közérdekben fáradó hazafinak adatott, tőle ezentúl megvonni ne méltóztasék.” Hazafiui érzületének javára kell írnunk, hogy az egri gimnáziumban, a helytatótanács figyelmeztetése ellenére is bevezették a magyar tanítási nyelvet, mielőtt azt még a törvény megengedte volna. S amikor a szabadságharc leverése után az uj iskolatörvény komoly nehézségek elé állítja a magyar tanárokat, igy ir szerzeteseinek: “Gondoljátok meg, hogy a világ szeme rajtunk függ, és kíváncsian néz a siker elé, mellyet tanreformjainkban kitűztünk. Ti rajtatok áll a haza figyelmét és bizalmát kinyerni. Mire az isteni gondviselés, atyai áldásom mellett segéljen benneteket.” Mohamedán pap keresztény temetőben A Fejér megyei Velence bozóttal sűrűn benőtt öreg temetőjében, a Nadap felé vezető ut közelében különös vesüppedt sírra bukkantunk. Egyszerű, rózsaszínű márványkövét a török félhold díszíti, és alatta ez a felírás olvasható: “Itt nyugszik Móllá Szadik ázsiai török szerzetes. Sz. 1836. Megh. 1892-ben.” Különös kalandos életpálya fejeződött be itt a lombárnyas falusi temetőben. Móllá Szadik azonos azzal a Mollah Izsákkal, akinek élettörténetét Tóth Béla beszéli el Anekdota-kincsében. Nem török volt, hanem khivai tatár, aki összeismerkedett 1862 tavaszán Vámvéry Ármin neves magyar Ázsia-utazóval, mikor ez Resid álnévvel, mohamedán dervisnek- álcázva bekalandozta Nyugat-Ázsiát. Szadik, azaz Izsák, előkelő tatár család fia volt, papi pályára készült, ezért viselte a mollah melléknevet. Mint Mekka felé törekedő zarándok, csatlakozott Resid effendihez, kiről t persze nem sejtette, hogy nyugati “pogány.” Végigkoldulták együtt Bokharát, Szamarkandot és Perzsiát, és Izsák annyira megszerette utitársát, hogy mikor Vámbéry Sztambultjan végül is felfedte kilétét, nem akart tőle elszakadni, és kérte, hogy vigye magával Európába. így került Mollah Izsák Magyarországra, hol Vámbéry altiszti állást szerzett nek az Akadémiánál. Alacsony rangja ellenére az előkelő körök is szívesen látták az idegen fiatalembert. Egy alkalommal hivatalos volt Eötvös kultuszminiszterékhez, s mikor a jelenlevő hölgyek, hallván viszontagságait, sajnálkozva jegyezték meg: “Szegény tatár!” — Eötvös József mosolyogva helyesbítette: “Ez a név nem illeti őt meg, mert nincs felesége.” Könyvtári teendői mellett keleti nyelvleckéket adott: nem egy magyar orientalista tudós tőle sajátította el a tatár, török és perzsa.nyelv elemeit. Öreg korában Velencén telepedett meg, és ott cukrosboltot nyitott. Élte végéig hü maradt ősei hitéhez, bár annak-idején Szcitovszky érsek, az Akadémia bőkezű mecénása, igyekezett őt keresztény hitre téríteni. De azért halála után hely jutott számára — egy keresztény temetőben. Házasságok a Mennyben köttetnek De a férfiak bankszámlája és pénteki csekkjei is szemügyre vétetnek. WASHINGTON. — A népszámlálási hivatal figyelme sokmindenre kiterjed, egyebek közt arra is, hogy amikor egy férfi és egy nő az egész életre szóló szövetséget határoznak el, ebben a szívügyben mi szerepe van a szerelemnek és mi szerepe a pénznek. A satisztika azt mutatja, hogy a 35 éven felüli férfiak, akiknek évi jövedelme meghaladja a 6000 dollárt, csaknem kivétel nélkül — pottosan 98 és fél százalékban — nősek. Ezzel szemben a 2000 dollárnál kevesebbet kereső férfiak közül csak 71 százaléknak van felesége. Mit mondanak ezek a számok? Nem akarunk rosszmájú megjegyzést tenni a házassági piacon nyüzsgő nők millióira, ezért idézzük a tárgyilagos és semleges népszámlálási hivatal hivatalos véleményét, amely szószerint igy hangzik: “Ezekből a számadatokból azt a következtetésWJehet levonni, hogy legtöbb Matásuk arra, hogy hölgyek választása rájuk fog esni, azoknak a férfiaknak van, akiknek keresete meghaladja az átlagot.” Nincs ebben semmi szégyelnivaló, üzeni a férfit és dollárt egyenlő hévvel imádó hölgyeknél^ a népszámlálási hivatal. Ugjyanis a dolgot úgy is lehet magyarázni, hogy i férfiak, akiknek, családi kötelezettségeik vannak, igyekeznek minél több pénzt keresni, orgy jutnak be az átlagon felül keresők statisztikájába. Kát. Aggmenház hírei Az Isteni Megváltó Aggmeniházának területén levő Mindenkor Segítő Szűz Anya kegyhelyének zárási ünnepélye október 5-én, vasárnaip lesz megtartva, délután 3 órai kezdettel a Szent Imre egyházközség rendezésében Fit. Mund weil János plébános vezetésevei. A zarándokok testi fölüdiüléséröl a Szent Imre egyházközség fáradhatatlan asszonyai fognak gondoskodni. Autóbusz délután 1 órakor indul a Szent Imre templomtól fél kettőkor a Szent Erzsébet és Szent Margit templomoktól. ALBERT G. MEYER CHICAGÓI ÉRSEK Pius pápa a Rómában tragikus módon, hivatalbalépése előtt elhunyt Samuel Stritch bíboros utódául Albert G. Meyer milwaukeei érseket nevezte ki chicagói érsekké. Meyer 55 éves, Rómában szentelték pappá 1926-ban. Pünkösd után 19. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács 6, 31—36 Mondá az Ur: Amint akarjátok, hogy cselekedjenek nektek az emberek, ti is hasonlóképen cselekedjetek nekik. Mert ha azokat szeretitek,, kik titeket szeretnek, minő hálát érdemietek? Hisz a bűnösök is szeretik azokat, akik őket kedvelik. És ha azokkal tesztek jót, akik veletek jót cselekszenek, minő hálát érdemietek? Hiszen a bűnösök is adnak kölcsön a bűnösöknek, hogy viszont annyit nyerjenek. Szeressétek tehát ellenségeiteket; jót tegyetek és kölcsönözzetek semmit vissza nem várván; mert nagy jutalmatok leszen, és a Magasságbelinek fiai lesztek, mert ő kegyes a hálátlanokhoz és gonoszokhoz is. Legyetek tehát irgalmasak, mint a ti Atyátok is irgalmas. SZENTBESZÉD Krisztus Urunk a nyolc boldogság hegyén tartott beszédében mondja s tanítja, hogy ellenségeinket is szeretnünk kell és jót kell tennünk azokkal, akik minket gyűlölnek. Az ószövetségi törvényt ugyan a zsidó írástudók úgy értelmezték, hogy felebarát csakis az, aki velük ugyanazon nemzetből való, úgyszintén velük ugyanegy hitet vall, nemkülönben ugyanazt a nyelvet beszélik; aki pedig idegen nemzetből való, más hitü és nem azt a nyelvet beszéli, mint ők, az ellenség, akit nem kell szeretni, sőt az ilyennel szemben meg van engedve minden könyörtelenség és kegyetlenség. Krisztus Urunk ezen alkalommal az ellenséggyűlöletet és az abból eredő hátrányt említi fel és megmagyarázza tanitványáinak, hogy csak kitűnő szeretet által külömböztethetik meg magukat a bűnösöktől, a hitetlenektől és az ószövetség hamis tanaitól. Mert ha azokat szeretitek, kik titeket szeretnek, minő hálát érdemietek? Hisz a bűnösök is szeretik azokat, akik őket kedvelik, — mondá Jézus tanítványainak. Mert ha csupán barátaitokat szeretitek és ellenségeiteket nem, Isten semmiféle jutalomban nem fog benneteket részesíteni a mennyben, művel ezen szeretet nem a megigazulásnak gyümölcse/1 mely utóbbinál fogva az ember kész Istenért még ellenségeit is szeretni. Ha pedig úgy az ellenségeiteket, mint barátaitokat szeretitek, e szeretet által Istentől a megszentelő malasztot és az örök dicsőséget érdemlitek ki és valóban meg is kapjátok. A kereszténynek ellenségeit is szerelni kell! Fárasszuk ki ellenségeinket tűréssel és szégyenitsük meg jótékonysággal! A jótétemény, mint sok példa mutatja, még a vérengző vadállatokat is megszelídíti. Az engesztelhetetlenség és bosszuállás csak szítja az ellenségeskedés tüzét és vége-hossza nincs a visszatorlásnak. Az pedig a legveszedelmesebb, hogy Isten is oly keményen bánik velünk és irgalom nélkül sújt, ha mi azoknak meg nem bocsátunk, akik minket megsértettek, megkárosítottak, meggyaláztak és megszomoritottak. Gondoljuk meg, hogy ha ellenségeinknek meg nem bocsátunk, magunk ítéljük el magunkat, midőn naponkint igy imádkozunk: És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk az ellenünk vétőknek. 20,000 bushel gabona pusztult el, amikor Tyrone (Okla.J egy óriás gabonatárolójának oldala hirtelen kilyukadt és a magvak kiomoltak a földre.
