A Jó Pásztor, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-03 / 27. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 27. SZÁM The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America VOL. 36. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridgeport, Philadelphia, South Bend, csütörtök, 1958 julius 3 A TEMETŐ BÉKÉIÉ A Nemzetközi Munkás Konferencia imost Genf­iben tartja üléseit. A konferencia határozati bizottsá­gában beszélik meg ia világ minden részéből jött de­legátusok azt, hogy milyen határozatokat fognak ki­hirdetni. Ennek a bizottságnak ülésén a szovjet de­legátus olyan határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben a világ munkássága a béke megóvását tart­ja fő feladatának. Ez a szovjet javaslat csúfos vereséget szenve­dett, 147 szavazattal 47 ellen elvetették és 18 mun­kásszervezet delegátusai tartózkodtak a szavazástól. Hogy miért vetették el a szovjet javaslatot, az ki­tűnik Rudy Paupl amerikai delegátus felszólalásálból: “Az amerikai munkások békét akarnak, igazi békét, nem békepropagandát, nem olyan békét, amilyent a szovjet Nagy Imrének és Maiéter tábornoknak adott. Mi Itiéké-t akarunk, de nem a temető békéjét. A kom­munisták jól tennék, ha egyszer végre felhagynának a békével való propagandázással.” Az angol munkásság szószólója rámutatott arra, hogy a szovjet békapropagandának álmok indokai vannak. A békét nem lehet szavakkal biztosítani, ha­nem csak tettekkel, mondta. A kanadai delegátus a szovjet békepropagandát a fonákjáról tárta a bizottság elé: “Békéről beszélnek és a habom rémiével fenyegetőznek minden alkalom­mal.” A svájci munkásdelegátus' fején találta a szöget ezzel a kijelentésével: “A szovjetnek módjában van a beikét biztosítani ilyen békepropaganda nélkül, egy­szerűen azáltal, hogy nem avatkozik be más országok belső ügyeibe.” MESTERSÉGES NÉPHARAG Az egész civilizált világban — beleértvé kétség­kívül a vasfüggöny mögött szellemi rabságban élő népeket is — megdöbbenést és megvetést váltott ki Nagy Imire és társának ünnepélyes ígéretek megsze­gésével történt meggyilkolása és több városban, Os­lóban, Bonnban, Ottawában, valamint amerikai vá­rosokban ikisebb-uagyobfo tömegek tüntettek a szov­jet követség épületei előtt. Figyelemreméltó az a tény, hogy a tüntetéseik mindenütt az orosz zsarnokok el­len irányultak, nem pedig a magyar bábjaik ellen, akiknek miagyar ügyekben nem sok beleszólnivaló­­juk van. Münnich magyar miniszterelnök és bűntár­sai csak a hóhér szerepét töltötték be, a gyilkosságot Krüscsev rendelte el. Bűntudat nem nyomja Kruscsevet. Legyilkolta­­tott ő imáir nem négy embert, hanem négyezret és négyszázezret is Ukrajnában és a lelkiismerete meg se muklkant. De tudja ő, hogy oroszok és csatlósok millióinak van lelkiismeretük és ezeknek megtévesz­tésére Moszkvában e'llentüntebéseket rendelt el. A német, dán, kanadai és más követségek elé rendelt a gyárakból pár ezer munkást (bérlevonás nélkül) és ezek müharaggal tüntettek, romboltak. De ez a müfelháborodás bizonyára nem győzte meg az orosz népet arról, hogy Krüscsev helyesen és tisztessége­sen járt el, amikor az általa szabad elvonulás Ígére­tével tőrbecsalta Nagy Imrét és a kivonulási tárgya­lások ürügye alatt tőrbecsalt Maiéter tábornokot több mint másfél és után lemészároltatta, mert valami ok­ból ezt most politikailag célszerűnek vélte. Hőmérővel a kezében szabályozta Krüscsev a moszkvai munkások müharagját. Az amerikai követ­ség épülete előtti tömegnek csak kiabálást engedett meg, nem ablakibevérést. Ott pár fokkal langyosabb volt a szenvedélyek hőfoka. Az amerikai adófizetők adóterhei az ország történetének három külömböző sza­kaszában. A folytonos drágulást nem lehet megállítani MIKÖZBEN A MUNKANÉLKÜLIEK SZAMA NÖ. A DOLGOZÓK MUNKABÉRÉI ES EZEK NYOMÁBAN az Arak emelkednek Kötelet emlegetnek a hóhérok Az Izvesztija, az orosz kommunista párt hivata­los lapja, dicsőíti Arthur Lief amerikai karmestert, aki most New Yorkban egy szovjet tánc csoport zené­jét vezényli. Azért dicséri meg az amerikait, mert ez az kongresszusi vizsgálóbizottság előtt megtagad­ta a választ arra a kérdésre, hogy milyen kapcsolatai vannak vogy voltak az amerikai kommunista párttal. A címe: “Gumibot és karmesteri pálca”. És arról el­mélkedik az orosz rendőrállam egyik vezető újságja, hogy Amerikáiban rendőri terror van. De akaratlanul is meghazudtolja magát az Izvesztija, amikor hírül adja, hogy Arthur Lief, annak ellenére, hogy dacol­ni mert a kongresszusi bizottsággal, nem börtönben ül, hanem a karmester posztján áll, sem arca, sem keze nem matatják a gumibot nyomait. A hivatalos statisztikai ki­mutatás szerint májusban a szükségleti cikkek árai egyti­­zed százalékkal emelkedtek, főleg a szállítási, orvosi és kórházi, egyéb szolgálati és javitási árak. Az élelmisze­rek közül a hús drágult, de zöldség, tej és tojás olcsóbb lett és ez — a statisztikában, de nem a háztartásban — ki­egyenlítette egymást. Az ál­talános árszínvonal a" Kdreá­­előtti 100-hoz viszonyítva most 123.6, ami azt is jelenti, hogy a drágulás egy év óta 7.7 százalékot tett ki. Hogy les! a festék? Mindezeket a számokat né­mi kételkedéssel veszi tudo­másul az ember, saját tapasz­talataira támaszkodva. Pél­dául Mr. X, aki most festeget a házában, talált a basement­­ben egy fél kanna festéket, s ahhoz most vett még egy kvartot. És összehasonlítja az árakat, amelyek a kanna ol­dalára vannak írva. Tavaly 1.89, most 2.10. A fejét csó­válja Mr. X és felkiált: így fest tehát — festékben is — a 7.7 százalékos drágulás egy év óta. Mr. X. előveszi a plajbászt és kiszámítja, hány százalék­kal drágult ez a festék. Hát bizony nem 7.7 százalékkal drágult, hanem 11.11 száza­lékkal! Drágaság? Sebaj! Nem mindenki érzi a drá­gulást. Az acél, aluminium és kannázó ipar munkásai júli­usban a kollektiv szerződés alapján, félévi arányosítás szerint, 4 cent órabérenelést kapnak. Körülbelül SO,000 ezeknek a munkásoknál szá­ma. (Más iparokban, pl. autó, gumi, üveg, stb.) más latár­na pckon lépnek érvényre a drágulás arányában naga­­sabb órabérek.) Ma a szervezett ipari nun- ; kás hazavihető heti bére (adó i és egyéb levonások utár) 66 ; dollár 64 cent, illetőleg nős 1 és kétgyermeket munkánál i — akinek jövedelmi adójake­­veseibb — 74 dollár 3 cent. ( csökkent és a gazdasági élet örökérvényűnek hitt tör­vényszerűsége szerint az árak leszállnak, ha a kereslet csökken és ennek megfele­lően a kínálat növekszik. Most ez a törvény lomtárba került, hiába van nagyfokú munkanélküliség, hiába spó­rolnak még azok is> akiknek van keresetük, tehát hiába csökken az áru ^iránti ke­reslet - mi Ikednek az árak. Ennek a rendkívül fontos gazdasági jelenségnek ma­gyarázata az, hogy ma Ame­rikában az áruk árait' nem a kereslet és kínálat egymás­­rahatása szabja meg, hanem az uniók és a nagyvállalatok önhatalmúlag szabályozzák az árakat. Az uniók a kedve­zőtlen gazdasági helyzet el­lenére újra és újra felsró­folják a béreket és a nagy­­vállalatok, főleg az alapvető iparokban, mint acélipar, ezeknek a magasabb bérek­nek többszörösét hárítják át a közönségre. Az uniók és kollektiv szerződési pártne­­reik versenyt futnak egy és ugyanazon irányban: mindig előre, mindig előbbre. Újab­ban divatba jött, hogy a kol­lektiv szerződések három év­re előre gondoskodnak bér­emelésről, három évre előre garantálják a drágulás foko­zását. Az Amerikai Bankárszö­vetség gazdasági szakértője erről a .nyugtalanító jelenség­ről igy nyilatkozott: Dollár-rontás garantálva drágulás élé nem lehet.” gátat emelni A nagy baj és a nagyobb baj A kormányt és a vezető gazdasági köröket ma a fel­tartóztathatatlan drágulás még jobban nyugtalanítja, mint a munkanélküliség és a rossz üzletmenet. Ez a ma­gyarázata annak, hogy már a kongressziusbaini is e halkul­tak a hangok, melyek eleinte adócsökkentést és egyéb oly intézkedéseket javasoltak, amelyek tcbb pénzt juttatná­nak az emberek zsebeibe. Igaz ugyan, hogy a fentiek szerint a kereslet-kínálat tör­vényét a gazdaságilag leg­erősebb uniók és nagyválla­latok legyengítették, mégis újabb pénzbőség csak arra vezethetne, hogy az árak méginkább emelkednének, a dollár értéké még tovább csökkenne. Fehéikártyásból — bevándorló WASHINGTON — A ikongresszus 'Képviselő­­háza után most a szenátus is megszavazta azt a tör­vényjavaslatot, amely a parole alapján íbeibocsátott, úgynevezett fehérkártyás magyar 'szabadságharcos menekültek ideiglenes státuszának állandó itt-tartóz­kodási jelleggé való változtatását megengedi. A ja­vaslat, melyet az elnök kétségkívül aláír, pár nap múlva törvény erőre emelkedik. így a feihérkártyások biizcnytalam helyzete idővel megszűnik. A törvény lényege az, hogy a parole menekülteket — akiket an­nakidején csak felületes vizsgálat után bocsátottak be az országba —, két évvel ide érkezésük napja után a bevándorlási törvényben előirt vizsgálatnak vetik alá és akik ellen nem merül fel kifogás, az végleges, bevándorló státuszt kap, és amikor eljön az ideje, amerikai á 11 am polgárságért folyamodhat. A törvény több mint 32,000 magyar menekült helyzetén van hivatva avitani. A parolee státusz meg­szűnésének közvetlen kedvező következménye az, hogy az ujamerikás magyar ellátogathat külföldre, Kanadába, sőt tengerentúlra is. A törvény létrehozásán hosszú időn át erélyesen fáradozott ’Michael A. Feighan clevelandi demokrata képviselő. “Annak, hogy a mostani válság idején az árak nem csökkentek, hanem emelked­tek, az oka visszanyulik leg­alább két évtizedre, amióta szociális törvények nyomá­ban a szervezett munkásság, a nyugdíjasok és más csopor­tok, még a munkanélküliek és más keresetnélküliek is több pénzzel, több vásárló­erővel rendelkeznek és pénz­költésükkel a dollár értéké­neik folytonos lemorzsolódá­sát okozzák. A dolgok ilyen alakulása az árakat felfelé hajtja jó időkben éppen úgy mint rossz időkben; lehetet­lenné válik az árak leszállá­sa olyankor, amikor a gazda­­;ági törvényszerűség szerint z áraknak hanyatlaniok kel­me. Egyszóval: a folytonos A munkanélküliség — mint mindnyája reméljük — átme­neti baj, de a dollár, ha zsu­gorodott, nem nő többé na­gyobbá és ez tartós baj. Gaz­dasági szakértők kezdik han­goztatni, hogy Amerikában az infláció, vagyis a dlollár dolytonos értékcsökkenése, a gazdasági politika elválaszt­hatatlan velejárója lett', egy­szerűbben: sohasem lesz vé­ge annak a folyamatnak, hogy a dollárról egyre több cent lekopik. Mit lehet ez el­len tenni? Legfeljebb annyit, hogy igyekezni kell a kopási folyamatot lelassítani. Pénz van bőven Hivatalos jelentés szerint a keresők egyre több pénzt ta­karékba tesznek. A bankle­tétek, életbiztosítási dijbefi­­zetések és Savings Bond vá­sárlások összege ez év első negyedében öt és fél billióval növekedett és több mint 268 ezer millió dollárt tesz ki. Pénz tehát van bőven. Mi lenne, ha az emberek keve­sebbet spórolnának és többet költenének szükségleti cik­kekre és szolgálatokra? Az árak tovább emelkednének — ami rossz lenne. És a mun­kanélküliség csökkenne — ami jó lenne. íme, ilyen komplikáltak az amerikai gazdasági élet jelenségei . . . Hírek a világ minden részéből MOSZKVA — Gromiko külügyminiszter tilta­kozott amiatt, hogy egy amerikai 'repülőgép, útban Törökországból Perzsia felé, mélyen orosz terület felett repült és ezzel durván megsértette a szovjet fel­ségjogait. Ez a durva sértés abban állt, hogy a fel­hők felett, magas hegyek felett repülve, az amerikai pilóták eltévesztették az irányt. Szovjet repülők a gépet leszállásra kényszeritették, azután az ameri­kaiak felgyújtották, nehogy hadititkok kerüljenek az oroszok kezébe. Amerika kormánya követeli a 9 ame­rikai repülő elbocsátását orosz őrizetből. VARSÓ -- Gomulka, a lengyel kommunisták vezére, Nagy Imre és társai legyilkolása után napokon át ballagott. Ezzel újra magára haragította Kruscse. vet, aki megkövetelte mindegyik csatlósország veze­tőitől, hogy helyeseljék az elsősorban Tito és a titois­­ták megfélemlítésére elkövetett gyilkosságokat. Go­mulka hallgatására a szovjet azzal felelt, hogy Len­gyelország kelet és nyugati oldalán egy-egy hadosz­tályt vonultatott fel. Ez is hallgatólagos tüntetés volt és ennek meglett az eredménye. A múlt hét végén Go­­mulka megszólalt és kénytelen-kelletlen a Krüscsev által előirt dühös szavakkal ócsárolta Titot, aki nem­zeti kommunizmusa jelszavával megbontja a szocia­lista tálbor egységét. Nagy Imre és társai meggyilko­lását pedig — amelyet Moszkva rendelt el — Magyar­­ország belügyének mondta Gomulka. LONDON — Az uj Nobel 200 nevű házi készi­­tésü automobil ára mindössze 498 dollár. Igazi bar­gain annak, aki össze tudja állítani az alkatrészeket. És ha kész az autó, fut is, mégpedig cránikint 50 mér­föld sebességig. És amilyen olcsó az ára, olyan olcsó az üzeme: 80, sőt 100 mérföld gallononkint. Ezt a “built-<it-yourself” autót eredetileg Nyugat-Németor­­szágban tervezték meg. LONDON — Két amerikai lökhajtásos olajtank­­repülőgép MasBaehusettsiből 'kevesebb minit öt és fél óra alatt Angliába repült. De egy harmadik, amely ugyanerre a rekordtörő útra indult, kevéssel a fel­szállás után felrobbant és 15 utasa — köztük 6 újság­író — életét vesztette. A negyedik tankrepülőgép, amely szintén útra kész volt, a tragikus eset miatt nem szállt fel. HAVANA — Cubai lázadók rejtekhelyeikből váratlanul előbujva, elraboltak 9 amerikai és 2 kana­dai mérnököt Moa városban, a sziget keleti végéin és fogva tartják őket. Ez megtorlás, mondják, azért, mert Amerika segíti Batista kormányát a láziadók elleni harcában. Ugyanez alkalommal a rebellisek elvitték a moai városi kórház teljes élelmiszer és gyógyszerkészletét. WASHINGTON — Afganisztán középázsiai független ország miniszterelnöke Mohamed Daud lereeg háromnapos amerikai látogatása során az el­­löiktől ígéretet kapott, hogy Amerika tovább is gaz­­lasági segítséget fog nyújtani országának. Afganisz­­,án 1953 óta a szovjettől is kap gazdasági segítséget, iddig 165 millió dollár olcsó hitel formájában. Ami­kor ezt szemrehányó hangon említették előtte, a niniszterelnöik igy felelt: “A mohamedán vallás tör­vénye tiltja ugyan a sertéshús élvezetét, de ha az enn­­lert éhenhalás fenyegeti, szabad sertéshúst ennie.” / Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap. Törvény a lomtárban A régi jó és rossz időkbe, úgy volt, íhogy gazdasági vál ság, depresszió, nagyfoka munkanélküliség idején az árak leszálltak, mert, az em­bereknek kevesebb pénzük lévén, az áru iránti kereslet

Next

/
Thumbnails
Contents