A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-21 / 12. szám

4-IK OLDAL A JŐ PÁSZTOR A VÖRÖS ÁLARC Orosz iró lerántja a leplet a kommunizmus hazug prófétáiról. Amikor Krusesev, krokodil­könnyeket ontva, leleplezte Sztálint mint 'hatalmi őrjön­gésbe esett kegyetlen, vér­szomjas zsarnokot, sokan Oroszországban azt hitték, hogy vége a “személyi kul­tusznak” és szabadabban le­het véleményt nyilvánítani. Megszólalt egy költő, Boris Pasternak, aki negyed évszá­zadon át, amig Sztálin volt minden oroszok vörös cárja, egyetlen kiöltem ény.t, egyet­len könyvet sem tett közzé. Amikor úgy vélte, hogy meg­tisztult a levegő, újra megszó­lalt, 67 éves korában. Megír­ta “Doktor Zsivágó” című re­gényét. Ebben a regényben oly szabatosan és oly élesen kritizálja a szovjet urait és a szovjet rendszert, hogy szin­te hihetetlennek tűnik, hogy megjelenését az orosz cenzúra megengedte. De nem sokáig kellett hitetlenkedni. A törté­nelmi Krusesev-beszéd után nemsokára újra fagyos szelek fújtak Oroszországban, kide­rült, hogy Krusesev csak az­ért dobálta meg sárral a ha­lott Sztálint, hogy elleplezze, elfelejttesse bünrészésségét és a maga útját egyengesse a diktátori hatalom felé. A cenzor meggondolta a dolgot, letiltotta a “Doktor Zsivágó” kinyomtatását. Ekkor azonban a regény kéziratának egyik példánya már Olaszországban volt, egy megbízható kommunista ke­zeiben, akire az a feladat várt, hogy olasz fordításban kiad­ja. A párthüség elve alapján az olasznak kötelessége lett volna a kéziratot megsemmi­­siteni, vagy legalábbis -elállni a könyv megjelentetésétől. De az olasz jó üzletet szima­tolt, kiadta az olasz fordítást és bomba sikert ért el — üz­leti sikert. A regény óriási feltűnést keltett, az olasz kommunista -kiadó csinos pro­fithoz jutott és már előké­születben van “Doktor Zsivá­gó” megjelentetése több nyel­ven. 1 Mi az, -ami az orosz cenzor­nak és nyilván Kruscsevnek nem tetszett? Néhány idézet Pasternak könyvéből: “A marxizmus nem tudo­mány. Nincsen ma még egy eszme, amely oly távol állna a tényéktől, mint a marxiz­mus.” “Meggyőződésem szerint a parasztbirtokok kényszerszö­­vetkezetekibe terelése hiba volt, ámbár ezt a hibát nem ismerték be. A k-ud-arcot a terror minden ^eszközével el­leplezik. Arra kényszerítik a népet, hogy ne gondolkozzék és ne ítéljen;. arra kénysze­rítik, hogy lássák azt, ami nincs, és bizonyítani próbál­ják az ellenkezőjét minden­nek, amit az embereik saját szemükkel látnak.” “A forradalmakat szűklátó­körű, fanatikus tett emberek ‘csinálják. Pár óra alatt, vagy pár nap alatt, meg tudják dönteni a régi rendet. A for­radalom eltarthat ‘éveikig. Az­tán évtizedekig, még évszá­zadokig is az emberek tisz­telettel fognak adózni -azok­nak a korlátolt elméknek, akik ezt a forradalmat előidéz­ték.” Ezek az idézetek bevilági­­tanafc a -még mindig gondol­kodni tudó oroszok -gondolat­­világába. Minden orosz, aki ‘gondolkodik, tisztáiban van azzal, hogy a marxista-leni­­. nista frázisok, amelyekkel uraik dobálóznak, szellemi ócskaságok, lomtárba valók. Hogy egyebet ne említsünk: A marxizmus szerint a kapi­talizmus -a lelketlen kizsákmá­nyolást egyre fokozná fogja (több mint 100 év előtti jós­lás ...) és végül is a dolgozó embereknek a termelésből csak annyi fog jutni, hogy iéppen éhen ne haljanak. A marxizmus szerint a nagy ipari vállalatok egyre nagyob­bodni fognak, a kisebbeket felfalva, végül az egész ter­melés egynéhány vállalatba lesz koncentrálva, és akkor a munkásságnak erőszakkal ma­gához kell ragadnia -az állam­hatalmat és fokozatosan köz­tulajdonba venni a termelés eszközeit. így történt ? Nem, ennek éppen- az ellenkezője történt, az ipari vállalatok hatalmával együtt növekedett (a munkásság hatalma is, az ipari munkásságot nem fe­nyegeti koplalás, újabban — Amerikáiban — már vállalati profitban is részesedni akar­nak. É,s hol van az ország, amelyben a kapitalizmus vég­ső ‘kifejtése stádiumában az ipari munkásság learatta a 'túlérett gyümölcsöt: Az orosz bolsevizmust egy maroknyi elszánt fanatikus vitte győ­zelemre ■— nem az ország ‘•ipari fejlődésének tetőfokán, hanem egy nagy földművelő héip néma tűrésével. Az összes többi kommunista kormány­zatokat a szovjet katonai ha­talma ültette nyeregbe. Boris Pasternak könyve, sejtteti, hogy Oroszországban sokan vannak, akik így lát­ják a dolgokat és vele együtt felszabadulásra várnak. SZERKESZTŐI ÜZENETEK O. József, Baybridge, 0. — Kedves Józsi bácsi, magának egy héttel előbb kellett volna születnie, pontosan 1885 áp­rilis 30-án. És 72 évvel ké­sőbb, 1957 áprilisában, job­ban tette volna, ha kíméli magát és kevesebbet dolgo­zik Cedar Pointon. M-ivel ma­ga május 6-án született és igy áprilisiban Isten és ember előtt, különösen pedig a So­cial Security törvény értel­mében még csak 71 éves volt, az abban a hónapiban kere­sett 108 dollárja több volt annál, amit a Social Security törvény megenged. Haragos levelére válaszolva, azt üzen­jük magának, hogy jó lett volna tudni, hét év alatt meg i-s tanulhatta volna, hogy 65- től 72 éves korig a nyugdí­jas, aki egy hónapban 80 dol­lárnál többet keres, arra a hónapra elveszti a nyugdiját. De sebaj, Józsi bácsi, most már jócskán benne van a 72- ben és bátran megkereshet minden hónapiban ezer dol­lárt, egyetlen ősz hajaszála sem fog meggörbülni, nyug­ton fogja hagyni magát a Social Security, nem von le egy centet sem a maga jogos nyugdijából. Azt is írja Jó­zsi bácsi, hogy -a jövő hónap­ban megint megy dolgozni. Jól teszi é-s kívánjuk, hogy annyit keressen, amennyit a Social Security törvény meg­enged: akár ezer dollárt is. Az ÜSS Grayback nevű amerikai buvárhajó első útjára indul. MAGYAR ÉLET CHILÉBEN Magyar delegátusok a kormánybizottságban Chile köztársaság kormá­nya a magyar menekültekkel kapcsolatos ügyek intézésére egy bizottságot nevezett ki, amelyben a kormány képvi­selőjén kívül Chilében széke­lő nemzetközi karitativ intéz­ményei kirendeltségének ve­zetői és a magyar kolónia rep­rezentánsai foglalnak helyet. A magyarok: Dr. Holota Já­nos, -a Magyar Nemzeti Bi­zottmány chilei meghatalma­zottja, Páter Szólás Ambrus, a chilei Magyar Katolikus Missió lelkésze, a chilei Ma­gyar Egyesületek Tanácsában képviselt 3 legnagyobb egye­sület (a Szent László Egyház­­község, a Szent István Kul­tur és Segítő Egyesület és a Pro Patria Magyar Egyesü­lés) delegátusai: Karvaly Imre, Pintye Rudolf és Cse­lbe Pál, valamint Kovácsics Adam, mint a Magyar Nem­zeti Bizottmány chilei meg­hatalmazottjának helyettese. Magyar utca Santiago fővárosban A chilei magyar egyesüle­tek tanácsa a magyar szabad­ságharc első évfordulója al­kalmából azzal a kérelemmel fordult Santiago főváros és egyes nagyobb városok pol­gármestereihez, hogy a sza­badságért harcolt magyar hő­söket és általában a sz-aibad­­ságszerető magyar nemzetet tiszteljék meg azzal, hogy ki­magasló magyar személyisé­gekről nevezzenek el utcát vagy teret. A magyarok kül­döttségeit mindenütt, ahol megjelentek, a polgármeste­reik szívélyesen fogadták és többen Ígéretet tettek, hogy a méltánylást érdemlő kérel­met az illetékes városi tanács elé -terjesztik, pártolóan. Az első eredmény már meg­van. Santiago főváros egyik előkelő kerületének, a Provi­dencia városrésznek városi ta­nácsa egyhangú határozattal kimondta, hogy a kerület most épülő egyik fő utvona-A nevadai Reno hegyei között siversenyek folynak. ltá Hungria Libre (Szabad Magyarország) névvel fogja ellátni. Erről a határozatról mindjárt értesítette a magyar tanácsot Dr. "Raul Cifuentes Toro polgármester. Las Condes magy ar lesz Ugyancsak szép siker koro­názta a magyar tanács akció­ját Las Condes városrészben, amely Santiago legmodernebb rohamosan fejlődő -része. A városi tanács magáévá tette az eszmét, hogy a városkerü­let egyes utcáit és tereit nagy magyarokról — Kossuth, Pe­tőfi, Bartók — nevezzék el, de ennél még tovább is ment és kérte,, hogy -ajánljanak a magya-rok még nyolc nevet, mert ők 12 utcának akarnak magyar nevet adni, sőt az. egész városrésznek is! A ma­gyar tanács örömmel szolgált uj -nevekkel; Budapest, Hor­tobágy, Délibáb, Debrecen, Hunyadi, Rákóczi, Mindszenty Elismerj a magyarságnak A Chilei Magyar Egyesüle­tek Tanácsa évi közgyűlésén az eddigi elnök Stix Ferenc helyét Mathis Andor foglalta el. Mathis Andor -nagy lelke­sedéssel vállalta a megtiszte­lő megbízatását és jó munkát Ígért a chilei magyarság ér­dekeinek előmozdítására. De Ígéretét csak kis részben vált­hatta be, mert kevéssel utóbb Li-mache nyaralóhelyen, ahol családjával vakációzott, sziv­­-szólhüdésben váratlanul el­hunyt. Mathis Andor gépész­­mérnököt, a jó hazafias érzé­sű székely magyart özvegye és fia gyászolja. Dr. Holota János ügyvezető beszámolt a tanács 1957 évi működésének eredményeiről. Nagy siker volt a szabad­ságharc évfordulója alkalmá­ból rendezett Magyar Hét. Az Uiniversidad de Chile nagy­termében ünnepi naggyülés volt, a konzervatív párt gyű­lést, előadást rendezett a magyarság tiszteletére, az üz­letek kirakataiban fényképek ismertették a szabadságharc eseményeit, a hősi halált halt szabadságharcosok emlékére gyászistentisztelet volt, ame­lyet a chilei filmhíradó filmre vett fel és sok helyen bemu­tatott, auomobilofcról hang­szórók hirdették a szabadság­­harc dicsőségét és az utcákon 20,000 röpcédulát osztottak ki a járókelők közt. A Magyar Hét rendezésének költségei meghaladták a félmillió pe­­sot — de megérte. A Magyar Tanács résztvett a chilei szokásos Emigráns Nap rendezéséiben. A városi színházban rendezett díszelő­adáson a Badhora házaspár magyar t-ámcprodukciói nagy tetszést arattak. A közös emi­gráns istentiszteleten a ma­gyarok .a nemzeti lobogó alatt vettek részt. Decemberben a Magyar Ta­nács a chilei kormány magyar menekült- ügyi bizottságával és a magyar női bizottságak karöltve a Hotel Carrera disz­­termében magyar karácsonyi kiállítást és vásárt rendezett, két estén át, műsorral. A közgyűlés bizottságokat alakított, amely a jövő fel­adatainak megoldására lesz­nek hivatottak. Sport siker A délamerikai bajnokságot nyert chilei tőrvivó bajnok csapatlba-n két santiagói ma­gyar -tőrvivő is szerepelt: Benkő József és Iványi Ró­bert. SZERKESZTŐI ÜZENETEK A. Gazsity, Nanaimo, B.C., Canada, és másoknak. — Olyan hires emberek, mint Walter Reuther, -megkapják a levelet, ha azt egyszerűen a városiba címezzük, -ahol tud­tunk szerint lakik. Tehát ele­gendő ez a cím: Mr. Waiter Reuther, Detroit, Mich. * V. József, Uranium City, Canada. — A világ leggazda­gabb emberének, Jean Paul Gattyn-ek írhat ezzel a cím­zéssel: M. Jean Paul Gatty, Paris, France. De figyelmez­tetjük; Ennek az ipsének, akinek állítólag ezer millió dollár vagyona van, az az el­ve, hogy senkinek egy ga­rast nem ad, mindenki keres­se meg arca verejtékével a garast, úgy, ahogyan ő ezer­­millió dollárját megkereste. * M. Miklós, -San Antonio, Tex. — A Catholic Welfare Service pontos címét nemtud­juk, Próbáljon levelet izmi kö­zelebbi cím nélkül New York, N. Y.-ba. * X. Y., 111. — Első férje a háborúban eltűnt, holttá lett nyilvánítva, aztán, pár évvel később, Oroszországból meg­­é rjk e z e 11 Németországba, nyo-miban beadta a válópert és önnek a válási ítéletet ikéz­­besitették. Ön időközben má­sodszor férjh-ezment. Már­most, problémája az, hogy amikor beadja az amerikai ál­lampolgársági kérvényt, baja támadhat azért, -mert beván­dorlási papírjaiban első férje mint halott szerepel. Nem hisszük, hogy baja származhatna abból, hogy an­nakidején azt a adatot mond­ta be, amelyet akkor valónak hitt, tudniillik, hogy a férje meghalt. Most mindenesetre jelenlegi nevén, férje nevén kell az állampolgárságért je­lentkeznie, merthiszem ez ön­nek a törvényes neve. Az hogy első férje előbb hivatalosan halott volt s azután elvált, majd tisztázódik a kihallga­tás alkalmával. Persze fontos, hogy fel tudja mutatni a bí­rói holttányilvánítási végzést. Ami második problémáját, a gyermekek neveit illeti, ezt csakis ügyvéd utján a bíró­ságnál lehet tisztázni. Önké­nyesen senkisem adhat egy -gyermeknek más nevet, mint ami a születési bizonyítványon van 'feltüntetve. UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT TOTORI, Japán. — A falu farmerei pártit ren­dé ztelk a verebeiknek, pálinkával átitatott búzát szór­tak e lé j ük. A verebek ettől ierészegedtek, tántorogni kezdtek és a beborította utakon elpusztultak. LYON, Franciaország. — Henri Menőn hegedű­művész rálőtt Bemard Baudotra, akit őhelyette a lyoni operatársulat első hegedűséinek neveztek ki. Nyolc golyót szórt Baudotra, amelyek közül egy a combjába ihatott. A lövöldözés után Menőn a rend­őrségre ment és feladta magát. Arra a kérdésre, hogy miért tette ezt, röviden igy felelt: “Irigyeltem a si­kerét”. * TEL AVIV, Izrael. — Egyhavi fogházra Ítélte a járásbiró Slomo Chazai 22 éves fiatalembert, mert nagyon akart táncolni egy esküvői mulatságon. Cha­zai táncra kért fel egy csinos fiatal lányt, aki Ben Sa­lammal ült az egyik asztalnál. Miután a lány eluta­sította, Chazai sértő megjegyzéseket tett, majd az utcára követte Ben Salomot és párbajra hivta ki. Mi­dőn a kihívott fél elutasította a “lovagias elégtételt”, Chazai rátámadt és belökte egy kirakatba, amelynek 500 font értékű üvege összetört. CHIRIKOF ISLAND, Alaska. — Az itteni állat­­tenyésztési telepen földmunkánál felfedeztek egy tö­megsírt, melyben a régi cári “ördögsziget” elítéltjeit temették el. Egyes lábcsontokon rajta volt a nehéz lánc. KAIRÓ. — Az egyiptomi munkaügyi miniszté­rium rendeletileg megtiltotta az ipari munkásoknak a tiugyogó és más népviseletek hordását. A rendelet kötelezi a munkásokat európai szabású ing és nad­rág viselésére. A minisztérium rendeletét azzal indo­kolja, hogy az európai ruházat jelentősen csökken­teni fogja a munkabalesetek szamát. SYDNEY, Ausztrália. — August Moritz felgyúj­totta a házát és a tüzet méig három hordó benzinnel táplálta, majd a rendőrségen kijelentette: — Azért tettem ezt, mert a feleségem elhagyott és azt hittem, hogy a látványosságra visszatér. TEL AVIV, Izráel. — Vasárnap hajnalban egy ismeretlen betörő “udvariassági látogatást” tett a já­rásbíróság helyiségeiben. Ellátogatott a pénztárte­rembe, a bírói hivatalba, de semmit sem lopott. Ami­kor a hivatalnokok reggel munkahelyükre érkeztek, észrevették, hogy az ajtót felfeszitették. A betörő a pánztárteremben felforditotta az asztalt és az iratok között kutatott, majd a bírói irodába ment át. Itt ki­borította a fiókokat és Zohár járásbiró szemüvegét széttaposta a padlón. Ezután a büfféhelyiségbe nyi­tott be, amely tele volt cigarettával, élelmiszerekkel, valamint készpénz is volt a kasszában, de innen sem vitt el semmit. LEOPOLDVILLE, Belga Kongó. — A rendőr­ség letartóztatott egy bennszülött mészár őst, aki vi­rágzó kereskedelmet folytatott emberhúsban. Az ügy úgy pattant ki, hogy Gome városka egyik bennszü­lött lakosa húst kínált eladásra egy belga lakosnak. A belga gyanúsnak találta a húst és jelentést tett a rend­őrségnek, ‘amely abban a pillanatban tartóztatta le a mészárost, amikor éppen egy bennszülött feldarabo­lásával volt elfoglalva. A mészáros bevallotta, hogy ezenkívül még kilenc embert ‘gyilkolt meg, mert “gon­doskodni kellett a mészárszék rendszeres ellátásá­ról”. Stanleyville városban ötven bennszülöttet tar­tóztattak le, akiket azzal vádolnak, hogy január 18- án meggyilkolták egyik társukat és megették. AIX-EN-PROVENCE, Franciaország. — Joseph Bertrand elvesztette a válópert, a bird a családi há­zat az asszonynak Ítélte oda. Mit tett Joseph Bert­rand? Felgyújtotta az asszony házát. És azt mondta: kvittek vagyunk. SYDNEY, Ausztrália. — Az ország leghíresebb bennszülött művésziét, Albert Namatjirát, halálos kór támadta meg, amelyet a törzs átka okozott. A benn­szülött törzs, amely még mindig jogtalan betolako­dóknak tekinti a fehér embereket, elátkozza azokat a tagjait, akik hütleinül a fehéreik közösségébe lép­nek. Az ilyen árulkodókkal úgy bánnak el, hogy ős­régi hagyományos ceremóniák kíséretéiben csonttal mutatnak rá. A csont rámutiatása a törzs hite szerint az árulót elemészti, lassan de biztosan. Albert Na­­matjira azzal vonta magára a törzs haragját, hogy teljes állimpolgársági jogot kért és kapott az ausztrá­liai kormánytól. SARAJEVO, Bosznia. — Tesány városkában rendezett lóversenyeken évszázadok óta hajtok nél­kül indulnak a lovak. A régi szokás eredetét azzal magyarázzák, hogy a városka a középkorban fontos közlekédési csomópont volt, ahol a fogatokban vál­tott lovakat ilyen módon gyakoroltatták és idomítot­ták. d

Next

/
Thumbnails
Contents