A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1958-03-21 / 12. szám
•A Jő PÁSZTOR 3, OLDAL Bizonytalanság—határozatlanság Miég nem lelhet látni az irányzatot: hogy a gazdasági válság még tovább fog-e rosszabbodni, vagy már utón vagyunk a javulás felé. Ez a bizonytalanság a fő oka annak, hogy ia kormány még határozatlan, nem tud határozni, hogy milyen módon próbálja alátámasztani a gazdasági életet ési meggyorsítani a válság leküzdését. Jelentős adócsökkentés vagy jelentős közmunkák — ez a kérdés. Anderson pénzügyminiszter közölte a kormány álláspontját: Az adócsökkentéssel várni kell, amig tisztában látjuk a helyzetet. Ami pedig nagy közmunkáik elrendelését illeti, ettől a kormány idegenkedik, mert billiós kiadások veszedelmesen növelnék a költségvetés deficitjét és az államadósságot. Cselekvés Mig a Fehér Házban még bizonytalanság uralkodik, ia kongresszus már a cselekvés útjára lépett. A szenátus egyhangú szavazással elfogadott egy törvényjavaslatot, amely szerint a kormány 1850 millió dollárt bocsát rendelkezésire házépítési mortgage vásárlásra. Ez annyit jelent, hogy a biankók és kölcsönpénztáraik 'Könnyebben folyósíthatnak 200,000 ház építésére kölcsönöket, mert ezeket a kormány garantálja. Egy ember, aki “törődik” PORTRÉ EDWARD TEHERRŐL. A MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ NAGY FIZIKUSRÓL Élet a vasfüggöny mögött utnnm Tele van a város hiánycikkekkel Hiánycikkeknek Pesten azokat a szükségleti cikkeiket hívják, amelyek nincsenek. Nap nap mellett elsírják az emberek panaszaikat az újságoknak és amikor jókora csomó panasz összegyűlt, a riporter kikanyarit egy egész cikket a hiánycikkekről. Itt egy ilyen cikk abból a fajtából, amelyben nincs hiány. Nincs Ultra Bemer Károlyné fiatal dolgozó acszony, egy évvel ezelőtt boldogan fedezte fel az Ultra mosogatóport. Ragyogó tőle az edény, nem kell törülgetni, pillanatck alatt elkészül az ember a mosogatással, tükeríényesok az ablakok, az ajtók. Mindezek tetejébe : keze is finom, fehér maradt, az Ultra nem marja ki, mint mos'tohatestvéire, a trisó. De két hónap óta hiába járja az üzleteiket, a válasz mindenütt egyforma: “Nincs Ultra.” Tőlünk kérdi most: miért nem gyártja az ipar, ha olyan kitünően bevált? Nincs gomb Több segélyt! Felmerült az a gondolat is, hogy a munkanélküli segély folyósítását meghosszabbítsák a jelenlegi 26 heti (félévi) maximumon tub Erre azért is szükség lenne, mert a gazdasági visszaesés immár nyolc hónap óta tart és sok munkanélküli segélyigénye már megszűnt. Világprobléma A munkanélküliség nemcsak itthon okoz millióknak és az ország felelős vezetőinek gondot, hanem veszedelemmel femegeti az egész szabad világot, a nyugateurópai országaikban műnk anélkül iséget ven maga után. Európában éppenugy, mint itt, egyre nyíltabban és egyre élesebben kritizálják Eisenhower elmeket, betegség-okozta tétlenséget és' határozaflanságét vetnek szemére. BÉKÉS ARAB-IZRÁELI HÁB0BU BEIRUT. — Libia, Lebanon és Jordánia kormányai közölték, hogy lemondanak a bruxelkd világkiállitáscn való részvételről. Az Arab Ligához tartozó államok közös pavilonnal akartak résztvevői a kiállításra, de a liga vezetősége lefújta a tervet, amikor megtudta, hogy Izrael olyan pavillcnt épít, amely minden tekintetben felülmúlja az arabok tervezett pavi Ilonját. Az izraeli kormány állítólag négy millió dollárt irányzott elő a kiél Irtási költségek céljaira. Miután a közös terv felborult, az Arab Liga közölte a tagjaival, hogy a kiállitáesal kapcsolatban szál' iád kezet kapnak. Hír szerint Egyiptom, Ipáik, Szíria, 'Szaud'i-Arábia és Szudán úgy döntettek, hogy fényűző pavilonokat építenek, hogy megfelelő versenyt csináljanak Izráelnek és ebből a célból nagy összegeket szavaztak meg. Ezzel szemben Libia, Lebanon és Jordánia végleg lemondtak a világkiállításon való r észvételről, mert nem áll módjukban újabb kiadásokat magukra vállalni. A párisi állátkert oroszlánja a tavasz közeledését érzi. A ma tudósa a holnap technikusa — mondta a minap Edward Teller, a magyarszármazású fizikus, akit Amerikában “a hidrogén bomba atyjának” neveznek. Téliért, a tudóst mindenki ismeri, de kevesebben ismerik Téliért, a tudomány kortesét vagy politikusát, aki energiájának jókora részét ezek-Dr. Edward Teller ben a napokra arra forditja, hogy uj fogadott hazája számára egy magasabb színvonalú tudományos színvonalat biztosítson. Teller néhány hét előtt a szenátusban tett vallomást tudományos életünk színvonaláról és hiányosságairól. Tudósok általában keveset törődnek a tudomány - színvonalával — túlságosan el vannak foglalva a saját tárgyukkal, de Teller az az ember, aki “törődik” — mint a Reader’s Digest egy róla írott cikkében megállapítja. Több tudóst. . . Teller legnagyobb gondja nem a tudomány mai állása, hanem a tudósok kiképzése. Dacára a szovjet tudományos sikereinek, nem hiszi, hogy az amerikai tudományos élet színvonala alacsonyabb a szovjeténél, ámbár számára a szovjet siker nem volt meglepő, mert a tudósok régen tudják, milyen erőfeszítést tesz a szovjet tudományos színvonala fejlesztésére. Ami Téliért aggasztja, a tudósok kiképzésének, “termelésének” kérdése, és azt hiszi, ebben vagyunk veszélyesen elmaradva. Egyszerűen több tudósra lenne szükségünk — nem mérnökökre, akik egy iparágban dolgoznak, hanem kísérletező, elméleti tudósokba. Teljesen tisztában van vele, milyen kárt jelent a tudomány részére, hogy a jobban fizető magánipar lefölözi a tudósok javarészét. Azt hiszi, ha tudományos intézeteink jobban fizetnék tudósaikat, meg tudnák akadályozni, hogy oly nagy számban keressenek elhelyezkedést a magániparban. De a bajok gyökere sokkal mélyebbre nyúlik. Az iskolarendszer Mindenekelőtt — hangoztatja Teller — iskolarendszerünk hibás abban, hogy nem készit elő elég fiatalembert a tudományos pályára. Nem egyetemeink a hibásak — amelyeknek színvonala igen magasrendü — hanem középiskoláink, amelyeknek tanrendje oly gyatra, hogy nem serkenti a tudományos érdeklődést. A középiskola elvégzése után a fiatalember nem áll készen tudományos tanlmányokra. De tévedés lenne azt hinni, hogy csak a természettudományok — fizika, matematika, vegyészet, stv. — azok, amelyeknek elhanyagolásától szenvedhet az ország. A természettudományos nevelés fontosságát csak dramatizálta a szovjet sputnikja. ■ De nem kevésbbé fontos más tanulmányi ágak fejlesztése, mint nyelvek, történelem, irodalom, stb. — fejtegeti Teller. A következő évtizedekben roppant problémák előtt állunk majd, mint például hogyan gondoskodjunk a rohamosan gyarapodó emberiség ellátásáról, hogyan oldjuk meg a faji kérdéseket, hogyan tüntessünk el előítéleteket. Mindez roppant ismereteket s tanulmányokat kíván a szellemi élet minden területén. Mitől zöld a fü? Teller már régen sürgeti, hogy Amerikának több “alapvető” tudományos kutatásra van szüksége. Alapvető tudományok alatt értik azokat az elméleti kérdéseket, amelyek az anyagok lényegét és viselkedését kutatják, anélkül, hogy azonnali praktikus haszon származna belőlük, de ezek az ismeretek teszik lehetővé a későbbi praktikus eredményeket. Sajnos Telle.mek kevés szerencséje volt az előző nemzetvédelmi miniszterrel, Charles E\ Wilsonnal, akinek tárcájába tartozott volna a kutatások költségvetése. Wilson, aki “praktikus” ember volt, nem akart kutatásokra költeni. — Nem a kormány feladata tanulmányozni, hogy mitől zöld a fü és mitől barnul meg a pirított krumpli — hárította el a kérdést Wilson. Az elmúlt hónapok tapasztalatai után a kormány már hajlandó többet költeni arra, hogy megtudja mitől zöld a fü. Csak kíváncsiság .,. Teher szerint a bajok egyik oka az, hogy az amerikai társadalom “süket” az alapvető tudományos kutatásokkal szemben. Ez annál érthetetlenebb, mert az amerikai természet alapjában véve “kiváncsi” — és mi más a tudományos kutatási ösztön, mint kíváncsiság? Teher meg van győződve, hogy nincs született tudományos tehetség, csak “intenzív érdeklődés.” A tudóst, amikor a molekulák természetét vizsgálja, lényegében ugyanaz a kíváncsiság kergeti, mint a gyermeket, aki szétszedi az ébresztő órát vagy felvágja a béka hasát, mert meg akarja tudni mi van benne. Az ilyen természetes kíváncsiság átalakítása tudományos kíváncsisággá, az iskola feladata. Az egyetemre a diáknak már “fejlett kíváncsisággal” kell érkeznie. Ha hibázunk . . . , Teher szerint a hidegháború az iskolai tantermekben fog eldőlni. A világ elmaradt, primitiv népei ellenállhatatlan vágyat éreznek, hogy a tudomány által javítsanak sorsukon. Ideáljuk az az ország lesz, amely a legnagyobb eredményeket éri el tudományos téren és a legtöbbet képes tenni a tudomány segítségével. A szovjet e tekintetben mély benyomást tett az elmaradt népekre. Az amerikai tudományos élet mélyen le van kötelezve olyan magyar tudósoknak, mint Kármán Tódor, Szilárd Leó, Wigler Jenő, Neuman János és még sokan mások. Mindegyik jelentős eredménnyel munkálkodott a maga területén. De Teher nagy érdeme az, hogy kiváló tudományos sikerei mellett szívósan kongatta a vészhangot, hogy a tudomány iránti közönyből felrázza az országot. Tudatlan tudósok A kínai kommunista kormány kizárt a tudományos akadémiából nyolc tudóst, köztük világszerte elismert tanárokat, mert nem tudják, vagy nem akarják tudni az egyedüli igazságot, amelyet a kommunista párt hirdet. A kiebrudalt tudósok közt van egy vegyész, aki a Massachusetts Institute of Technologyn nyerte kiképzését. Jeszenszky Mlihályiné nem 'érti, miért kell 24 forintot ikidcibnőa, hogy a télikabátjáról leszakadt egyik gombot ujjal cserélje ki. Hiába jár üzletről üzletre, az elveszett gomb helyéibe — bár egyszerű sima gombról van szó — nem talál ugyanolyat. Ki kell cserélnie a kabátján levő valamennyi gombot. Nincs fedő Heller Bélámé azt panaszolja, hegy nem gyártani k fedőket a főzőfazekakhoz. Egyszerű kérdésére mi Km tudunk választ adni. Legfeljebb csak külföldi tapasztalatunkkal vigasztalhatjuk meg: ott bizonya főzőfazekak fedőkkel készülnek. Jó lenne, ha gyáraink követnék ezt a példát. Odol van, de nincs Dr. Vitéz András fogorvos fogas kérdés elé állított bennünket: miért nincs Odol-szájviz —ha van? Odol még csak volna, de üveg hiányában nem tudják forgalomba hozni. De hát — amint dr. Vitéz András elmondotta — neki is van odahaza legalább harminc szájvizes üvege és ismerősei körében is össze tudna szedni egy szebérderékra valót. De az üzletek azt nem vehetik át. Inkább maradjon a szájvíz a gyárakban, a vásárló pedig — keserű szájízzel ? Sidcl van, de nincs Kovács Arturné 'elpanaszolja, hogy Sidol tisztítószert — ugyancsak üveg hiányában — nem árulnak a háztartási boltokiban, ha pedig vbsza szeretné vinni üres rídolon üvegeit, nem veszik át. Nincs toilet paper Egy másik “hiánycikk”: hónapok óla nincs az üzletekben egészségügyi papír. Nincs tüzelőfa Bakos Döme nyugalmazott mérnök az aprított fát hiányolja. A munkából fáradtan hazatérő dolgozó kénytelen fát vágni, holott sokan szívesen vásárolnának aprított fát, ha árurí tana ilyet a TÜKER. Sokan a lakásban végzik ezt a műveletet, zavarva a többiek nyugalmát és veszélyeztetve a ház épségét. Szőrit a cipő A “nagy lábon” élő nők nevében emel vétót Kovács Jánosaié recski lakos: miért nem gondolnak a gyárak a 39—40-es cipőt viselő nőkre ? Kovácsné úgy véli, hogy nemcsak őt szorítja a cipő. Törik a poroló “Illetékesek”-et nem ismeri, tehát rajtunk veri el a port Gerstner Tibor, mert baimbusznádból készült porolókat Ígértek, ezzel szemben olyat árusítanak, amely eltörik a szőnyegen. Meghalt a háború első sebesültje NANCY, Franciaország — Meghalt 77 éves korában George Laibe, aki első sebesültje volt az első világháborúnak. 1914 augusztus 2-án történt, Laibe eltávolodott előőrs csapatától és hirtelenül egy német lovas előőrssel találta szemközt magát. A német kardjával rá vágott, vállán megsebesítette. Laibe lehúzta a németet a lováról, ráült a lóra és elgallopirozott. így mesélte el az esetet Laibe és igy keletkezett az első világháború első kis legendája. Névadóban egy hegybe fúrt alagutban próbálták ki az atomrobbantást.
