A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1958-03-14 / 11. szám
4-TK oldat; A JÓ PÁSZTOR Ujkanadások, akik leérkeztek” Német gyáros — magyar cementkeverő — holland tudós (Canadian Scene) — Az elmúlt évtizedben több mint egy és fél millió ember vándorolt be Kanadába. Hogy helyezlkedneik el az újonnan érkezők? Van-e közöttük, aki komoly sikert ér el? Nézzük, mire vitték: Walter Sturm 1951-iben érkezett Németországból feleségével és leányával. Sturm magával bozta 1,250 dollár értékű fényképész felszerelését, de útközben, Montrealban egy lelkiismeretlen szélhámos, fogyatékos angol tudásával visszaélve, mindenéből kiforgatta. Sturm családjával az omtarioi Wiartonba került. Terve az volt, hogy megvesz egy gyárépületet és zsalugáter és dupla-ablak gyártásiba kezd. De a szükséges gépek, amelyeket Németországból hozott be, sokat késtek a vámban, a gyárépületet pedig megérkezésére másnak adták el. Az első tél folyamán Sturm hólapátolásból és szeméthordásból tartotta fenn családját. Tetézte a bajt, hogy az egész család vörhenyben megbetegedett. Ez időben történt, hogy naponta mintegy varázsütésre egy-egy élelmiszercsomag került háza küszöbére, a szomszédok jóvoltából. De Sturm nem csüggedt. Lassan megindította tervezett üzemét. Egy ottani kereskedő minden biztositék, vagy akár egy sor Írás nélkül 5,000 dollárt kölcsönzött neki az induláshoz. Egyik szomszédja 500 dollárt adott a gépeknek a vámból való kiváltására. Mr. és Mrs. Sturm gyárukat szomszédaik segítségével jóformán a semmiből és saját kezük munkájával építették fel. Amidőn gyáruk .megkezdte működését. Mrs. Sturm dolgozott a fa-faragó gépeken. Később Mrs. Sturm bátyja is belépett cégükbe. A kis vállalat terjeszkedni kezdett és nem tartott soká, mire a Sturm üzem nem győzött eleget tenni a rendeléseknek. Ma a családi évi 'bevétele csajk ötös számjegyekben fejezhető ki. Vájjon meg van-e elégedve uj hazájával Walter Sturm? “Nagyszerű ország ez” — mondja — “aki dolgozni akar, kitűnő jövőt építhet fél a maga számára.” * 1 Papp József nyolc hónappal ezelőtt érkezett Magyarországból. Feleségével a 30 éves Papp József nem hozott magával mást, mint a ruhát, ami rajtuk volt. Otthon szeriszámkészitő volt, azonkívül értett a zenéhez. Volt még egy taxija is az óhazában. Megérkezésekor o p t i m ista volt uj hazáját illetőleg. De a bevándorlási hatóságok tüdő'. bajtól féltették és négy hónapra kórháziba kellett vonulnia. Felesége ezalatt egy bevándorló otthoniban lakott és munka után nézett férje számára. A kórházból való kijövetelekor Papp állást kapott egy québeci étteremben mint harmonikás. Keresete napi 4 dollár volt, meg a koszt. 1 Két hétéi később egy másik étterembe szerződött le napi 5 dollárért. De ott is csak egy hétig maradt. Egy kanadai mérnöknek annyira megtetszett játéka, hogy állást szerzett számára egy építkezési vállalatnál, cementkeverő lett. Papp József elsőizben végzett nehéz fizikai munkát. Papp József ma a Disraeli nevű kis városban lakik, a régi franci an yelvü Quebec tartomány szivében. Heti keresete 93 dollár. Napi 10 órát dolgozik az építkezési vállalatnál. Mi a véleménye Kanadáról? “Nagyszerű” — mondja. Legjobban az tetszik neki, hogy itt mindenki azt teheti, amit akar. Alma az, .hogy valaha visszatérjen muzsikusi pályájára. Vagy talán taxit vesz magának, mint otthon Magyarországon. * Jan Kúp, a manitobai Ochre River iskola igazgatója, n e m r é g értesítést kapott, hogy egyik tanulmánya második helyet kapott egy 2000 résztvevővel indult versenypályázaton. A genfi International Migration Commission értesítette az örvendes hírről. A tanulmány tárgya: “A vándorlás lélektana”; úgy angol, mint francia nyelven kellett meginni 6000 szó terjedelemben. Kúp, aki csak egy éve van az Ochre River-i iskola élén, hollandiai születésű. A hollandiai egyetemen a nyelvekből doktorált, majd a párisi Sorbonne egyetemen folytatta tanulmányait. Végül a hollandiai bredai katonai akadémiára került tanárnak. A háború alatt a holland hadseregben szolgált, úgy otthon, mint Angliáiban. Családos és három gyermeke van. JÓ, HA VISSZAJÖN AZ, AKIT ELTEMETTEK... New York városában mindenfelé nézelődött Jalmer Joihanson ács, munkát keresett. Egy robogó autóbusz kerekei alá került. Szörnyű sérülésekkel a Harlem Hospitalba vitték, de nem tudtak segíteni rajta. Meghalt. Arca és csaknem minden testrésze annyira el volt borítva véres sebekkel, hogy felismerlhetetlenné vált. Mégis meg tudták állapítani személyazonosságát mert a zsebében találták néhány Írást. Értesítették Jalmer Johamson családját. Jalmer fivére, John felismerte a halottiban a bátyját, a család többi tagjai is felismerték. Eltemették tehát a Ihempsteadi Greenfield temetőben. Ideiglenes fejfájára rávezették személyi adatait: Jalmer, Johanson, született 1906-ban, meghalt 1958-ban. Két nappal a temetés után levél jött Bridgeport, Conn.ból .— Jalimer Johansontól. A halottól, akit megsirattak és eltemettek... Jalmer azt irta Johnnak, hogy, miután New Yorkban hiába keresett munkát, elment Bridgeportba; egyelőre még ott sem volt szerencséje, de jobbak a kilátások, mint New Yorkban. Jalmer levele volt ez, John határozottan felismerte testvére kézírását. Felismerte a 'kézírást olyan határozottsággal, ahogyan a holttest azonosságát felismerte. Első percben, az ámulat és megdöbbenés első percében, John azt hitte, hogy ez egy elkésett levél, amelyet bátyja a halála előtt irt. De — nem lehet tudni... Második gondolata támadt, amely inkább első gondolata kellett volna, hogy legyen: A levél dátuma! A levél a temetés utáni napról volt keltezve... John azonnal autóba ült és robogott, tilos sebességgel, Bridgeport felé. A szállodában, amely a levélboritékon mint lakáscím volt megjelölve, nem találta a bátyját. Azt mondták neki, hogy Jalmer megint munka után ment, valószínűleg hamarosan itthon lesz. Csakugyan, hamarosan ott volt Jalmer. Leirhatatlan örömmel ölelte keblére John testvérét, akit két nappal azelőtt megsiratott és eltemetett. Nem csodás felámadás volt ez, hanem: Az történt, hogy New A SZABADSÁG BAJNOKA Kossuth Lajos emlékbélyeget bocsát forgalomba az amerikai posta szeptember 19-én, a 48-as szabadságharc vezérének — a bélyeg felírása szerint a Szabadság Bajnokának — születésnapján. — Mint a képen látható, az emlékbélyeg 8 centes lesz, tehát főleg a nemzetközi levelezésben lesz használható. A Magyarországba szóló, nem légi posta levél portója 8 cent. MÁRCIUS 15-OKTÓBER 23 Március Idusa közeledtével Haydu K. György, az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke a következő üzenettel fordul az amerikai magyarsághoz : Kedves magyar testvéreim! A történelem ország utján világitótoronyként állnak az egyes nemzetek szabadságának ünnepnapjai, örök figyelmeztetésként mindazok felé, akik az ember legősibb jogát, a szabadságjogot lábbal tapossák. Kevés nemzete van a világnak, mely meg ne vívta volna szabadságharcát külső vagy belső zsarnokság ellen és azt ne jelölte volna meg ünnepnappal. A történelem azt mutatja, hogy minél kisebb egy nemzet, annál többször kellett szabadságáért küzdenie és szabadságünmepei a dicsőség és öröm mellett egyben1 gyászt és elnyomást is jelentenek. A kis nemzetek szabadság-hősei mögött a börtön, a meghurcoltatás és sokszor a halál árnyéka húzódik. Szülőkhazánk életéből 1848 sorsdöntő márciusa mellett egy uj szafoadságünnep került a történelem lapjaira: 1956 október 23. Ez a nap hajnalhasadását 1848 március 15-ének ragyogásával kezdte és ugyanannak a márciusi ifjúságnak lelkesedésével irta fel a magyar égre a szabadság hóditó jelszavát, a melynek -élén Petőfi és Kossuth voltaik a zászlóvivők. Március 16 emleke és október 23 véres valósága kell, hogy adja a nem éppen biztató jelen nagy biztatását. Bármennyire reménytelennek látszik is a magyar jövedő, ifjúságunk magában hordozza — jobban, mint bármely más nemzeté — a szabadság vágyát, a szabadság akarását. Amint tettekkel bebizonyította, azért életét is hajlandó feláldozni. Ezen a március 15-ikén a szabad világban élő magyar ifjúsághoz szeretnék szólni, hogy nézzenek lelkűkbe. Vájjon él-e bennünk 1848 márciusának és 1956 októberének lángoló szaibadságtüze, együtt érezneik-e a vasfüggöny .mögötti elnyomott haza ifjúságával és megtesznek-e mindent, hogy a szabadságnak ez a lángja ki ne aludjon? Mert hitem szerint nincs messze az óra, amikor a szabad újra felragyog a magyar égen és népünk újból szabadon ünnepelheti nemzetének ezt a legszebb ünnepét. * AZOK A NŐK j Krajewski negyedízben elvált 67 éves férjétől és becsületszavára fogadta, hogy nem megy hozzá megint feleségül. “Ez a fogadalom holtomiglanra szól,” mondta. BERKY LILI A nemrég Budapesten elhunyt hires színésznőről szól ez a kedves anekdota: Herczeg Jenő az egyik művészek által látogatott eszpresszóiban találkozik régi barátjával, Gózon Gyulával, akinek gratulált albbólaz alkalomból!, hogy felesége, Berky Lili az utóbbi időben komoly színpadi sikereket aratott. Láttam Lillit egy arisztokrata asszony szerepében és egy paraszt asszony szerepben — lelkesedett Herczeg Jenő — és mindkettőiben kitűnő volt. Yorkban Jalmer elvesztette a papírjait, valaki megtalálta és zsebrevágta azokat a személyazonossági igazolványokat és azt a valakit egy robogó autó halálra gázolta. Az ismeretlen halott sírjáról levették Jalmer JbhanH son fejfáját és most a rendőrség kutatja az ott eltemetett férfi kilétét. — Ez még semmi — válaszolta Gózon, — de ha tudnád, milyen kitünően tud főzni!... KUTYACSÓK LEXINTON, Ky. — Mrs. Ora Klar 54 éves asszonyt egy év előtt szájonharapta egy szomszéd kutyája. Minthogy ez a harapás feldúlta a lelkivilágát, Mrs. Ora beperelte a harapós kutya tulajdonosát és a biró előtt igy adta elő panaszát: — Azóta, valahányszor a férjem megcsókol, magam előtt látom azt a kutyát. Mi több, a férjnek is van panasza. Azt mondja: — Amióta az történt, ym tudom megcsókolni a feleségemet, mert mihelyt közeledem feléje, elkezd rám ugatni. A Fayette megyei biró 1000 dollár kártérítést ítélt meg Óra asszonynak. “HOLTOMIGLAN” DETROIT — Mrs. Jennie Ki tud róluk? Dr. Szendrő Imrét, akinek Budapesten Crista iszövőüzeme volt, keresi Mrs. Elizabeth Kovács, 18 Princeton St., Rochester 5, N. Y. Hunyor Csabát, a budapesti Kábelgyárból, keresi Mészáros Mihály, 7719 Lexington Ave., Los Angeles 46, Calif. Hallotta már? . . . hogy Brigham Young mormon vezérnek 56 gyermeke .volt. , , , hogy Brazília a világ negyedik legnagyobb országa, nagyobb, mint az Egyesült Államok. Az ország hivatalos neve: (Brazíliai Egyesült Államok. . . . hogy Jáva szigetén élnek a legnagyobb denevérek. Szárnyaik kiterjesztve öt lábat mérnek. . . • hogy a gorilla szelíd, amig nem bántják. UTAZÁS A FŐID KÖRÜL EGY PERC ALATT TURIN, Olaszország. — Mario Ghiberti, 27 éves fiatalembert halva találták a szobájában. És ia holttesten egy cédulát találtak: “Próbáljátok megkeresni a gyilkost.” Három nappal utóbb a Stampu napilap szerkesztőségét egy férfi telefonon felhívta és ezt mondta: “Én vagyok Mario Ghiberti gyilkosa, keressenek!” Pár nappal később ugyanaz a lap levelet kapott “Ördög” aláírással. Azt irta az ördög, hogy ő messze járt, nagy utat tett meg, sokat tanulmányozott és gondolkodott, hogy végre tudjon hajtani egy .tökéletes gyilkosságot. “ Nem hagytam a gyilkosság színhelyén semmi nyomot, még egy gombostűt sem”, büszkélkedett levelében az ördög. Keresik mindenfelé, az egész országban. BÉ'CS. — December elején egy magyar szabadságharcos menekült jelentette a rendőrségen, hogy ismeretlen tettes ellopott lakásáról ékszereket 6000 schilling értékben. A nyomozás eredménytelen maradt. A magyar menekült azóta állást változtatott. És most jelentette a rendőrségen, hogy ellopott ékszerei megkerültek: az uj lakás ajtaja előtt találta azokat, egy bőrzacskóban. Egyetlen darab sem hiányzott, minden darab ezüst fényesre volt puccolva. i i :»*W««pa| ROTHENBURG, Németország. — Újév óta mindennap egy gyermek született ebiben 'az ősrégi városban. ősidők óta ilyesmire nem volt példa. Némelyek a mindennapi születéseket azzal magyarázzák, hogy a múlt év tavaszán megjelent a városban — 20 év után először — egy gólyapár. HELSINKI, Finnország. — A vadászkutya lelőtte a vadászt. Leif Westerlund a puskájára támaszkodott, az egyik kutya ráugrott és a farkával lenyomta a ravaszt. A puska elsült s a golyó a vadász fejébe hatolt, nyomban megölte. LONDON. — A fogorvosok országos szövetsége tiszteletbeli fogorvossá avatta Philip herceget, a királynő férjét. BERGNERSREUTH, Németország. — Martba Koch a háború után, amikor Sziléziát a lengyelek megszállták, Nyugat-Németországba jött bárom gyermekével. Minthogy férje, aki 1942-ben bevonult a katonasághoz, egy év után eltűnt, semmi életjelt nem adott magáról, az asszony most, hosszú hasztalan várakozás után a bírósághoz ment és kérte férje holttányilvánitását. Meg is indult a holttányilvánitási eljárás. De a bíróság még nem döntött, amikor újabb holttányilvánítási kérvény érkezett: Felix Koch kérte, hogy a bíróság nyilvánítsa holttá a feleségét, Marthát, akinek évek óta nyoma veszett. Kérvényében Felix Koch azt is irta, hogy azért kéri felesége holttányilvánitását, mert meg akar nősülni. De nem fog megnősülni, mert felesége már értesítette, hogy életben van. BÉCS. — Hermann Krautzemek szerencséje volt, a karintihiai hegyekben egy 180 karát súlyú smaragdot talált. Ékszerészek több millió schillmget kínáltak neki a kőért, amelynél nagyobbat ritkán találnak. De Krautzer inkább kiadta Becsben a nagy követ csiszolásra, abban a reményben, hogy a csiszolt darabokért —egy 40 karátos és hét kisebb kőért — sóikkal többet kap majd. A bécsi csiszol óm ester hónapokig megváratta Krautzert, végül átadott neki egy 15 karátos követ, azzal a magyarázattal, hogy ez a legnagyobb csiszolható darab, a többi pedig szétmorzsolódott, mert kőzettel volt át meg át futva. A szerencsés találó feljelentette a tisztességtelen csiszolót s a vizsgálat már annyit kiderített, hogy iá 15 karátos smaragd — remekbe csiszolt közönséges üveg volt. Hol a valódi smaragd? Majd kiderül! ITZEHOE, Németország. — A schleswig-holsteini határ közelében a mezőn kiástak egy koponyát. Egy fogorvos megállapította, hogy a fogsor Fekete Ferenc, magyar szabadságharcos menekült fogsora, aki Szilveszter éjjele óta eltűnt. Erre vallatóra fogták Johanna Skaebe 52 éves özvegyasszonyt, akivel a 28 éves magyar fiatalembernek viszonya volt. Frau Skaebe bevallotta, hogy ő ölte meg Fekete Ferencet, féltékenységből. Vasalóval agyonütötte, aztán holttestét feldarabolta és különböző helyeken elásta. TOKIO. — Hirohito császár legfiatalabb leánya Suga hercegnő elérkezett 19-ük születésnapjához, mely alkalommal szülei elrendelték, hogy tanuljon meg főzni és varrni. KÖLN. — Szóraja perzsa császárné ide jött apja meglátogatására, aki az utcán megcsúszott és lábát törte. De alig érkezett meg ide a szép fiatal császárné, erős hülést kapott és napokig ágyban kellett feküdnie. Az apa— Perzsia bonni nagykövete, — mindennap órákat töltött leánya betegágyánál.
