A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-07 / 10. szám

«-ZK 00523 Nagyböjt harmadik vasárnapja EVANGÉLIUM Szent Lukács 11 fej., 14—28. Az időben Jézus ördögöt üze ki, egy néma em­berből. Mikor pedig kiment az ördög, megszólala a néma és csodálkozának a seregek. Némelyek pedig közülök mondták: Belzebub, az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket. Mások meg kisértvén, égi jelt kérének tőle. Ő pedig látván gondolataikat, mondá nekik: Minden magában meghasonlott ország elpusztul s ház házra omlik. Ha tehát a sátán magával megha­­isonlott, miképen állhat fenn az ő országa? Mert azt mondjátok, hogy Belzebub által űzöm ki az ördö­göket. Ha pedig én Belzebub által űzöm ki az ördö­göket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Azért ők lesznek a ti biráitok. Ha meg én Isten ujjával űzöm ki az ör­dögöt, bizonyára elérkezett hozzátok az Isten orszá­ga. Midőn az erős fegyveresen őrzi udvarát, béké­ben van a tulajdonosa. De mikor nálánál erősebb jővén, legyőzi őt, minden fegyverzetét elveszi, mely­ben bízott és elosztja prédáját. Aki nincsen velem, ellenem vagyon és aki nem gyűjt velem, az szétszór. Mikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, vizetlen helyeken jár, nyugal­mat keresvén, de nem találván, igy szól: Visszaté­rek házamba, ahonnét kijöttem. És odamenvén, ki­söpörve találja azt és felékesitve. Akkor elmegyen és magához vészen hét más lelket, magánál gonosszabbakat s bemenvén, ott lak­nak és azon ember utóbbi állapota rosszabb leszen az előbbinél. Lön, pedig, midőn ezeket mondotta, felemel­vén szavát egy asszony a seregből, és mondá neki: Boldog a méh, amely téged hordozott és az emlők, amelyek tápláltak. Ő pedig mondá: Sokkal inkább boldogok, akik az Isten igéjét hallgatják és megőrzik azt. SZENTBESZÉD t A nagyböjt első vasárnapján Krisztus Urunkat a kisértések, a megpróbáltatások komor sziklás he­gyén találtuk. A második vasárnapon az imádság, a megdicsőülés kedves és tisztult hegyére vitt fel ben­nünket, hogy ott megtanuljunk Tőle imádkozni és egykoron Vele együtt megdicsőülni. A mai vasár­papon, a nagyböjt harmadik vasárnapján, Krisztus Urunkat ismét a földön találjuk, a bűnös emberek között, akikért a földre szállott s akikért szenvedni és meghalni jött a világra, hogy őket a bűnnek, az ' jrdögnek a hatalmából kiszabadítsa és megváltsa. Ennek bizonyságául a mai evangélium elbeszé­lése szerint Krisztus Urunk ördögöt űz. Miután az Ördögöt magától eltávolította és miután lelkét a Tá­lkor hegyén a megdicsőülés fehér fényében megfü­­l’ösztötte, leszáll a bűnös földre, hogy hozzáfogjon isteni munkájához: a lélek megtisztításához, a lel­kek megszenteléséhez. És mert ennek akadálya az ördög, Krisztus Urunk azzal kezdi isteni munkáját, hogy az ördögöt, a rossz szellemet kiűzi az emberből. A mi rossz szellemünk: a testiség, a tisztátalan­­ság, a harag, az irigység ördöge, egyszóval minden, ami bennünket az Istentől elszakítani és a bűn szol­gálatába állítani törekszik. Ez ellen a rossz szellem ellen kell nekünk folyvást küzdenünk. Krisztus Urunk kiűzte az ördögöt és ezzel meg­indította az ember megszentesülésének a folyama­tát. Ámde Krisztus nemcsak maga űzött ki ördögöt, hanem abbeli hatalmát átadta az Egyházának. Ami természetes is, mert ha Krisztus Urunk azért jött erre a világra, hogy az embereket megváltsa, a bűn­től és a büntetéstől és ha Krisztus Urunknak az volt a programja, hogy az emberek jók, szentek legye­nek, akkor feltétlen gondoskodnia kellett egy oly szerről ,ami az embért meg bírja tisztítani a rossz szellemtől, az ördögtől s ami az embert képes meg­védeni az ördög minden csalárdságával és hatalmá­val szemben. És Krisztus Urunk valóban rendelt egy szert Egyházának, mely szerrel mindenki győzedelmes­­kedhetik a rossz szellem fölött és kiűzheti magából az ördögöt. Ez a csodálatos szer, mely a lelket meg­tisztítja, megif jitja: a bünbánat szentsége, vagy mint köznyelven szoktuk mondani: a gyónás. Baltimoreban is a hó akadályozta a forgalmat. Nagyböjt harmadik vasárnapja EVANGÉLIUM Szent Márk, 8, 34—38; 9. 1. Mondá az Ur: Aki engem akar követni, ta­gadja meg önmagát, és vegye fel keresztjét és kö­vessen engem. M,ert aki életét meg akarja tartani, el­veszti azt; aki pedig életét elveszti érettem s az evan­géliumért, megmenti azt. Mert mit használ az ember­nek, ha az egész világot megnyeri és lelkének kárát vallja? Vagy mit ad az ember váltságul leikéért? Mert aki szégyel engemet és igéimet e parázna és vétkes nemzedékben, az ember fia is szégyenleni fogja őt, mikor eljő Atyjának dicsőségében a szent angyalok­kal. És mondá nekik: Bizony mondom nektek, hogy vannak némelyek az itt állók közül, akik nem ízlelik meg a halált, mígnem meglátják az Istennek hatalom­mal jövő országát. SZENTBESZÉD Krisztus ugyan mindent megtett a mi üdvözlé­sünkre, de azért nem vagyunk fölmentve a köteles­ségtől, hogy annyit tegyünk, amennyit csak tehetünk. Amit mi megtehetünk, az magunk megtagadása és az élet viszontagságainak ellenszegül. Ebből kivet­kőzni és ismeretünket, akaratunkat és cselekvésün­ket az isteni törvény szerint intézni: ebben áll az ön­megtagadás. Mert mi haszna lesz az embernek abból, hogy a világ minden javait, gyönyöreit és tiszteletét meg­szerezte, ha emiatt önmagát veszíti el és lelke az örök kárhozatra jut? Mert a földi javakat, gyönyöröket és tiszteletet vissza lehet szerezni, de az egyszer elve­szített lelket soha többé nem lehet visszaszerezni. Vájjon mit ad az ember — váltságul leikéért? Az ember lelke felülmúl minden értéket és váltságot, mert a mi Urunk, Jézus Krisztus drága, szentséges vérével lett megváltva; azért egy ember leikéért" az egész világ sem elég váltságul, — mondja Eutimi. Ha tehát az ember egyszer elveszti a lelkét, soha sem­miféle váltsággal vissza nem válthatja azt. Itt, e föl­di életben a bűnös ember lelkét a vétkektől és a bű­nöktől megtisztíthatja töredelmes bünbánattal és jó­cselekedetekkel, ámde az itelet napján nincs többé semmi helye a bünbánatnak és megváltásnak. Tartsuk mindig szemeink előtt ezen emlékeze­tes szavakat, melyek döntenek jövőnk felett örökre, és fegyverkezzünk fel szent bátorsággal, hogy soha­se legyünk hűtlenek az Ur Jézus Krisztushoz és az ő szent törvényeihez szabjuk egész életünket: akkor az ítélet alkalmával Jézus igaz híveinek ismer el ben­nünket és bemegyünk országának dicsőségébe. IZRÁELI VALLÁSI STATISZTIKA Az izráeli kormány hivata­los népszámlálási adatai sze­rint az országban 45,000 ke­resztény vallásu arab él, két­harmadrészük városokban. A mohamedánok száma 147,000 ezek közül csak 24,000-en laknak városokban, a többiek falvakban. Az ország minden részében elszórva élnek dru­­zok, 21,000-en, akiknek val­lása a mohamedán vallás egyik ága. Izráelben van több mint 160 keresztény templom; több mint száz mecset és 19 druz szentély. amerikai mártírok SZENTTÉAVATÁSA ERIE, Pa. — Egyháztörté­neti tudósok, John Mark Gan­non érsek vezetésével, előké­szítették a történelmi ok­mány anyagot, amelynek alapján amerikai püspökök arra fogják kérni a Szentszé­ket, hogy avassa az egyház szentjeivé azokat a katolikus misszionáriusokat, akik Ame­rika földjén — részben a régi vad nyugaton — a hitterjesz­tés vértanúi lettek. Az ame­rikai mártírok száma 116. Ha az ember elővesz egy békebeli lexikont és megpró­bálja megtudni belőle, hogy mit mondanak benne a világ­űrről, nem talál semmit. “Vi­lágűr” címszó a régi lexikon­ban nem szerepel. Nem azért, mintha már nem tudnánk év­századok óta világűrről. Hi­szen már az arab, az egyipto­mi, a görög, a hindu vagy a kínai csillagászok is figyelték az égitesteket, a Nap és a Hold járását, a csillagos ég változását, mindez azonban inkább a tudósok zárt köré­ben játszódott le, a világűr helyzete pedig még apáink korát sem nagyon érdekelte. Tycho Brahe látcsöve óta egyre távolabbra látunk a földről, mindinkább értelme lesz annak a görög szónak: kozmosz. Ez rendet jelent és minél inkább kutatjuk a vi­lágűrt, annál bizonyosabban látjuk, hogy a csillagok közt is van valamiféle rend. De még milyen! Rend és törvény uralkodik ott — hitünk sze­rint a teremtő Isten rendje — és a tudomány is a rendet és a törvényt ismeri fel, egy­re szélesebb körben, mind na­gyobb mélységben. Korunk technikai lehető­ségei rendkívüli mértékben tették lehetővé az égitestek anyagának, a bennük leját­szódó jelenségeknek a meg­figyelését is és a világűrről alkotott eddigi képünket hi­hetetlen mértékben kitágí­tották. Most történt azonban először, hogy a Föld szféráin túl kísérleti eszközeinkkel közvetlen tapasztalatokat szerezhetünk a kozmikus ha­tásokról. A két szovjet sput­­niknak ez az egyik legna­gyobb jelentősége. FÉLELMETES ÚJDONSÁG Az emberek különfélekép­pen viselkednek egy-egy nagy tudományos vagy 'technikai felfedezés megismerésekor. Vannak, akik megrémülnek és az emberiség egészségét, rendjét féltik tőlük. Emlékez­zünk csak vissza a varrógép feltalálására, amikor a felta­lálót a szabók agyon akarták ütni, attól tartva, hogy a gép elveszi munkájukat. Vagy gondoljunk az első mozdony­ra, amikor a manchesteri és liverpooli polgárok megijed­tek a vonat “szédítő’, negy­ven kilométeres sebességétől s azt hitték, hogy látványától rosszul lesznek a nézők. De van egy másik emberi magatartás is. Ez meg éppen az előbbinek az ellenkezője. A technikai haladás lelkes hí­vei azt remélték, hogy a va­súti sínek, amelyek keresztül­­kasul hálózzák majd az orszá­gokat, lehetetlenné teszik a háborút. Képzeltek ilyesmit a repülőgép feltalálásakor is. A maradiak a találmányok­ban csak a rosszat látták, a haladás szerelmesei csak a jót. Pedig a technika (pl. az atomenergia) jót és rosszat egyaránt hozott és hozhat. Most is vannak olyanok, akik azt vélik, hogy a műhol­dak valami nagy bajt hoznak az emberekre. Károsnak, fö­löslegesnek, istenkisértésnek tartják, hogy az ember meg akarja hódítani a Holdat, ké­sőbb talán a többi bolygót. Akadnak hivő katolikusok is, akik úgy vélik, hogy a tudo­mányos felfedezések és ered­mények ártalmára lehetnek a hitnek, erkölcsnek és a lé­lek benső békéjének. Az egy­szerű hivőkben a tudomány­nyal szemben minden idők­ben élt ilyen gyanakvás. Fa­ustot és az ördögöt nem vé­letlenül hozta össze a nép­monda. Ez a gyanakvás azon­ban csak egyszerűen az em­beri magatartásnak egy faj­tája, de nem támaszkodhat a katolikus hit tanításaira. MÁR AZ ISKOLÁBAN TANULTAK... Mit jelent hát a két mű­hold felbocsátása? Kétségte­len, hogy eísőizben sikerült a tudósoknak műszereiket olyan magasságokba feljut­tatni mint eddig senki ember­fiának. Az emberiség merész álma, elhagyni a földet és re­pülni, ez is szinte csodaszám­ba ment a kortársak előtt, mert hihetetlennek tűnt a le­vegőnél nehezebb testekkel való repülés. Az ember azon­ban feltalált egy olyan szer­kezetet, amely összesüritette a levegőt a repülőgép szár­nyai alatt, és a gép ebben a sűrűvé vált anyagban úgy úszik, mint csónak a vizen. A feltalálók, a természet tör­vényeit alkalmazták az em­ber szolgálatában. A műhold felfedezői ugyan­csak a természet törvényeit használták fel, mégpedig a Newton-féle nehézkedési erő törvényeit. Ezt az erőt — bár öntudatlanul — ősidők óta alkalmazta az ember, igy pl. a székely favágók is, ami­kor a kivágott fákat lecsusz­­tatják a hegyekről. De micso­da utat kellett megtenni ah­hoz, hogy a nehézkedési erőt. az égitestek mozgástörvénye­it alkalmazni tudjuk olyan magasságban, amely már túl van a légkörön, vagyis a leg­magasabban járó felhők vilá­gán. Nem volt elég ehhez ismer­ni Kepler törvényét a bolygók mozgásának pályájáról, sem pedig a newtoni tételt, hogy két égitest egymás töbegének egyenes, a távolságok négy­zetének pedig fordított ará nyában vonzza egymást. Ren­delkezni kellett azokkal a techikai eszközökkel, ame­lyekkel lehetővé tették, hogy valamely test másodpercen­ként 5 mérföld sebességgel röppenjen fel a földről. EGYENSÚLYBAN A FÖLD VONZÓEREJÉVEL Ez a sebesség még nem elég a föld vonzóerejének legyő­zéséhez, de elég ahhoz, hogy a kilőtt test egyensúlyba ke­rüljön a föld vonzóerejével és Ugyanúgy keringjen, mint a valódi Hold. Ha ezt a sebes­séget másodpercenként 7 mérföldre növeljük — amire a szakértők szerint máris megvan a lehetőség —, ak­kor a kilőtt test legyőzi a Föld vonzóerejét és végleg elhagyja a Föld erőterét. A most fellőtt két műhold tehát másodpercenként 5 mérföld sebességgel olyanféle tojás­­dad alakú pályán száguld, mint az égitestek és lehetővé teszik, hogy a tudósok egész sereg következtetést vonja­nak le a légkörön kívüli álla­potokról, a Nap és a csillagok sugárzásáról. A képzelet ereje érthető módon magával ragadja az embert, má'r-már magunk előtt látjuk a Holdba való utazást, ami szinte nem is tűnik már nagy dolognak, hiszen a Hold “mindössze” 240,000 mérföldnyire van a földtől, tehát alig több, mint egy fénymásodpercnyire. A Holdba való utazás, ami­ről Cyrano de Bergeractól kezdve Jules Verne-ig annyi­an álmodoztak, most már csaknem közeli 'valósággá vált. De az ember képzelete még tovább száguld és más egyéb bolygók beutazását is reméli. Itt azonban már meg kell állnunk egy percre, mert hiszen a világűr méretei boly­góközi vonatkozásokban is egyre félelmetesebbé válnak, a legközelebbi állócsillag, az Alfa Centauri pedig több mint 40 billió mérföldre van tő­lünk és nem másodpercen­kénti 7 mérföld sebességgel, de másodpercenkénti 200,000 mérföld gyorsasággal is négy évig tartana az odautazás. VALLÁS ÉS TUDOMÁNY A világűr meghódítása éppúgy feladata az embernek, mint a földé. A biblia mondá­sa, hajtsátok uralmatok alá a földet, vonatkozhat a körü­löttünk levő égitestekre is. A keresztény hivő tehát . az igazság iránti szeretettől el­telve szemlélheti a tudomány haladását, hiszen a tudomány valódi igazságai semmikép­pen sem mondhatnak ellent a vallás igazságainak. Ezt nemrég hangoztatta Feltin bíboros, a katolikus ér­telmiségiek hetének megnyi­tásán, Párisban, ahol a Föld koráról, az élet eredetéről tar­tottak előadást kiváló szak­tudósok. Feltin bíboros kije­lentette, hogy “semmiféle tu­dományos bizonyosság nem ellenkezik semmiféle vallási bizonyossággal. Bármilyen összeütközés a kettő között nem lehet más, mint félreér­tés. A hit hiányát jelenti, ha valaki attól fél, hogy az isteni kinyilatkoztatás és az igaz­ság nincs összhangban. Az igazság csak egy lehet.” Amit Feltin biboros Páris­ban mondott, az a régi kato­likus alapigazság, de nem árt elégszer hangoztatni, mert nagyon sokan gondolkoznak gyermekesen a katolikus hit­ről és ezért idegenkednek oly­kor a természettudomány eredményeitől is. A termé­szettudomány és világa nem összebékithetetlen ellenségek, a múltban sem voltak azok. Hiszen, ha azok lettek volna, akkor a mélyen hivő keresz­tény középkor éppúgy eléget­te volna az arab közvetítéssel beszivárgott görög tudomá­nyos müveket, mint ahogy a fanatikus muzulmánok ezt tették az arab világban, az akkori virágzó arab kultúra és civilizáció mérhetetlen ká­rára. A tiszta határokat azonban a két világ között mindig szem előtt kell tartani. A ter­mészettudományt a hittel, a hitet pedig a természettudo­mánnyal nem szabad összeza­varni, mert sem a tudomány­nak, sem a vallásnak, sem pedig az emberi társadalom­nak nincs belőle haszna. A tudomány tegyen meg min­dent az emberi élet körülmé­nyeinek megjavítására, a hit és a vallás pedig szolgálja az ember örök üdvösségét azál­tal, hogy Istenbe vetett hit erejével kibontakoztatja hí­veinek erkölcsi lényét és rá­neveli őket a szeretetre. (Uj Ember, Budapest) COLUMBUS BOLDOGGÁAVATÁSÁÉRT PÁRIS — A “Figaro” je­lenti, hogy több mint 900 kér­vény érkezett a Szentszékhez, amelyek beterjesztői Colum­bus boldoggáavatásáért eme­lik fel szavukat. A kérvénye­zők mind a püspöki kar tag­jai. A római vikariátus lapja, a “Palestra del Clero” a je­lentés szerint cikkben foglal­kozott a dologgal és azt a kí­vánságát fejezte ki, hogy ve­gyék újból vizsgálat alá a nagy genovai hajós ügyét. “Nem lhet tanulmányozni — úgymond —,ennek a férfiú­nak alakját anélkül, hogy meg ne ragadná figyelmünket evangéliumi szive, fáradha­tatlan keresztény buzgósága, és annak a vállalkozásának gondviselésszerü jellege, amelyre három pápa is oly áll­hatatosan bátorította.” VESZEDELMES ŐRÜLT BOSTON — Cushing érse­ket valaki — valószínűleg egy elmebeteg — telefonon halállal fenyegette meg és az­zal, hogy az érseki katedrá­­list levegőibe röpíti. Cushing érsek ibiztons|ágá a rendőrség őrködik. STRITCH ÉRSEK A VATIKÁNBAN CHICAGO — Stritch chica­gói bíboros érseket — akinek ereiben magyar vér is van — a pápa kinevezte a Curia vi­lágmissziós hivatalának má­sod-prefektusává, a 83 éves prefektus mellé. Stritch bíboros nemsokára elbúcsúzik a chicagói érseki egyházmegye kétmilliónyi hívőitől és elfoglalja a Vati­kánban állását — a legmaga­sabb egyházi állást, amellyel amerikai főpapot valaha ki­tüntetett a Szentszék. HALLOTTA MÁR . . .? . . . hogy a magyar szótár­ban egyetlen “ty” betűvel kezdődő szó van; tyuk. A töb­bi “ty” betűvel kezdődő szó ennek az összetétele. . . . hogy mind a 48 állam­ban termesztenek kukoricát, főleg takarmány céljára, A Á5 plSITOR " MŰHOLD ÉS VALLÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents