A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1958-02-21 / 8. szám
SZÉP ILONKA SZERENCSÉJE Irta: TOLGYESY MIHÁLY — Bent kell lennie a házban. — De neim hallja, hogy nincs? — Akikor nem tudom, hol •van. Ezen a kapun nem ment ki. Legalább én nem láttam. Elemér a legnagyobb mértékben ingerült volt. Innen-onnan már tizenkét óra s ötkor már a vasútnál szeretne lenni. Az igazgató távollétében az ápolókat kezdte kikérdezni, de ezek fölöttébb óvatosak voltak s nem f e leltek kérdéseire. Erre mindannyian kifogytak a türelemből s az öreg Darvai végre azt inditványozta, hogy fel kell keresni szobájában Darvainét. Attól bizonyára megfogják kapni a kívánt felvilágosítást. — Jól van, — szólt Elemér. — önök keressék fel az ápolónőt s én azalatt itt bevárom az igazgató visszatérté. Medgyessy nemsokára előjött. A kapus rögtön jelentette neki, hogy látogatóik jöttek az intézetbe. — Látogatók és ilyenkor? — kérdezte meglepetve. — Kicsodák? — Csak egynéhányat ismerek közülök . . . köztük van az Icig zsidó ... No ez ugyan derék látogató. — Az öreg Darvai is itt van unokájával, Gizellával. • — Hah, az a kígyó! — kiáltotta Medgyesy. — De majd megtanítom őt. Dühösen bement a házba. Elemért egyedül látta ácSprogni az iroda előtt, de nem szólította meg őt, hanem egyenesen bement az irodáiba. .• - V Csakhamar Elemér is utána ment.- — Az igazgató-úrhoz van szerencsém? -—-kérdezte. — Az vagyok, — volt a kurta válasz. — Mit kíván? . — Kívánságom at egy-két szó val leh etetlen elmondani, — felelte Elemér. — Én pedig hosszabb tárgyalásokba nem akarok fjoesátkozni. Dél elmúlt, az én hivatalos órámnak vége. Ilyen időben nem szokás látogatóba menni sehova sem. Ki ön voltalkép? — Ezt mindjárt meg fogja tudni. E szavak után névjegyét adta neki. Az igazgató egy pillantást vetett rá. — Ez a név ismeretlen előttem, — mondottá. — Most hallom először. Mit kíván? — Egy állítólagos elmebeteget keresek. — Állítólagos? — kérdezte az igazgató gúnyosan. — Itt csupa valóságos elmebetegek vannak. De hadd halijaim, ki lenne az? — Úgy értesültem, hogy Gyárfás Ilonka név alatt adták be. — Téved, uram. Ilyen nevű 'beteg nem fordul elő a návlajistromban. — Talán téved, igazgató ur. Nyilván úgy áll a dolog, hogy már nem emlékszik a né vre. — Mondom, hogy nincs, — erő. i e te Medgyesy. — Érje be ezzel s távozzon mielőbb intézetemből. Elemér szinte hátratántorodott. — Igen, igen, — erősítette Medgyesy. — Nekem az ilyenben kitűnő emlékezőtehetsegem van. — De nekem vannak tanúim. — Ugyan, ikik ezek? — Először Nagy Aladárra hivatkozom, aki ezt a nőt ide beadta. Itt van továbbá az öreg Darvai és unokája, Gizella, aki mindenbe be van avatva. — Tanúit egyszerűen ki fogom dobatni. Hol vannak? Elemér megmondta neki, hogy Darvainé ápolónőhöz mentek. Erre csaknem1 a levegőibe ugrott az igazgató. \ . — Ez már mégis hallatlan vakmerőség! —. üvöltötte. — De majd megtanítom én őket! Bőszükén távozott az irodából, b egyenesen a folyosó végébe sietett, ahol Darvainé szobája volt. Elemér utána ment. Darvaiék ott állottak az ajtó előtt s tanakodtak, hogy mitévők legyenek. Az ajtót nem lehetett kinyitni, mert a kulcsot az igazgató tartotta magánál. Darvainé az ajtón át keservesen panaszkodott, hogy be van zárva, s már napok óta úgyszólván még táplálékot Beim vett magáihoz. Darvai méltatlankodott. — Ez mégis cudarság! — kiáltotta. — Hogy mer az igazgató valakit személyes Szabadságától megfosztani? Gyerünk hozzá. Hadd beszéljek a fejével. Mindannyian elindultak vissza az iroda felé. De már akkor szembejött velük Medgyesy. Hadonászó kezein meglátszott, hogy nagyon fel van indulva, de az öregben is forrt a méreg. — Hogy mer ilyet csinálni az ur? — kiáltotta már messziről. — Ugyanezt kérdem én is, — nézett a szemébe Medgyesy. — Mit akarnak? — Azt akarom, hogy a menyemet azonnal boA JŐ PÁSZTOR csássa szabadon. — De ki az ön menye? — Darvainé ápolónő. . — Az a kétszínű teremtés? Most éppen büntetését üli le. Majd bőszükén fordult Gizellához: — Magának megtiltottam, hogy még egyszer ide betegye a lábát. — De miért zárta be az ápolónőt? — kérdezte Elemér. — Azért, mert akartam, önöknek nem áll jogukban engemiet kérdőre vonni. De nehogy engem részrehajlással, vagy igazságtalansággal vádolhassanak, ime meg fogom tenni Ikivánságuikat. De előre bocsátom még egyszer, hogy én az önök Gyárfás Ilonkájukról nem tudok semmit. — Talán csak nem emlékezik jól, — szólt ismét Elemér. — A beteg nő vallomás szerint a tizes számú szobában volt elhelyezve. Az igazgató most előkapta az intézetben levők névjegyzékét. — Tessék átnézni, — nyújtotta át Elemérnek. — Száz aranyat leteszek a szegények javára, ha benne találja e nevet. — Úgy mondották, hogy a tizes számú szobában van elhelyezve, — jegyezte meg Elemér. — Ez se áll! — kiáltotta Medgyesy. — Nézze meg jól a lajstrom tizedük számát. Egyáltalán semmi sincs benne, tehát üres. — Ez nem bizonyiték, — vágott vissza Elemér. — Egyébiránt bocsássa ki Darvainét, az majd felvilágosít bennünket. — Igen, igen, — erősitette Gizella. — A tizes számú szoba néhány nap előtt még nem volt üres. Abban volt a beteg, aki Lorántffy Elememének mondta magát. Mindezt a nénikémtől tudom. - — Az igazgató rátámadt — Maga hallgasson! Maga kígyó! Ezt már az öreg Darvai sem hagyhatta szónélkül s az igazgató elé toppant : \r ~ " • y — Száz szónak is egy a vége. Ha most tüstént fel nem nyitja ezt az ajtót s menyemet ki nem bocsátja, akkor én azt betöröm. Melyik nagyobb? Február 22-én a demokrata párt országos bizottsága a kampány alap javára banketet rendez. Egy teríték ára 100 dollár és a banket szónoka, a nap hőse Harry S. Truman lesz. Mit fog mondani Truman? Éles szavakkal darabokra fogja tépni a republikánus párt és az Eisenhower kormányzat politikáját. Persze a republikánusok nem fognak adósok maradni az élesszavu Harrynak. Viszsza fognak vágni. De ki fog visszavágni ? Eisenhower nem fog visszavágni, mert neki az az elve, hogy a piszkos munkát végezzék el mások. Ebből az következnék, hogy a demokraták ócsárlását Nixon alelnökre fogja bízni Eisenhower. De Paul M. Butlernek, a demokrata országos bizottság elnökének, más eszméje támadt: Harry Trumannak ne az alelnök, hanem a helyettes elnök feleljen. Hogyan, hát az Egyesült Államoknak helyettes elnöke is vn? Igen, mondja Butler; az elnöki teendők legnagyobb részét Sherman Adams végzi. UTAZÁS A HOLDBA Dónald Farrel pilóta két napon át a Hold lakója volt, jelenti a hadvezetőség, de nem hallgatja el azt a tényt, hogy a Hold első lakója az egész idő alatt San Antonio, — Azt próbálja meg! — kiáltotta az igazgató. — De mit is vitatkozom én önökkel. Csak azért se nyitom . ki, önöknek semmi keresni valójuk sincs itt. Távozzanak ! Elemér meglepetve nézett rá: — Uram, ön úgy látszik igen el van (bizakodva. Ilyen hangon nem illik beszélni égy olyan embernek, mint ön. Nekem vannak tanúim, hogy a tizes számú szobában még néhány nap előtt lakott valaki. Nagy Aladár ur is megerősítheti ezt’. V , , b . ' i — No hiszen, szép tanukkal vette magát körül, — gúnyolódott Medgyesy. - Nagy Aladár ur jobban tenné, ha dolga után látna és adósságait töMesztéíié. Erre meg Nagy Aladár jött méregbe. — Magának- az én adósságaimhoz semmi köze! — kiáltotta. — Magának úgy sem tartozom. Azt a bizonyos beteget én hoztam ide, tehát itt kell lennie. És ha gonoszság van á dologban ,azok, akik bűnösek, el is kell, hogy vegyék megérdemelt büntetésüket. — No nézzék ezt a bitangot! — ordított Medgyesy. — Ő a legnagyobb lator is még ő akarja az erkölcsbiró szerepét játszani. Tex.-ban tartózkodott, vagyis kétlaki holdlakó volt. A pilótát hét napra bezárták pgy acél zárkába, amelyben ő ugyanolyan légköri hatásoknak volt kitéve, mintha a Holdba repült volna és viszsza. Megfigyelése egy uj tudomány, légüri orvostudomány szolgálatában állt. A repülési orvosok megállapító tták, hogy Farrell testhőmérséklete, lélekzése és szívverése nórmális volt. A légüri utazás szükségletei szerint összeállított könnyű menüket jó étvággyal fogyasztotta el zárkájában. E sikeres kísérlet után most már tudjuk, hogy az ember ép testtel és ép lélekkel tehet oda-vissza kirándulást a Holdra. Mikor? Ez a nagy kérdés. — Nem erről van szó, — vágott közbe Elemér. — Én látni akarom azt a beteget, akit ez az ur ide hozott. — Mi köze önnek ahoz? — Bizonyára tc'bb, mint önnek. Az a beteg az én feleségem, kit tudtom és akaratom ellenére hoztak ide. Nekem tehát természetes jogom van őt keresni és önnek kötelessége őt kiadni. Ha ezt meg tenni vonakodik, akkor majd a hatóság segítségét fogom igénybe venni. Legelőször kívánom, hogy. az ápolónőt bocsássa ki. ......... . . . : ;.ú' — Igen, igen! — kiáltotta Darvai. Az igazgatót Elemér szavai félelembe ejtették s nem mert tovább . ellenkezni. Ha bíróság elé kerül a dolog és Nagy ellene tanúskodik, akkor házkutatást kap, ezt pedig sehogy se szeretné, mert ártana az intézet eddigi hírnevének. Elővette tehát a kulcsot s felzárta az ajtót. Darvainé Gizellát és apósát meglátva, örömsikollyal borult a nyakukba. — Nézze néni, — kezdte Gizella —, már itt van az az ur, akinek a levelet küldtük. Darvainé most a szép fiatal emberre nézett: — ön Lorántffy Elemér? — Az vagyok — Tehát mégis megkapta levelemet? — Nem kaphattam még, mert még előbb eljöttem hazulról. Más uton-módon jöttem én az igazi nyomra. És most beszéljen valamit az én drága feleségemről. MindeneelŐtt mondja el, hogyan néz ki, vájjon csakugyan az-e? — Gyönyörű szép szőke no, nefelejts kék szemekkel és végtelen kedves arccal. — Ő az, ő az! — kiáltotta Elemér csaknem magánkívül. — És hol van ő most? — A tizes számú cellában kell lennie. — De az igazgató ur azt állítja, hogy a cella üres. (FOLYTATJUK) Az amerikai és az orosz kormány közt a közelmúltban megállapodás jött létre tudósok, művészek, diákok, stb. kölcsönös látogatásainak előmozdítására. A cél: a két nemzet közti kulturális kapcsok megerősítése. Az amerikai Jewish Labor Committee azonban úgy véli, hogy ilyen kulturális kapcso lat felvétele időszerűtlen addig, amig a szovjet urai nem adnak felvilágosítást arról, hogy miért és mily körülmények közt “tűntek el” nagy számban az utolsó tiz évben Oroszországban zsidó tudósok, irók, költők, művészek, színészek, zenészek, számszerínt körülbelül négyszázan. A Committee arra kérte az amerikai külügyminisztériumot, hogy követeljen számadást a szovjet kormánytól. HELYESÍRÁS — NEHÉZ CARBONDALE, 111. — A Southern Illinois egyetemen, az állattani osztályon, a tanárok megállapították, hogy az elsőéves diákok hadilábon állnak az angol helyesírással. Például a flea (bolha) szót sokan igy Írták: flee (szaladj-) A levizsgáztatott 235 diák közül csak 40-nek Írása volt hibátlan. 7-ík oldal A LEGSZEBB AJÁNDÉK AZ UJ Bizonfi Szótári AMERIKA EGYETLEN MAGYAR-ANGOL és ANGOL-MAGYAR SZÓTÁRA Kilencedik bővített kiadás. KÉT SZÓTÁR EGY KOTETREN! KÖZEL 1000 OLDAL Ára keménykötésben csak $6.00 MEGVEHETŐ A CLEVELANDI FŐIRODÁBAN Vagy rendelje meg az árat Money Ordert, csekket vagy készpénzt mellékelve, ezen a címen: A JÓ PÁSZTOR 1736 East 22nd Street, Cleveland 14, Ohio 68 ÉV ÉS 68 HALOTT “A tuniszi incidens” — igy lesz feljegyezve a történelemben egy határmenti tuniszi falu-bombázása, melyet francia repülőik nagyobbrészt amerikai repülőgépekkel végeztek. Attól kell tartani, hogy ez á bombázás, amelynek 68 tuniszi férfi, nő és gyermek esett áldozatul, a francia befolyás végét jelenti Tuniszban. Érdekes történelmi hasonlatosság: A bombatámadást az üldözés joga alapján rendelte el a francia katonai parancsnok. Az üldözés joga azit jelenti, hogy ha más ország felől támadták a franciákat, ők a megtorlást át vihetik abba a másik országiba. Ebben az: esetben a franciák azt állítják, hogy egy repülőgépükre, amely algiériai terület felett volt, algériai felkelők a szomszédos Tuniszból tüzeltek, igy tehát nekik, a franciáknak, joguk volt tuniszi területen megtorlást alkalmazni. Ennek az álláspontnak és cselekedetnek első alkalmazása 1881-ben történt, amikor egy ellenséges arab törzs Tuniszból támadott algériai területre. Akkor a francia katonai parancsnokság kiadta a jogos üldözés jelszavát és tuniszi területre behatolva vette üldözőibe a f elkelőiket. De a franciák akkor nem elégeltek meg a megtorlással, hanem; követelték Tunisz szultánjától, hogy ismerje el Franciaország pro-?; lektorátusát Tunisz felett, ez meg is történt és azóta, tehát 68 éven át, Tunisz francia fennhatóság alatt állt — a múlt évig, amikor Tunisz önálló köztársaság: lett. 68 évi francia uralom végleges eltűnése Tuniszban talán a történelem évkönyveiben együtt lesz feljegyezve 68 tuniszi halálával ... Mindenesetre már ma a francia kormány belátja é:s beismeri, hogy a légi támadás hiba volt, melynek nem szabad megismétlődnie. A szabad világgal szemben nagyon elhidegült Tunsz arab népe nemcsak ezzel az incidenssel kapcsolatban, hanem azért is, mert Amerika sokszázmilliós segítsége erősiti a franciákat az algériai háborúságban. ÖSSZEESKÜVŐK New Yorkban a szövetségi vádhatóság vádat emelt Car-, los Prio Socarras volt cübab köztársasági elnök és nyolc' társa ellen, akik Floridábári előkészületeket tettek egy katonai expedíció küldésére Cubába, a BZatista kormány megbuktatására. Ilyen akciót az amerikai semlegességi törvény tilt. HALLOTTA MÁR . . .? . . . hogy a nárcisz a nevét kábító (narkotikus) illatáért kapta. A 7 legjobb vicce Egy öreg orosz, aki már a cárizmus idején kivándorolt Amerikába, találkozott New Yorkban egy uj emigránssal, aki Kinán és Japánon keresztül menekült az élenjáró birodalomból. — Mondd csak, testvérkém — kérdezte az öreg — még mindig olyan szegények Oroszországban a parasztok? — Igen. — Övék a föld ? — Nem. — Még mindig lopnak a hivatalnokok ? — Igen. — Most is nlviin n tifkns-AMERIKAI-0R0SZ KULTURCSERE rendőrség, mint a cár atyuská idejében volt? — Sokkal komiszabb, ; — Van elég vodka? ' — Van. — Hány százalékos? — Negyvenöt. ' * — Az én időmben csak? V negyven százalékos volt. Ez* ért az öt százalékért érdemesj volt forradalmat és vérfürdőtcsinálni?! . . .------------------, , %
