A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-31 / 5. szám
O’EDHj Vizkereszt után 4. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 8. fej., 23—27. szakasz Az időben, amint beszállott Jézus a hajóba, követték őt tanítványai. És ime, nagy háborgás Ion a tengeren, úgy, hogy a hajócskát elboriták a hullámok, ő pedig alszik vala. És hozzá járulván tanítványai, felköltők őt, mondván: Uram, szabadíts meg minket, elveszünk. És mondá nekik Jézus: Mit féltek, kicsinyhitüek? Akkor fölkele, parancsok a szeleknek és a tengernek, nagy csendesség lön. Az emberek pedig csodálkoztak, mondván: Kicsoda ez, hogy a szelek engedelmeskednek neki? SZENTBESZÉD Amint egykor puszta szavaival lecsendesitette háborgó tengert s a viharos szeleket, akként Jézus ma is sok-sok vihart csendesít le a Benne való erős hittel az emberi szivekben és az emberi életben. Az emberi szív, vagyis az ember belső világa szinte állandóan viharzik. A különböző szenvedélyek, a jó és rossz tulajdonságok, a jóra és a rosszra való törekvések, az erények és bűnök szinte szünet nélkül viharzásban tartják az emberi szivet, mint a szelek a tengert. Az ember sokszor érzi azt, amit Szent Pál mond, hogy mintegy két ember küzd minden emberben: egy jó és egy rossz; és bizony nagyon sokszor nem a jót teszi, amit megismer, hanem a roszszat, amit utál. Hányszor és hányszor küzd egymással az emberben a kevélység és az alázatosság, a fösvénység és a jótékonyság, a bujaság és a tisztaság, az irigység és a felebaráti szeretet, a torkosság s a mértékletesség, a harag, és a szelídség, a restség és a jóban való buzgóság! És ha az emberben talán néha-néha szünetel is a nemes és nemtelen, a jó és a rossz közötti küzdelem, de a kívánságok, a vágyak az embert sohasem hagyják pihenni. Alig teljesül az egyik vágya, a nyomában máris egy második, egy harmadik kel, és nincs ember a földön, akinek valamelyes vágya ne lenne. Mi adhat az emberi szívnek ebben a szünet'nélküli belső viharzásban valamelyes nyugalmat, csak .érni belső békét is? Semmi más, mint a krisztusi lelkűiét, a krisztu- i Szó, a krisztusi parancs. A pogány világban Krisztus előtt vérbosszú és gyűlölet uralkodott, Krisztus Urunk hozta a világra a i oegbocsájtást, az irgalmat, a szeretetnek hősies fokát, az ellenségnek a szeretetét. Krisztus Urunk tana azt mondja: Nem az az igazán nagy ember, aki mást győz le, aki másnak parancsol, hanem az, aki önmagának parancsol. Ez a krisztusi lelkűiét adja meg azután azt a bizonyos belső békét, amelyről maga Krisztus azt mondja: “az én békémet adom nektek.” Ámde' az embernek nemcsak a belső világában, nemcsak a szivében, hanem a külső világában, a környezetében is nagyon sokszor vannak viharai. Menynyi vihart is támaszt az élet! Mily sok anyagi nehézség, mennyi baj, mennyi betegség zaklatja az embert! És az anyagi küzdelmek mellett mennyi a lelki baj; Mennyi kedves lényt kell az embernek elveszítenie,^ mennyi csalódáson kell az embernek az életben átesnie, mennyi mindenféléről le kell mondani! Mennyit küzd az ember hiába, mennyit remél hasztalan! Azt a vihari, amely különösen ma, de bármikor is a külső világban, az emberek között — vegyük akár a családokat, akár a társadalmat, akár a nemzeteket — dühöng, azt a vihart csak a krisztusi szellem, a krisztusi lelkűiét képes lecsendesiteni. Amikor Krisztus Urunk lecsendesitette a háborgó tengert, azzal a csodájával jelezni akarta azt is, hogy lelkek háborgó tengerét, a nemzetek viharát is egyedül Ő képes lecsillapítani. Évente egyszer a görög közönség ajándékokkal lepi meg az athéni forgalmi rendőröket, akik ezen a napon nem adnak ticketet az autósoknak. Konrad Adenauer, nyugatnémet kancellár addig nógatta a szovjetet, mig az ha zaengedett 21 német tudóst Oroszországból. A pápa dicséri a népköltészetet Egészen csodálatos az eszméknek az a változatossága és gazdagsága, amelyről a most uralkodó XII. Pius pápa legkisebb megnyilatkozása is tanúskodik. Mert hogy az enciklikák, amelyek fontos kérdésekről a világegyházhoz fordulnak, tartalmi és formai szempontból egyaránt mindmegannyi remekművek, szin te magától értetődik. A szakembereknek és a stílus mestereinek serege dolgozik és csiszol rajtuk, mig a Szentatya jóváhagyásával, nyilvánosság elé kerülhetnek. A dolgok megszokott rendje ez és nem is találunk pápai enciklikát, amelyről meg ne állapíthatnék az elérhető tökéletesség legnagyobb fokát. Ami merőben újdonság azonban, a személyi és tárgyi vonatkozásoknak az a figyelembevétele és teológiai elmélyítése, amely Pius pápának a kihallgatásokon és fogadásokon elhangzott beszédeit is. messze kiemeli az alkalmiság keretéből. Tengerészeknek a tengerről és a hajózásról, csillagászoknak az asztrofizikáról, gyógyszerészeknek a szerves kémiáról, cipészeknek az egészséges, kényelmes és szép lábbeli kellékeiről beszél a Szentatya. Legutóbb az olasz “tájnyelvi költőkhöz” beszélt Castel Gandolfóban a Szentatya. Költőkhöz, akik nem az olasz irodalmi nyelvet, hanem valamelyik táj szólást használják kifejezési eszközül. “A ti hangotok nélkül — állapította meg bevezetőben a pápa — nem lenne teljes annak a bűvös lantnak zengése, amelynek feladata, hogy az egész olasz népnek vágyait és érzéseit szólaltassa meg.” Nem mintha a hivatalos nemzeti nyelv, amely közös hálóként fogja egybe a történetben, kultúrában és vérmérsékletben különböző vidékeket, nem tudná mindenünnen tolmácsolni a lelkeket. “A táj szólások azonban mindenesetre hivebben, ösztönösebben és régebbről tükrözik azt a belső nyelvet, amelynek meg kellett előznie az összes nyelvészeti tényeket.” ha tehát az irodalmi nyelv hajlékonyabb és gazdagabb is gondolatokban, semmi ok arra, hogy ellenségesen tekintsék egymást. Nem kétséges az sem — emelte ki a Szentatya —, hogy a táj szólás és a né^kflyelv a maguk hamvasságában és festőisé“Magyarország oktat” — ezzel e citroméi tartott felolvasást Rómában az olasz polgári katolikus szervezet nagytekintélyű elnöke Dr. Luigi Gedda orvosprofesszor, az Actio Catlholiea országos konvenció j án. Dr. Gedda összehasonlítja az oxosz sajtónak a bolsevik évforduló alkalmából irt cikkeit; amelyek, főképp a sputnik sikerével kérkedve, nagy megelégedéssel megállapitottálk, hogy egy évvel ezelőtt csődött mondott az imperialisták kísérlete, hogy fellázítsák Magyarországot. Vájjon a sputnikot nem kiszámitottan éppen akkor bocsátották fel, hogy az évfordulótól elvonják a világ figyelmét? De hiába, az olasz népnek eszébe kell jusson Pellico Silvio hires olasz iró könyve: “Az én börtöneim”, azokról a hírhedt osztrák várbörtönökről, amelyekben a imult század elején kellett sínylődnie, mert a 3zabad Olaszország mellett irt. Az a könyv többet ártott Ausztriának, mint száz elvesztett csata és nyugodtan mondihatjnk, hogy Magyarország oly súlyos kárt okozott a kommunizmusnak, mint egy elvesztett háború, sőt még súlyosabbat: akkorát, amely felér magának az ügynek elvesztésével. Ügyet elveszteni súlyosabb. mint háborút, mert aki háborúban győz, nem mindig igaz ügyben győzött és az igazságtalan ügyben a győzelem többet árt egy ideológiai mozgalomnak, mint egy elvesztett háború. Mivel a magyar nép, mint Dávid Góliát ellen, fel mert kelni, hogy lerázza magáról a zsarnokgében őrzik számunkra a hazaszeretetnek és vallásosságnak mélységes érzelmeit. Ezek pedig jellegzetes értékei a népnek és nemzetnek. Aki tehát nem engedi feledésbe I menni a táji nyelveket, valójában a nemzeti és népi tudat elevenségén munkálkodik. sőrendü kötelességünk, hogy e nép áldozatkészsége láttára elismerjük az igazság és szabadság nevében történt felkelésük erkölcsi, emberi és keresztényi nagyságát. Köszönjük néktek: Emlékezni fogunk reátok! De amikor felkelésük első évfordulóján tisztelettel emlékezünk meg a magyarokról, tanulnunk is kell tőlük. Hungária docet! Magyarország oktat. Ennek az ősi népnek, amely kulturális, gazdasági és társadalmi térén sokkal fejlettebb az oroszoknál, a tragédiája azonos azoknak a népeknek tragédiájával, amelyek előbb Hitler, majd Sztálin kezeibe kerültek, aki a néjji demokráciának nevezett munkabörtönbe hurcolta mindegyüket. Nem népi demokráciát csináltak, hanem népirtást. Ezekben a napokban, amikor a régi marxizmus csődöt mondott és őszinte ihivei a történtek miatt cserben hagyták, hallottuk, hogy a gyászba borult magyarságnak megtiltották a temetők meglátogatását. Mindhiába. Mi olaszok, Foscolo egyik költeményére utalva, amely a temetőkről szól, azt kérdezzük, hogy Kádár attól fél-e, hogy a sírok megnyílnak és feltámadnak a holtak? Azt akarják ezzel megkísérlem, hogy egy népet elszakítsanak a múltjától, történelmétől, hagyományaitól? Azokat a kötelékeket akarják elszakítani, amelyeknek erejét a múlt évi felkelés bebizonyította. Ezek egy nép életében többet jelentenék, mint az osztályharc, mint a kényelmes megalkulás. A tájszólás, legalábbis for- lerázza magáról a zsarnokrásában, maga. is költészet, ság elviselhetetlen igáját, el-A MAGYAR LECKE Az Actio Catholica elnöke a magyar szabadságharc erőszakos letörésében a világkommunizmus veresépét látia. Lön pedig, mikor Jerikóhoz közeledett, egy vak ül vala az ut mellett koldulván. És mikor hallotta a mellette elmenő sokaságot, tudakozódék, mi dolog az? Megmondák pedig néki, hogy a Názárethbeli Jézus megy el arra.'És kiálta, mondván: Jézus, Dávidnak fia, könyörülj rajtam! Akik pedig elől mentek, dorgálák őt, hogy hallgasson; de ő annál inkább kiálta: Dávidnak Fia, könyörülj rajtam! És Jézus megállván, parancsolá, hogy vigyék azt hozzá; és mikor közel ért, megkérdő őt. Mondván: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? Az pedig monda: Uram, hogy az én szemem világa megjöjjön. És Jézus monda néki: Láss; a te hited téged megtartott. És azonnal megjőve annak szeme világa, és követé őt, dicsőítvén az Istent az egész sokaság pedig ezt látván, dicsőséget adta az Istennek. SZENTBESZÉD A vak csodálatos meggyógyulása, látóvá válása mély betekintést nyújt az emberi élet legtitokzatosabb titkaiba. A kétkedők, az okoskodók a természet titkait fürkészik és ha egy-egy titoknak nyitjára bukkannak, gőgös elbizakodottsággal isteni erőt tulajdonítanak maguknak, mondván, hogy újabb győzelmet arattak a természeten. Balga beszéd, mert akármi csodálatos felfedezés vagy technikai újítás történik, ez csak egy porszem a mindenség véghetetlen gazdagságából. Á teremtés és a természet titkait az emberi ész sohasem fogja felderíteni és ezért örökönörökké érvényes lesz a felfogás, hogy a teremtés csodáinak közelébe férkőzni csak egyetlen utón lehet: a hit utján. A bibliai vak hitt Isten csodatevő tehetségében, ezért látóvá lett. A .vak csodálatos meggyógyulásának esete különösen értékes tanulságot rejt magában a mai ember számára, akit az atomerő fejlesztése kisértésbe hoz, hogy hitelt adjon a természet kutatóinak abban a reménységben, hogy ezen az utón tovább haladva, idővel meg tudjuk fejteni a teremtés minden titkát. Balga tévhit ez. Mert a tudomány csak használatba tudja venni a természetadta erőket, de azokat az erőket egy, a tudomány által nem ismert mindenekfeletti hatalom teremtette meg s ennek a hatalomnak, az isteni hatalomnak a tudós csak szemlélője, csak bámulója lehet. Ez a magyarázata annak, hogy az embériség nagy tudósainak névsorában sokszor találkozunk mély vallási hittel megáldott tudományos kutatókkal. Az ő szerénységük példaképpen szolgáljon azoknak, akik úgy vélik, hogy az ember úrrá tud lenni mindenek Urán. Csapj lel öcsém republikánusnak! Megkezdődött iaz 1958 évi republikánus választási kampány. A jelszó: novemberben republikánus többséget a szenátusba és a képviselőháziba, republikánusokat a kormányzó állásokba! , Chicagóiban a pártkassza kampányt Eisenhower elnök nyitotta meg, azzal a felszólítással, hogy novemberben nemcsak republikánusok, hanem intelligens ■demokraták is a republikánus jelöltekre szavazzanak. Nixon alelnök kihirdette, hogy Amerika történetében még soha, soha nem volt öt olyan prosperitáscisi év, mint az öt Eisenhower év. A chicagói kampánynyitó vacsorán egy1 teríték ára 100 dollár volt. 5408 republikánus ur és hölgy volt jelen, a három és fél millió munkanélküli nem volt képviselve. KRUSCSEV LENGYELORSZÁGBAN Nem igaz, amit a szovjet sajtó hiresztelt, hogy Kruscsev rövid vakációra imént. Az igazság az, hogy Varschan járt, és ez veszedelmes igazság. Mert Kruscsev a magyar szabadságharc letörése és a sputnik sikere óta erősebb, mint volt valaha, és ha most ellátogat Geimulka országába, ez azt jelenti, hogy le akarja törni a lengyelek kivívott fél szabadságát. Diplomáciai köreikben úgy vélik, hogy Kruscsev meg akarja tiltani a lengyel kormánynak amerikai hitel és segítség igénybevételét. Moszkvát idegesíti, hogy a lengyelek Gomulka kormányzata alatt nyugatbarát hajlamosságot árultak el. LELKIPÁSZTOR VÁNDORUTON Argentínában, Olivares atya több olyan falunak a lelkipásztora, melyek 2-300 kilóméternyire fekszenek egymástól. A községekben hoszszabb időt tölt, úgyhogy kétháromhavonként jut el újból egy-egy telep híveihez. Magával viszi kápolnáját is. A kápolna tulajdonképpen hatalmas ponyvasátor, amely ben 200 személyt lehet elhelyezni. Néha száz kilométereket vándorol a füves pusztaságon, anélkül, hogy élő emberrel találkoznék. I r JÉZUS MEGGYÓGYÍTJA A VAKOT. EVANGÉLIUM Lukács 18, 35-43 , A Jő PÁSZTOR '*
