A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-24 / 4. szám

Vizk. után 3-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté, 8, 1—12 Az időben, mikor Jézus lejött a hegyről, nagy ereg követé őt. És ime, egy bélpoklos jőve hozzá, imádá őt, mondván: Uram, ha te akarod, megtisztít­hatsz engem. És kinyújtván kezét, Jézus illeté őt, szól­ván: Akarom, tisztulj meg. És azonnal megtisztula poklossága, S mondá neki Jézus: Nézd, ezt senkinek se mondd, hanem eredj, mutasd meg magad a papnak és áldozd föl az ajándékot, melyet Mózes rendelt, bi­zonyságul nekik. Mikor pedig bement Kafarnaumba, egy száza­dos járula hozzá, kérvén őt és mondván: Uram, szol­gám inaszakadtan fekszik házamban s kegyetlenül gyötrődik. Mondá neki'Jézus: Megyek és meggyó­gyítom őt. És felkelvén a százados, mondá: Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondjad és meggyógyul az én szolgám. Merthisz én is hatalom alatt álló ember vagyok, ka­tonák lévén alattam; s ha mondom ennek: Menj, ő megy, és a másiknak: Jöszte, ő jön, és szolgámnak: Tedd ezt, és ezt teszi. Hallván pedig ezt Jézus, csodálkozék és mondá követőinek: Bizony mondom nektek, nem találtam akkora hitet Izraelben. Mondom pedig nektek, hogy sokan jönnek majd napkeletről és napnyugatról és telepednek Ábrahámmal Izsákkal és Jákobbal a meny­­nyek országában az ország fiai pedig majd kivettet­nek a külső sötétségbe, ott lészen sirás és fogak csi­­kargatása. SZENTBESZÉD Két gyötrődött, két szenvedő ember járult egy­koron a mai szent evangélium szerint Jézushoz. Az egyik zsidó poklos volt, maga szenvedett, tehát sa­ját magáért könyörgött, amikor azt mondta: “Uram ha akarod, megtisztíthatsz engem”, a pogány ellen-1 ben másért szenvedett, tehát nem magáért, hanem i szolgájáért esedezett, amikor igy szólt: “Uram nzolgám házamban fekszik inaszakadtan és gonoszul gyötrődik”, Jézus az irgalmas, a könyörületes, mind a kettőn segít; a zsidón éppúgy, mint a pogányon. A zsidónak azt mondja: És azt akarom, tisztulj meg; de hozzáteszi: “és áldozd fel az ajándékot, me­lyet Mózes parancsolt,”, vagyis légy hálás az Isten­nek gyógyulásodért. A pogánynak is felel Jézus és azt mondja: “El­megyek és meggyógyítom szolgádat.” Ha kissé jobban megfigyeljük Krisztus kettői feleletét, vagyis azt, amit a zsidónak és azt, amit a pogánynak ad, észre kell venni, hogy Krisztus a po­­gánynál mintegy kedvesebben járt el, talán bizony azért, mert Jézust meghatotta a pogány nemes el­járása, hiszen a zsidó csak a saját maga baja miatt, a pogány ellenben más baja miatt fordult hozzá, de talán sokkal inkább azért, mert Jézus a pogányban több hitet, több bizalmat és alázatosságot látott, mint a zsidóban. És valóban, amikor Jézus végighallgatja, a pogány elmondja: “Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd és veszünk. meggyógyul az én szolgám.” Krisztus — mint az írás mondja — csodálkozott és igy szólt követőinek: bi­zony mondom nektek, nem találtam ennyi hitet Izra-Amint egykoron, úgy ma is kétféle gyötrődő, elben.” kétféle szenvedő járul a csodatevő Jézushoz a ke­resztények között is. Vannak olyan keresztények, aki­ket csak a saját bajuk vagy betegségük késztet Jé­zushoz fordulni. Vannak sokan, talán igen sokan, akik mintegy vakon és siketen járnak a nagyvilágban, akik nem látják embertársaik nyomorát, nem hallják testileg és lelkileg szenvedő felebarátaik keserves jajjait, sőt vannak még olyanok is, akik nemhogy könyörület fog­ja el szivüket, nem is szeretnek a más bajára gondol­ni sem. Az ilyenek csak akkor fordulnak Jézushoz, ha bajban vannak s akkor is csak úgy imádkoznak: Uram, szabadíts meg minket, csak minket, mert el-A Santa Paula nevű uj luxushajó szeptemberben fut majd ki a newporti (Va.J hajógyár kikötőjéből első útjára. Templomszentelés Miskolcon Ha Miskolcot az első benyo­mások alapján valaki jelle­mezni akarná, a legtalálóbban azt mondhatná ról: a félig kész város. Aligha van Ma­gyarországnak még egy pont­ja, ahol ennyi frissen vakolt, vagy éppen még épülőfélben levő házat lehetne látni. Min­den miskolci egybehangzóan mondja, hogy olyan lélegzet­elállító gyorsasággal terjesz­kedik a város — amely már ma is az ország második leg­nagyobb települése — hogy lehetetlenség követni és a lé­­lekszám szaporodásáról ta­lán senki nem tudna pontos adatokat mondani. Ezt a gyors fejlődést érzi magán az úgynevezett “va-. sutvidéki” plébánia is, amely­nek — legalábbis ami a tor­nyot illeti — szintén még nem egészen kész, befejezés­re váró temploma egyszeri­be egy négyemeletes bérpalo­ta-sor közepébe került. Ez azt jelenti, hogy a plébánia hí­veinek száma is nagymérték­ben megszaporodott. És ezek a hívek — régiek s újak egy­aránt — fényes tanúbizony­ságát adták a templomukhoz való ragaszkodásuknak, ami-* kor nem csekély anyagi ál­dozattal lehetővé tették azt a szép és bensőséges ünnepet, amely október 27-én, Krisztus Király vasárnapján játszó­dott le a plébánia-templom falai között. Dr. Brezanóczy Pál egri fő­káptalani helynök áldotta meg a templom uj vörös már­vány szószékét, gyönyörű, modern ötvösmunkával ékí­tett, ugyancsak piszkei vörös márványból készült uj ke­­resztkutját, valamint Kon­­tuly Bélának a két uj épít­mény fölé festett újabb fres­kóit. Kontuly Béla már három évvel ezelőtt monumentális freskóval ékesítette fel a templom félkörös apszisát. Ez a szentélybeli freskó akko­riban — ha elvétve is — el­lentmondást is kiváltott. A művész ugyanis eredeti el­gondolásában örökítette meg itt azt a jelenetet, amidőn Szent István felajánlja a Szüzanyának a magyar koro­nát. Tudjuk, hogy az elörege­dett szent király utód nélkül és anélkül, hogy bárkit is lá­tott volna, akit nagy müvé­nek folytatására alkalmasnak tartott, utolsó reménységként kapaszkodott ezzel a felaján­lással a Szüzanya segítő kezé­be. És éppen ezért Kontuly Béla szerint ebben a fel­ajánlásban benne volt nem­csak a kor, hanem az összes eljövendő századok minden magyar erőfeszítésének fel­ajánlása iSs^A freskó ezt a gondolatot úgy juttatta kife­jezésre, hogy a király közé­pütt térdelő és a koronát ma­gasra tartó alakját a magyar történelem kimagasló alakjai és építői veszik körül, mig az alakcsoportozatnak mintegy hátteréül kisebb jelenetek utalnak a széles néprétegek mindennapi munkájára. A bal oldalon faeke szarvát kezében tartó Szent Istvánkori ma­gyarnak szerzetes magyaráz­za a földművelést, a képsoro­zat másik végén, jobboldalt, már egy hatalmas mozdony körül serénykednek korunk vasutasai. Ez a mozdony, ez volt az, ami nem tetszett egyeseknek. “Hogyan kerül a mozdony a szentély falára?” — kérdez­ték, nem gondolva az egysze­rű válaszra, amelyet Kontuly Béla igy fogalmaz meg: “A mozdony épp olyan helyénva­ló a templom falán, mint ami­lyen helyénvaló a keresztény magatartás a mozdonyon.” A művész uj freskói közül az egyik a szószék fölötti, a magvető Jézus alakját ábrá­zolja négy szimbolikus alak­kal körülvéve, akik a magve­tő példabeszédének megfele­lően a jó, illetve tövises föl­det jelképezik. A másik olda­lon, a keresztkut fölött meg­int csak Krisztus alakja van a kép középpontjában a Jor­dánban állva, amint fejét Ke­resztelő Szent János kereszt­vize alá hajtja. Egy időben monumentális és elmélyedést sugárzó mind a két nagymé­retű falikép, és az eredetileg bizony kicsit építőmester stí­lusú templom igazi művészi látványossággá vált az uj al­kotások révén. A német katolikusok Szent Erzsébet ünnepsége A német katolikusok nagy ünnepségekkel hódoltak Ár­pádházi Szent Erzsébet em­lékének, akinek születése 750 évfordulóját az idén ünnepel­jük. A magyar királylány egyike az egyház legnépsze­rűbb szentjeinek és tisztelete egészen különleges Németor­szágban, mégha oly gyakran és előszeretettel meg is feled­keznek róla, hogy a magyar föld adta őt a németségnek. Az ünnepségek színhelye Erfurt volt, ahol sok ezer za­rándok élén Németországnak úgyszólván valamennyi püs­pöke, érseke és bíborosa je­len volt. A zarándokok egy­aránt jöttek a Német Szö­vetségi Köztársaságból és a szovjetzónából. Dr. Aloisius Münch bonni apostoli nunci­­us pápai legátusként vett részt az ünnepségeken. Két ünnepi mise is volt, amelyek közül az elsőt Josef Spürbeck, a vendéglátó erfurti püsupöik mondotta, a másodikat a nun­­cius, aki apostoli áldást is adott a hívek több tízezernyi sokaságára. KISBÁCSA TEMPLOMOT KAPOTT A Győr város peremvidé­kéhez tartozó Kisbácsa köz­ség mintegy 3500 hívőjének eddig nem volt temploma. Most mozgalmat indítottak uj templom építésére. Az alapkö­­letételi ünnepen Dr. Mentes Mihály c. prépost, kanonok vé­gezte a szertartást, majd szent-beszédet mondott. A templom Árkay Bertalan ter­vei alapján készül. HALLOTTA MÁR . . .? . . . hogy Francia-Afrika törpéi ha elejtenek egy ele­fántot a falujukat az ele- I fánthoz költöztetik át, mert j nem tudják elcipelni a falu­jukba. Konrad Adenauer nyugatnémet kancellár bonni gye­rekek között. A vámos és a farizeus EVANGÉLIUM Szent Lukács 18, 10—14 Mondá az Ur e példabeszédei: Két ember méné fel a templomba, hogy imádkozzanak, egy farizeus és^ egy vámos. A farizeus állván, igy imádkozék ma­gában: Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, házasság­törők, mint ez a vámos is. Kétszer böjtölök hetenkint, tizedet adok mindenből, amit bírok. És a vámos tá­vol állván, szemeit nem akará felemelni az égre, ha­nem mellét véré, mondván: Isten, légy irgalmas ne­kem, bűnösnek. Mondom nektek: ez megigazulva mé­né házához, inkább, mint amaz; mert minden, aki magát felmagasztalja, megaláztatik és aki magát megalázza, felmagasztaltatik. SZENTBESZÉD A gőgös farizeus voltaképen nem is imádta az Istent, hanem önmagát dicsérte, mondván: Isten, há­lát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint más emberek. Nem jelent ez mást, mint azt, hogy őkivüle az emberek mind bűnösök ? A gőgös, hogy magát fel­magasztalja, másokat megvet és elnyom. Ilyen az ő önszeretete, melynél fogva annyira tetszett önmagának, hogy mások mind nem tetszet­tek neki. íme, a vámos láttára még növekedett a fa­rizeusban a gőg. Kevélységből, jogtalanul, igazság­talanul, méltatlanul ítélte el bűnösnek a vámost, ki már töredelmesen megbánta bűnét és megigazult. A vámos szerénységből, alázatosságból s tiszte­letből szemeit sem merte felemelni az égre; mintegy méltatlannak tartva magát arra, hogy az égre fel­tekintsen, ahol a dicsőséges Isten trónol, akit ő vét­keivel megsértett; hanem mellét véré, ahol a szive van és abban az akarat, amely minden bűnnek a kez­dete és az oka. Majd azt mondotta: Isten, légy irgal­mas nekem, szegény bűnösnek. A vámos nem gondolt másokra, nem vádolt má­sokat a bűnnel, hanem saját magát; nem számlálta fel vélt erényeit, hanem csak kegyelemért könyör­gött; nem áradt el szavakban, hanem rövid kis fo­hász Istenhez volt az ő imádsága. És ennek az őszin­te imádságnak az lett az eredménye, hogy csak a vá­mos igazult meg Isten előtt alázatossága által s nem a. farizeus. Kövessük mindnyájan az alázatos vámos példá­ját. Alázzuk meg magunkat az Isten hatalmas keze alatt; hiszen önmaga felől semmit se tartani, mások­ról pedig jól vélekedni, ez a nagy bölcsesség, ez a ki­váló tökéletesség. flA AZ AMERIKAI KÖVETSÉGET ELHAGYJA. LETARTÓZTATJÁK BUDAPEST. — Münnich Ferenc miniszterelnök helyet­tes kijelentette, hogy Mind­­szenty József kardinális csak addig van biztonságban, amig az amerikai követség épületé­ben tartózkodik. Amint kilép onnan, letartóztatják a kom­munista hatóságok. Korábban a külföldi sajtó többizben jelentette, hogy a magyar vörös kormány nem bánná, ha külföldre távozna Mindszenty és ezt szívesen megengednék neki. Akkoriban azt jelentették a lapok, hogy Mindszenty nem hajlandó el­hagyni az országot. Az AP budapesti tudósítója úgy tudja, hogy a Vatikán szeretné ha külföldön lenne, biztonságban, Mindszenty kar­dinális. Ezzel kapcsolatban kérdezték meg a “mindenha­tó” Münnichet, a szovjet uj kedvencét. A miniszterelnök helyettes igy nyilatkozott: — Mi nem állunk diplomá­ciai összeköttetésben a Vati­kánnal, de a pápát tiszteljük. Az amerikai követség vendég­jogát sem sérthetjük meg. De arról, hogy szabad távozást biztosítsunk Mindszentynek, szó sincs. A kardinális magyar állampolgár tehát törvényeink rá is vonatkoznak. Azok, akik amnesztiát kérnek a számára, rossz szolgálatot tesznek neki. A magyar kormány nem sze­reti, ha külföldiek tanácsokat erőltetnek rá, vagy nyomást gyakorolnak fölötte. A kérdésre, hogy milyen vallásu, Münnich azt felelte, hogy római katolikus, de val­lása fölött szülei határoztak, akik az ő véleményét nem kér­ték ki. — Tizenhárom éves korom óta nem voltam templomban — fejezte be nyilatkozatát Münnich. Autó és vonat karambolja Detroit határában, egy út­kereszteződésnél* SJ ír fi -IT". z Cfr-r ro-r/r-k-s-,,-*j £' Á.O/-J 1 Úja ÍJrXIjyAÍ'S BÖRTÖNBEN AZ EMBERRABLÓ A nyugaifjerlini bíróság hat évi fegyházbünte­tésre Ítélte a 25 éves Gerhard Hagemann keletberlini “transzporton dórt”. A keletnémet szovjetzcnákan igy nevezik azokat, akik a Szabad zónából embere­iket erőszakkal áthurcolnak a szovjetzónába. I I age - mann Berlin szabad zónájából ravaszsággal és erő­szakkal elhurcolt egy 19 éves leányt és egy rendőrt, aki a szovjetzónából annakidején átszökött a szabad városrészbe. Hagemann emberrablásainak: szörnyű következményei voltak: A fiatal leányt azon a c innen, hogy bojkott propagandát csinált a kommunista kor­mány ellen, hat évi börtönre, a szökött rendőrt pedig tiz évi börtönre Ítélte a keletnémet kommunista bí­róság. A rabló e két sikeres csinyjéért 800 márka ju­talmat kapott a kommunista kormánytól. .

Next

/
Thumbnails
Contents