A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-24 / 4. szám

4-IK QLDAL A jő PÁSZTOR REUTHER ELDORÁDÓJA Az ‘automobil munkások uniójának vöröshiaju, lantikommunista vezére, Walter Reuther, oilyan földi­­paradicsom programot állított fel az idei kollektiv azerződési alkudozásra, amelynek olvasásánál még a, vasfüggönyön túl a “Minden a miénk!” jelszót óbé­­gató világbolonditóknak is égnek áll minden hajuk­­szála. Reuther az autóipar három nagy j ától, a Gene­ral Motors, Főid és Chrysler gyáraktól nemcsak mun­kabéreméiért követel, hanem profitrészesedést is. Az qi elgondolása szerint tehát most vége a kapitalista rendszernek, a munkás nem csupán alkalmazott töb­bé, hanem munkaadó és főnök is és mint ilyent meg­illeti őt a vállalati haszonnak egy jó része. Ami a Szovjet országokban üres frázis, az Reuther Eldorá­dójábán kézzel fogható, hugyellárisba dugható való-ÉT m-7 garantált drágulás-•■í 4 ;'" Arra, hogy a nagyvállalatok profitját résziben a munkások közt osszák el, Reauther szerint azért fan szükség, hogy a lakosságnak (illetőleg a Reuther főkapitánysága alatt álló General Motors—Ford— Chrysler munkásságnak) több vásárlóereje legyen, miáltal biztosítva lesz, ha ugyan lesz, a jelenlegi ipa­ri és üzleti pangás megszüntetése. Persze a maga­sabb munkabérek és a profitrészesedés emelnék az Utakat, csökkentenék az egész ország lakosságának vásárlóképességét; de ez nem fontos, Reuther nem ítpzérdeket képvisel, ő csak a három nagy autóválla­lat munkásainak szószólója. Adót más fizessen! A Reuther javaslat ügy szól, hogy a három nagy autóvállalat profitját az adók előtt kiszámítják s eb­ből a 10 százalékon f elüli hasznot osszák szét a vál­lalati igazgatók, a részvényeseik és a munkások közt. Tétszik érteni? “Az adók előtt”, mondja Reuther. % azt jelenti, hogy ami haszon 10 százalékon felül yan, az után nem a vállalat fizeti a vállalati jövedelmi adót, hanem az igazgatók, részvényesek és munkások áz egyéni jövedelmi adót. Minthogy a vállalati adó 52 százalék, 'az egyéni adó pedig a munkásoknál át- Ják 15 százalék, ez azt jelentené, hogy a kormány Sokszáz milliós, talán billiós adóbevételtől estnek el, |á Reuther álma országos viszonylatban valósággá félnék. De Kruscsev, tudtunkkal, még nem határoz­­|a él 'magát a hidegháború abbahagyására, miért is & nétnzeti védelemre tovább is billiók és billiók szük­ségesek és ha Reuther fantasztikus álma megvalósul, láz adót, ami itt elmarad, másutt kell keresni 'és meg­találni és (behajtani. Más szóval: a nemzet összessé­gének több jövedelmi adót kell fizetnie, hogy Reuther Eldorádójának lakosai a megélhetéshez szükséges és kielégítő munkabéren felül még vállalkozói profitot is kapjanak — anélkül, persze, hogy ia vállalkozás kockázataiból eigy pennyt is magukra vállalnának. f Óvatos duhaj ez a vöröshaju unióvezér. Mind­járt 'kijelentette, hogy ő az autómunkások részére nem követel olyan profitot, ami nincs. Ezért nem kö­vétől profitot, például, a Studebaker—Packard vál­lalattól, amelynek nincs profitja. (Thank you, Mr. Éeuthér!) .up.*?•.* '■ És határa 'sincs Reuther óvatosságának. Már friost nem hagy semmi kétséget afelől, hogy az autó­­mtinkások esetleges veszteségből nem hajlandók ki­venni a részüket. Ők korlátolt felelősségű kapitalis­ták akarnak lenni, ők csaJk a haszonért vállalnak fe­lelősséget, de nem az esetleges veszteségért. A vesz­teség kockázatát vállalják mások! Üj osztályelmélet A marxista osztályelmélet uj változata ez. Az eredeti, orthodox marxizmus szerint két gazdasági osztály van : a kizsákmányoló kapitalista osztály és á kizsákmányolt munkás osztály. A Reuther-féle vál­tozat szerint ledől a választófal a két osztály közt, nemcsak a kapitalisták, hanem a munkások is kapi­talisták és a különbség és érdekellentét a két osztály közt az, hogy a kapitalista kapitalisták haszonra tö­rekszenek, de esetleg veszteséget szenvednek, ellen­­bén a munkás kapitalisták csakis a profitban része­sednek, a veszteségíből nem kérnék. A Reuther-féle Eldorado-javaslatot ittas lelkese­déssel, egyhangúlag megszavazta a United Auto Workers 25 tagból álló végrehajtó 'bizottsága és azt rövidesen a unió konvenciója elé terjesztik. Semmi kétség, az a unió tagság lelkesedéssel fogja fogadni éi tervet; miért is ne, hiszen Reuther olyasmit kínál, amire titkon minden ember vágyik: kapni valamit semmiért. ,fb Vájjon eszébe fog-e jutni a konvención valaki­nek az az elemi igazság, hogy ia profit nemcsak osz­tozkodásra való, hanem tartalékolásra is, hogy az ipari üzemeket bővíteni, modernizálni lehessen; hogy uj munkaalkalmakat lehessen teremteni; hogy Amerika lépést tudjon tartani a szovjet erőltetett ipa-A hordó-távugrás világbajnoka, Leo Lebel 16 hordót ugrott át a nevTyorki Gros­­singerben tartott versenyen. NEGYVENEZER MAGYAR INTERNÁLÓ TÁBOROKBAN Beavatottak becslése sze­rint jelenleg iMagyarországon 40,000 ember él internáló tá­borokban. Az internálásokat nyilvánvalóan válogatás nél­kül foganatosítják és a nép minden rétegére kiterjesztik. Ennek ellenére mégis a mun­kásosztályból kerül ,ki a leg­több internált. Nemcsak számszerint, de százalékos arányban is ez a helyzet. Majdnem minden munkást le­tartóztattak, aki a szabad­ságharc idején a forradalmi munkástanácsokkal együtt­működött. Az internálást ün­nepnapokon, vagy olyan na­pon hajtották végre, amely valamiképpen a forradalom­ra emlékezetetett. A legutób­bi iletartóztatási bullám az 1956-os szabadságharc kitö­résének évfordulóján indult meg. Ennek félreismerhetet­len célja a nép megfélemlité­­se s állandó félelemben tar­tása. A társadalom nagy részé­ben ez a taktika sikeresnek bizonyult. A legtöbb ember ima már szakadatlan félelem­ben él és tudja, hogy léte csak hajszálon függ. A legrosszabb az, hogy ez a hajszál látha­tatlan. Ezen a láthatatlan vé­kony szálon függ szabadsága és élete, amelynek elveszté­séhez elegendő egy névtelen feljelentés. Ilyenkor vizsgá­lat és kihallgatás nélkül vi­­íszik a megvádolt embert az internálótáborba. Az interná­lótáborban töltött idő tarta­ma bizonytalan és kiszámít­hatatlan. Időnikint egyeseket kiengednek, de ugyanakkor másokat megint bevisznek, úgy hogy az összlétszám nem változik. A megfélemilitésen kivül még egy célja van az interná­lásokkal a kommunista kor­mányzatnak. A számúikra ve­szélyesnek tartott elemeket “biztos helyen” tudják igy. Ez a magyarázata annak, hogy a szabadságharc óta nagy számban tartóztattak le és internáltak olyan sze­mélyeket, akik 1945 óta va­lamilyen módon, politikai ma­gatartásuk miatt büntetve vagy internálva voltak. (Nemcsak azokat a politikai foglyokat csukták le újból, akiket a szabadságharcosok kiszabaditottak, hanem az olyanok is újból börtönbe ke­rültek, akii (korábbi maga­tartásuk matt kiszabott bün­tetésükét már régen letöltöt­­ték. A legnagyobb imtemálótá­­bor Budapest közelében, Kis­­tarcsán van. Ez olyan túlzsú­folt, hogy időnként 6-8 em­ber kénytelen egy szalma­zsákon aludni. A másik nagy tábor Tökölön van. A kor­mányzat módszereire és jövő­jére jellemző, hogy a két nagy tábor mellé egy harmadikat OTT A HELYE! POTTSVILLE, Pa. — Wal­ter V. Bennett 32 éves far­mernek két felesége van. Cy­rus Palmer biró elitélte bi­gámia miatt és úgy rendel­kezett, hogy amíg első fele­sége jogerősen elválik tőle, a második feleség lakjék a farmlakásban, ő pedig, a far­mer, a csűrben. És ne mer­jen éjjel belopózni a házba a feleségéhez, a másodikhoz! FÉLREÉRTHETŐ Egy párizsi szülészeti kli­nikán ez a felirat olvasható: “Látogatási idő naponként d. u. 2-4. Bemenet csak apák­nak vagy azok helyettesei­nek.” CSEND, REND. FIGYELEM! SAN ANTONIO, Tex. — O. Kilday sheriff komoly, fenye­gető felhívást intézett a me­gyei fogház lakóihoz: Ha za­vargásokat csinálnak, rendet­lenkednek, büntetést kapnak, és ha eközben a televíziókat megrongálják, a fogház veze­tősége ugyan kireparáItatja a készülékeket, de ki fogják kapcsolni éppen a részükre legérdekesebb programokat: Dragnet, Lineup és a többi rendőri és bírósági programo­kat. KIS ZSÁKMÁNY GATLINBURG, Tenn. — A Great Smoky Mountains nemzeti parkban egy texasi nőt megrohant egy hatalmas medve. A nő sikoltozva az au­tójába menekült, ijedtében a földre dobta a kézitáskáját. A medve felkapta a táskát és eloldalgott vele. Kisvártatva a medve vala­mivel odébb egy kiránduló csoporthoz csatlakozott. Ba­rátságosan odalépett és rá­dobta a kézitáskát az asztal­ra. Nyilván keveselte a med­ve a zsákmányát: mindössze 120 dollár volt a táskában, és az is papírpénzben, nem méz formájában. építenek és rendeznek be a Nagy Alföldön. Kistarcsán a foglyokat 4-5 hetenkint meg­látogathatják hozzátartozóik. Vasárnaponként a látogatók a vasúti állomás és a tábor közötti utóm négyes sorok­ban állanak. Az internáltak ügyvédjei ugyanígy kötele­sek várakozni, amíg véden­ceikkel beszélhetnek. Az ügy­védeket gúnyosan figyelmez­tetik a fogházörök, hogy kár a fáradságért, mert úgysem ér semmit a jogvédelem. Az internáltaknak azt mondják, kár a pénzért, amit az ügyvé­deknek fizetnek. Nők a rácsok mögött A foglyok a látogatás ide­jén hátukon összekötözött ke­zekkel állnak a rács mögött. A látogatók szerint az ember­séges (bánásmód még akkor sem volna lehetséges, ha a fogházak személyzete ember­séges volna, mert a túlzsú­foltság mindent meghiúsít. Kis tárcsára a szabadságharc óta ujaibb és uja'bb szállít­mány érkezik, elsősorban a hírhedt Markó utcai fogház­ból. Junius közepén 1400 fo­goly volt Kistarcsán és en­nek fele 14 és 18 év közötti fiatalkorú. A nő-foglyok szá­ma 150-200 között volt és ezek is feleszámban 14-16 évesek. Tökölön vannak általában a nők. Ugyancsak itt tartják fogva a szbadságbarc idején s'zerpet vállalt ismert poli­­tikusökát, valamint sok papot és apácát is. A t'ömegcellák­­ban 70-80 foglyot is tartanak együtt/ Az ellátás katasztrófáiig. A napi kenyéradag fejenként 20 deka, amihez reggelire egy köménymagos leves, ebédre vékony zöldfőzelék vaigy ká­poszta, estére pedig egy pót­kávéból főzött barna lé jár. Húst soha sem kapnak, bur­gonyát is csak nagyon rit­kán. KI TUD RÓLUK? Néhai Pongrácz Mária gyer­mekeit, Fekete Jolánt, Annát, Margitot (akik Amerikában férjnél vannak,) keresi id. Pongrácz János, Kossuth ut 32, Felső Dobsa, Abauj m., Hungary. INKÁBB HAZAMENT AKRON, O. — Danyi Sán­dor 22 éves magyar menekült, akit az amerikai bíróság arra ítélt, hogy különváltan élő 18 éves Katalin nevű feleségének heti 15 dollár tartásdijat fizes­sen, inkább visszatért Magyar­­országba, semhogy eleget te­gyen a bírói döntésnek. Danyi egy barbertoni gyárban dol­gozott heti 89 dollárért, fele­ségével a nyáron szakított. Az amerikai kormány repülőgé­pen szállította vissza Európá­ba. HALLOTTA MÁR . . .? rí fejlesztésével, amelynek rendszere abban áll, hogy a munkásnak csak a puszta megélhetésre szolgáló bért adják (és a termelési profitot teljes egészéiben uj befektetésekre fordítják. . . . hogy a történelmi ne­vezetességű Bunker Hill csa­ta nem is Bunker Hill-en hanem Breed’s Hill-en folyt le. Élet a vasfüggöny mögött PERZSA VÁSÁR BUDAPESTEN A pesti Népakarat riportja. — Tudja, szomszédasszony, emelkedett a csa­lid kereslete, de emelkednek az árak is . . .— Ezt a mondatot a Lehel téri piacon két háziasszony be­szélgetéséből lestük el. Tény, hogy emelkedett a dolgozók bére. A mun­kások és alkalmazottak átlagkeresete ez év második negyedében, ugyanez év első negyedévéhez viszo­nyítva 2.1 'százalékkal, a múlt év hasonló időszaká­hoz viszonyitva pedig 19 százalékkal emelkedett. Ami az ellesett mondat második részét illeti: az állami kereskedelem árai —néhány nem elsőren­dű közszükségleti cikk, — hivatalosan bejelentett emelésétől eltekintve — változatlanok. Ez tette le­hetővé, hogy a dolgozóik a magasabb keresetből töb­bet is vásárolhatnak. Bizonyság erre a kiskereskedel­mi forgalom statisztikája, amely szerint az idei első fél évben a múlt év első feléhez viszonyitva 11.8 szá­zalékkal növekedett a vásárlás. Kétségtelen, hogy az állami kereskedelem, illet­ve egyes termelőüzemek az utóbbi időkén néhány esetben (kísérletet tettek burkolt árdrágításra. Az il­letékes minisztériumok azonban éles harcot indítot­tak e jelenségek ellen. Elmondható, hogy ez a küz­delem eredményes volt, az állami ‘szektoriban az árak stabilak. • i Drágítanak Nem hunyhatunk azonban szemet az előtt, hogy az árunak a termelőtől a fogyasztóig megtett útja nem mindig törvényesen sima. Az utón bekapcsoló­dó egyes állami kereskedelmi dolgozók, néhány szö­vetkezeti boltvezető burkoltan meg nyíltan is külön­böző formájú árdrágítást követnek el. Megdézsmál­­ják a dolgozók megnövekedett átlagkeresetét. Ilyesmire adtak tápot például a Földmüvesszö­­vetkezetek Budapesti Értékesítő Vállalatának 21-ik számú husboltjában Léderer László üzletvezető} és társa. A, 3.60 forintos sertés csontot rendszeresen 6.60-ért, az oldalast pedig 6—7 forinttal drágábban árusították. Természetesen az ilyen elsőrendű élel­­imicikkek drágítása a legérzékenyebben (érinti a fo­gyasztót, laki gyakran tájékozatlanságtól vásárolja meg a drágább árut, olykor pedig azért, mert a kör­nyék többi boltjába még nem érkezett meg a hús, vagy már elfogyott. A futballbiró órát árul Kucsera András órásmester — akinek az ipar­­engedélye egyébként csak óra javításra szólt —, az Óra- és Ékszeripari Vállalat egyik üzletvezetőjétől, Blende Józseftől összevásárolt uj órákat és a 220 fo­rintos UMF márkájú német órát 300 forintért, az ugyancsak olcsó szovjet Pobeda-órát 200 forint he­lyett 400 forintért értékesítette. Bende József időn­kénti futballfoiráskodása alkalmával is árusította a boltból szerzett órákat — jóval drágábban. “Perzsa vásár” “Külföldi áru” — sokak számára igézőén hat ez és sokan áldozatai lesznek a Nyugat iránti hajbóko­­lásnak. “Amerikai nylon . . . Francia kölni ...” — különösen a nők hiúságát csiklandozza. Auer Ödön hivatásos árdrágító 1953-tól rend­szeresen összevásárolta a rokonoknak külföldről kül­dött árucikkeket. Gyakran az IKKA-elosztó előtti “perzsa vásáron” szerezte be áruját. Méghozzá oly nagystílűén, hogy készpénzzel fizetett és — Ibusás haszonnal részletre árusított. Egyetemekre és más közintézményekbe járt mozgó boltjával és több hó­napi részletre is hitelezte az itthon is ugyanolyan jó minőségben és olcsóbban kapható nylonharisnyákat, kölniket s egyéb árucikkeket. A vizsgálat során ki­derült, hogy csupán az utóbbi időben több, mint 62,- 000 forint forgalmat bonyolított le és vevőinél 30,- 500 forint kintlévősége volt. A víg özvegy Aranoviczi Jánosné budapesti foglalkozásnél­­iküli lakos, egy hajdani román királyi alezredes “vig özvegye” — az állami illatszerboltokban sok ezer fo­rintért beszerzett különböző 'kölniket és krémeket s ezt vízzel, meg egyéb házi kotyvasztékolkkal felhigi­­totta. Az igy megszaporitott piperecikkeket kórhá­zakban, eszpresszókban, népbüfékben árusította. Üze Imreit már két éve folytatta. Állandó vevői is vol­tak, akiknek házihoz szállított. A hatóságok küzdenek az árdrágitók ellen. Ez év első felében 680 árdrágítót Ítéltek el jogerősen és sokak ellen most folyik az eljárás. Ami nincs, az nem kell

Next

/
Thumbnails
Contents