A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-27 / 26. szám

" S-iK OLDAL Pünkösd után 5. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 5, 20—24 Mert mondom néktek, hogyha nem fogja fölül­múlni a ti igazságtok az Írástudókét és farizeusokét, be nem mentek a mennyek országába. Hallottátok, hogy mondatott a régieknek: Ne ölj, aki pedig öl, mél­tó az Ítéletre. Én pedig mondom nektek, hogy mindaz, aki atyafiára haragszik, méltó az Ítéletre, aki pedig azt mondja: bolond, méltó a gyehennára . . . Azért, ha ajándékodat az oltárra viszed és ott eszedbe jut az, hogy atyádfiának van ellened valamije, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt és eredj előbb megbékülni atyádfiával és akkor menj, ajánld föl ajándékodat. SZENTBESZÉD A mai szent evangélium a farizeusok' es Írástu­dók igazságáról szól, amelyről Krisztus Urunk azt mondja tanítványainak, tehát nekünk is: “Hogyha nem lesz tökéletesebb (vagyis jobb és különb) a ti igazságtok az Írástudók s farizeusok igazságánál, nem meritek be a mennyeknek országába!” A fari­zeusoknak és írástudóknak is volt tehát igazságuk és mégis Krisztus Urunk azt mondja, hogy azzal az igaz­sággal nem lehet bejutni a mennyeknek országába. A farizeusok és Írástudók igazsága ugyanis az volt, hogy külsőleg, az emberek előtt megtartották a törvé­nyeket látszólag. A farizeusok és Írástudók igazsága ugyanis Isten néjkül való volt. A farizeusok és Írástudók igazsága az volt, hogy megtűrték a szúnyogot, de — lenyelték az elefántot, amint Krisztus Urunk mondta: a farizeusok és Írás­tudók igazsága — ugyancsak Krisztus Urunk szerint — olyan volt, rpint a fehérre meszelt sir . . .kívülről szép, de belülről tele volt rothadással és undoksággal. És ezek a farizeusok és Írástudók mégis azt hitték ma­gukról, hogy ők igazak és jók és hogy aki nem olyan, mint ők, az rossz és elvetendő. A farizeusok és írás­tudók az ő képzelt igazságukban még tovább is men­tek ,.. Nemcsak hogy önmagukat tartották kizárólag jóknak .hanem még arra is jogot formáltak maguk­nak, hogy másokat megítéljenek és lenézzenek. És minderről az igazságról azt mondja Krisztus í Jrunk, hogy az nem elegendő arra, hogy a mennyor­­iizá_gba jussunk. Ahhoz más, különb és jobb, vagyis az igazi igazság kell. És mi az az igazi igazság, ami tökéletesebb, ami jobb, mint a fraizeusok s az Írástudók igazsága? Hát az igazi igazság az, hogy nem a törvény betűin, rág- i .sáíódunk, hanem a törvény szellemét követjük és azt : .karjuk megvalósítani; az igazság az, hogy nem nag.y­­képüsködünk a kis dolgokban csupán azért ,hogy át­hágjuk a nagy dolgokat; az igazi igazság az, hogy nem szinészkedünk az emberek előtt, nem akarunk és nem kívánunk jobbaknak látszani külsőleg, mint amilyenek vagyunk belsőleg; az igazi igazság az, hogy nem gondoljuk, nem hisszük azt, hogy iobbak va­gyunk, mint mások; az igazi igazság az, hogy nem va­gyunk kíméletlenek felebarátainkkal szemben, ha­nem hogy van szivünk ,hogy van jóindulatunk ember­társaink iránt. Az igazi igazság az, hogy nemcsak nem ölünk, nem lopunk, hanem nem is haragszunk másokra, sőt ellenkezőleg, jót teszünk másokkal. És az igazi igazság végül az, hogy a jót nem az emberek kedvéért, nem az emberek kegyéért és jptalmáért tesszük ,hanem mindenkor és egyedül a jó Isten ke­gyéért. Mindezek után pedig számot vethetünk önma­gunkkal és vessünk is számot, hogv vájjon a mi igaz­ságunk olyan-e csupán, mint amilyen a farizeusok s írástudók igazsága, vagy pedig annál jobb s tökéle­tesebb: olyan, amilyent Krisztus Urunk kíván meg tő­lünk? Ne áltassuk magunkat, az embereket félreve­zethetjük ugyan, de a jó Istent nem csalhatjuk meg. Boldogok vagyunk, hogy ha a Krisztus-féle tö­kéletesebb igazság lakozik bennünk. Ámde, ha ne­talán azt kellene tapasztalnunk, hogy a mi igazsá­gunk is csak olyan farizeus és irástudó-féle igazság, azért nem szabad kétségbe esnünk. A kétségbeesés az embert elkedvteleniti, erejét elemészti, a munkaked­vét lelohasztja, a lelkületét befeketíti. Az élethez, bár­milyen nehéz és bármilyen sötét is az, sőt minél ne­hezebb és sötétebb, annál több vidámság, annál több jókedv, annál nagyobb jó lelkűiét kell. Nem az a földi célunk, hogy haragudjunk, egymást sértegessük, rá­galmazzuk, szidalmazzuk, hogy egymásnak a betevő falatját megkeserítsük, vagy kivegyük a szájából, de igenis az a célunk, hogy békésen éljünk .egvmásnak megbocsássunk, egymást segítsük, egymásnak az éle­tét, amennyire lehet, meg könnyitsük, megédesítsük. Ne hánytorgassuk unos untig a magunk baját, hanem lássuk meg a más keresztjét is. Ez az igazi lelkűiét, ez a krisztusi igazság. És en­nek a megvalósításához nem kell semmi más, mint a szeretet. Mert — mint az apostol mondja — Isten a szeretet s akik a szeretetben vannak, s akikben a sze­retet van, azok Istenben vannak. Maradjunk meg te­hát a szeretetben, hogy az Istenben lehessünk s akkor — minden bizonnyal —oly tökéletes lesz a mi igazsá­gunk, hogy biztosan elvezet bennünket a mennyek or­szágába. _________' _______ ___ Tornadó pusztitott El Dorado (Kansas) városban JÓ ÉS ROSSZ HARCA AZ ANGYALOK VILÁGÁBAN “Ha angyaloknak mondunk láthatatlan, az emberi élet fo­lyásába beavatkozó lényeket, akkor azt mondhatjuk, hogy minden vallás állítja létezé­süket” — Írja Horváth Sán­dor az angyalokról és démo­nokról szóló nagy tanulmá­nyában. Valójában a nagy tudós szerint ebiben az általános hidielemben az emberi érte­lem korlátoltsága nyilatkozik meg. Az ember mindig hajla­mos arra, hogy a jót, a sikert magának tulaj lonitsa, de ha bajról és az élet visszássá­gairól van szó, akkor szive­­scbben magyarázza azt kül­ső erőikkel. És éppen azért, mert ez a helyzet, a teológia az angyalok kérdésében nem fogadja el igazoló érvnek az emberiség közmeggyőződé­sét, mint ahogyan elfogadja az Isten létének állításánál. Isten létének szükségessége ugyanis észszerű, amit bizo­nyít, hogy olyan nagy szelle­mek, mint Arisztoteles vagy Piádon kinyilatkoztatás nél­kül eljutottak a felismerésé* hez. Az angyalok léte nem ilyen szükségszerű és ezért tudományosan nem is bizo­nyítható. Azt, hogy angyalok van­nak, a kinyilatkoztatásból tudjuk. S mert a kinyilatkoz­tatás nem egyszer szól ró­luk, létük hittétel formájá­ban biztos. Az ószövetségben éppúgy gyakran történik em­lítés róluk, mint az újban. Az elnevezésük, amely a la­tin “angelus”-ból ered, kül­döttet jelent és rendszerint ilyen kapcsolatban is törté­nik róluk 'említés, hogy “an­­gelus Domini”, vagyis “Isten küldötte.” Dániel hatalmas seregben látja őket az Isten trónja kö­rül. Ugyancsak őt Gábor ark­angyal oktatja ki a Megváltó eljöveteléről, Zakariást Ke­resztelő Szent János születé­séről, majd Máriának elhoz­za az örömhír teljességét. Rá­­fael, akinek neve azt jelenti, hogy “Isten gyógyit”, Tóbiás történetében játszik szerepet. Ő szabadítja meg Sárát az ör­dögtől, meggyógyítja Tóbiás atyját és magát Tóbiást ki­séri utazásában. Se szeri, se száma az angyalok említésé­nek az Újszövetségben is. A katolikus tanítás szerint az angyalok éppúgy, mint az ember, Isten képére vannak teremtve. Istenképüségük -azonban még tökéletesebb, mint a miénk, mivel á szelle­miség magasabb fokán áll-1 nak. Az angyal tehát tiszta szellem, akinek lényegi ösz­­szetételéhez nem tartozik az anyag. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy valamiféle kap­csolatba ne kerülhessen az anyaggal, vagy akár testet is ölthessen, ha erre szükség mutatkozik. Az angyalok igen sokan vannak és rendkí­vül gazdag rangsor keretei­ben élnek. Névszerint a szentirás hármat említ, Mi­hályt, Gábort és Rafaelt. Bennünket, egyszerű hívőket azonban nem annyira az an­gyalok rangsora érdekel, mint inkább az, hogy milyen szerepet szánt nekik Isten az üdvtörténetben és hogyan vi­szonyulnak hozzánk, embe­rekhez. Az első legfontosabb kér­dés, ami felmerült, hogyan tudnak hatni ránk, hogyan szólnak hozzánk, ha egyszer nincs anyagi testük, amely a mi fogalmaink szerint a be­szédnek elengedhetetlen kel­léke. Pedig kétségtelen, hogy egymás között is érintkeznek, hatnak egymásra, kicserélik gondolataikat. Szent Pál be­szél is az “angyalok nyelvé­ről.” Az emberi lélek elemzé­séből kitűnik, hogy az ember is önmagával beszél, mikor a fogalmakat kialakítja. Ez a belső beszéd sem Istennél, sem az angyalnál nem hiány­zik és nyilván hasonló módon érintkeznek egymással is. Az angyal meg tudja vilá­gítani az emberi értelmet, mégpedig akár úgy, hogy az érzékekre hat, akár úgy, hogy egyes tárgyakra ráfor­dítja az ember figyelmét. Az angyalok életét a sze­retet tölti be és minden tö­rekvésük arra irányul, hogy az embert, aiki az eredeti bűn­ben szembefordult Istennel, ismét létének egyetlen céljá­hoz, az Istenhez fordítsa. Ezért gondolhatunk rájuk szeretettel és bizalommal és ezért fordulhatunk hozzájuk segitségért. A jó angyaloknak erre a segítségére annál is inkább szükségünk van, mert a teo­lógia tanítása szerint ami az angyalokra vonatkozólag igaz, az igaz a bukott angya­lokra is. Csakhogy ők ezt a hatalmat és ezt a befolyást szüntelenül az Isten ellené­re használják fel, hiszen azt szeretnék, hogy minden em­beri lélek hozzájuk hason­lóan a kárhozat helyére ke­rüljön. Valójában ez a jónak és rossznak küzdelme és mi­kor az angyalokról hallunk, sohase felejtsük el, hogy ők a leghívebb, legigazabb és leghathatósatob támaszaink is abban az önlegyőző és önma­gunkat folyton javító küzde­lemben, ' amelyet életünk módijával és munkájával üd­vözülésünkért folytatunk. Hírek a világ minden részéből NEW YORK — A fölalatti vasút egyik kocsiján egy utas észrevette, hogy valaki egy kis csomagot 'hagyott az ülésen. Figyelmeztette erre a kalauzt, aki felbontotta a papirdobozt és meglepetésére több száz darab gyémántot, több 'értékes aranygyűrűt és egy karórát talált. Átadta a diszpécsernek, majd az továb­­bi tóttá a forgalmi hatóságok “Talált tárgyak hivata­lának.” Itt fekszik már hosszabb idő óta, de senki sem jelentkezik érte. A hivatal vezetője megunta a vára­kozást és elhatározta, hogy egy kis hírverést rendez, hogy a tulajdonosnak eszébe juttassa, hogy hol le­het keresni az elveszett csomagot. Részletesen persze nem közölték a tartalmat csak a lényeget. Minded­dig erre sem jelentkezett senki és ha novemberig így tart, nyilvános árverésen értékesítik a legtöbbet Ígé­rőnek. Az ár, a talált tárgyak hivatalának pénztárá­ba. folyik be és a hivatal fenntartását szolgálja majd. SAN JÓSÉ, Cal. — Tudományos földtani kuta­tások eredményeképen, a Thermal Rower Company arra készül, hogy az állam területén nagy bőségben előforduló hő források természetes erejét felhasználja elektromos áram termelésére. Nemcsak a föld felü­letére feltörő, de a föld felszíne alatt lévő melegvíz források erejét is ki akarják aknázni. Ezek a termé­szetes 'erőforrások közvetlenül a föld felszínié, alatt vannak, úgy hogy nem nehéz a megközelítésük. Ez lesz Amerikában az első ilyen kihasználása a hőforrásoknak. Uj Zeeland ban és Olaszországban már több ilyen “Geiotihermális” erőmű van üzemben. SUDBURY, Ont. — Paul Gautier teherautó veze­tő kocsija elé egy farkas tévedt. A sebesen haladó kocsi elütötte a vadállatot és a vezető annak tetemét feldobta a kocsira, mivel 25 dollár jutalmat kap az, aki egy fai kast beszolgáltat. Amikor Gautier az ál­latot farkánál fogva lehúzta a kocsiról, kiderült, hogy a farkas még él és csak elkábult az ütközéstől. Fu­tásinak is eredt, de farkát az ember tartotta kéziben. Gautier nem jött zavarba. Kihasználva jó fogását, az állatot farkánál fogva, néhányszor teljes erejével az országút betomtalajárnak csapkodta, amiig csak élet volt benne, A 25 dollárt sikerült megszereznie. EVANGÉLIUM Szent Máté 8, 28-34 Az időben, midőn átment Jézus a gerazenusok tartományába, két ördöngős futott eléje, a sírboltok­ból jővén ki, oly dühösek voltak, hogy senki sem me­hetett el azon az utón..És kiáltának, mondván: Mi kö­zünk veled, Jézus, Istennek Fia! Idő előtt jöttél ide, gyötörni minket? Nem messze tőlünk pedig; nagy ser­tésnyáj vala a legelőn ... Az ördögök tehát kérék őt, mondván: Ha kiüzesz bennünket, engedj minket a sertésnyájba szállni. És mondá nekik: Eredjetek . . . Azok pedig kimenvén, a sertésekbe száliának és ime az egész nyáj a tengerbe rohana és a vízbe vészének. “Hagyj békét nekünk, Jézus!” E szavak: Jézus, A pásztorok pedig elfutának és a városba menvén, mindent megjelentének azok felől is, akikben az ör­dögök voltak ... És ime az egész város eléje méné Jé­zusnak és látván, őt, kérék, hogy távozzék el a hatá­raikból. És bemenvén a hajócskába, átkele a tengeren és jőve az ö városába. SZENTBESZÉD Istennek Fia, világosan mutatják, hogy ezen embe­rekből másnémü lélek szólt, mert az ördöngősök sem azt nem tudhatták, hogy a partraszállottak között Jé­zus ott van, sem azt, hogy ő az Isten Fia, legkevésbbé lehetett pedig örjöngőtől várni ilyen vallomást. Idő előtt jöttél ide, minket gyötörni? — kérdek az ördöngősök Jézustól. Azt hitték az ördöngősök, hogy Jézus az utolsó ítéletidő előtt, már most akarja megtartani az Ítéletet 3 ezért intézték Jézushoz eme kérdést: Már most, idő előtt jöttél ide minket gyötörni? Közel pedig a hely­hez, hol Jézus kiűzte az ördöngősökből az ördögöket, nagy sertésnyáj legelt. Az ördögök tehát kérék Jé­zust, mondván: Ha kiüzesz bennünket, hagyj minket a sertésnyájba szállani. Ne zárj el a pokol mélységbe, hagyj élnünk a földön. A sertéseket azért választották a gonosz szelle­mek, hogy a gerazenusoknak azáltal kárt okozzanak s őket Jézus ellen fellázítsák ... Az Ur erre mondá az ördöngősöknek: Eredjetek a sertésekbe! Az ördögök pedig kimenvén, a sertésekbe száliának, s ime az egész nyáj a tengerbe rohana és a vízbe vészének az összes sertések. Buzgón esedezzünk az Ur Jézus Krisztushoz, hogy távoztassa tőlünk a sátán cselszövényeit, a ren­detlen testi kívánságokat, a rossz indulatokat és a gonosz szenvedélyeket, e világ öröméihez s a földi ja­vakhoz való ragaszkodás vágyát. Mert ha ezek erőt vesznek az emberen, akkor az eredmény nem lesz más mint aggodalom és nyugtalanság /ellenségeskedés, lel­ki iurdalás, balsors a családban, egészség elvesztése, Isten haragja és örök kárhozat. Törekedjünk az örök mennyei javak után, nem­különben Isten birása és élvezése után. Aki Istent sze­reti, már e világon boldogul él és egykor élvezni fog­ja a tulvilági örök boldogságot, melyet Isten azoknak készített ,kik őt szeretik. Hány kenyeretek vagyon?________ STRITCHBIBÖROSÜTÖM VATIKÁNVÁROS — XII. Pius pápa, az elhunyt Stretch, amerikai bíboros üresen maradt helyére, a szent kongregáció pro prefektusaként, Gregoire Pier­re örmény származású bíborost nevezte ki. Az uj pro­­prefektus, a ciliciai pátriárka 1896-ben született az örmiényorszáigi Akhaltzikhe városban, 1935-ben lett püspök, majd 1937-ben pátriárka és 1946-ban bíboros. * Pünkösd után 5. vasárnap Ä PÁSZTOR____

Next

/
Thumbnails
Contents