A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-06 / 23. szám

8-JK OLDAL ^ Ä JŐ PÁSZTOR Pünkösd után 2. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács. 14, 16—24 Az időben egy ember nagy vacsorát szcrze és sokakat meghiva. S elküldé szolgáját a vacsora órá­jában megmondani a hivatalosoknak, hogy jöjjenek, mert már minden el van készítve. És kezdek magukat mindnyájan sorra mentegetni. Az első mondá neki: Földet vettem s ki kell mennem megnézni azt, kérlek, ments ki engem. Másik meg mondá: Öt iga ökröt vet­tem és megyek megpróbálni azokat; kérlek ments ki engemet. Másik ismét mondá: Feleséget vettem, azért nem mehetek. Hazamenvén a szolga,- jelenté urának mindezt. Erre megharagudván a házigazda, mondá a szolgájának: Menj ki hamar a város tereire és utcái­ra s a koldusokat, bénákat, vakokat és sántákat hozd be ide. És mondá a szolga: Uram, megtörtént, amint parancsoltad, azonban még mindig van hely. Akkor mondá az ur a szolgájának: Menj ki az utakra és a sövényekhez és kényszeritsd bejönni a járókelőket, hogy megteljék házam. Mondom azonban nektek, j hogy senki ama férfiak közül, akik hivatalosak voltak i meg nem Ízleli az én vacsorámat. SZENTBESZÉD * Nyolc napon keresztül fényes ünnepséget rendez az Egyház a tabernákulum csendjében rejtőzködő Krisztusnak. Erről zeng a2 ének, szentbeszédekben e szent titkot hirdetik a vallásos élet mélységeiben el­merülő és boldogságot találó lelkeknek; ezért öltözik virágos illatúra az oltár és száll az ég felé naponkint a kellemes illatú tömjénfüst. Valóban méltó, hogy ez az ünnep a katolikus lé­leknek boldogságos legyen, hiszen az Oltáriszentség a nap világosságunk egén. E fényes ünnepség között eszünkbe kell, hogy jusson az is, aki hivatalánál fogva elsőrangú szerepet tölt be az isteni titok létrejötténél épen úgy, mint a ki­szolgáltatásánál. Könnyen rájöhetünk arra, hogy ki­csoda ez. Nem más, mint a felszentelt pap, akinek oly nagy méltósága van, amely messze felülmúlja még az angyalokét is: a krisztusi szavakkal leparancsol­hatja az eget a földre és kezeiben tarthatja Azt, aki az ég és földnek hatalmas Ura és Istene. Mit mondjak a papi méltóság szentségéről en­nél többet? Tudja ezt nagyon jól a gonosz világ éi ezért támadja olyan hevesen a papságot, mert érzi, hogy a papságon ejtett tiszteletlenség különös segítsé­get nyújt a hit legyöngitéséhez. Hiszen a pap és a szentmise, valamint nz Oltá­­: iszentség közt szoros kapcsolat van. Nem lehet bán­­■ ani a papot, hogy egyszersmind ne ejtsünk csorbái ezeken is és fordítva is mondható: nem vagyok igaz tisztelője, és kevésre becsülöm én az Oltáriszentséget, ha nem becsülöm meg méltókép a papi méltóságot, melynek köszönhetem azt. Milyen viselkedést tapasztalhatunk a papsággal i zemben? Vannak közönyösek. Elismerik, hogy szükségük van papra a keresztelésnél, esketésnél és temetésnél. Vannak korlátolt értelműek, akik parancsolni akarnának a papnak. Mi fizetjük, a mi szolgánk le­gyen ! Nem gondolják meg, hogy a rendőrt, biröt, min­den állami hivatalnokot is ők fizetnek és mégsem pa­rancsolnak nekik, de ép az ellenkezője történik. Az ilyeneknek nem ártana megtanulni azt, hogy a pap csak az Istennek szolgája. Vannak gonoszok. Ezek nyílt ellenségek, min­denki észreveszi azt, hogy a gyűlölet hajtaja őket. < Végül: az igazak csoportja. Ezek Isten szolgáját tekintik a papban és meleg szeretettel, ragaszkodás­sal veszik őt körül, mint legnagyobb jótevőjét lelkűk­nek. A Falcon nevű vitorláson indultak világkörüli útra Alan Latham, a felesége és 15 éves fiuk Írországból. A Marine amphibious hajói hadgyakorlatokat tartottak California partjai köze­lében. LÁTOGATÁS LISIEUXI SZT. TERÉZ VÁROSÁBAN Most múlt kerek hatvan éve, hogy meghalt Lisieuxi Szent Teréz és úgyszólván ha­lála pillanatában megkezdte diadalutját, a legfényesebbek egyikét a keresztény élet­szentség történetében. Alakjának, személyiségé­nek hatása nemcsak hogy csökkent volna azóta bármi­kor is, hanem még ma is sza­kadatlan növésben van. Ma­gyarországon is többen van­nak, akik válaminő vonatko­zásban közvetlenebb benyo­­másckból tudnak róla. Az év­fordulóval kapcsolatban fel­kerestük életének egyik ta­nulmányozóját, aki megfor­dult Lisieuxben s élénken emlékszik akkori benyomá­saira s Szent Teréznek azok­ra a vonásaira, amelyeket a látogatás kapcsán megismert. A. LISIEUXI KISLÁNY VÁROSA — Az életszentség — mond­ja — természetfölötti dolog, az Isten és a lélek közti lát­hatatlan kapcsolat. De a Li­­sieuxbe látogatót ennek él­ményén túl mélyen megren­díti az is, mekkora mérték­ben rajtahagyta nyomát egy kislány élete egy egész város életén. — 1937-ben jártam Lisieux­ben, halálának negyvenedik évfordulójakor. S azt láttam, hogy a városban szinte min­den, ami változott, s minden, ami megmaradt, vele kapcso­latosan változott vagy ma­radt meg. Vele kapcsolatosan épült a monumentális bazili­ka, vele kapcsolatosan lett nagy pályaudvarrá a hajdani apró kis vasútállomás; nőtt a város; viszont annak régi ut­cái és házai érte akarják őriz­ni azt a külsejüket-képüket, amilyen az ő életében volt. AZ OTTHON ÉS AZ ÁLDOZTATÓRÁCS — Sohasem feledtem azt a szivdobfoanást, amellyel 'haj­dani otthonába beléptem. Ap­ja iparosember volt, ékszer­­rész és a régi francia társa­dalomnak ahhoz a kispolgári rétegéhez tartozott, amely­ben elődeik sora gyűjtötte ösz­­sze s az utódok őrizték meg a szilárd vagyont, az egysze­rű és takarékos, de kényel­mes jó módot. Erről beszéltek például az ebédlő kézzel fa­ragott, ma már bizonnyal 120, 150 éves fénylő keményfa bú­torai. De ugyanakkor azt is elárulták, 'hogy mi volt az, aminek Teréz hátat fordított: az a polgári vagyon, a jómód kényelme és igenlése, a hoz­zá való ragaszkodás. — Ha nem fordultam vol­na meg ebiben az ebédlőben, nyilván soha nem élhettem volna át, hogy mit hagyott ott Martin Teréz, amikor a zárdába ment. Az elődök ál­tal felgyújtott vagyont. A ké­nyelmet. A reggelihez ibefü­­tött szobát és terített asztalt. Mivel cserélte fel mindezt? A zárdái közös hálótermek ri­deg, keskeny, kemény és kö­rül elkerített függönyfülkéjé­vel. A fütet fenséggel, ami itt, a Normann félszigeten, ibi-i zony nem kicsiny megpróbál­tatás. Az éjszakai zsolozs­mákkal. A hajnali ébresztés­sel. Napi hét órával a temp­lom kórusán. A hallgatással. Minden kiejtett szó szüksé­ges és helyes voltának meg­fontolásával. A szív és min-, den gondolat minden rezze­nésének ellenőrzésével. S mi volt az oda vezető ut? Megálltam a bencés-apá­cák zárdaiskolájának templo­mában. Ide járt iskolába Mar­tin Teréz'*^ ebben a temp­lomban végezte első szentál­dozását. Ez a találkozás korunkra, századunkra legnagyobb lel­­kiéleti befolyást gyakorló események egyike lett'. S ak­kor azt kellett gondolnom, mennyire érdemes volt egy lisieuxi kislányt úgy készite­­ni elő az első áldozásra, aho­gyan ez Martin Teréznél tör­tént: ezzel törődött az egész felnőtt család, ez volt a leg­nagyobb eseményük. S ar­ra gondoltam, hogy legalább is lélekben, a gyermekeket első áldozásra előkészitő szü­lőknek .el kellene zarándokol­ni ok ehhez az áldoztatórács­­hoz, ahol egy kislány lelke korunk hitéletének egyik vi­lágítótornya lett. SZENT TERÉZ LEGNAGYOBB CSODÁJA — S ugyancsak itt, Lisieux­­ban az utcákon járva^kelve, a zárdában és a templomban is megfordulva kellett észre­­vennem valamit, amit azóta úgy nevezek magamban: az ő legnagyobb csodája. Mi ez? Egész pontosan talán ki sem tudom fejezni. Körülírva ta­lán igy hangoznék: a lisieuxi kislány mindössze tizenöt éves volt, amikor a zárdába vonult s elkezdte ottani lel­kiéletét, amely kezdettől fogva a saját markáns voná­saival tűnik ki másokéi és minden korokéi közül. A “Kis Ut” csodája és bölcses­sége ez, az apró tettek hősies­sége, az emberi élet minden tevékenységének megszente­lése és Istennek adása úgy, mintha ez a kislány ismerte volna az összes hitéleti és áj­­tato'ssági irányokat a remete­szerzetességtől kezdve az ő életében még kortárs New­man bíboros legmodernelbb irányzatáig. De mintha nem­csak ezeket ismerte volna, ha­nem a 19. és 20. század egész életét hiányait, lelki igényeit is megélte és átélte volna. Egyszerűen átadta magát az isteni kegyelemnek, hogy kiformálja őt, kiformálja, mint egy gyermeket, mint Jé­zus játszótársát. Nem akart több lenni, mint ez. Jézus ját­szótársának egyénisége most óriási alakként áll Lisieux fe­lett, Normandia, Franciaor­szág és Európa felett és az evilági élet felett. Amikor felállt az áldoztatórács mel­lől,, elindult az isteni szeretet örök dicsőségébe—fejezte be mondanivalóját az emlékező. I. A. 36 MILLIÓ KATOLIKUS Az uj katolikus névtár ki­mutatása szerint az Egyesült Államokban, beleértve a Hawaii szigeteket és Alasz­kát, a katolikusok száma 33,- 023,977 — több, mint valaha volt, csaikmem másfél millió­val több, mint volt egy év előtt. A múlt évben 140,414 személy tért át a katolikus hitre. Mamie Eisenhower a holland követ nejének, Mrs. J. H. Van Roijen társaságában élvezi a szép holland tulipánokat a fővárosban. Pünkösd után 2. vasárnap EVANGÉLIUM ... '!'-« Szent Máté 4, 18—24 Azon időben járván Jézus a galileai tenger mel­lett, láta két testvért: Simont, ki Péternek hivatik és testvérét, Andrást, amint 'hálót vetettek a tengerbe (mert halászok voltak). S mondá nekik: Jöjjetek utá­nam és emberek halászaivá teszlek titeket.' Azok pe­dig mindjárt elhagyván hálóikat, követték Őt. Onnan tovább menyén, látott más két testvért: Jakabot, Be­­bedeus fiát és testvérét, Jánost, amint a hajóban aty­jukkal, Zebedeussal kötözgették hálóikat s hivá őket is. Azok pedig mindjárt elhagyván hálójukat, köve­ték Őt. . . És körüljára Jézus egész Galileát, tanítván zsinagógáikban, hirdetvén az ország evangéliumát és meggyógyítván minden nyavalyát és minden beteg­séget a nép között. SZENTBESZÉD Galileában Jézufc egy alkalommal a tibériási ten­ger mellett járt azért, hogy az apostolságra meghív­ja Pétert és Andrást, Jakabot és Jánost. A tenger partján észrevett az Ur két hajót: az egyikben volt Simon, aki Péternek hivatik, azaz kőszirtnek, szirt­­erős férfiúnak; a másikban volt Simon-Péternek fi­­testvére: András, ami görög szó és magyaiul annyit jelent, hogy bátor, férfias és erős. Krisztus belépett az egyik hajóba, amely Péteré volt és onnan tanította az összesereglett népet, aztán megparancsolta Péternek, hogy vesse be hálóját a tengerbe, aki engedelmeskedett és oly sok halat fogott egyszerre, hogy a háló szakadozott és a halak bősége megtöltötte mind a két hajót. Itt hívta meg másodszor az Ur Pétert és Andrást apostolaivá, részint a csodála­tos halfogással, részint pedig szóval, mondván: Jöj­jetek utánam, én foglalkozásokat sokkal jobbra s magasztosabbra változtatom és emberek halászaivá teszlek titeket, hogy az embereket a világ romlottsá­gából kivonjátok és a mennyországnak megnyerjétek. Péter és András mindjárt elhagyták hálóikat és követték Jézust; elhagyták hajóikat, a házaikat, halá­szati foglalkozásukat, szolgáikat, szüleiket és roko­naikat, családbelieiket és minden egyebet Szent Pé­ternek Krisztushoz intézett eme szavai szerint: “íme, mi mindent elhagytunk és téged követtünk, mi lesz tehát most velünk?” Péter és András meghívása után Jézus egy kissé távolabb ment és látott két testvért: Jakabot, Zebe­­deus fiát s testvérét, Jánost, amint atyjukkal. Zebe­deussal kötözgették hálóikat; ezeket is meghívta az Ur, akik részint Krisztus hivó szózata által, részint a csodálatos halfogás folytán, részint pedig társaiknak, Péternek és Andrásnak példája következtében felbuz­dulva követték Krisztust, elhagyván hálóikat és aty­jukat és mindenüket. Ez volt az apostolok második meghívása. Az apostolok ezen négyes fogatán emelkedünk fel az égbe; eme négy szögletkövön épült az első Egyház. Peter ugyanis példájával int minket, hogy Krisztus hivó szózatának engedelmeskedjünk; András példá­jával int minket, hogy a meghívásnak férfiasán ele­get tegyünk; Jakab arra int, hogy az ellenséget el kell ejteni; János pedig példát nyújt nekünk, hogy mind­ezek betöltésére gyakran esedezzünk a jó Isten rna­­lasztjáért. E négy apostol buzgósága szolgáljon nekünk pél­dául. Elválaszthatatlanul csatlakozzunk Krisztushoz s hagyjunk el mindent, ami a legfelségesebb Isten-em­berrel való összeköttetésünket megzavarná. Midőn ar­ról van szó, hogy Krisztusihoz tartozik-e valaki, vagy Krisztus-ellenes, nyilvánosan adjuk jelét annak, hogy mi Krisztus hívei vagyunk, akiért, ha kell, minden­ről lemondunk s követjük Őt. MI ÚJSÁG A NAGY VILÁGBAN? GENF. — A svájci kormány, a világ legbékésebb népének kormánya, az algériai válság és a lebanoni válság miatt kiadta a jelszót, hogy minden háztartás­ban halmozzanak fel kannázott, tartós élelmiszere­ket. Hasonló utasitást legutóbb a magyar szabadság­­harc idején bocsátott ki a svájci kormány. Svájc nem­zetközi bonyodalmak és háborús veszély esetén azon igyekszik, hogy élelmiszerhiányban ne szenvedjen, ha el is zárja határait. , WASHINGTON. — Uj törvény felemeli majd­nem minden katona és tiszt fizetését. A legmagasabb katonai fizetés több mint 10,000 dollár, a tiszti fize­tések maximuma több mint 31,000 dollár. TILBURY, Anglia. — Vegyes társaság érkezett ide gőzhajóval: 7 baby elefánt, 2 baby leopárd, 17 repülő róka, 15 teknősbóka. Indiáiból jöttek a vendé­gek, különböző angliai állatkertiekben fogják elszál­lásolni őket. ROSTOCK, Kelet-Németország — Herbert Hir­­chser, az egyetemi klinika igazgatója, nyugatra me­nekült. Arra akarták kényszeríteni, hogy Írjon alá egy petíciót, amelyben a szovjetzóna népe (?) köve­teli, hogy Közép-Európában ne legyenek atombomba állomások. Minthogy vonakodása miatt üldözéstől kellett tartania, a professzor átszökött a zónahatáron az ország szabad részébe.

Next

/
Thumbnails
Contents