A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-23 / 21. szám

A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztbaég és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: gv évre__________________$6.00 One Year--------------------------$6.00 él évre ___-_____________ S3.50 Half Year--------------------------$3.50 Second Class Mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. A Jó PÁSZTOR UJ CSALÁDTAGJA A Jó Pásztor kopogtat be ima Newark, N. J.-ben és környiékién azoknak otthonába, akik a Newarki Hírlapra fizettek elő és előfizetésük még érvényben van. Ez azért van, mert a Newarki Hirlap beolvadt A Jó Pásztor hetilapiba, Hogy mi volt enneik az egyesülésnek oka és előz­ménye, azt elnjictndja a lap egyik belső oldalán Aszó­­dy K. Clára, a Newarki Hirlap volt kiadó,szerkesztő­je, ezúton A Jó Pásztor irodavezetője. Amikor az amerikai magyar sajtó életében ilyen családi esemény történik, mindig elgondolkozunk, mélabusan és mégis reménykedve. Elszállnak felet­tünk az évek, fogy, egyre fogy a magyarság, a ma­gyar újságokban halálozási Ihirek és gyászjelentések egyre gyakoribbak. És-a magyar újságok bizony meg­érzik azoknak az olvasóknak hiányát, akiknek eljött az idejük és kidőltek a sorból — lekerülteik az elő­fizetők listájáról. Érthető, hogy évek óta egyik vidéki magyar újság a másik után financiális nehézségbe jutott. Ilyen esetekben a leghelyesebb megoldás: egyesülni azzal a magyar hetilappal, amelynek ol­vasóközönsége az ország minden részéből tevődik össze és éppen ezért jobban leírja a harcot a folyton emelkedő kiadások fojtogatása ellen. A Jó Pásztor neve alatt olvashatják azoknak a kis hetilapoknak címeit, amelyek A Jó Pásztor családjába való belé­pést választották helyes megoldásnak. Ezekhez csat­lakozott most a Newarki Hirlap. Hisszük, hogy a Newarki Hirlap eddigi előfize­tői meg lesznek elégedve a változással. Egy helyi ér­dekű lap helyett kapnak egy nagyobbat, gazdagabb tartalmút, amelyben a helyi érdekesiségü hírek mel­lett megtalálják a ihlet legkiemelkedőbb eseményei­nek nemcsak közlését, hanem magyarázatát is, és a lapnak minden oldalán találnak érdekes, tanulságos, ismeretterjesztő, szórakoztató cikkeket. A Newarki Hirlap előfizetői ingyen kapják elő­fizetésük lejártáig A Jő Pásztort és mi hisszük, hogy ez idő alatt úgy meg fogják Szeretni uj lapjukat, hogy attól nem is akarnak többé megválni. Azért hisszük ezt, mert az éveik során nagyon sokan azt Ír­ták nekünk, hogy A Jó Pásztor hetilapnak hűséges előfizetői és olvasói maradnak mindhalálig. Szívélyesen köiszömtjük, szeretettel fogadjuk be A Jó Pásztor olvasótáborába mindazokat a magyar testvéreket, akiknek ez a fele jelentés szól. AZ ISMERETLEN KATONA A franciaországi Epinal határában levő katona temető egyik sírjából emelték ki egy ismeretlen ame­rikai katona földi maradványait és amerikai zászló­val borított koporsóba rakták. Jelképe lesz ez minden amerikai katonának, akik Európa és Afrika harcterein estek el a második világháborub an. Hadihajó hozta az amerikai hős tetemét a ten­geren át, vissza szülőhazájába. A névtelen harcos az arlingtoni nemzeti temetőben fog végső pihenőre lelni, mint a második világháború Ismeretlen kato­nája. Lehet, hogy protestáns, lehet, hogy katolikus, lehet,' hogy zsidó vallásu volt a névtelen hős, akinek koporsója körül mindhárom felekezeit papjai imád­koztak, amikor útnak indult Franciaországból Ame­rika felé. Jelképe lesz annak a szellemnek, amely1 az emberi szabadság védelmében ragadott fegyvert két világháború alatt, hogy megtörje a zsarnokságot. Most, amikor hidegháborúval próbálja idegesí­teni a demokráciákat a Szovjet és “kisháborukkal” és forradalmakkal fokozni a bizonytalanságot, ismét Amerika a szabad népek egy etlen támasza és remény­sége. Hisszük, hogy a harmadik világháborút, az atombombák poklát elkerüljük. De ha a kommunis­ták' mégis vérözönt hoznak a földre, Amerika nem fog habozni, hogy újból útját szegjék a hatalom té­bolyultjainak. NINCS MÉG VESZVE LENGYELORSZÁG? Lengyel diplomaták aggodalmaskodnak, hogy Kirusicisev diktátor hamarosan Gomulkia kormányza­ta ellen fog fordulni és követelni fogja, hogy adjon fel minden önállóságot, amit 1956 őszén — a magyar szabadságharc előtt — kivívott Lengyelország szá­mára. Kruscsev ragaszkodik ahhoz, hogy a lengyel kommunista párt és kormány ismerje el a szovjetet a kommunista világ egyedüli vezérének, a Moszkva Astrid norvég hercegnő a minnesotai állami ünnepségeken. ROMÁN PÜNKÖSDI BABONÁK filozofus-anekmítAk Szókratész, a nagy athéni bölcsész, azt a taná­csot adta egy rossz szónoknak, hogy előbb próbálja ki szónoklatát odahaza, mielőtt nyilvánosan elmon­daná. — Meg is tettem, — viszonzá emez —, tízszer is elmondtam odahaza a beszédemet. — Akkor bizonyos, hogy nagyon rossz hallgató előtt mondtad el, válasz máskor valami értelmesebb embert erre a célra. * • Kant, a hires német filozáfus, olyan hiú volt, hogy mindig divatosan öltözködött és úgy vigyázott a ruháira, mint akármelyik üresfejü ficsur. Nem cso­da tehát, hogy haragra lobbant, mikor egyszer vé­gigmenve az utcán, egy szolgálóleány végigfröccsen­­tette az uj ruháját vízzel. Dühösen berontott abba a lakásba, amelynek ablakából a vizet kiöntötték és izgatott káromkodásban adott kifejezést felhábo­rodásának. Még akkor is szidta a cselédet, mikor az, a kedves és szép házikisasszony segítségével tökéle­tesen szalonképessé tette a nagy bölcsész ruháját. A kisasszony, aki jól ismerte Kantot, csupa pajkos­­ságból megkérdezte tőle, hogy kihez van szerencséje és mikor ez megmondta a nevét, a fiatal leány mo­solyogva igy szólt: Nagy szerep jut a Pünkösd­nek a szerelmes romáin lányok életében. Ez az a nap, a mi­kor a szerelmes leányzó meg­tudhatja. hogy férjhez megy-e még abban az esztendőben. Sőt ha egy kissé ügyes, a sorsot is megkorrigálhiatja és egy kis ártatlan hókuszpó­kusszal szerelemre gerjeszt­heti azt, alki éppen tetszik neki. Piros Pünkösd hajnalán szépen ünneplőbe öltözik a leányzó és próbát tesz, hogy férjhez megy-e .még abban az esztendőiben? Kimegy a kis­kert kerítéséhez és a karók közül találomra keresztet tesz az egyikre. Aztán a kertajtó­tól a megjelölt karóig meg­számlálja a levert fákat. Ha párosaik, az azt jelenti, hogy a leány még abban áz évben megtalálja párját. És ha pá­ratlan',? Nos arra. nem igen van eset, mert a férjhezme­nő leányok már hetekkel előbb készülnek a próbára és — vé­letlenül sohase teszik a je­let- páratlan karóra. Mikor aztán a férjh-ez-me­­nés be van biztosítva, követ­kezik a nehezebb rész: a sze­retett férfi szivének megpuhi­­tása._ Pünkösd hajnalán, mi­ikor még csend van a hátár­ban, elindul hazulról a román leány. Egy üvegkapcsót meg egy kanalat visz magával. Csendesen ’lépeget- a harmatos fűben nagy kételkedésekkel, hogy vájjon sikerül-e a va­rázslat, Lopva megy odáig, ahol két forrás vize egyesül. Itt a kanállal háromszor me­rit a forrás örvényéiből, bele­­né? a viz tükreibe és elmond­ja hiba nélkül a va-rázsos sza­vakat : — Úgy tündököljek az ő szemében, mint a felkelő nap­sugár és olyan szépnek lás­son, mint amilyen piros Pün­kösd verőfényes hajnala. Megmondja fenszóvail azt is, hogy kinek akar ilyen na­gyon tetszeni, azért nehogy valaki is meghallja az egé­szet, a legnagyobb titokban csinálja. Az örvényből merített víz­hez otthon hozzá tesz még három kanállal -abból a vízből, amelyet pontosan előtte való ■napon déli 12JJfako-r merített. A vízibe egy «Si sót és' kenyér­­morzsát szór, aztán- egy tá­nyérba önti az üvegkorsó tar­talmát. A tányérba tesz az­után három virágszálat és há­rom nádszálat. Verset is mond, amelyben azt kéri, hogy a szeretett legénnyel egész életéiben olyan 'közvetlen vi­szonyban legyen, mint a nád vízzel. Miikor először harangoznak MIKOR JÖN UJ MAGYAR TAVASZ? Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ Ragyognak a fények, a tél már nem Havaz, hol késik hát mégis a szent magyar tavasz? Egyre tart még mindig a vörös áradat, s a szegény magyarra uj muszka-sors szakadt. Lerombolva rég a magyar barrikádok, s tiporják a magyart muszkák és kozákok. Lelkigyászt visel még most is Magyarország, ősi szabadságát durván elkobozták. Bár magyarnak lenni szép gondolat ma is: lesz-e szabadsága vajon valaha is? Meddig leng felettük a kremlim végzet? Mikor űzik el a muszka sötétséget? Szabad világ, feléd sikoltott a szavunk: szent szabadságunkért küzdeni akarunk Segitsetek ti is küzdelmünkön végig, amig szent küzdelmünk szabadsággá érk! Küzdelmünkben nem volt ut már visszafele, s elhullott a hősi küzdőknek a felt. Elnémultak bár az ágyuk és a tankok, nem kondidnak meg a szabadságharanpk. Bár szánt már az eke és a muszka traktr: nem nevet zöld vetés reánk uj tavaszko. Zsindelyes kis házak várnak, egyre váriak, mikor virrad fénye fel a magyar nyáriak? által -előirt vonalon haladjon, tagadja reg -a Titotól származó elvet, hogy a moszkvai utón övül más ut is vezet a szocializmushoz, lépjenek ismét az előtér­be a Gomulka* által visszaszorított lenge! sztálinis­ták. Mit tehet Gomulka, ha Kruscsev iiegnyomja a gombot és a vörös hadsereggel fenyegetőzik? Azt te­heti, amit Nagy Imre tett: Kérheti az Hyesült Nem­zetek és a szabad világ segítségét. akkor biztosain valami hiba a templomiban, ismét varázs­latos verset mond. A tányér­ról a pépet visszaönti a kan­oséiba, ibeieteszi a virágot és nádszáLaika-t, odateszi a tűz­hely mellé és a keverékkel minden reggel megmossa az arcát. I-gy aztán nyárra, vagy legkésőbb a téli hónapokra k-éisz a párti. Vagy ha nem, történt a mókákban. — Végtelenül örvendek, hogy ez alkalommal szerencsém lehetett megismerkedni a nagy tudóssal. Mire Kant kissé megszelídülve igy válaszolt: — Én is örülök a szerencsének, de nem egyúttal annak az alkalomnak is, amely idevezetett önhöz. — Én pedig épen ennek az alkalomnak örülök legkivált; mert ha valaki ezután szemrehányással fog illetni azért, hogy gondot fordítok az öltözködésem­re, annak bátran elmondhatom majd, hogy a nagy Kant sem mentes az ilyen apró hiúságtól. . * m:' Nagy gondot okoz a Pün­kösdre viradó éjszaka a gaz­dáknak és gazda-sszonyoknak, mert olyankor járnak -a bo­szorkányok, akik elvarázsol­ják a tehenek tejét. Pünkösd előestéjén ugyan­is á -boszorkányok gyűlést tar­tanaik valamelyik hegy tete­jén, erd-ei tisztáson, vagy két község határkövénél. Nagy zajj-al, rikoltozással vesze­kednek a vén banyák -éjfélig, amikor aztán kártevő ut jók­ra indulnak. Nem jő veitiT ilyenkor élő lénynek találkoz­ni, különösen ha nem tudja az ellenvarázslatot. Egy mol­nár a malomból lisztet vitt hazafelé, mikor a boszorká­nyokkal találkozott. Szeren­csére tudta mit kell csinálnia. Odaikiált'ott a rut banyáknak: — Szaporodjon a fajtátok! Erre visszarikácsoltak a boszorkányok: — Szaporodjék a te liszted is addig, amig -el nem árulod, hogy velünk találkoztál. A molnár otthon örömmel látta, hogy a lisztjéből soha­se hiányzik, akárhány kenye­ret süt a felesége. Az asszony­nak azonban nagyon fúrta az oldalát a -csoda és addig kí­váncsiskodott, mig a férje el­mondta az esetet és attól fog­va hamarosan elfogyott a liszt. A boszorkány Pünkösdre virradó éjszaka a mezőn har­matot gyűjt egy sajtárba. Korpát tesz hozzá és enni ad­ja annak a tehénnek, amely­nek a tejét -el akarja varázsol­ni. Érthetetlen jelek között azt suttogja, hogy a tehén minden teje jöjjön az ő tehe­néhez s az ő tehene tőgyéből oly 'bőségesen folyjon a tej, mint a malom zugójában. Hogy ha azonban a háziasz­­szony zöldséget köt az istálló kilincsére, akkor a -boszor­kány nem képes -az ajtót ki­nyitni. Pünkösd éjszakája arra is alkalmas, hogy a boszorká­nyokat, kipusztitisák. A bo­szorkányoknak ugyanis cs-ak a lelke megy varázsolni a tes­tük otthon alszik. Már most, h-a valaki az alvó boszorkány fejét elfordítja, úgy a lelke nem tud többé a testbe visz­­szatérni és a boszorkány nem fog többéi felébredni. Csak ar­ra kel! vigyázni, hogy ha va­laki ilyen boszorkánypusz-ti­­tó vakmerőségre vállalkozik kalap nélkül ki ne lépjen az utcára, mert könnyen életével fizetheti meg merészségét. Consalvi tábornokot életének utolsó éveiben sú­lyos króniktis betegség kínozta. Az orvosok azt aján­lották neki, hogy tartózkodjék minden munkától, mert különben a betegsége folyton rosszabbodik. — És ez esetben, ha megfogadnám a tanácsukat, meddig élnék? — kérdezte tőlük a bíboros. — Talán 8—10 évig — volt a válasz. — És ha tovább is úgy dolgozom, mint eddig? — Akkor legfeljebb 4—5 évig. — Rendben van, uraim! — viszonzá nyugodt el­határozással a hires egyházfő. — Akkor inkább to­vább dolgozom, mert öt hasznos esztendő háromszor, annyi tétlenségben töltött évvel ér-fel. “Ej, ej, az Istenért” — kiáltott fel egy fiatal orvos, látva, hogy Voltaire, a hires francia bölcsész feketekávét iszik estére. — MHát nem tudja, hogy a kávé lassan ölő méreg?” , “Igaza lehet, kedves doktor ur” — viszonzá nyu­godtan Voltaire, miközben még egy csészével töltött magának: — “Valószínű, hogy lassan ölő méreg, mert hála Istennek, már hatvan éve iszom és még mindig nem tudott végezni velem. NIKITA ELŐDJE A hazugság atyja: igy nevezték hatalmának fénykorában gróf Ignatijeff Miklós volt orosz bel­ügyminisztert, az orosz önkényuralom egyik leg­erősebb támaszát, aki 50 évvel ezelőtt halt meg 80 éves korában. Fényes pályát futott meg, eleinte mint katona, később mint diplomata és államférfim Nagyszerűen értett az előhaladás és a politikai érvényesülés fő módszeréhez: az intrikáláshoz. A hazugságnak, csa­lásnak és rágalmazásnak minden eszközét jónak lát­ta arra, hogy hatalmát és befolyását biztosítsa. A pánszláv törekvések egyik vezérférfia volt: az az álom lelkesítette, hogy egykor egész Európának szláv népeit egy hatalmas birodalom keretébe egyesítse. Ravasz diplomata volt és e tehetségét kivált tö­rök külügyi politikájával bizonyította be. Mikor 1867-ben konstantinápolyi nagykövet lett, hizelkedé­­sek és csalfa Ígéretek által furfangosan behálózta Abdul Azisz szultánt, aki vak eszközévé lett és az ő befolyására az alkotmányt is megváltoztatta. En­nek aztán a szultán itta meg a levét, mert az ellen­zék forradalmi mozgalmat szitott és megbuktatta a szultánt. Miután ilyenformán Ignatijeff zavart idé­zett elő a török politikában, titokban bolgár felke­lést szitott a törökök ellen, ezt pedig ürügyül hasz­nálta fel arra, hogy fegyveres kézzel avatkozzék be Törökország ügyeibe. A hazugság és ravaszság fegyvereit később is gyakran használta, kivált belügyminiszter korában, amikor folytonos reformok Ígéretével csillapitgatta az elégedetlen népet, titokban pedig egyre építgette az abszolutizmus és rendőruralom védőbástyáit a forradalom ellen. Amióta túlzó politikája miatt meg­bukott és a magánéletbe vonult vissza, azóta is egy­re döntő szerepet játszott az orosz közéletben, kivált társadalmi téren, mint a szláv jótékonysági egylet elnöke. A JG PÁSZTOR •2-iK OLDAL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents