A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-10 / 2. szám
a JŐ PÁSZTOR-IK OLDAL SZÉP ILONKA SZEKENCSÉJE Irta: TÖLGYESY MIHÁLY — Talán hamisan játszik? Morgenstern erre csak a vállát vonogatta. De csakhamar gondolt valamit s oldalvást fürkésző pillantásokat vetett rá. Elemér mindjárt észre vette, hegy a boltos bizalmatlan kezd lenni és begcmibolkoziík. — Mondja csak, — folytatta Elemér —, mindig itt lakott Nagy Aladár? — Oh nem. Azelőtt a székvárosban lakott, csak akkor jött ide ki, mikor már szorult a kapca. — És ki vette meg a birtokot? — Azt bizony a nagybérlő vette meg, nagyságos Harsány i ur! Most ő a templom kegyura! — És Nagy Aladár? — Hja, ő meet kiheppent a nagy uraságból! Ő most addig nyujtózkodhatik, ameddig a takaró ér. Másként azonban kutya baja! Nyer ő mindig annyit a kártyán, hogy megél belőle. — Van kivel játszani? — Óh, mindig akad. Némelykor bemegy a városba s a kaszinóban folyik a csendes játék kétszer huszonnégy óráig egy búzámban. De itt is minduntalan dkad alkalmatosság! Ha kijön a szolgabiró, mindjárt a ferbli kompánia is összeverődik. Ha hajtóvadászatot rendeznek, este mindig fért ti vagy makaó járja. Ha véres verekedéskor kijön a vizsgálóbiróság, este megint csak ivás és kártya járja. Mit is tehetnének egyebet az urak? Lcrántffy elmélázva hallgatta. A végén igy szólt: — Szeretnék megismerkedni Nagy Aladár úrral. Morgenstern ráveté fürkésző‘szemét: — Talán van az urnák néhány kidobni való százasa? Kicsoda voltak épen az ur? Elemér somogyi lócsiszárnak mondta magát. Izsák ur megint kétkedve nézett rá. Nyilván gondolta magában, hogy ez a finom ur nem néz ki lócsiszárnak. Még eddig legtöbbnyire úgy ismerte a lócsiszárokat, mint durva képű, piszkos kezű embereket, kik szortyogcs makrapipából dohányoznak és nagy hangon beszélnek, mintha örökké vásáron lennének. Ez az ur azonban igen finom arcú, ábrándos üzemű fiatal ember, kinek keze olyan fehér és puha, okár egy kisasszonnyá! És még hozzá Nagy Aladár úrral akar megremerkedni .. . Elemérnek tetszett a boltos kétkedése. — Hát olyan veszedelmes játékos az a Nagy Aladár? —.kérdezte. — Attól fél, hogy elnyer tőlem néhány száz forintot? — Nagy Aladár mindig nyer! — De hátha én velem szemben elhagyja őt hagyományos szerencséje és veszítene? — Még akkor se nyerne ön semmit, mert Nagy ur ilyenkor hozómra játszik. — Ámde a kártyaadósságot huszonnégy óra alatt meg kell fizetni. — Meg, meg, de Nagy ur nem fizet, az igaz ritkán jön oly helyzetbe, hogy fizetnie kelljen, mert mint mondám, mindig nyer. — No, azt szeretném én látni, vájjon én tőlem nyerne-e ? — Hát meg akarja kísérelni az ur? — M eg én! — És komolyan mondja ezt az ur? — Komolyan, komolyan! — erőoitette Elemér. — Nchát akkor menjen át az ur este felé a kugli'zcka. Ott- lesz az öreg Darvai, talán az ispán is, ne meg ha Nagy Aladár ur megszimatolja, ő is egyszeriben ott terem. Akkor aztán mindjárt összeállithanak egy ferbli kompániát s ha uraságod éppen akarja, részt vehet on ne. Nagy Aladár ur bizonyosan sziveién látja, fekép ha megsejti, hogy van egy pár elveszteni való százasa. — Talán hamis játékos az a bizonyos ur?- — Mit tudóm én. Még eddig legalább egyszer sem csípték rajta. Elemér körülnézett. Morgenstern azt hitte, hegy a nagy vendég! őt keresi s mindjárt útba is igazította. — Az a nagy ternácos ház oda át, az az ugyne ve zott nagyvendéglő. Ott van a kuglizó. — Lehet-e ott meghálni? — Lehet, lehet. Van két vendégszoba. Ott var a kuglizó is. — Lesznek ott ma vendégek? — Minden bizonnyal lesznek. Az öreg Darvai biztosan ott lesz, meg talán az ispán is. Nagy Aladár is át szokott menni, kivált ha tudja, hogy kilátás van ■egy kis csöndeshez. Elemér gondolt ©gyet. — Tudja mit, Morgenstern? Maga valahogy meg ughatná Nagy Aladárnak, hogy van itt egy pénzes lócsiszár, akinek sok pénze van és szörnyen unatkozik. — Az ur tehát csakugyan kártyázni akar? — Mit is csinálhatnéik egyebét unalmamban? A1 legjobb vicce Dr. Edward Teller, a hidrogénbomba magyarszármazásu megteremtője, a szenátusi vizsgálóbizottságra és a televízió utján mindnyájunkra ugyancsak ráijesz-tett a sputnik-históriával kapcsolatban. Aztán privát beszélgetéseket is folytatott a szenátorokkal. m-A szenátorok kérdésére, hogy mikor fog az ember eljutni a holdba, Teller agy vélekedett, hogy még a mai generáció idejében lehetségs lesz ez. — És vájjon mit gondol Dr. Teller, mit fogunk a holdon találni, amikor eljutunk oda? E’zt felelte Dr. Teller: — Biztosan oroszokat fogunk ott találni. Adja ezt valahogy tudtára, de ne mondja, hegy én küldtem. Előbb azonban vezessen át a kuglizóba. Morgenstern megtette kívánságát, aztán ki akart menni Nagy Aladárhoz. Ámde, alighogy kilépett a vendéglőből, éppen jött Nagy Aladár s meglehetős bosszús volt. Messziről látta is, nogy Morgenstern valakit bevezetett, — Éppen a tekintetes urat keresem, -—mondotta Morgenstern. — Mi végett — kérdezte Nagy ingerülten. — Ma engem hagyjon békével, mert igen harapós vagyok. — No akkor inkább' hallgatok, pedig tudom, nagyon érdekelné a tekintetes urát, amit mondani akartam. — Mi az no, — mondá Aladár ur kelletlenül. — Beszélje el szaporán, aztán lóduljon. — — Van ám bent valaki, akit meglehet köp pasztán i, — mondá Izsák jelentős tekintettel. — Ki az? — kérdezte Nagy Aladár hirtelen felélénkülve. — Egy fiatal lókupec, aki tapasztalatlan, mint egy gyermek, annyi a pénze, mint a pelyva éű szörnyen unatkozik. /' • Aladár fel volt villany ózva. — Jól van, — mondotta —, imajd rajta leszünk, hogy könnyitsiink az erszényén. Van-e már bent valaki? 'p — Még senki sincs. Alá dér gondolkozott egy percig. — Izsák, — mondotta azután —, maga megtehetne nekem egy 'szívességet. Szaladjon le az ispánhoz g; mondja meg neki, hogy jöjjön el mindjárt, A leendő nyereségből tiz percent a magáé. — Hm, — gondolta magában Izsák. — Ez nem in lenne éppen rossz üzlet. Ha Nagy ur nyerne háromszáz forintot és az ispán is ugyanannyit, nekem mind a kettőtől hatvan forint ütné a markomat, úgyszólván semmiért. Jehovára mondom, ilyen üzletet még nem csináltam. El is futott rögtön. Aladár pedig bement a vendéglőbe s tekintetével mindjárt a lócsiszárt kereste. Látott ugyan egy fiatalembert, de ez a tejképü uracs csak n em lehet a locals zár? Ezzel tisztába akart jönni, keresett és talált is a’kaimat a beszélgetés megkezdésére. Ő is c-odálkoz-A LEGSZEBB AJÁNDÉK AZ UJ Bí> AMERIKA ElíYETLEtt MAGYAR-ANGOL és ANGOL-MAGYAR SZÓTÁRA Kilencedik bővitett kiadás. KÉT SZÓTÁR E<SY KÖTETBEN! KÖZEL 1000 OLDAL Ära keménykötésben csak §6.00 MEGVEHETŐ A CLEVELANDI FŐIRODÁBAN Vagy rendelje meg az árat Money Ordert, csekket vagy készpénzt mellékelve, ezen a címen: A JÓ PÁSZTOR 1736 East 22nd Street, Cleveland 14, Ohio va nézett Elemérre, midőn ez csakugyan lókufárnak mondta magát. — Mint látom, ezt ön különösnek 'találja? — jegyezte meg Elcimér. :— Valóiban különösnek. Ilyen finom lókuf árt még soha oe láttam. „ ' — Nem is én vagyok az igazi lck-ufár, hanem édes atyám, ki most gyengélkedik. Helyette tehát én végzem a ló vásárlásokat, ámbár én egészen más hivatásnak szenteltem magam. — így már értem, —- mondotta Nagy. — Mióta méítóztatik itt tartózkodni? — Tegnap óta, de mondhatom, majd megöl az analem. De itt kell vesztegelnem, mert várck valakit. Átjöttem tehát a vendégfogadóba, hogy legalább embereket lássak. — Itt bizony unalmas az élet — f elelte Nagy. — Sajnc-', érezzük ezt mindannyian. Egyedüli mulatságunk ab! ól áll, hogy kuglizunk vagy kártyázunk. Talán kuglizhatnánk egyet? — Én szívesebben kártyázom, —- jelentette ki Elemér. — Bravó, — gondolta magában Aladár. — Igazi gentry vier van banne. No várj, fiam, a lovak árát alighanem itt fogod hagyni. Éppen most toppant be az ispán. — Ejnye, de jó orrod van, —kiáltotta Nagy tréfásan. — Talán bizony megszagoltad, hegy ma nagy cm la legz. Bcrbás Kálmán, ispán ur,— tette hozzá, az ispánt bemutatva. — Én meg Söjtör Áron vagyok, — szólt Elemér. A másik kettő udvariasan meghajtotta magát. miközben Nagy Aladár alkalmat talált titkon inteni az' ispánnak, aki rögtön meg is értette e tekintet jelentőségét. — Ka úgy tetszik az uraknak, kártyázhatnánk egyet, — mondotta Nagy Aladár. — Egyebet igazán nem io tehetünk. Hé, kccsmárcs, hozza el a kártyákat. , _ A fogadós hozott egy pakli kártyát, mely ugyan már nem volt egészen uj, de azért ilyen helyen még nagyon is hasznát lehetett venni.-— Azt hiszem legjobb lesz huszonegyet jábxani —mondotta Nagy Aladár. — Egyebet igazán nem és leg: :ebb játék. Ha megengedik az urak, legelőször AMERIKA SEGÍTETT WASHINGTON — Eisenhower elnök bejelentette, hogy az 1957 év végével lezárult a magyar szabadságharc menekültjei érdekében megszervezett program, vagyis menekültek bebocsátása a bevándorlási törvény keretein kívül. Ennek a programnak alapján — rendes bevándorló kvótán felül — 82,000 magyar férfi, nő és gyermek jött be az országba és ezek itt fehér kártyát kaptak, mig zöld kártyával azokat látták el, akik i— számszerűit több mint 0000-en — az 1958 évi menekült-bevándorlási törvény alapján szabályszerű vízummal jöttek az országba. A 32,000 fehérkártyás részére az elnök már néhány hónappal ezelőtt kérte a kongresszust oly törvény elkészítésére, amely mind a 32- j 000-nek állandó itttartózkodási engedélyt biztosit a mostani parole ideiglenes engedély helyett, de a kongreszszus ennek a kérdésnek rendezését a januárban megnyíló | uj ülésszakra hagyta, hogy elegendő idő legyen minden egyes fehérkártyás menekült múltjának vizsgálatára. Most az elnök megisipétel- I te kérését, hogy a parole me! nekülteknek a kongresszus i mielőbb megadja a végleges ; bizumot. Hírek a világ minden részéből KOPENHÄGA. — Falusi ember ellátogatott a városba, Aalborgba, ahol a hires dán pálinkát főzik. Az utcán a falusi embert megállította egy városi ember és féláron legfinomabb pálinkát ajánlott neki megvételre. A paraszt megvett tiz üveget és amikor hazatérve az elsőből kóstolót adott családjának, kiderült, hogy az ital tiszta viz volt, színtelen, szagtalan, izetlen, egészséges ital. BRÜSSZEL. — Louis Dacnon rablásért csak hat hónapi börtönt kapott. Ez nyilván népi volt elég neki, a börtönből kicsempészett levélben azt követelte az áldozatától, hogy egy nagyobb összeget fizessen be az ő bankszámlájára, hogy legyen pénze, amikor kiszabadul. Ezért tiz hónap ráadást kapott az igényes rabló. SUNDERLAND, Anglia. — Norman Dixon és felesége az év elején beköltöztek egy városi lakóházba, de ott kezdettől fogva nem volt nyugtuk. Egy szellem nyugtalanította őket éjszakánkint. Járt-kelt a házban, mégsem látták. Odament az ágyukhoz, felemelte a takarót, hideg kezével érintette őket, de ők nem látták, csak érezték. Kétségbeesésükben Ramsbotham püspökhöz fordultak segítségért. A püspök éjjel eljött a lakásba, tel es főpapi crnátusban, több pappal együtt. Ekkor semmi jele sem mutatkozott a szellem jelenlétének, de alig távoztak el a papok, a láthatatlan gonosz szellem mcg:nt elkezdett rosszalkodni. Edde Dixiék a városi tanácsot arra kérték, eszközöljön lakáscserét, az érdekükben. De nem akadt család, amely -hajlandó lett volna a szellemjárta házba beköltözni. Végül Dixonék ravaszsághoz folyamodtak, hegy a városi tanácsot cselekvésre birák: beszüntették a lakbér fizetését. A következmény kilakoltatás volt. Mr. és Mrs. Dixon és három kisfiúk szitáló esőben kimentek az utcára és órákon át ácsorogtak. Bevitték őket a rendőrségre s a hiró gyermekeik elhanyagolása címén bűnösnek mondta ki és eg- évi próbára bocsátotta mindkettőjüket. én adok bankot. Ez ellen senki sem tett. ellenvetést s a játóí; megkezdődött. Nagy Aladár egész kényelmesen elhelyezkedett s a pénztárcáján kívül, zsebeinek égé z tartalmát az 'asztalra tette, hogy minden kéznél legyen, így kitette zsebkendőjét, kését, dehányszek ucéjóé, melynek fedele olyan fényes volt, mint a tükör. Egy cigarettát mindjárt sodort is magának, aztán a szelencét maga elé téve, megkezdte az esetést. (FOLYTATJUK) A magyar menekültek segítésére eddig valamivel több mint 71 millió dollárt költött Amerika. Ebből privát adományok körülbelül 20 millió dollárt tettek ki. A pénzbeli segítségen felül számításba kell venni még az ingyenes szállítást is amerikai hajókon | és repülőgépeken. HALLOTTA MÁR . . .? ... hogy ;a macska ritkáit él 16 évnél tovább. . . . ? hogy évente körülbelül 70,000 automobil balesetnek oka az, hogy a hajtó a kormánykeréknél elaludt. . . . hogy az őszibarack lcinai eredetű. . . . hogy a Bermuda szigetcsoportban 300 sziget van ,és ezek közül 20 lakatlan. .. . hogy a vakokat vezető kutya, mivel szinvak, nem tudja megkülönböztetni a pidos és a zöld forgalmi lámpa jelzéseket; ő azt figyeli, hogy melyik irányban áll te és melyik irányban indul meg a gyalogjárás. Érdekes tanulmány-fotók Eisenhower elnökről.
