A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-10 / 2. szám

a JŐ PÁSZTOR-IK OLDAL SZÉP ILONKA SZEKENCSÉJE Irta: TÖLGYESY MIHÁLY — Talán hamisan játszik? Morgenstern erre csak a vállát vonogatta. De csakhamar gondolt valamit s oldalvást fürkésző pil­lantásokat vetett rá. Elemér mindjárt észre vette, hegy a boltos bizal­matlan kezd lenni és begcmibolkoziík. — Mondja csak, — folytatta Elemér —, mindig itt lakott Nagy Aladár? — Oh nem. Azelőtt a székvárosban lakott, csak akkor jött ide ki, mikor már szorult a kapca. — És ki vette meg a birtokot? — Azt bizony a nagybérlő vette meg, nagyságos Harsány i ur! Most ő a templom kegyura! — És Nagy Aladár? — Hja, ő meet kiheppent a nagy uraságból! Ő most addig nyujtózkodhatik, ameddig a takaró ér. Másként azonban kutya baja! Nyer ő mindig annyit a kártyán, hogy megél belőle. — Van kivel játszani? — Óh, mindig akad. Némelykor bemegy a vá­rosba s a kaszinóban folyik a csendes játék kétszer huszonnégy óráig egy búzámban. De itt is mindun­talan dkad alkalmatosság! Ha kijön a szolgabiró, mindjárt a ferbli kompánia is összeverődik. Ha haj­tóvadászatot rendeznek, este mindig fért ti vagy ma­kaó járja. Ha véres verekedéskor kijön a vizsgáló­­biróság, este megint csak ivás és kártya járja. Mit is tehetnének egyebet az urak? Lcrántffy elmélázva hallgatta. A végén igy szólt: — Szeretnék megismerkedni Nagy Aladár úr­ral. Morgenstern ráveté fürkésző‘szemét: — Talán van az urnák néhány kidobni való szá­zasa? Kicsoda voltak épen az ur? Elemér somogyi lócsiszárnak mondta magát. Izsák ur megint kétkedve nézett rá. Nyilván gondol­ta magában, hogy ez a finom ur nem néz ki lócsiszár­nak. Még eddig legtöbbnyire úgy ismerte a lócsiszá­rokat, mint durva képű, piszkos kezű embereket, kik szortyogcs makrapipából dohányoznak és nagy han­gon beszélnek, mintha örökké vásáron lennének. Ez az ur azonban igen finom arcú, ábrándos üze­mű fiatal ember, kinek keze olyan fehér és puha, okár egy kisasszonnyá! És még hozzá Nagy Aladár úrral akar megremerkedni .. . Elemérnek tetszett a boltos kétkedése. — Hát olyan veszedelmes játékos az a Nagy Ala­dár? —.kérdezte. — Attól fél, hogy elnyer tőlem néhány száz forintot? — Nagy Aladár mindig nyer! — De hátha én velem szemben elhagyja őt ha­gyományos szerencséje és veszítene? — Még akkor se nyerne ön semmit, mert Nagy ur ilyenkor hozómra játszik. — Ámde a kártyaadósságot huszonnégy óra alatt meg kell fizetni. — Meg, meg, de Nagy ur nem fizet, az igaz rit­kán jön oly helyzetbe, hogy fizetnie kelljen, mert mint mondám, mindig nyer. — No, azt szeretném én látni, vájjon én tőlem nyerne-e ? — Hát meg akarja kísérelni az ur? — M eg én! — És komolyan mondja ezt az ur? — Komolyan, komolyan! — erőoitette Elemér. — Nchát akkor menjen át az ur este felé a kug­­li'zcka. Ott- lesz az öreg Darvai, talán az ispán is, ne meg ha Nagy Aladár ur megszimatolja, ő is egyszeri­ben ott terem. Akkor aztán mindjárt összeállithanak egy ferbli kompániát s ha uraságod éppen akarja, részt vehet on ne. Nagy Aladár ur bizonyosan szive­ién látja, fekép ha megsejti, hogy van egy pár el­veszteni való százasa. — Talán hamis játékos az a bizonyos ur?- — Mit tudóm én. Még eddig legalább egyszer sem csípték rajta. Elemér körülnézett. Morgenstern azt hitte, hegy a nagy vendég! őt keresi s mindjárt útba is igazította. — Az a nagy ternácos ház oda át, az az ugyne ve zott nagyvendéglő. Ott van a kuglizó. — Lehet-e ott meghálni? — Lehet, lehet. Van két vendégszoba. Ott var a kuglizó is. — Lesznek ott ma vendégek? — Minden bizonnyal lesznek. Az öreg Darvai biztosan ott lesz, meg talán az ispán is. Nagy Aladár is át szokott menni, kivált ha tudja, hogy kilátás van ■egy kis csöndeshez. Elemér gondolt ©gyet. — Tudja mit, Morgenstern? Maga valahogy meg ughatná Nagy Aladárnak, hogy van itt egy pén­zes lócsiszár, akinek sok pénze van és szörnyen unat­kozik. — Az ur tehát csakugyan kártyázni akar? — Mit is csinálhatnéik egyebét unalmamban? A1 legjobb vicce Dr. Edward Teller, a hid­rogénbomba magyarszárma­­zásu megteremtője, a szená­tusi vizsgálóbizottságra és a televízió utján mindnyájunk­ra ugyancsak ráijesz-tett a sputnik-históriával kapcso­latban. Aztán privát beszél­getéseket is folytatott a sze­nátorokkal. m-A szenátorok kérdésére, hogy mikor fog az ember el­jutni a holdba, Teller agy vélekedett, hogy még a mai generáció idejében lehetségs lesz ez. — És vájjon mit gondol Dr. Teller, mit fogunk a hol­don találni, amikor eljutunk oda? E’zt felelte Dr. Teller: — Biztosan oroszokat fo­gunk ott találni. Adja ezt valahogy tudtára, de ne mondja, hegy én küldtem. Előbb azonban vezessen át a kuglizóba. Morgenstern megtette kívánságát, aztán ki akart menni Nagy Aladárhoz. Ámde, alighogy kilépett a vendéglőből, éppen jött Nagy Aladár s meglehetős bosszús volt. Messzi­ről látta is, nogy Morgenstern valakit bevezetett, — Éppen a tekintetes urat keresem, -—mondotta Morgenstern. — Mi végett — kérdezte Nagy ingerülten. — Ma engem hagyjon békével, mert igen harapós va­gyok. — No akkor inkább' hallgatok, pedig tudom, na­gyon érdekelné a tekintetes urát, amit mondani akar­tam. — Mi az no, — mondá Aladár ur kelletlenül. — Beszélje el szaporán, aztán lóduljon. — — Van ám bent valaki, akit meglehet köp pasztán i, — mondá Izsák jelentős tekintettel. — Ki az? — kérdezte Nagy Aladár hirtelen fel­élénkülve. — Egy fiatal lókupec, aki tapasztalatlan, mint egy gyermek, annyi a pénze, mint a pelyva éű ször­nyen unatkozik. /' • Aladár fel volt villany ózva. — Jól van, — mondotta —, imajd rajta leszünk, hogy könnyitsiink az erszényén. Van-e már bent va­laki? 'p — Még senki sincs. Alá dér gondolkozott egy percig. — Izsák, — mondotta azután —, maga megte­hetne nekem egy 'szívességet. Szaladjon le az ispán­hoz g; mondja meg neki, hogy jöjjön el mindjárt, A leendő nyereségből tiz percent a magáé. — Hm, — gondolta magában Izsák. — Ez nem in lenne éppen rossz üzlet. Ha Nagy ur nyerne há­romszáz forintot és az ispán is ugyanannyit, nekem mind a kettőtől hatvan forint ütné a markomat, úgy­szólván semmiért. Jehovára mondom, ilyen üzletet még nem csináltam. El is futott rögtön. Aladár pedig bement a ven­déglőbe s tekintetével mindjárt a lócsiszárt kereste. Látott ugyan egy fiatalembert, de ez a tejképü uracs csak n em lehet a locals zár? Ezzel tisztába akart jönni, keresett és talált is a’kaimat a beszélgetés megkezdésére. Ő is c-odálkoz-A LEGSZEBB AJÁNDÉK AZ UJ Bí> AMERIKA ElíYETLEtt MAGYAR-ANGOL és ANGOL-MAGYAR SZÓTÁRA Kilencedik bővitett kiadás. KÉT SZÓTÁR E<SY KÖTETBEN! KÖZEL 1000 OLDAL Ära keménykötésben csak §6.00 MEGVEHETŐ A CLEVELANDI FŐIRODÁBAN Vagy rendelje meg az árat Money Ordert, csekket vagy készpénzt mellékelve, ezen a címen: A JÓ PÁSZTOR 1736 East 22nd Street, Cleveland 14, Ohio va nézett Elemérre, midőn ez csakugyan lókufárnak mondta magát. — Mint látom, ezt ön különösnek 'találja? — je­gyezte meg Elcimér. :— Valóiban különösnek. Ilyen finom lókuf árt még soha oe láttam. „ ' — Nem is én vagyok az igazi lck-ufár, hanem édes atyám, ki most gyengélkedik. Helyette tehát én végzem a ló vásárlásokat, ámbár én egészen más hi­vatásnak szenteltem magam. — így már értem, —- mondotta Nagy. — Mióta méítóztatik itt tartózkodni? — Tegnap óta, de mondhatom, majd megöl az analem. De itt kell vesztegelnem, mert várck valakit. Átjöttem tehát a vendégfogadóba, hogy legalább em­bereket lássak. — Itt bizony unalmas az élet — f elelte Nagy. — Sajnc-', érezzük ezt mindannyian. Egyedüli mulatsá­gunk ab! ól áll, hogy kuglizunk vagy kártyázunk. Ta­lán kuglizhatnánk egyet? — Én szívesebben kártyázom, —- jelentette ki Elemér. — Bravó, — gondolta magában Aladár. — Iga­zi gentry vier van banne. No várj, fiam, a lovak árát alighanem itt fogod hagyni. Éppen most toppant be az ispán. — Ejnye, de jó orrod van, —kiáltotta Nagy tré­fásan. — Talán bizony megszagoltad, hegy ma nagy cm la legz. Bcrbás Kálmán, ispán ur,— tette hozzá, az ispánt bemutatva. — Én meg Söjtör Áron vagyok, — szólt Elemér. A másik kettő udvariasan meghajtotta magát. miközben Nagy Aladár alkalmat talált titkon inteni az' ispánnak, aki rögtön meg is értette e tekintet je­lentőségét. — Ka úgy tetszik az uraknak, kártyázhatnánk egyet, — mondotta Nagy Aladár. — Egyebet igazán nem io tehetünk. Hé, kccsmárcs, hozza el a kártyá­kat. , _ A fogadós hozott egy pakli kártyát, mely ugyan már nem volt egészen uj, de azért ilyen helyen még nagyon is hasznát lehetett venni.-— Azt hiszem legjobb lesz huszonegyet jábxani —mondotta Nagy Aladár. — Egyebet igazán nem és leg: :ebb játék. Ha megengedik az urak, legelőször AMERIKA SEGÍTETT WASHINGTON — Eisen­hower elnök bejelentette, hogy az 1957 év végével le­zárult a magyar szabadság­­harc menekültjei érdekében megszervezett program, vagyis menekültek bebocsá­tása a bevándorlási törvény keretein kívül. Ennek a programnak alap­ján — rendes bevándorló kvó­tán felül — 82,000 magyar férfi, nő és gyermek jött be az országba és ezek itt fehér kártyát kaptak, mig zöld kár­tyával azokat látták el, akik i— számszerűit több mint 0000-en — az 1958 évi mene­kült-bevándorlási törvény alapján szabályszerű vízum­mal jöttek az országba. A 32,000 fehérkártyás ré­szére az elnök már néhány hónappal ezelőtt kérte a kongresszust oly törvény el­készítésére, amely mind a 32- j 000-nek állandó itttartózko­­dási engedélyt biztosit a mos­tani parole ideiglenes enge­dély helyett, de a kongresz­­szus ennek a kérdésnek ren­dezését a januárban megnyíló | uj ülésszakra hagyta, hogy elegendő idő legyen minden egyes fehérkártyás menekült múltjának vizsgálatára. Most az elnök megisipétel- I te kérését, hogy a parole me­­! nekülteknek a kongresszus i mielőbb megadja a végleges ; bizumot. Hírek a világ minden részéből KOPENHÄGA. — Falusi ember ellátogatott a városba, Aalborgba, ahol a hires dán pálinkát főzik. Az utcán a falusi embert megállította egy városi em­ber és féláron legfinomabb pálinkát ajánlott neki megvételre. A paraszt megvett tiz üveget és amikor hazatérve az elsőből kóstolót adott családjának, ki­derült, hogy az ital tiszta viz volt, színtelen, szagta­­lan, izetlen, egészséges ital. BRÜSSZEL. — Louis Dacnon rablásért csak hat hónapi börtönt kapott. Ez nyilván népi volt elég ne­ki, a börtönből kicsempészett levélben azt követelte az áldozatától, hogy egy nagyobb összeget fizessen be az ő bankszámlájára, hogy legyen pénze, amikor kiszabadul. Ezért tiz hónap ráadást kapott az igényes rabló. SUNDERLAND, Anglia. — Norman Dixon és felesége az év elején beköltöztek egy városi lakóház­ba, de ott kezdettől fogva nem volt nyugtuk. Egy szellem nyugtalanította őket éjszakánkint. Járt-kelt a házban, mégsem látták. Odament az ágyukhoz, fel­emelte a takarót, hideg kezével érintette őket, de ők nem látták, csak érezték. Kétségbeesésükben Rams­­botham püspökhöz fordultak segítségért. A püspök éjjel eljött a lakásba, tel es főpapi crnátusban, több pappal együtt. Ekkor semmi jele sem mutatkozott a szellem jelenlétének, de alig távoztak el a papok, a láthatatlan gonosz szellem mcg:nt elkezdett rosszal­kodni. Edde Dixiék a városi tanácsot arra kérték, eszközöljön lakáscserét, az érdekükben. De nem akadt család, amely -hajlandó lett volna a szellemjár­ta házba beköltözni. Végül Dixonék ravaszsághoz fo­lyamodtak, hegy a városi tanácsot cselekvésre bir­­ák: beszüntették a lakbér fizetését. A következmény kilakoltatás volt. Mr. és Mrs. Dixon és három kis­fiúk szitáló esőben kimentek az utcára és órákon át ácsorogtak. Bevitték őket a rendőrségre s a hiró gyermekeik elhanyagolása címén bűnösnek mondta ki és eg- évi próbára bocsátotta mindkettőjüket. én adok bankot. Ez ellen senki sem tett. ellenvetést s a játóí; meg­kezdődött. Nagy Aladár egész kényelmesen elhelyez­kedett s a pénztárcáján kívül, zsebeinek égé z tartal­mát az 'asztalra tette, hogy minden kéznél legyen, így kitette zsebkendőjét, kését, dehányszek ucéjóé, melynek fedele olyan fényes volt, mint a tükör. Egy cigarettát mindjárt sodort is magának, aztán a sze­lencét maga elé téve, megkezdte az esetést. (FOLYTATJUK) A magyar menekültek se­gítésére eddig valamivel több mint 71 millió dollárt költött Amerika. Ebből privát ado­mányok körülbelül 20 millió dollárt tettek ki. A pénzbeli segítségen felül számításba kell venni még az ingyenes szállítást is amerikai hajókon | és repülőgépeken. HALLOTTA MÁR . . .? ... hogy ;a macska rit­káit él 16 évnél tovább. . . . ? hogy évente körülbe­lül 70,000 automobil baleset­nek oka az, hogy a hajtó a kormánykeréknél elaludt. . . . hogy az őszibarack lcinai eredetű. . . . hogy a Bermuda szi­getcsoportban 300 sziget van ,és ezek közül 20 lakatlan. .. . hogy a vakokat vezető kutya, mivel szinvak, nem tudja megkülönböztetni a pi­­dos és a zöld forgalmi lámpa jelzéseket; ő azt figyeli, hogy melyik irányban áll te és me­lyik irányban indul meg a gyalogjárás. Érdekes tanulmány-fotók Eisenhower elnökről.

Next

/
Thumbnails
Contents