A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-09 / 19. szám

A Jó PÁSZTOR í I Emlékezzünk a régiekről | A FÉNYKÉPEZÉS KEZDETEI PARISTÓL BUDAPESTIG Janques Mandé Daguerre párisi arcképfestő kü­lönös találmánnyal lepte meg 1837 tavaszán kortár­sait. Olyan arcképet készített, amelyet nem ecsettel és festékkel állított elő, hanem vegyi utón. Ezek vol­tak az első fényképek, amelyekből a mai fotóművészet fejlődött ki. Daguerre sokáig kísérletezett. Végül is sikerült a csiszolt ezüstlapokat jódgőzök hatására fényérzé­kennyé tenni: az ezüstlapon vékony, fényérzékeny jód-ezüsréteg rakódott le. Ezt a lapot azután a mo­dern fényképezőgép ősének tekinthető, fénymeijtes fadobozba helyezte, de ezen a dobozon persze még nem volt objektiv, csak egy gombostünyi lyuk. Ezen az apró nyíláson át jutott be a fény a jódezüstös lap­ra,amelyet higanygőzök hatásának tett ki. Ott, ahol fény érte a lapot, lehelletvékony, fehér réteg rakó­dott le, mig a lemez többi része sötét maradt. A kép azonnal pozitív volt, tehát nem kellett másolatot ké­­sziteni róla, állóképességét pedig savanyu nátronsó­­fürdővel biztosította. Ezek a képek visszaadták a rajz vagy a festmény minden finomságát, mégsem voltak tökéletesek. A legcsekélyebb érintésre tönkrementek, ezért díszes tokokban, üveg alatt helyezték el őket Daguerre kor­társai. Legnagyobb hibája az volt, hogy sokszorosí­tani nem lehetett, igy minden darab eredeti és egye­düli volt. Daguerre nem ért el sikert találmányával, senki sem vásárolt tőle. Csak két év múlva fedezte fel óriási gyakorlati jelentőségét Arago, a hires francia fizi­kus. Hírverést kezdett a találmány érdekében és az állammal sikerült megvétetnie a találmányt. így 1839- től Daguerre élvezhette a sikerét anyagilag is: ha­láláig évi 6000 frank járadékot kapott. Ilyen anyagi lehetőségekkel Daguerre európai propagandakörut­­ra indulhatott és 1843-ban Pestre is eljutott. A Lacz­­kó-féle ezüstárugyárban rendelte meg a készüléké­hez szükséges ezüstlapokat, amelyeket a gyárban egy Strelisky nevű inasra bíztak, hogy csiszolja meg őket. A fiatal inasgyerek elleste Daguerre titkát, illetve megtanulta a fényképezés mesterségét és ezzel meg­alapította a hires budapesti Strelisky fotográfus-csa­ládot. A daguerreatypia mindössze huszonnégy évig élvezhette sikerét. Pontosan a feltalálójának halála évében, 1851-ben, az angol Frederich Scott Archer fel­találta a nedves, kollodiumos eljárást. Elveti az ezüst alapanyagot, üveggel helyettesíti, a fényérzékeny ré­teget pedig nem jódezüstből, hanem kollodiumból ál­lítja elő. Ennek sokkal nagyobb a fényérzékenysége s a kép többé nem pozotiv, hanem negativ, amelyről tetszésszerinti mennyiségű papírmásolat készíthető. Daguerre nem volt kémikus vagy fizikus, hanem festő és érdekes, hogy az első magyar fényképészek is festők voltak. Ezek közül legismertebb Borsos Jó­zsef, aki Ferenc Józsefnek volt miniatűr-festője. Bor­sos az ötvenes években költözött Pestre, felismerte a fotografálásban rejlő művészi és üzleti lehetőségeket, hivatásszerűen kezdett foglalkozni a fotografálás­­sal. Olyan kiváló felvételeket készített, olyan tökéle­tesen artisztikusak voltak ezek a képek, hogy ma is megállják helyüket. Munkatársa Doctor János volt, aki később egyik feltalálója volt Magdoxal együtt a retusálásnak. A retus újabb forradalmat jelentette a fényké­pezésben, hiszen az emberek hiúságát elégítette ki azzal, hogy lehetővé tette a ráncok és egyéb szépségi hibák eltüntetését. Borsos és Doctor kitűnő üzleteket csináltak műtermükben, de később Borsos József ab­bahagyta a mesterséget,'Zugligetben kocsmát nyitott, amely még ma is fennáll: a Szép Juhászné. ■ fi Ebben az időben a fényképezés Budapesten is egyre nagyobb teret hódított a Simonyi nevű műte­rem az Aldunasor 31. számú házban olyan művészi tökélyre emelte a fényképezést, hogy a világ első fényképkiállitásán, 1855-ben, Párisban aranyérmet nyert. Költekező Bobby LONDON — A Lordok Hazában felszólalt egy lord, akinek neve John Clotworthy Talbot Foster Whyte-Mel­­ville Skeffington Visco.unt Massareene and Ferrard, és panaszt emelt a rendőrség költekezése ellen. Egy Bobby kényes természetű bűnügy­ben nyomozott és eközben éj­szakáit előkelő éjjeli mulató­helyeken kellett töltenie. Az­tán benyújtott egy költség­­számlát: 280 dollár. Úgy hi­szem, mondta John stb., eny­­nyi pénzt mulatóhelyen nem költ el még egy angol lord sem. Rendőrök pisztollyal állnak lesben egy Louis Felite Marrero nevű ámokfutó el­fogására, aki Trenton, N. J.-ben egy zárdában három apácát megsebesített, de később önként megadta magát. Mikor szép a nő? EGY ÉRDEKES KÖNYV ÄNŐI SZÉPSÉGRŐL - ÉS NÉHÁNY VELE ÖSSZEFÜGGŐ DOLOGRÓL Hányszor halljuk egy nő­ről, akit mi vonzónak talá­lunk, azt mondani másoktól, hogy nem értik “mit eszünk rajta.” Vegyük elő a világtör­ténelem hires szépségeinek képeit — Cleopátra, Pompa­dour, stb. — és azt fogjuk ta­lálni, hogy szépségük a mai ember számára teljesen kö­zömbös. Fenti két megjegy­zéssel csupán futólag akartuk érzékeltetni, hogy a női szép­ség fogalma nemcsak egyéni­leg, hanem koronkint is vál­tozik. Egy “szakértő — vagy legalább is akit közfelfogás szerint annak lehet nevezni most könyvet irt “A női szép­ség időben és térben” cim­­mel. A könyv szerzője Morris Guest, aki évtizedeken át volt divatos női folyóirat szer­kesztője. Könyve érdekes, apró-cseprő tudnivalókat tar­talmas arról, hogy a női szép­ség fogalma miként változik nemcsak korszakok, hanem földrajzi terület szerint is. A nők életkora Mr. Guest egyik kérdése: milyen életkorban találjuk legvonzóbbnak a nőket. A történelmi tapasztalat itt az, hogy a civilizáció fejlődésé­vel a női szépség határkora kitolódik. A középkor szinte bakfiskorban találta legvon­zóbbnak a nőt. A lovagregé­­nyek hölgyeinek átlagos élet­kora 15 év. Rómeó Júliája legfeljebb 14 éves lehetett. Walter Scott lovagregényei­nek hősnői 15-16 évesek. Igaz viszont, hogy Cleopátra 50 éves korában aratta legna­gyobb sikereit. A 18. századi udvari légkör­ben kezdték először . méltá­nyolni a nő szellemet, bájt, elegánciát és “Chick”-et. Ma­gától értetődik, hogy ez már nem bakfis lányok tulajdon­sága. Balzac regényeinek hős­női huszas éveik közepében vannak. Az amerikai Herges­­heimer regényeinek hősnői negyven évesek. Érdemes azonban hozzátenni, hogy a kozmetika, a piperecikk-ipar fejlődése és az egészségesebb életmód és táplálkozás lénye­gesen hozzáj árult ahhoz, hogy a női szépség virágko­rának halára kitolódott. Faji fogalmak Felesleges hangsúlyozni, hogy a “szépség” fogalma az uralkodó közfelfogás eredmé­nye. Mutassunk meg egy gyö­nyörű fehér amerikai nőt egy busihman négernek és telje­sen közömbös marad vele szemben. Rev. Arnold B. Morlani, egy protestáns hit­térítő, aki hosszú időt töltött az ujguineai vadak között, azt Írja, hogy a benszülöttek hosszú ideig nem tudták, hogy felesége nőnemű lény, miután a terepre való tekin­tettel ugyanúgy csizmába és nadrágba volt öltözve, mint ő. Hosszú haja nem jelentett számukra semmit, mert ott a férfiak is hosszú hajat visel­nek. Ha azonban a “vadember” a városba kerül és hosszabb ideig ki van téve a fehér em­ber civilizációjának, szépség­­'fogalma átalagul és ugyan­olyan lesz, mint a fehéreké. Érdekes példa erre az eszki­mók esete. Az eszkimó nők, akárcsak a férfiak, évezredek óta rendkívül kövérek. Ez természetesen szükséges a hi­deg éghajlat miatt és elke­rülhetetlen, mert táplálékuk jókora része zsiradék. De mi­óta a második világháború­ban az eszkimók sűrűbb érintkezésbe kerültek a civi­lizációval, az amerikai bázi­sok közelében jégkunyhók helyett fütött faházakban laknak — no és amerikai ma­gazinok kerültek a kezeikbe — az eszkimó nők karcsuk lettek. Mi a szép? Miután annyira nyilvánva­ló, hogy a szépség fogalma korok és területek szerint változik, felmerül a kérdés, nincs-e egy szépség-standard. Van-e például nő, aki “abszo­lút” szép, értve alatt, hogy a világ minden részén és min­den korban szépnek tekintik. Az egyszerű magyar megha­tározás, hogy “szép az, ami tetszik”, a gyakorlatban na­gyon jól megállja a helyét. Miért szép a Mona Lisa? Először is, csak a fehér em­ber művészi felfogása sze­rint szép. Szépsége azonkívül nem testi mivoltában jelent­kezik, hanem sejtett szellemi tulajdonságaiban, amelyeket a kép sugároz magából. Rej­télyes, incselkedően méla mo­solya az, ami évszázadok óta hat. A polinéziai szigetek lakói — akiket mi is szépnek tar­tunk, a férfiakat és nőket egyaránt — azt hiszik, hogy az amerikai nők csontosak és durvák. A délvidéki népek szépségideálja általában a molett, töltöttgalambszerü nő felé hajlik, az északi né­peké a nyúlánk és karcsú fe­lé. Az igazság az, hogy a női szépségnek egyszerűen nincs és soha sem volt mércéje. A szépség kellékei Nem szükséges külön hang­súlyozni, hogy a nők minden korban igyekeztek szépségü­ket kiemelni és magukat von­zóbbá tenni. Már az egyipto­mi piramis sírokban is talál­tak kendőző szereket — arc­pirosítót, illatszert, cjkszert, stb. — amelyeknek ámulatá­ra járnak a régészek. A koz­metikai tudomány aligha fej­lődött 5000 év óta, legfeljebb szélesebb körre terjed ki. A gazdag ókori nők piperecik­kei valószínűleg jobbak vol­tak, mint a mai kozmetikai cikkek. Az ember önmagától érte­tődőnek tekinti, hogy a női ruha divat — amely a nők szépségét igyekszik érvényre juttatni — rokonkint válto­zik. Megmosolyogjuk nagy­anyáink idejéből való ruha­divatot, de megértjük, hogy nagyapáink vonzónak talál­ták őket benne. Nem olyan magától értetődő a női vonz­erő más kellékeinek — pél­dául az illatszernek változá­sa. Egy mai férfi elfutna egy nőtől, ha úgy illatozna, mint például Cleopátra vagy a 15- 17. század udvarhölgyei. Cle­opátra. illatszere inkább ha­sonlított a fekete borséhoz és a régi udvarhölgyeké pedig a fahéjhoz, mint a mai virágil­latokhoz. Mindent egybevet­ve tehát nemcsak azt mond­hatjuk a női szépséget ille­tően, hogy valahány ház any­­nyi szokás — hanem vala­hány kor, nép és faj, annyi szokás . . . A hercegnő kitüntetése K OP EiNH ÁGA. — Marga­rethe hercegnő 18 éves lett s az alkotmány módosítása ré­vén követheti a trónon a ki­rályt. Nagykorúságát elérve, a hercegnő megkapta Dánia 'legmagasabb érdemrendjét, az Elefántrendet. 1 Unusual bleeding or discharge 2 A lump or thickening in the breast or elsewhere 3 A sore that does not heal 4 Change In bowel or bladder habits Hoarseness or cough 6 Indigestion or difficulty in swallowing "Y Change in a wart or mole If your signal lasts longer than two weeks, go to your doctor to learn if it means cancer. AMERICAN CANCER SOCIETY ? T® 3. OLDAL UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT s=^ss=S ~ BMasBBS-----------------------------------------8.....................BES3» GLOUCESTER, Anglia. — Sandy Strickland, 45 éves mérnök 133 óra hosszat zongorázott egyfoly­tában. Ezzel világrekordot ért el és kórházba került. KAIRÓ. — Mahmoud Abdel Mansour felvágta az anyósa nyelvét, mert őnagysága nem tudott hall­gatni. Három évi börtönt kapott a türelmét-vesztett vo. TOKIO. — A Fusu lóversenypályán valóságos zendülés tört ki, meri a hatodik futamban a favorit lemaradt és sokan vesztettek- A vésztők, több mint 500-am, összeverekedtek a rendőrséggel. KAIRÓ. — A múlt nyáron elhunyt Aga Khan özvegyének Egyiptomban levő ékszereit, értékpapír­jait és más vagyontárgyait bírói végzés alapján le­foglalták, mert ő beszüntette a fizetéseket a férje sírja fölé Asszuánban épitendő mauzóleum építője részére. Az építési költségek, a megállapodás szerint, 280,000 dollárt tennének ki. Az özvegy azt állítja, hogy az építési vállalkozó szerződésszegéseket köve­tett el, a bíróság szakértői ezt a vádat alaptalannak találták. TOKIO. — Tosio Aszanuma detektív őrmestert, akinek feladata volt a zsebtolvajok üldözése, letar­tóztatták — zsebtolvajlás miatt. DARLINGTON, Anglia. — Ha igaz, amit De­rek Mowatt a biró előtt mondott, ez történt: Mowatt a felesége fejére tett egy faládát és igy szólt hozzá: “Most lelövöm a fejedről a ládát, ahogy Teli Vilmos parittyával leszedett egy almát a fia fejéről. Ha te ezt nem engeded meg nekem, ez annak a jele, hogy nem szeretsz”. De az asszony, akit söréttel a fejében kórházba vittek, hazugságnak mondta ezt a Teli Vil­mos legendát és Mowattot letartóztatták. BERLIN. — A keletnémet szovjetzóna kultusz­­minisztere feketelistára tette a Bing Bang Bongok és a Gsa Csa Ballada jazz zeneszámokat, kapitalista dekadencia címén-KAIRÓ. — Dániát faluban egy kunyhó tűzhe­lyéből kipattant szikra nagy tüzet okozott, a kunyhó szalmafedelén tanyázott galambok szárnyai tüzet fogtak, a galambok eszeveszetten röpködtek minden­felé és égő szárnyaik felgyújtották több más kunyhó szalmafedelét. A tűzvésznek 16 áldozata volt, több paraszt súlyos égési sebeket szenvedett. FIUME, Jugoszlávia. — Josip Ferebauert gyom­ra falát ki ette a fekély, azonnal operálni kellett és ritka tipusu vérátömlesztés vált szükségessé. A kór­házban nyomban emlékeztek arra, hogy éppen egy nappal azelőtt valaki ilyen véri adott. Ez a valaki — Josip Ferebauer volt. 'így hát saját vérét ömlesztet­tek ereibe és megmentették az életét. Ferebauer meg­ígérte, hogy a jövőben is fog adni vért, annyit, ameny­­nyit tud. LONDON. — Bedford herceg, aki a magas adók és a megcsappant jövedelem miatt nagy családi bir­tokát és kastélyát megnyitja a nyilvánosság előtt, beléptidij ellenében. Azonkívül a birtok egy részét bérbeadta a nyári szezonra egy meztelen klubnak. Ezt a birtokrészt nem látja el magas kerítéssel, mind­össze kifüggeszt egy táblát: “Vigyázat, meztelenek!” Aki e figyelmeztetés ellenére oda belép, ezt saját ve­szélyére teszi, mondja a herceg. BUDAPEST- — A fővárosi iskolaszék bevezeti . — egyelőre kísérletképpen egy fiú és egy leány is­kolában — a felvilágosító leckéket, 'hogy miképpen lehet a fogamzást megelőzni. GRÁC. — Gustav Waldhof középiskolai tanár a középkori kivégzési módokról tartott előadást s az egyik fiút felakasztotta az ajtófélfára, középkori nürnbergi módon. A fiú ijedten a nyakához kapott, ujját átnyomta a kötélen s igy megmenekült a meg­fulladástól. A tanárt elmeorvosi vizsgálatra kórház­ba utalták be. GLASGOW, Skótország. — A cigarettagyár több mint ezer munkása sztrájkká állt, mert az egyik mun­kást két cigaretta állítólagos ellopása miatt megfe­nyítették . . . BUENOS AIRES, Argentina- — Marta Lalaor Rodriguez halálra rémült, amikor felnyitotta a kézi­táskát, amelyet különváltan élő férje küldött neki. A táskában 6 éves kislányuk holtteste volt. És volt a tás­kában egy levélke is, amely igy szólt: “Jövő hétét! elküldöm neked másik lányodat is.” A rendőrség nyomban keresni kezdte, de még nem találta meg sem a gyilkos apát, sem. a még talán életben levő má­sik 8 éves kislányt. MERIONETH, Anglia. Jonathan Pearce 80 éves kertész végrendeletiéiben egész vagyonát, 1000 fontot (2800 dollárt) a gazdájára testálta. Chetwood lord­ra, akinek kertjét 36 éven át gondozta. STRATFORD, Ont., Canada. — Eric Wíhitte­­miore tulfizette jövedelmi adóját, igy hát az adóhi­vatal visszatérítette a többletet — 1 centet. t 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents