A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1958-05-02 / 18. szám
AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America VOL. 36. ÉVFOLYAM _I!_!!__1!_!!_!!______!!_■!_!!-!UI-!■ II IJ Hírek a világ minden részéből HAVANA — Fidel Castro kísérlete, hogy megbuktassa Batistát, úgy látszik, füstbement terv maradt. Fegyver és lőszer hiányzik, hívei elszélednek, megadják magukat Batista diktátor katonaságának. DZSAKARTA — Indonézia kormánya kincset talált. A múlt héten a japán kormány végre aláírta a jóvátételi szerződést, melynek alapján 800 millió dollárt juttat Indonéziának a háborúban okozott károk megtérítése címén. Jól jön Szukarno elnök kormányának ez az aranyeső éppen most, amikor a holland iparok és üzletek oktalan kikergetése és a polgárháború miatt gazdasági válsággal küzd a szigetország. ; I :-*M**lY *:»■#' BONN — Jön Mikoján, a szovjet helyettes miniszterelnök. Nagy biztonsági előkészületek előzik meg a vendég érkezését. A repülőteret rendőrkordon veszi körül, újságírók és fényképészek csak 30 yardnyira közelíthetik meg a repülőgépet. BUENOS AIRES — Peron elkergetett diktátor vidéki palotáját az uj kormány a süketnémák országos intézetének ajándékozta. JERUZSÁLEM — Izrael népe most ünnepli meg az állam fennállásának 10-ik évfordulóját. Jeruzsálemben hatalmas katonai parádét rendeztek. Az akabai öbölben jordáni hadihajóról lövöldöztek izráeli halászokra, egy halászt agyonlőttek, egy másiknak nyoma veszett. KARL MARX STADT (Chemnitz), Kelet-Németország. — Wolfgang Hoppe 29 éves vasutas már 1954-ben átment a nyugati szabad zónába. Ott antikommunista tevékenységet fejtett ki, segítette a többieket, akik átszöktek a szovjetzónából. Nemrég viszszatért a szovjetzónába és gazdasági és katonai információkat küldött nyugatra. Póruljárt, életfogytiglani börtönre Ítélték. WASHINGTON — Miután a csehszlovák kormány J. R. Jacyno prágai követségi tanácsost állítólagos kémkedés miatt kiutasította, az amerikai kormány megtorlásképpen kiutasította Dr. Roman Skokan cseh kereskedelmi attasét. CALCUTTA, India — A tűzoltóság 40 uj tűzoltót akart felvenni. A 40 állásra körülbelül 3000 főnyi tömeg jelentkezett. A tömeg beverte a tűzoltóállomás ablakait, több kocsi és feszerelés megrongálódott. A rendőrség gumibottal és könnygázzal oszlatták széjjel a tüntetőket, kilencvenet közülük letartóztattak. BONN — Április első hét napján a keletnémet szovjetzónából menekült 3956 német kért menedékjogot Nyugat-Berlinben és Nyugat-Németországban. A husvételőtti héten 3593-an szöktek át a szovjetzónából. ' ’ ■ : S^l*«**» BÉCS — Nagy megdöbbenést keltett egy fiatal leány meggyilkolása, akinek meztelen holttestét a város közepén levő parkban egy virágágyban találták meg a hajnali órákban. A 21 éves Faber Ilona az osztrák kereskedelmi minisztérium egyik főtisztviselőjének leánya volt. Bock kereskedelmi miniszter követeli a halálbüntetés visszaállítását szekszuális gyilkosság esetében. TEHERÁN — A perzsiai illegális kommunista párt két tagját kivégezték. 1954 óta — amióta a kommunista pártot betiltották — a kivégzett párttagok száma ezzel 34-re emelkedett. SZALONIKI, Görögország — Szerencsésen ide érkezett a szófiai Ivanoff család — az 50 éves Trajkó Ivanoff, felesége és három fiuk. Egy évig tervezték szökésüket a bulgáriai szovjetpokolból. 1927-es Chrysler autójukkal a jugoszláviai Monasztirba utaztak, engedéllyel, ott cementkockákat erősítettek a kocsi oldalaira és teljes erővel áthajtottak a bolgárgörög határt elzáró torlaszokon. A bolgár határőrök tüzeltek, de a golyók a cementkockákról visszapattantak. ! ;' | ! mm i GENF — A Vörös Kereszt nemzetközi szövetsége 130,000 adag oltószert küldött Dacca pakisztáni városba a himlőjárvány leküzdésére. MÜNCHEN —1 Az ukrán emigráns újság szerkesztőségében felrobbant egy pokolgép, amelyet csomagpósta utján küldtek oda kommunisták. Emberéletben nem esett kár. ALGÍR — A francia hadügyminiszter beszámolója szerint az algériai felkelés kezdete, 1954 november óta 62,000 arab felkelő és 6000 francia katona vesztette életét. TOKIO — Adolph Merten St. louisi marine katonát, aki korcsmái verekedés közben agyonlőtt egy 19 éves japán fiút, a japán bíróság felmentette azzal az indokolással, hogy tökrészeg volt. Az ügyész fellebbezett a felmentő Ítélet ellen. Beolvadt lapok: KERESZT, EGYETERTES, VÁROSI ÉLET. AMERIKAI MAGYARSAG, BUFFALOI HÍRADÓ, PHILAI FUGGETLENSEG CLEVELAND, O. péntek, 1958 május 2. EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 18. .ZÁ/ Ez a szomorú felvétel egy hangárt ábrázol Midland, Mich.-ben, ahová 47 holttestet szállítottak be. Valamennyien utasai voltak egy nagy utasszállító repülőgépnek, amely a közelben lezuhant. Nem enyhítheti a válságot a szakadatlan drágulás A KÜLFÖLDI OLCSÓBB ÁRUK VERSENYE ÉRZÉKENYEN ÉRINTI AZ AMERIKAI IPARI TERMELÉST ÉS ÜZLETMENETET Az időjárás és a gazdasági válság közt egy érdekes különbség mutatkozik. Az időjárásról, egy amerikai humorista (klasszikus megállapítása szerint, mindenki beszél, de senk lsem tesz ellene semmit. A gazdasági válságról is mindenki beszél és nagyon sokán vannak, akik tesznek valamit a. helyzet további lerontásáért. “Aki ibirja, marja” jelszóval a nagy uniók béremeléseket csikarnak ki sztrájkfenyegetéssel és az ipari nagyok, ibár ma még szorítja őket a depressziós cipő, sejteni engedik, hogy ősszel Ők is követik a példát és az acéltól kezdve mindent megdrágítanak. A nagyokkal versenyt futnak a kicsik: itt a borbélyok jelentik ibe a hajvágás árainak felemelését, ott a halódó autóbuszt fenyegetik újabb életveszélyes viteldijdrágitással. 1 A szabad gazdaság rendjének válsága? Aki nem tehet mindezek ellen semmit, az csak annyit 'tesz, hogy megfizeti az uj árakat és összébb huzza a közmondásos derékszíj jat. Aki pedig érti a gazdasági élet törvényszerűségeit, elámui a mostani érthetetlen fejleményeiken. Hiszen gazdasági válsággal, az üzleti forgalom lelanyhulásával a könyv tanúsága szerint az árák lemorzsolódása jár. (Mégis, ennek ellenkezőjét tapasztaljuk. A könyv azt mondja, hogy a szabad gazdasági rendszeriben az árak a kereslet és kínálat egy másraha.tás ából, az eladó »és a vevő versenyéből alakulnak ki; ennek is éppen az ellenkezőjét látjuk. Kj, derűsebben nézelődik, ki borúsan lát. A borúlátók nagy veszélyek közeledését sejtik iés rettegik. Azt mondják : Ha a kereslet és kínálat gazdasági törvénye nem számit, akkor nincsen szabad gazdasági rend, kicsúszik a talaj Amerika gazdasági rendje alól. Mj jön utána? Nagy kérdés, a jövő titka, a szovjet reménysége. Hontó drágítás A válság közepette tobzódó drágítás) mánk/ ki élesíti a versenyt az amerikai és a külföldi áru közt. Ebben a versenyben óriási előnyben van az olcsó külföldi áru a drága aim erikái áruval szemben. Az amerikai iparok panaszkodnak, hogy fojtogatja őket, az olcsó japán, német, olasz, stlb. áru versenye, vámvédelmet kérnek a külföldi áru visszaszorítása végett. Ugyanakkor a munkabérek folytonos, évenkinti emelkedése miatt az amerikai gyáraik . kénytelenek áruik árait még magasa,bbra felsrófolni. Hová vezet ez az esztelen ideoda ránga tózás ? A jövő titka. A jelen helyzet a következő : A külföldi áru olcsóbb azért, mert mindenütt a világon jóval alacsonyabbak a .munkabérek és hosszabb a munkaidő, mint Amerikában és a külföldi áru minősége egyre javul, mert tengerentúl megtanulják a jobb amerikai termelési módszereiket és követik azokat. Éis ezt az eredményt a külföld jórészben amerikai segítségnek köszönheti. Elég emlékeztetni a Marshall Tervre, a német és japán gazdaság helyreállítására amerikai dollármillóik és billiók segítségével. Olcsó munka Itt egy pár ijesztő példa a külföldi áru olcsóságának fő okáról, az olcsó munkáról. Japánban az átlagos gyári órabér 26 cent, Amerikában $2.10 plusz (biztosítási és egyéb kedvezmények és a Social Security nyugdí j illetékek felének fizetése a munkaadó által. Olaszországban! az északi ipari körzetekben az órabér és a külön kedvezményeik: 53 centet tesznek ki, a déli országrészekben 40 centet. Franciaországban a legképzetebb munkás, például az automobil iparban, $1.37 órabért kap, az amerikai autóipariban $4.10-et plusz külön kedvezményeket. tNémetorszáigban a General Motors autógyára, az Opel, 86 cent maximális órabéreket fizet. Angliában az autóipari átlagos órabér 80 cent. A túlórák bérezésében is hasonló eltérések vannak Amerika és a külföld közt. Nehézségek vannak odaát is bőven Ezek az adatok első tekintetre valósággal ijesztőik. Hogyan lehet a külföldi áruval versenyezni, ha annak előállítása ilyen olcsó? Erre a kérdésre a felelet kissé megnyugtató. Tudni kell ugyanis, hogy a külföldi termelő árait nem egyedül a munkabérek — az olcsó munkabérek — határozzák meg, hanem vannak más tényezők is. 'És pedig: A külföldi iparok többet fizetnek hitelért. A kamat 7 és 10 százalék .közt váltakozik, míg az amerikai ipar és üzlet 3-4 százalékért (kap kölcsönt. A szén, az olaj, a benzin drágább, mint Amerikában. És a munkások teljesítménye mögöttié marad az amerikai termelőképességnek. De — mint már fentebb em- Iiitettük — a munkateljesítmény a külföldön egyre fokozódik. Kizárjuk magunkat az árupiacról Egy amerikai acélipari igazgató egy érdekes példával világititt be a helyzetbe. Düsseldorf nyugatnémet városiból egy rakomány szegesdrót érkezett Clevelandiba. (Nem koncentrációs táborok felszerelésére, 'hanem farmerek használatára...) A német árut a düsseldorfi gyárból vonaton, óeeáinjáró hajóval, aztán újra vonaton és truckfcal szállították a clevelandi rendelő raktárába. És mégis, ilyen szállítás i költségeik ellenére, a német áru 40 százalékkal olcsóbb volt, mint a helyi gyártmány. Ami, az j amerikai gyárigazgató sza-yüSöHfSjSSSSHSHSHjESHSHSHSSSiíSSSESiA TITKON KILŐTT MESSZEVIVÖ A floridai Cape Canaveral 'katonai kísérleti állomásról a legnagyobb titoktartás mellett kilőttek egy ICBM messzevivő rakétát. ICBM — Intercontinental Ballistic Missile-t jelent. Az oroszoknak állítólag már van ebből bőven és ez a magyarázata annak, hogy “megjött a hangjuk”, úgy beszélnek, úgy leveleznek Eisenhower elnökkel, mintha máris megnyerték volna a harmadik világháborút és diktálhatnának Amerikának és az egész szabad világnak. Az ICBM atombombát tud kiröpiteni 5000 mérföldnyire levő célpontokra, például Moszkvára és Sztálingrádra, New Yorkra és Clevelandra. Amerikában az ICBM még a kísérletek stádiumában van és éppen ez az oka annak, hogy a floridai kilövés titokban történt. Ha nem sikerült volna a kísérlet, a hadvezetőség hallgatott volna. De sikerült. A rakéta 5500 mérföld távolságba repült és az “orra” az Atlanti Óceánba zuhant. Az orra a legfontosabb testrésze ennek az ördöngős repülő masinának, mert abban rejtőzik az atom- vagy hidrogénbomba, amely el tud pusztítani egy egész nagy várost. Ez a kiröpitett ICBM a légierő és a haditengerészet rakétáinak kombinálásával jött létre. Ez technikai dolog, a közönséget kevéssé érdekli. De érdekes az a közlés, hogy az ilyen összekombinált rakéta lesz az, amelyet a Holdba fognak kiröpiteni. HŐSI HALÁL RÉKEIDŐREN Szomorú dolog, hogy a háborúnak áldozatai vannak még békeidőben is. Bizony, háborúban vagyunk már ma is a szovjettel, békeidőben. Hidegháborúnak nevezik ezt a felemás állapotot. Kentuckyban a 101. légi hadosztály ejtőernyős leszállási hadgyakorlatot tartott. Több mint 1300 ejtőernyős vett részt az első napon a nagy leugrásban. Jól kezdődött a gyakorlat, csak enyhe szél fújt az alsó régiókban. De nemsokára hevesebb szél viharzott és a leszált katonák közü öten halálra zúzódtak a földön, több mint 100-an megsérültek. A gyakorlatozás tragikus kezdete ellenére másnap tovább folytatták az ejtőernyős leszállásokat. POLGÁRHÁBORÚ MUZSIKASZÓVAL ■7-.Belgium fővárosában ünnepélyesen megnyitották a világkiállítást. A megnyitás napján olyan ragyogó tűzijáték volt, amilyent a brüsszeliek még sohasem láttak, muzsika szólt és ezrek tolongtak a résztvevő negyvenhét nemzet kiállítási csarnokai előtt. 150,000 vendég volt ott, a világ minden részéből. Az érdeklődés középpontjában az amerikai és az orosz kiállítási házak álltak. Itt is, ott is óránkint 10,000 látogató volt. Az orosz pavillont este 6-ig 60 ezer ember látogatta, az amerikait — amely este 11-ig maradt nyitva — 100,000 néző csodálta meg. A második naptól kezdve minden pavillont este 6 órakor be kell zárni. Az amerikai-orosz verseny végső eredménye majd csak később válik el. NIKITA ARANYKÖPÉSEI Nikita Kruscsev egy diplomáciai fogadásán elővette a verklijét és lejátszotta kedvenc nótáját, amely úgy szól, hogy a szovjet idővel le fogja pipálni a kapitalista országokat. Aztán elkezdett aranymondásokat szórni. Ez volt a legaranyosabb: “Én látok itt nagyköveteket, akik köpködnek a kommunizmusra. De én azt ajánlom, ne rendezzünk köpködőversenyt, ne azt nézzük, hogy ki tud nagyobbat és messzibbre köpni, hanem éljünk békességben és versenyezzünk.” Hogy mit ért ő békesség alatt, azt is megmondta. Békességes, sőt testvéri viszony van a szovjet és a magyar állam közt. Még jó, hogy nem azt mondta, a szovjet és a magyar nép közt. vaival, azt jelenti, hogy “Amerika kizárja önmagát a piacról.” Mii lehet és mit kell tenni? Versenyezni kell. A munkateljesítményt kell fokozni, ih-ogy a magas munkabérek ellenére az amerikai áru versenyképes legyen a világpiacon. A munkabérek emelése a teljesítmény fokozása nélkül gazdaságilag égés zségtelen,, káros, megengedhetetlen. Van egy másik, kényelmesebib ut is a külföldi áru versenyének kivédésére: magas vámokkal megterhelni, kiíüstölini a külföldi árut. Sokan, lenéző és rövidlátó embereik, ezt követelik. Ha Amerika kongresszusa és kormánya ezt a tanácsot megfogadná, a még szabad világ, mellyel árucserét folytatunk, gazdasági nehézségekbe jutna és árui részére uj piacokat keresne Kruscsev birodalmában. Ez a ,szabad világ védelmi szövetségének veszedelmes gyengülését okoizná.
