A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-11 / 15. szám

2-IK OLDAL A Jó PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 173« EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 o*|g!Jäi> 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: így évre__________________$6.00 fél évre _________________ $3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year________________$6.00 Half Year -------------------------$3.50 iatered as second class matter September 1st, 1938, at the Tost Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. 65 ÉVES KORBAN KEZDŐDIK AZ ÉLET Nem mi 'állítjuk ezt. A kormány közegészség­­ügyi minisztériuma jelentette, hogy az emberi élet­kor határa annyira kitolódott, hála az orvosi tudo­mánynak, hogy a régi mondás, amely szerint az élet 40 éves korban kezdődik, idejét múlta, elavult. Az élet, mondja a minisztérium, 65 éves korban kezdődik. Éretten, tapasztalatokban gazdagon, jó­­egészségben a társadalomnak és önmagának válhat hasznára a 65 éves férfi és nő. Szokjunk hát le a régi ■babonáról, hogy aki elmúlt 45, vagy 50, az már “öreg ember”. Ha a teremtés és kozmosz időtlenségét te­kintjük, ez a néhány évtized másodperc millioimod­­részének sem tekinthető. Az évek beteges számontar­tása nemcsak együgyü dolog, de veszélyes szuggesz­­ció is. Az emberek befcleszélik maguknak, hogy ők most már “öregek” tehát úgy illik viselkedniük, mint Matuzsálemnek. Tétlenségre kárhoztatja ezeket a lélekben, erő­ben, tudásban annyira gazdag embereket az élői té­lét, bogy 65 éves korban illik félreállani. Ma már nem az a helyzet, hogy az öregek elve­szik a helyet a fiatalok elől. A modem élet olyan sok­rétű, hogy jut hely és munkalehetőség mindenki szá­mára és a fiataloknak sohasem volt nagyobb szüksé­gük az “öregek” tanítására, bölcsességére, mint ma, amikor egy emberélet nem elég ahhoz, hogy mindent unegismerjürnk, megtudjunk. Amerikában 15 millió 65 éves vagy azon felüli ember él. Időelméletünket, helyesebben: ikorelméle­­türket át kell értékelni. Öreg ember nem vén ember. Sőt! MÉG NEM KÉSŐ Az amerikai közoktatás évtizedek óta egy sajá­tos betegségben szenved. A betegség abból áll, hogy az iskola feladata nemcsupán az, hogy ismeretekre oktasson, hanem, hogy az egyént beleillessze a tár­sadalomba. Önmagában véve semmi kifogásunk nem lenne az elmélet ellen, noha azt hisszük, hogy az egyén be­­leiliesztése a társadalomba, nem az iskola feladata. Feltehetően a szülőké, a családi környezeté, de sem­mi esetre az iskoláé. A hiba ezzel az elmélettel az volt, hogy az iskola egyre nagyobb súlyt fektetett olyan tevékenységekre, amelyek az “adjustment” céljait szolgálták, és egyre kevesebbet a jó régi, alap­vető tanulmányokra, amelyek kemény munkát igé­nyelnek. A sputnik hatása alatt ez a f ogyatékosság kezd derengeni pedagógusaink elméjében. Egyre nagyobb a követelés, hogy az iskola térjen vissza a régi utakra és egyszerűen tanítson, mégpedig alaposan és kemé­nyen. A sputnik csak a természettudományok terén való hiányokra mutatott rá és azokat dramatizálta. Kár lenne abba a tévedésbe esni, hogy csupán a ter­mészettudományok fontosak. A világ tele van prob­lémákkal, amelyeknek megoldása a következő nem­zedékre vár. Az iskolaterem csatatér lett és a szellem­­tudományok minden terén szükségünk van egy ala­posan képzett és iskolázott nemzedékre. Még nem késő ezt az átszerelést végrehajtani, de ne felejtsük el, hogy miként a csatában, itt is minden elfecsérelt idő számit. JOBBSZÁJÁBÓL .. . BALSZÁJÁBÓL . . . A szovjet nagyságoktól gyakran hallottunk Igent és még többször Nemet. ígérnek és aztán meg­szegik szavukat. Az Igenből Nem lesz. Géniben Igent mondtak arra, hogy Németországot szabad választás utján egyesitik, aztán amikor a részletek megbeszé­lésére kerül sor, Molotov külügyminiszter egyszerűen csak Nemet mondott. A szenátus vizsgálóbizottsága csokorba kötötte a szovjet megszegett Ígéreteit — majdnem ezret. Az tehát, hogy a szovjet egyszer Nemet mond, másszor Igent vagy megfordítva, senkit sem lep meg. De meglepő az, amit most Kruscsev Budapesten, a szovjet szörnyű bűntetteinek színhelyén mondott. Azt mondta, hogy az októberi forradalmat a külföl­di kapitalista, imperialista izgatok rendezték, és azt mondta, hogy az októberi forradalmat Rákod Mátyás rossz gazdálkodása, rossz vezetése robbantotta ki. Kruscsev lepipálta Molotovot. Ő tud egyszerre, jobb­szájából és balszájából, Igent és Nemet mondani. — A californiai Oakland repülőtéren zuhant le a Navy egyik bombázója. 5 piló­tája megmenekült a haláltól. AZ IGAZI ROBINSON ALEXANDER SELKIRK - SKÓT MATRÓZ, TENGERI RABLÓ, REMETE, KOLDUS ! Négyszázhusz évvel ezelőtt, 1538 január 7-én egy spanyol hajós, Juan Fernandez kapi­tány őrtálló matróza ismeret­len szárazföldet jelzett a lát­határon. Chile nem lehetett, hiszen a vakmerő tengerész szakított elődeinek szokásai­val s nem szorosan part mel­lett haladt Peruból Chilébe, hanem a tengeráramlatra bízta hajóját. Kiváncsi volt, mi lehet kint az ismeretlen, szabad óceánon. Az akkori idők törékeny bárkáival erre feleletet szerezni istenkisér­­tés volt, de Fernandez meg­állt derekasan a talpán. így azután felfedezte a csoportot, amelyet elég szerénytelenül elnevezett önmagáról: Juan Fernandez szigetek! Három szigetből áll a csoport, “Mas a tierra” (Közelebb a part­hoz) a legnagyobbik neve, Ezen élt Alexander Selkirk skót matróz, akit Robinson Crusoe néven ismer az egész világ fiatalja és öregje. Robinson szigete, a “Mas a tierra” mintegy 300 mért­­földnyire fekszik az ameri­kai kontinenstől. Hosszában négy, széliében két óra alatt bejárható. Meredek, csipké­zett hegycsúcsai messzire el­látszanak; a közelből jól kive­hetők a gyönyörű erdők és mezők. A termékeny völgye­ket ezüst patakok szelik át, a levegő madárdaltól hangos. Északi végén van a kikötő, kerek, szikláktól övezett öböl. Ha nagy a szélvihar, a sziget megközelíthetetlen. Az öbölből gyönyörű kilátás nyí­lik. A tenger mellett mirtusz­fák ligete fogadja a látoga­tót. A gyümölcsök közül kó­kuszdió, cseresznye- és ba­rack-erdők diszlenek. Menta meg kalkukfü illatosítja a lég­kört, a virágdus bokrok ár­nyékában szamóca piroslik, a zöld rétségeken apró források csörgedeznek. Szivárványszí­nű, parányi kolibri repdes ágról-ágra, a domboldalakon vad kecskék legelésznek. Ezen utóbbi állatokat maga Juan Fernandez hozta ide. Ugyanis ő megunta a tenge­részéletet és röviddel felfede­zése után családjával együtt letelepedett a szigeten, ahol több évig élt. Csak amikor Valdivia leigázta Chilét, ak­kor költözött vissza Peruba. A sziget a felfedezéskor teljesen lakatlan volt. Ké­sőbb átmenetileg kalózok ta­nyáztak a kis Kánaánban, ahol kitűnő ivóvíz, gyümölcs, kecskehus és hihetetlen sok hal állt rendelkezésükre. SELKIRK-ROBINSON TÖRTÉNETE, • Alexander Selkirk tartóz­kodása Juan Fernandez szi­getén a 18. század elejére esik. Fcmatróz volt az apró, kilencventonnás Cinqueports nevű vitorláson. A hajó a Dampier hires angol felfede­ző parancsnoksága alatt levő St. George briggel együtt megkerülte a Hornfokot, hogy kisebb spanyol bárkákat el­pusztítson. Nem sokkal a si­keres átkelés után a két ve­zető összeveszett; Dampier visszafordult. 1704 szeptem­berében a kegyetlen Strand­iing kapitány és Selkirk kö­zött is nézeteltérés támadt. Ezért a matrózt saját kérel­mére a közelben lévő Juan Fernandez szigetre vitték. Amikor a csónak a hajóhoz indult, Selkirk megbánta el­hamarkodott tettét és vissza­térésért kcnyörgött, amit azonban Strandiing megtaga­dott. így magányosan, hiá-1 nyos felszereléssel és néhány könyvvel a lakatlan szigeten maradt.. -"v Eleinte igen rosszul érezte magát az egyedüllétben; ké­sőbb a vallásosság és a meg­szokás következtében tökéle­tesen 'boldoggá, megelégedet­té lett. Olyan ügyességre tett szert, hogy a vadkecskéket kézzel elfogta. Földművelés­sel, kunyhóépitéssel, halá­szattal, vadászattal, meg kecskeszeliditéssel töltötte az időt. Spanyol kalózok kiköté­sén -és ivóvíz beszerzésén, to­vábbá. egy hegyomláson kí­vül semmi sem hozott válto­zatosságot a remeteéletbe. | így telt el négy év és négy hónap, amikor két bristoli an­gol kalózhajó horgonyt vetett az öbölben és Selkirket aka-i rata elleniére magukkal hur­colták. A Duke kalózhajó fedélze­tén volt mint közönséges mat­róz a már említett Dampier is, akit súlyos fegyelemsér­tésért megfosztottak rangjá­tól. Az ő ajánlatára felfogad­ták Selkirket matróznak. No­ha a szigeten naponta hango­san imádkozott és olvasott, beszéde a hosszú elszokás folytán érthetetlenné vált. Selkirk a Duke kötelékében résztvett több perui kikötő­város felégetésében és kifosz­tásában, mig végre 1711 októ­ber 1-én hazaért Angliába. De a tökéletes boldogság megismerése után nem talál­ta többé helyét az emberek között. Egyre visszavágyott szigetére, a hiábavaló sóvár­gásba belehibbant. Mint csen­des őrylt üldögélt Skóciában naphosszat egy tengerparti sziklán és a messzeségbe bá­mult. Mint falukoldusa fejez­te be hányatott életét 1725 kerül Alexander Selkirk. I • Selkirk röviddel Angliába ! való visszatérte után leírta érdekes kalandjait és a kéz­iratot költői feldolgozás vé­gett egy fiatal Íróra, Daniel Defoera bízta. Ez a kéziratot néhány hét után ridegen visz­­szaadta, azzal a megjegyzés­sel, hegy unalmas, felhasznál­­hatatlan, A nagyhangú kije­lentést követő hónapban meg­jelen a “Robinson Crusoe” könyvalakban. A mü rendkí­vül sikert aratott, Defoe va­gyont keresett vele, de a sze­gény, nyomorgó Selkirk eb­ből egy garast sem látott. A VASFÜGGÖNY ŐREI Kruscsev Budapesten örök magyar-orosz fegyverbarát­ságról beszélt, és éppen akkor a nyugati szegesdrótsövényes határon átment Ausztriába, szabad földre, két magyar ka­tona. A vasfüggöny egyik őr­tornyának fegyveres őrei. Magukkal vitték embervadá­szatra idomitott farkaskutyá­jukat is. Fontos tudnivaló Ha ellenséges bomba le­csap városunkra és itt kő kö­vön nem marad, első dolgunk legyén uj lakáscímünket kö­zölni azokkal, akiket illet. Summerfiled postaügyi mi­niszter 125 millió címválto­zás-bejelentési kártyát nyo­mat, melyeket a túlélők közt osztogatni fognak. A nyomtatási költségekre a miniszter negyed millió dol­lárt kér a kongresszustól. LEGNAGYOBB GONDJUK? A moszkvai rádió újra tá­madást intézett az Izraelben fennálló vallási uralom ellen, amelyet az orosz forradalom előtti orosz ortodox egyház által teremtett rendszerrel hasonlított össze. A rádió azt is állította, hogy az izráeli gyerekeket az iskolákban val­lási fanatizmusra és türel­metlenségre nevelik, főként az arab népekkel szemben. RENDŐRHADNAGYBÓL RENDŐRKAPITÁNY LESZ JERSEY CITY — Mi sem természetesebb ennél: a ren­dőrhadnagyból, ha leteszi a kapitányi vizsgát, rendőrka­pitány lesz. Joseph Gantner rendőrhadnagy sikerrel letet­te az írásbeli és a szóbeli vizs­gát és már csak az orvosi vizsgálat volt hátra. Ezen a ponton valami közbejött: A rendőrhadnagy a korcsmában kelleténél többet ivott és agyonlőtte Michael Borseso rendőrt. Emiatt fogházba ke­rült, már vádat is emelt elle­ne az ügyész. Mégis, hogy az orvosi vizsgálatra elmehes­sen, Drewen megyei biró “szabadságolta” őt a fogház­ból. “Embertelenség lenne őt visszatartani az orvosi vizs­gálattól,” mondta a bíró. GÖCSEJI MAGYAROK J 1 A Dunántúlon, a Balaton közelében fekszik a 71 községből és 104 pusztából álló göcseji járás, amely néprajzi szempontból Magyarország egyik legkülön­legesebb vidéke. A tudósok sokat foglalkoztak Gö­csej népével és azt tartják, hogy hunavar töredék le­származottai vegyültek itt bessenyőkkel és magya­rokkal, végül teljesen elmagyarosodtak. Népszoká­saikban, viseletűkben és főleg nyelvjárásukban még ma is erősen különböznek Magyarország egyéb vidé­keinek lakosságától. A különleges göcseji nyelvjárás sajátossága, hogy másképpen ejti a magánhangzókat, mint a töb­bi magyar nyelvjárás. Szóképzése teljesen elütő és mondattani sajátosságai feltűnőek. Pátriankális élet folyik Göcsejben. A fiatalok uj házastársukat az apai házhoz hozzák, és nem ritka, hogy egy-egy házban 25—30 családtag él együtt. Vi­dám kedélyű a göcseji nép, szeret mulatni és erre min­den alkalmat megragad. Nemcsak búcsú, vásár, la­kodalom, keresztelő és halotti tor alkalmával vigad­nak, hanem nagy áldomással ülik meg a kanász vagy juhász fogadását, a disznótorokat és minden névna­pot. Jó bor terem a göcseji szőlőhegyeken és a gazdáik azt tartják: a vizet nem ivásra, hanem csak mosdás­ra teremtette a Jóisten . . . Minden hét végét a szőlőhegyekben töltik. Még télen is ott ünnepük a vasárnapot, máglya tüzénél melegedve. Közben borkóstoló-körjáratokat rendez­nek és tréfás rigmusok rögtönzése közben állapítják meg, kinek a pincéjében milyen bort őriznek. Ha ide­gen vetődik arra: kocintással üdvözlik és nagy sér­tés volna a felajánlott bort visszautasítani. A göcsejiek két legjellemzőbb vonása a tréfára, gúnyolódásra való hajlam és a babona iránti fogé­konyság. Minden falunak, minden embernek gúny­nevet adnak, minden alkalomra tréfás rigmusokat faragnak. Legendakincsük kimeríthetetlen, ördögök és boszorkányok százféle formája szerepel náluk és népköltészetük javarésze ezek körül forog. Dús fan­táziájú meséikből kiderül, hogy milyen furcsa elgon­dolásaik vannak az égitestekről, a természeti tüne­ményekről, a teremtésről. Az év minden napjára, a nap minden szakára jut valamilyen babonás népszo­kásuk, szinte babona-kalendáriumot lehetne náluk készíteni. Legiszineseibb népszokásaik a házasságkötéssel kapcsolatosak. Esküvő előtt a templomban levő am­­polna borából itatják meg a menyasszonyt, mert igy férje nem veri majd! A menyasszony cipőjébe három darab kukoricaszárat dugnak, hogy békés legyen a házasélete. Induláskor a vőlegény megrugja a szoba­ajtó küszöbét, mert igy férjkorában mentve lesz a megigézéstől. A nászmenet roppant zajjal — muzsi­kaszó, ostorpattogtatás, lövöldözés, kerepelés köz­ben — vonul végig a falun, miközben a vőfélyek tré­fás rigmusokat kurjongatnak. Esküvő alatt az oltár mellett lobogó két gyer­tya jelképezi a menyasszonyt és vőlegényt. A két gyertya lángjának imbolygásából olvassák ki a fiatal pár jövőjét. Esketés után kocsmába vonul a násznép, csak estefelé keresik fel a lányos házat, hogy ott to­vább vigadjanak. Az egész falu kinn áll az utcán, mi­alatt a nászmenet hazavonul és tréfás, borsos rigmu­sokban kiabálják megjegyzéseiket az ifjú párra, ame­lyet a vőfélyek kara védelmez hasonló stílusban. A násznép nem könnyen jut be a lányos házhoz, mert mindenféle akadályokat kell legyőznie. Fahu­sángok fekszenek keresztbe az utcán, a szekerek ke­rekeit összekötözik, gödrön kell átbukdácsolniok: mindez hozzátartozik a mulatsághoz. A lányos ház kapuján csak vám lefizetése ellenében juthatnak be. A menyasszony már előbb hazaszökött és elrejtőzött. Most a vőlegény a vőfélyekkel keresésére indul és sok tréfa, meg gabonás szokás elszenvedése után találnak rá. De még most sem kaphatják meg a menyasszonyt, hosszas, vidám alkudozás kezdődik a lány tulipántos ládájára, amelyet meg kell vásárolniok, hogy elvihes­­sék. Most vacsorához hívja a násznagy a vendégeket. De az ebédlő ajtaját zárva találják és csak akkor me­hetnek be a terített asztalhoz, ha előbb egész sor ta­lálós kérdésre megfelelnek. Ilyenféle kérdések hang­zanak : — Ki ütötte agyon a világ negyedrészét egy ütés­re? ■ Felelet: — Káin. Mert akkor csak négy ember élt a vilá­gon és ebből egyet — Ábelt — leütött. Vacsoránál az asztal egyik oldalán ülnek a fér­fiak, a másikon a nők. A vőfélyek minden tál ételhez verses rigmust mondanak. A gyermekek boldog vi­­songással pajkoskodnak, ma minden szabad nekik. Élnek is az engedelemmel: összefogdosott verebeket vagy cserebogarakat szabadítanak a vacsorázókra, kormos zsírral kenik be az ajtók kilincsét, az udvaron álló szekereket szétszedik. Vacsora után táncra perdülnek és éjfélig ropják a táncot. Éjfél után háromszor zeneszóval vezetik az ifjú párt a szobájába, ahol újra egész sor babonás szo­kásnak kell eleget tenni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents