A Jó Pásztor, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 1. szám

2-IK OLDAL A JÓ PÁSZTOR A JÚ PÁSZ (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD FHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkeszt, .„ég és kiadóhivatal — Publication Office 1738 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 aOgSteo 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: úgy évre_________,________$6.00 fél évre________________ $3.50 SUBSCRIPTION RAILS: One Year_________________$6.90 Half Year________________$3.50 ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Offict of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. A MEGRÉSZEGEDETT KÁDÁR Kádár Jánosnak ugylátszik személyesen is fe­jébe szállt a sputnik dicsősége — legalább is úgy vi­selkedik, mintha egy tényleges nagyhatalom és nem egy bábkormány feje lenne. A napokban a UN egyik bizottsága megpróbált egy levelet eljuttatni a magyar kormányhoz. A le­vélben aggodalmának adott kifejezést, amiért a ma­gyar kormány árulás cimén bíróság elé állitja Ma­­leter Pált, Kovács Istvánt, Kapocsy Sándort és a for­radalom más vezetőit. A levél visszajött a washing­toni magyar követségről — ahová kézbesítették — azzal a megjegyzéssel, hogy a szóbanforgó UN bi­zottságot a magyar kormány nem ismeri el, ennek folytán tehát a követség “nincs at-ban a helyzet­ben, hogy e bizottság közlésiéit továbbítsa kormányá­nak.” A UN nem tudja erőszakkal kikényszeríteni dön­téseit, de még igy is kinosan hatott Kádárék szem­telen és kihivó magatartása ezzel a világtestülettel szemben. Kádár nyilván egyetlen tekintélyt ismer — azt, amelyik a nyakán ül. Azt, amelyik nem képes tankokkal kikényszeríteni döntéseit, Kádár mellőz­­hetőnek tartja. Az egész helyzetben csak az a mu­latságosan fonák, hogy Kádár úgy viselkedik, mint a gyerek, aki megpróbálja apja nadrágját viselni. A VÁLTOZÓ IDŐJÁRÁS Mark Twain mondotta, hogy az időjárásról min­denki beszél, de senki sem csinál valamit az érdeké­ben. Ma már megVá!zoít»a helyzet. A sztratoszféra titkainak kutatása közben az időjárást is tanulmá­nyozzák és kinyomozták eredetét. A világűrben leját­szódó robbanások, ia nap tüze befolyásolják a föld légköri viszonyait. De a mi modern, ipari korszakunk­nak is szerepe van abban, hogy megváltozott az idő­járás. A gyárak, autók, óriási gáztömege, füstje fel­­melegitik a földet és a levegőt, melyet carbon dio­xide gázzal árasztunk el, felborítva ezzel a föld nor­mális melegének egyensúlyát. Minden alkalommal, amikor befütünk, hozzájá­rulunk ehhez a tüneményhez. A tenger, a levegő ed­dig egyensúlyban tartották a föld teimperaturáját. Az ember készítette ipar most mint váratlan tényező szól bele a természet rendjébe, felborulással fenye­getve azt Természettudósok jóslata szerint lehet, hogy uj jégkorszak felé haladunk. De ennek ellenkezője is történhet és uj trópusi korszak keletkezik. A nap he­vét a tengerek nyelik el és azt áramlatok továbbít­ják a világ minden tája felé. A tenger a föld fűtője és hűtője is egyben. Az ember termelte carbon dioxide gáz átengedi a napsugát melegét, amely a föld felé irányul, de aka­dályozza a visszasugárzást. Ez a magyarázata an­nak, hogy melegebb lett a föld. Mit tartogat számunk­ra a jövő semmiféle (meglepetések várnak az uj nemze­dékre? Ezt majd csak egy évtized múlva tudják meg­jósolni a geológusok, természettudósok, csillagászok, akik a rejtély megoldásán fáradoznak. NIXON A MAGYAROKÉRT Nixon alelnök nem feledkezett meg annak év­fordulójáról, hogy népszerüségszerzés céljából 1956 decemberében elutazott az osztrák-magyar határra és tolmács segítségével beszélgetett magyar mene­kültekkel. Az évforduló alkalmából kijelentette, hogy Amerikának erkölcsi kötelessége fokozott mérték­ben segíteni a.menekülteken; a kongresszusnak töb­bet kell tennie, mint tett a múlt évben, amikor ő az osztrák határról hazatérve Eisenhower elnöknek ja­vaslatokat tett és az elnök a kongresszust e javasla­tok elfogadására kérte. A kongresszusban egyébként már korábbi évek­ben is sokszor volt szó a magyar és a többi közép­európai bevándorlás fokozásáról és ez alkalmakkor Nixon, mint kongresszusi képviselő, majd mint sze­nátor, mindig a magyar és a többi középeurópai be­vándorlás ellen szavazott, a MICarran-Walter-féle bevándorlási törvényt támogatta, amelynek alapelve az, hogy a magyarok és a többi kelet-, közép- és dél­európai nemzetek nem-kivánatos bevándorlók. A ma-Igy néz ki az amerikai sputnik, mindössze három és egynegyed font, amely majd tavasszal fog felrepülni a világűrbe. A KALENDÁRIUMOKRÓL Cisio Jánusnak nevezték haj­danában a naptárakat s a ma­gyar Cisick — köznyelven Csíziók — legrégibbje a fPeer Codex 16. századbeli (kézirat Cisioja, amely nem egyéb, mint az 1580-ban Jeannes ki­rályi Írnoknak németből ma­gyarra fordított ilyen köny­ve. A már nyomtatásban meg­jelent csíziók közül Magyar­­országon a legrégibb az, mely 1592-ben Debrecenben jelent meg és címe az akkori helyes­írás szerint: “Cisio Magyar nyelven rend­­szerirji napoknak megszám­lálásáról igazán rendeltetett: Avattatott ez mellé az világ teremtésétől fogva való rö­vid Chronica”. „A tudós Schwartner pro­fesszor szerint még ennél is régibb az a Cisio, amely 1584-ben Nagyszombaton je­lent meg, sőt a Cssrey Janka krasznai könyvgyűjteményé­ben találtattak 1557 és 1553- ból való naptárak is. Régi írások még ezeknél is ódonabb kalendáriumról tud­nak. Ezt Jchanennes de Ga­­mundi szerkesztette 1439-ben, mégpedig két fatáblára met­­szetten a következő címmel: “Kalendariom. Az égnek forgásából megismert és alá­rendelt praktikáival eggis­­tenben és mostani Urunk Je­sus születése után MDLXXI. esztendőre Cureleniai Szá­madó Jacobus mester krak­­kai aeademiánuk Astrolcg in­­dicioma szerént. E. G. által magiarra forditatoth, Stan­doff er Gáspár által Béczben niomtatott az felséges Róm. Chászár ltgielmes eng;: elei­méből.” Az úgynevezett praktikák minden középkori naptárban benne vannak. Ezek a prakti­kák az egyes napok asztroló­giai jelentőségét Írják le: mi­kor jó fürdeni, eret vágni, köpölyt vetetni, avagy pür­­gáló szerekkel élni. A csíziókat annyira szeret­te a nép', hegy a tulajdonké­­peni kalendáriumok még a 18. század elején is alig tud­ták azokat kiszorítani a köz­­használatból. Magyarországon annakide­jén a Lőcsei Kalendárium volt a leghíresebb. Az elsőket Frőlieh hírneves matemati­kus állította össze és a nap­tári részen kívül rövid1 króni­kákat, jövendöléseket, min­denféle históriákat és ado­mákat is közölt. A komáromi kalendárium is közkézen forgott, de legel­­terj edtefeb volt már a múlt század végén az úgynevezett Százesztendős Kalendárium. A naptár első oldalán az időszámlálást találjuk, utána­­mindjárt “A’ Változó Ünrie-i péknek Száz Esztendeig-való Mutató Tábláját”. A hónapok nevei régi mód szerint Íród­nak, például: Januárius: Bol­dog-Asszony. Hava, Február rius: Bőit-elő-Hava és igy to­vább. Következik utána a kü­lönböző országok pénzértéke és NapholNbéli Fogyatkozá­sok. Az esztendő r k Négy Részeiről versekbe foglaltan mond véleményt, a télről igy rímelve: Könnyen beszél, a' ki min­dent szerzett Télre, Felrakta Kolbászát Padláson kötélrs. Meleg házban danol, nem megy hideg szélbe. Istent fél,^ryaisanyét bátran sütíet délire. A nyárról szóló versében elmondja, hogy: Áldott mag! Buza-mag, a' ke­nyérnek m?gv% Mikor az Istentől meg-va­­gyon áldoiva. Szép szóra szeme nő szép vi­rágozva. Szent István napjára, épen Nyárba jutva. Nagy Pál tolnalljai ev. rcf. esperes talált egy ilyen 1799- ből való naptárt. Nagy tért juttat a Pláné­táknak, amelyekről' bősége­sen értekezik. Az 1799-ik nap­tárcsináló ezt nem tartotta fölöslegesnek, mert eleinte rendkívül sokat adtak arra, ki- minő Plánétóban született. Mutatja ezt egy, az egyetemi könyvnek belső táblájára, egykori tulajdonosa, Belez­­nay Janka, igy irta föl a fia születését: .1688 Die 27-ta Aug. adott Isten eő sz. Felségemnek edgy fiú magzatot, mely lett Marsok alatt léivő plánétá­ban, délután két, három óra tályiba.” A százesztendős kalendá­rium többi részét a gazdasági teendőkre való intések, a köz­használatban levő méretek leírása egy tinta készítéséről szóló recept s “A’ Magyar Ki­rályok Idő-Rende” . rekeszti be. Hajdani szokás szerint a kalendáriumban fűzött, üres jegyzéklap naplóul is szolgált Batha Bálint uramnsk, aki oda jegyezte fel, hogy a nagy­­atyja 1798-ban halt meg, aty­ja Batha Pál 1823-ban, “ked­ves feleségem Demo Mária pedig az 1841-ik esztendőben múlt ki a világiból.” 1800-ra tömérdek naptár készüli. Különösen a bécsi Löschenkohl kohlmarkti gyaroknak és a többi középerópaiaknak sokkal, őszin­tébb, igazi barátai vannak a kongresszus »mindkét há­zában. V bcltjában vásároltak találtat­tak minden főúri háznál. Hi­res kalendárium volt déd­anyáink idejében az Etran­­dos des Gracés pour les Da­mes. Első lapján József ná­dor feleségének, Alexandra Pávlowna orosz hercegnő­nek, magában a könyvben József nádor, Károly királyi herceg és Suwarov orosz tá­bornagy képei láthatók. Mint egy régi feljegyzés mondja, ez a kalendárium “tükörrel festett módikkal felékesitve és selyem táblá­val 1 for. 45 kr.”, de mint to­vább mondja: “Néhány nyom­tatványok napkeleti mó­di táblában vágynak köttetve és igen szépek azok, úgymint az elefántcsontból készült táblájának ára G arany.” A Zeitvertreibs Kalender, amelynek képei “ánglus mó­don vágynak rézbe mettzve és a Chinai császárnak mula­tó katélyairól” is volt benne cikkely, valamint “egyfáju Táraságnak való uj játék” le­írása. Magyarországon csak a múlt században kezdtek di­vatba jönni az Almanah-nak nevezett naptárak. Legneve­zetesebb volt a Kisfaludy Ká­roly Aurorája, melyben a hi­res Aurorakor összes jelesebb irói közölték munkáikat. Ez az Almanach keUveltette meg az akkori idők asszonyai­val, leányaival a magyar iro­dalmat. DANTE ÉS AZ ISMERETEK Dante, az “Isteni Színjá­ték” halhatatlan Írója abban a korban élt, amikor a mü­veit világnak sok mindenről nem volt még tudomása, amit ma természetesnek tar­tunk. Nem ismerte -például a zsebórát, minőt V. Károly francia király 1380-ban hor­dott először; nem ismerte a könyvnyomtatást, Gutenberg találmányát; nem tudhatott Amerikáról, amelyet csak 1388-ban fedeztek fel (állító­lag Kolombus előtt) a Zeno­­fivérek; nem hallott az Indiá­ba vezető útról, amelyet1 1415-ben Hajós Henrik ural­kodása alatt a portugálok fe­deztek fal; nem hallott At­lantiszról, az elsüllyelt világ­részről, sem az Azori-szige­­tekről, amelyeket Yander­­berg 1436 ban járt be, sem a Zöldfok-szigetekről, amelyek­re 1449-ben bukkantak rá; s az olasz Cadamastro csak jó­val később hajózott Afrika nyugati részébe, a Senegal és a Niger torkolatai felé. Mindezek ellenére a dantei zseni máig is kifürkészheteí- I len csoda maradt. KOSSUTH LAI0S SZÁRNYSEGÉDJE -ABRAHAM LINCOLN TÁBORNOKA A régi időkben történt, Napoleon hatalma fényé­ben sütkérezett még ekkor, hogy Keszthelyen, a hul­lámzó Balaton partjainál, Ásbóth János uraméknál, 1810-ben a hatodik gyermek meglátta a napvilágot. Ásbóth Jánci, a bácsmegyei koronául adalcmiban volt ekkoriban alkalmazva és csak nemrég temette volt éppen el első feleségét, Svayhar Lujzát. Tátrai Illés kánya, második felesége ajándékozta meg férjét fiú- és leánygyermekekkel. Gyors egymásután­ban jöttek a világra Teréz, Gergely, Lajos, Mária, a kis János, azután Sándor, végül Ilona és a fiatalko­rában elhalt Tivadar. Ásbóth Sándor, aki karácsony előtt néhány nap­pal született, nagy karriert futott be. AKIT A FORGÓSZÉL ELKAP Ásbóth Sándor a technika iránt érzett nagy haj­lamot. Ez volt minden öröme, passziója. Amikor fel­cseperedett, a középiskola elvégzése után mérnöki pályára adta magát és hamar kitűnt szorgalmával, eszével. Nagy tervei voltak és sokat várt az élettől, amig harminchétéves korában váratlan esemény nem zökkentette ki előre kidolgozott életút járói. Elkövet­kezett negyvennyolc. Csakúgy, mint annyi más tehetséges magyar em­bernek, Ásbóth Sándornak is keresztezte útját a há­ború. Ásbóth Sándor mérnöki karrierjének is ugylát­­szott, vége lesz. Amikor önként beállt Kossuth zász­lója alá, maga sem hitte volna, hogy éppen ezáltal tesz majd olyan jövőre szert, amely világhírét bizto­sítja. Világos után Ásbóthnak is menekülnie kellett. Az osztrák menten felkötötte vagy legalábbis elzár­ta volna. Mint katonatiszt, utóbb Kossuth szárnyse­gédje is lett, majd még magasabb rangra emelke­dett. A történelmi események Világos után Török­országba sodorták, ahol Kiutahiában telepedett meg egy időre Kossuth Lajossal. Itt az elűzött kormányzó titkára volt. INDULÁS AMERIKÁBA Erre az időre esik Kossuth Lajos dicsőséges út­ja az Újvilágba. Kossuth Lajost Amerika meghívta, látogassa meg őket, tartson előadásokat a magyar szabadságról. Ásbóth Sándor Kossuth Lajossal uta­zott a töiVYieny tengeri hajón. Amerikában egyideig Kossuth Lajossal dolgozott együtt, azonban amikor Kossuth vLuzautazott, ÁAtcth továbbra is megma­radt az Egyesült Államok földjén. Isidét régi foglal­kozásához tért vissza és mint mérnök szépen kere­sett. Amerika ekkor volt fejlődése legaktívabb fo­kán és a nagyvárosok szinte gombamódra nőttek elő a földből. Ásbóth keresett mérnök lett; nemsokára megbízzák a new yorki Central Park megtervezésé­vel. Ásbóth tervei szerint épült is aztán meg az a ha­talmas kert, amely máig is egyik híressége New York városának. ÉSZAK A DÉL ELLEN Ekkoriban történt, hogy Amerika megvívta bel­ső háborúját. Ismeretes, hogy a polgárháború Észak és Dél között főképpen a rabszolgaság fenntartása, vagy fenn nem tartása miatt robbant ki. Az északi, nyugati népfajokból összetevődött és műveltebb ame­rikai államok nem akarták tűrni, hogy a déli álla­mok, le egészen a mexikói határig, állati sorban tar­tott rabszolgákkal műveljék földjüket. A háború min­den valódi amerikai polgári megmozgatott és Ásbóth, a volt magyar törzstiszt, természetesnek találta, hog>' belépjen a rabszolgaság és fajgyűlölet ellen küzdő északi hadseregbe. Miután katonai képességei hamar ismeretessé váltak feljebbvalói előtt, magyarországi rangjánál magasabb beosztást kapott és a hires pea­­ridgei ütközetet már Ásbóth nyerte meg dandárával. Mire a háború befejeződött, Ásbóth már mint az Egyesült Államok tábornoka tette Amerikában a ma­gyar nevet ismertté. A véres polgárháború Ameriká­nak mintegy félmillió emberébe került. Az unió azon­ban egységében megszilárdult és az ellentétek Dél és Észak között eltűntek. 1865-ben Lincoln elnököt egy Booth nevű szinész a washingtoni sziflházban re­volverrel agyonlőtte. Utóda Johnson lett, majd Grant tábornok, aki Ásbóthnak volt parancsnoka a polgár­­háborúban. Ásbóth ekkor már ismert amerikai sze­mélyiség volt. Az alapjaiban ujraépülő államnak szüksége van most már magasabb képzettségű ál­lamférfiakra. Amerika befelé egységes, kifelé pedig ! arra törekszik, hogy méltó személyiségek képvisel­jék az ujraegyesült Uniót. A washingtoni államfér­fiak választása az egyik nagyköveti állásnál most már Ásbóth Sándorra esik, akit leküldenek Argen­tínába nagykövetnek. Buenos-Airesbe azután rövidesen meg is érke­zik a magyar születésű amerikai nagykövet, hogy uj posztját elfoglalja. Újra nagy feladatok állnak előt­te : a déliekkel rokonszenvező délamerikai államok ro­­konszenvét uj hazája iránt elnyerni. Azonban a Gond­viselés nem engedte meg a magas polcra emelkedett magyar niérnuanek, hogy újabb céljait elérje. 1868- ban rövid argentínai tartózkodás után, Buenos-Aires­­ben hirtelenül meghalt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents