A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-18 / 42. szám

AMERIKA LEGHAGTOBB MAGYAR HETILAPJA Tht GOOD SHEPHERD la the largest Hungoriax) Weoicl-» Newspaper In America Beolvadt lapok: KERESZT. EGYETÉRTÉS, VÁROSI ÉLET. AMERIKAI MAGYARSÁG, BUFFALOI HÍRADÓ. PHILAI FÜG GETLENSÉG VOL. 35. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 0. péntek, 1957 október 18 EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 42. SZÁM Arab egységfront Izráel ellen Uj politikai atombomba robbant az arab világ­ban. Nasser egyiptomi diktátor rengeteg szovjet fegyver készenlétből 'hadihajóikon és repülőgépeken nagymennyiségű fegyvert szállított a Földközi ten­geren át Szíria egyik kikötőjébe. Ugyanakkor Leba­non kormánya visszalépett az amerikai segítséget ígérő megállapodástól, felmondta az Eisenhower doktrínát. Az egyiptomi diktátor fegyvereket küldött Szaudi-Arábiának és Líbiának is. Helyreállt tehát az arab egységfront, amelyet Dulles az Eisenhower doktrínával meg akart bonta­ni. Visszafelé szült el az amerikai diplomáciai puska. Az arab egységfront a propaganda szerint vé­delemre készül Törökország ellen. De ez naiv pro­paganda, a törököknek eszükágában sincs Szíriát megtámadni. A valóságban Izráel fegyveres körül­kerítéséről van szó. De Izraelt az arabok mégsem merik fegyveresen megtámadni, mert tudják, hogy a kis Izráel egymaga erősebb, mint az összes arab or­szágok együttvéve; másfelől attól joggal tarthatnak, hogy ha támadásiba mennek át, a harcba beavatkoz­nék a szovjet és Amerika és kirobbanna az atomhá­ború, amelynek első áldozatai ők lennének. Ezért ugyanakkor, amikor fegyverszállításokkal demons­trálják fegyveres erejüket, egyben a politika meze­jén visszakozó! fújnak: hangsúlyozottan mutatnak rá arra, hogy a szovjet és a szabad világ közt semle­gesek akarnak maradni. Az amerikai vereség ezek szerint csak diplomá­ciai vereség, ugyanakkor újabb győzelme a fölényes szovjet diplomáciának, amely alaposan kihasználja Dulles diplomáciai ballépését, 'amelyek a szuezi csa­torna kisajátításától kezdve újabb és újabb kudar­cokat eredményeztek Amerika és a szabad világ szá­mára. Ez az amerikai rajz szemléltétől! mutatja az orosz műhold útját. A USA-Szovjet versengés RÖVID HÍREK HORTA, Azori szigetek. — Földrengés, szél­vész dúlt itt és a tengerből hirtelen kiemelkedett egy uj sziget, melynek tűzhányójából forró láva folyik le, a tengerbe. Ez nem az első eset, hogy itt hirtelenül egy sziget születik meg; 1811-ben is feltűnt egy uj sziget, de az hat nappal utóbb visszasülyedt a ten-NASSER "JÓ FIÚ" AKAR LENNI Egyiptom diktátora ráeszmélt arra, amit a sza­bad világ már régóta tud és százszor megmondott: hogy a szovjettel nem jó cseresznyézni. A szovjet Nassernek annyi fegyvert adott, amennyit ez nem : s tud használni (és jobb is, ha nem óhajt uj szinai vereséget . . .) és vételárként csak egyiptomi gyapo­tot fogad el. De Egyiptomnak, ha a gazdasági cső­döt el akarja kerülni, mást is el kell adnia külföldre, mint gyapotot, például késztermékeket, gyapotból és egyéb anyagokból készült használati cikkeket, és ilyen cikkekre csak a szabad világban voltak vevők, most nincsenek. így hát elhatározta a diktátor, hogy békülni pró­bál a szabad világgal. Kiadta az utasítást a lapoknak, hogy hagyják abba a dühödt támadásokat és rága­lomhadjáratokat a Nyugat és főleg Amerika elhn, hangsúlyozzák azt az egyiptomi politikát, hogy sem­leges akar maradni a szovjet és a szabad világ hideg­háborújában, és hogy a szovjettel kötött fegyver­­szállítási szerződései pusztán kereskedelmi, nem pe­dig politikai jellegűek, másszóval ő a szovjettel szem­ben Egyiptom nemzeti függetlenségét megóvja! Ilyen propagandisztikus előkészítés után Nasser megpróbálja a kereskedelmi kapcsolatok újbóli fel­vételét az angolokkal és franciákkal. Ami Amerikát illeti, ez keményebb dió, mert Amerikának nincsen szüksége egyiptomi árukra. Amerikának azonban en­nél fontosabb szempontjai is vannak: ugyanis a ke­reskedelmi kapcsolatok megújítása nagy mértékben emelné Nasser tekintélyét és pozícióját az arab vi­lágban és ez ellenkezik az amerikai külpolitikai érde­kekkel. Jelenleg az a helyzet, hogy Anglia és Francia­­ország, különösképpen azonban Amerika erős gazda­sági bojkott alatt tartja a szovjetbarát egyiptomi dik­tátort. Az orosz mübolygó bemu­tatkozó előadásának óriási propaganda-hatása átterjedt a fegyverkezési verseny te­rére. Az összefüggés a mű­hold és a messzeható rakéta közt csak lélektani jellegű, merthiszen a mübolygcnak semmi katonai jelentősége nincsen, de az a tény, hogy az orosz tudomány és techni­ka ilyen hatalmas teljesít­ményre képesnek mutatko­zott, nem tévesztette el hatá­rút; a ratonai legfelsőbb kö­rökben, ott, ahol a jövő fegy­vereinek titkait őrzik. Nem hiú találgatás, hanem az erők kölcsönös felmérése követi a Föld körül hihetetlen sebes­séggel keringő orosz mes­terséges Hold pályáját. Az a kérdés: győzhetetlenné lett-e a szovjet a 3000, sőt 5000 mérföldre kilőhető, pontosan célozható rakéta megterem-1 tésével? Avagy: tudja-e Amerika a szovjetet- hason­lóan gyilkos fegyverrel fenye­getni háború esetére? s: tud­­e egyik is, másik is a messze­ható rakéta ellen védekezni, a rakétát röptében felkeresni és megsemmisíteni, mielőtt az a célponthoz ér? A Pentagonban, ahol Ame­rika katonai titkait őrzik, ka­tonák és tudósok megbeszé­lést tartottak ezeknek a kér-1 déseknek eldöntése céljából. Ezeknek a megbeszéléseknek ismerete a szovjetnek kincset érne, de természetesen az amerikai hadvezetőség nem árulja el titkait. A követke­zőkben csak annyi informá­ciót tudunk az olvasónak ad­ni, amennyit a hadvezetőség Amerika biztonságának sérel­me nélkül nyilvánosságra hozhatott. Ezeket az adato­kat összehasonlítva az oro­szok részben igaz, részben nagyzoló jelentéseivel, nagy- . jában fogalmat alkothatunk ■ magunknak a helyzetről. MEGELŐZTÉK AMERIKÁT ‘ De — mondja a Navy ope­rációs főnöke, Burke admirá­lis, mégsem szabad lekicsi­nyelni az orosz 1500 mérföl­­des rakéta veszélyét, mert ez elpusztíthatja azokat a vi­lág minden részében levő amerikai légi bázisokat, ame­lyek 1500 mérföldnyire van­nak orosz állomásoktól. Fi­gyelembe kell venni azt, hogy nemcsak oroszországi állomásokról van szó, hanem számolni kell azzal is, hogy -jj. - Jjn ■■ ' területén is Mállithat ilyen állomásokat. A nyugat-euró­pai U. S. bázisok pedig min­denesetre 1500 mérföldön be­lül vannak. elkeresztelt 1500 mérföldes rakétát, amelyet nemcsak re­pülőgéphordozó hajók fedél­zetéről, hanem tengeralattjá­rókról is ki lehet röppenteni. Az amerikai tengeralattjárók­nak ebben a vonatkozásban még az a külön előnyük van, hogy megközelíthetik a szov­jet területét több tengeren és elzárhatják a Balti, a Fe­hér és a Fekete tengert, úgy hogy ezekből a tengerekből az orosz hadihajók nem futhat­nak ki a nyílt óceánokra. BÉKE MINDENEK FELETT VAN ELÉG LÉGI BÁZIS HAZATÉRTÉK - OTT RAGADTAK VARSÓ — Több száz amerikai lengyel hazament, miután úgy vélték, hogy a Gomulka kormánynak si­kerülni fog a kommunista rendszeren jelentősen eny­híteni. De nagyon sokan közülük csalódtak. Mert akármilyen ma és akárhogyan alakulhat a jövőben Gomulka enyhébb kormányzati rendszere, a haza­tértek nem találtak sem megfelelő lakást, sem mun­kát. Ideiglenes táborokban összezsúfolva bizony na­gyon érezték az amerikai kényelem és jólét hiányát és sokan hazatérésre jelentkeztek — haza Ameriká­ba. De nem kaptak visszautazási engedélyt. Az amerikai haditengerészet vezetősége közli, hogy az oro­szoknak van 1500 mérföld távhatásu rakétájuk, amely ha célpontjához ér, hidrogén­bombát robbant fel. Ilyen ra­kétája Amerikának még csak a kísérletezés stádiumában van, ezzel szemben azonban Amerikának van olyan fegy­vere, amely az ilyen orosz rakéta támadását ki tudja védeni, a pusztító hidrogén bomba felrobbanását már jó­val a célpont előtt meghiúsí­tani. j Ez az érem egyik oldala. ) A másik oldal pedig ez. Ame- i rikának nemcsak a világ min­­. | den részében (Európában, > Észak Afrikában, Ázsiában) . vannak légi bázisai, hanem a . tengereken is. Ugyanis a re­­. pülőgéphordozó hajók való­­. ságos úszó repülőterek, ame­­, lyekről ilyen 1500 mérföldes [ rakétákat •— amelyek ha­­, marosan meglesznek — la le­het lőni Oroszországnak leg­alábbis nyugati, európai ré­szébe, nem is szólva a csatlós országokról, amelyek a Föld­­| közitengerhez közelebb es­nek. Ezeknek az amerikai úszó repülőtereknek az a fel­mérhetetlen előnyük is van, hogy a szovjet azokat nem veheti célba, mert folytono­san helyet változtatnak és még akkor is, amikor a leve­gőt átszelő orosz rakéta irá­nyát felfogják, van elegen­dő idejük arra, hogy nagy sebességgel tovausszanak a lőtávolból. A haditengerészet eszerint hangsúlyozza a re­pülőgéphordozó hajó nagy jelentőségét úgy támadásban, mint védekezésben. Mindez nem jelenti a ve­szély kiküszöbölését. Norton haditengerészeti légierő ál­lamtitkár kereken kijelen­tette, hogy Amerika létét fe­nyegeti az orosz fegyverke­zés hatalmas fejlődése és ezért fokozott sürgősséggel kell az amerikai védelmet ki­fejleszteni, nehogy a szovjet katonai előnybe jusson ve­lünk szemben. NEVE MÁR VAN A haditengerészet gyor- ; sabb tempóban, mint eddig, arra törekszik, hogy kifej- I lessze és nagy mennyiségben s előállítsa a Polaris névre már Bármennyire hatékony is ■ lehet a védekezés orosz raké- 1 tatámadás ellen, százszor töb­bet ér a béke megóvása. És ennek lehetősége még mindig fennáll, mert az ultramodern háborúban a szovjet éppen olyan pusztításnak lenne ki­téve, mint Amerika és a há­ború, akár győzelmes, akár vereséges, a szovjet unió el­lenséges érzületü népeinek szétesését hozná magával. Elég rámutatni arra, hogy az ukránok és a középázsiai mo­hamedánok elszakadnának Oroszországtól, mihelyt Moszkva központi hatalma megrendülne. A béke érdekében Ameri­ka kormánya elhatározta, hogy javasolni fog az Egye­sült Nemzetek fórum ja előtt valamelyes megállapodást a most az érdeklődés központ­jában álló mesterséges boly­góknak kizárólag békés cé­lokra való felhasználása érde­kében. Ezek a műholdak ma még nem bírnak semmiféle katonai jelentőséggel, de nem lehet tudni, milyen váratlan fejlemények következhetnek 'a jövőben. Mindenesetre ilyen megállapodás az utat egyen­getné a fegyverkezés csök­kentése felé is, ámbár jelen­leg az oroszok, megrészeged­ve a műhold sikerétől, diktál­ni szeretnék a feltételeket. BERLIN — Gerd Polzin német fiatalembert a kommunista bíróság hat évi börtönre Ítélte, mert az amerikai kémszolgálatnak rendszeresen jelentést tett a Berlin szovjetzónájában élő diákokra vonatkozó­lag. BELGRAD — Milován Dzsilasz volt kommunis­ta vezért, aki egy Amerikában megjelent antikom­­munista cikk miatt három évi börtönbüntetését töl­ti, most további hét évi börtönre Ítélték azért a köny­véért, amely nemrég ugyancsak Amerikában jelent meg. Ebben a könyvben Dzsilasz, egykor Tito hü har­costársa, leleplezi a kommunista kormányzat káros voltát és a kommunista propaganda hazugságait. LIMA, Peru — A perui kormány megszakította a diplomácia kapcsolatot Csehszlovákiával, amikor kiderült, hogy a csehszlovák követség! ügyvivő perui unió vezéreket toborzott a Lipcsében, Németország szovjetzónájában tartandó úgynevezett nemzetközi munkáskongresszusra. KARACSI, PAKISZTÁN — A kormánynak nem kis ijedelmet okozott egy örvendetes hir, amely Moszkvából jött. Több mint 500 orosz turista utazik Indiába és visszafelé szeretnének Pakisztánban is kö­rülnézni. A kormány attól tart, hogy az oroszok nem­csak szórakozni jönnek. Viszont a hotelesek és ven­déglősök örülnek a látogatásnak. MOSZKVA — Júliusban hangos dobpergéssel közhírré tette a kormány, hogy adómentessé tette a kollektiv farmereknek saját termesztésből származó jövedelmét. Most dobpergés nélkül, nem az újságok­ban, hanem csakis a senki által nem olvasott hiva­talos közlönyben megjelent egy rendelet, amely sze­rint azokat a jövedelmeket január 1-től kezdve 14 százalékos adóval terhelik meg. MARCHEGG, Ausztria — A March folyón át­úszott két csehszlovák munkás. Mindössze alsónad­rág volt rajtuk. Menedékjogot kértek. DAMASCUS — Szíria tengerpartján a szovjet haditengerészeti állomást épit. KUMCSON, Korea — Hat koreai diák elhaladt egy katonai felszereléssel megrakott vasúti teherko­csi mellett, az egyik feszegetni kezdte a vaggon aj­taját, mire az amerikai katonai őr, R. L. Bailey, fi­gyelmeztető lövést adott le, először a levegőbe, az­tán a földre irányította és ez a második golyó visz­­szapattanva halálra sebezte az egyik koreai fiút. MOSZKVA — A Kremlintől délre ásatásokat vé­geztek, amelyek során kiderült, hogy Moszkva még régibb város, mint eddig hitték: nem 1147-ben alapí­totta Dolgoruky herceg, hanem már jóval előbb la­kott hely volt. MOSZTÁR, Jugoszlávia — Hat jugoszlávot ha­lálra ítéltek és hármat életfogytiglani börtönre Ítél­tek, mert a háború idején a német nácikat szolgál­ták és 500 honfitársukat meggyilkolták. KOBE, Japán — Az országos sulydobó verseny megnyitása alkalmával, amikor a versenyzőket tes­ti vizsgálat alá vették, az orvosok Tosiko Szanbongi 21 éves mester sulydobónőről megállapították, hogy ő nem nő, hanem inkább férfi, bár nem tökéletesen kifejlődött férfi, és emiatt a versenyből kizárták. To­siko megrendülve kiáltott fel: “Erről sejtelmem sem volt!” IKE ÉS GEORGI Krucsev, aki ezekben a na­pokban éjjel-nappal nyilatko­zatokkal van elfoglalva, egy amerikai újságírónak panasz­kodott, hogy a Zsukov-látoga­­tás kérdésében Amerika meg­sértette a szovjetet. Arról van szó, hogy Eisenhower elnök néhány hónappal ez­előtt sajtókonferenciáján ar­ra a kérdésre, hogy kívána­tos lenne-e Zsukov orosz had­ügyminiszter találkozása Wa­shingtonban az amerikai had­ügyminiszterrel, azt felelte, hogy ennek lehetne valami haszna. Erre a szovjet kor­mány értesítette az amerikai kormányt, hogy Zsukov szí­vesen elfogadná a meghívást Washingtonba. De mi: tör­tént? Eisenhower elnök “visz­­szaszivta” a meghívással egyértelmű szavait. Krus­­csevnek ebben az esetben iga­zat kell adnunk: a diplomá­cia világában nem szokás ma igy, holnap úgy beszélni. (Igaz, a szovjetnél igy szo­kás. Például: A genfi konfe­rencián Eisenhower és Bul­ganin megállapodtak abban, hogy megkísérlik Németor­szág egyesítését szabad vá­lasztások utján és a részletek megbeszélését a külügymi­niszterek őszi találkozójára halasztották el. Ősszel aztán Molotov külügyminiszter ki­mondta legkedvencebb sza­vát: “Nyet!” Szó, ami szó, Georgi Zsukov nem jön Washingtonba Eisenhower vendégeként. Zsukov most Belgrádban van és azon fáradozik, hogy Titót elcsalja az Amerika-ba­­rát útról. Hogy nagyobb be­nyomást tegyen Titóra, azt mondta, hogy az orosz had­erőnek már van 5000 mérföl­des rakétája. Hogyan, hiszen még csak pár nap előtt jelen­tették be, hogy elkészült első kísérleti rakétájuk?. . . Dul­les külügyminiszter joggal jegyezte meg: “Ezt nem hi­szem.” ílet-halál harccá élesedik Minden fegyvernek hamarosan megteremtik az elleniegyve:

Next

/
Thumbnails
Contents