A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-11 / 41. szám

A JÓ PÁSZTOR 3-Iív OLDAL UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT LONDON. — Stewart Dean, 22 éves rendőr, fel volt függesztve állásából, mert vonakodott lenyirátni a szak áll át, amikor a királyi palota előtti őrszolgá­latra rendelték ki. Panaszának azonban helyt adott a fellebbezési fegyelmi tanács, visszavették a rend­őrség szolgálatába, de — a Buckingham palota előtt nem állhat szolgálatba. BONN. — A német Vörös Kereszt jelenti, hogy 12 évvel a háború után még mindig 16,000 gyermek van Nyugat-Németországban, akik nem találják szü­leiket, soknak szülei már nem élnek. Ezrek vannak köztük, akik nem tudják a saját nevüket, mert mint esecseimőlk vesztek el a háború évek zűrzavarában. TOULON, Franciaország — Nyolc éve éltek há­zasságban Camille Christofle és felesége, de gyer­meket hiába vártak. A háziorvosuk azt mondta: nem lehet gyerek. Bele kellett tehát nyugodniok abba, hogy nem lesz gyermekük. A múlt héten az asszony­nak ötösikrei születtek, három fiú és két leány. A legnagyobb ( a 3 font 10 uncia súlyú fiú mindjárt meg­halt, két leánygyermek rövidesen követte, maradt két piciny újszülött. BAD AUSSEE, Ausztria — Késő éjjel a hegyi mentőszolgálat háza előtt hosszan, siralmasan uga­tott egy kutya. A mentők gyorsan felöltözködtek és a kutya elvezette őket oda, ahol a gazdája lezuhant. Halálos zuhanás volt. Nem maradt más hátra, mint a holttestet elszállítani. De ez nem ment könnyen, a kutya sehogysem akart halott gazdája mellől el­menni és ráugrott a mentőkre, akik a halotthoz hoz­zányúltak. GLASGOW, Anglia — A pékinas egy asszony­nak a megrendelt fehér kenyér helyett tortát hozott. Miért nem kenyeret hozott? — kérdezte az asszony. Azért, felelte a pékinas, mert maga tulsovány és én szeretném magát feleségül venni. BAD DÜRKHEIM, Nyugat-Németország. — Szüret volt itt, a Rajna partján. És olyan szüreti mu­latság volt, mint még soha. Levágtak 483 disznót, 89 marhát, 45 borjut, 18,000 csirkét. És a szüreti nép­nek ingyen kimértek 141,000 liter bort. Tiz nap és tiz éjjel tartott a dürkheimi szüret. MOSZKVA —-T Köpködni tilos. Aki a járdán ki­köp, 100 rubel pénzbírságot fizet. Tilos cigarettacsut­kát eldobni. Aki attól fél, hogy a zsebében a csutka tüzet fogna, nyelje le. HÁGA — Walterus Heuverling 17 éves korá­ban Bréma németországi városba került, ott egy gyárban dolgozott. Azóta családja nem hallott hirt felőle, megsiratták és elfelejtették. Most Szibériából levél jött tőle. Irt ő több levelet is, nagyon sokat, de egyikre sem kapott választ, mert a levelek nem ér­keztek meg. A halottnak hitt fiatalember most 34 éves, nős, egy orosz leányt vett feleségül, reméli, hogy nemsokára hazatérhet. ZAUSCHWITZ, Németország. — Ásatások fo­lyamán találtak több 4500 éves csontvázat, köztük egy anyáét, méhében magzatának csontvázával. CAGLIARI, Sardinia, Olaszország — Robert Chad Tumour, a kanadai légierő itt szolgáló őrmes­tere, nem kis meglepetésére azt a hirt kapta Lon­donból, hogy gróf lett — mint Winterton grófjának — családi nevén Tumour — egyedüli férfi örököse és a grófi cim öröklője. Nagybátyját, akinek most örököse lett, sohasem látta. Tumour őrmester 17 év óta szolgál a kanadai légierőben és még 10 éve van hátra. Ha lejár a szolgálati ideje, majd határoz, hogy elfogadja-e az angol grófi rangot. De az örökhagyó vagyonából a reá eső részt mindenesetre elfogadja. BIRMINGHAM, Anglia — Mrs. Kelly Osborne elnöklete alatt megalakult a Nők Önvédelmi Szerve­zete Tolakodó Férfiak Ellen. A védelmi harcra szer­vezkedő nők vizipuskából erős szagu fertőtlenítő­szert spriccelnek szemtelen férfiakra, akik motorbi­ciklikről füttyentenek rájuk, bókokat mondanak és csókot intenek. Az aztán a férfiak gondja, hogy mi­vel magyarázzák meg otthon a feleségüknek, miért olyan büdös a ruhájuk. SINGAPORE, Malaya — Miss Rose Chan, Ma­lájország leghíresebb vetkezőnője, meghívást kapott Tokióba egy film főszerepére, amelyben kioktatja a japán kabarészinésznőket, hogyan kell kecses moz­dulatok kíséretében levetkőzni a színpadon. BIRMINGHAM, Anglia — Az itteni egyetem ku­tatásainak eredményképpen közhírré tette a felfede­zést, hogy anyák testsúlya minden egyes gyermekük születése után hét fonttal növekszik és ez a súlygya­rapodás állandó marad. (Kivételek megerősítik a szabályt . . .) JERUZSÁLEM. — A “Gates of China” cimü amerikai film bemutatását az izráeli cenzúra betil­totta, mert a jelenetek borzalmas kegyetlenséget árulnak el, amelyek károsan hatnak az emberek ide­geire. UJ-GUINEA PÁPUÁI KORUNK ŐSEMBEREI Emlékezzünk a régiekről I —»-1—«—w—nTriwwMTBrmiiiir' iniii ii ii \ im i— ■■inni mm uinw ni—i—iiiiihi H A philadelphiai állatkert nőstény oroszlánjának két kicsinye született. Itt van az ázsiai Egyetlen (héten 130,000 ázsiai influenza imeg'betege­­tíés történt iszepteimíber vé­gén Amerikában. Szerencsé­re a legtöbb eset gyenge le­folyású. De ez nem változtat a tényen, hogy a náthaláz közel 5 napot rabol el a be­tegtől. Néha ágyba kénysze­ríti áldozatát, máskor úgy ,le­gyengíti, hogy időbe tellik, míg sikerül ismét összeszed­nie magát. A vélemények megoszla­nak a náthaláz elleni védel­met illetőleg. Egyes örvösek azt hiszik, semmi szükség preventív injekciókra. Az új­fajta oltószer ugyanis nem jelent : száz százalékos védel­met. A betegség enyhe lefo­lyású és ezért azt hiszik' jobb túlesni rajta. Igazi veszélyt a 60 éven fe­lüliek és a 3 éven aluliak szá­mára jelent a náthaláz. Ta­pasztalatból tudjuk már, hogy sokan ágynak sem dől­tek, munkába jártak és dol­goztak, igy vészelték át az influenzát. Hangoztatják az orvosok, hegy ez a náthaláz nem azo­nos az 1919 évi “spanyol nát­hával” amely megtizedelte az emberiséget. Ez a virus csak valamivel veszélyesebb a közönséges nátha vírusnál. Inkább az utóhatása az, amely bajokat, halált okozhat: tüdőgyulla­dás jár néha a nyomában. A nátha virus természete, hogy átlag tiz évenkint for­mát cserél, lecsapva azokra akikben nincs elég ellentál­­lás. Az emberi szervezet vé­dőszert termel ki minden vi­rus ellen és emiatt kénysze­rül a virus ugyancsak •válto­zásra. Számos kiváló orvos igy nyilatkozott: — Inkább tulesek egy kis betegségien, hogy szerveze­tem erős ellentállást építsen fel, semhogy később, sokkal veszélyesebb virus támadjon meg és ne legyen bennem semmiféle védekező szer. Ha a virus később változik és más formában tér vissza, azok, akik átestek az enyhe betegségen, vértezve néznek majd szembe az uj támadás­sal. A járvány azonban nem mindenütt vonult át “eny­hén.” Rio de Janeiroban 91 ember halt meg tiz nap alatt. Indiában százak vesztették életüket. Ezeknek javarésze azonban a fogyatékos egész­ségügyi ellenőrzésnek és or­vosi szolgálatnak az áldozata volt. A láz utókövetkezmé­nye gyakran tüdőgyulladás és végez a betegekkel. Amerikában az első három­ezer megbetegedés után mindössze egy ember vesz-, tette életét. Az egészségügyi hatóságok tízmillió megbete­gedésre számítanak, annak el­lenére, hogy közel 80 millió amerikai kap majd a tava­szig virus ellenes injekciót. A nemzet történetében elő­ször fordult elő, hogy egy jár­vány ellen hónapok alatt tud védekezni. Az influenza vírusát csak 1933-ban sikerült felfedezni és izolálni. Később megtalál­ták az influenza vírusok kü­lönféle fajtáit is. Sajnos, ha egy ellen van is oltószerünk, ez még nem jelenti azt, hogy valamennyi ellen felvérte­­ződtünk Az influneza vírusá­nak jellegzetes tulajdonsága, hogy “mutációs” képességgel rendelkezik: Átalakul, átvál­tozik, igy gondoskodik róla a természet, hogy a virus fenn-VISZONTLÁTÁS NYOLC EV UTÁN NEW DELHI, India — Nehru miniszterelnök a múlt héten ellátogatott először életében — Japánba. Első kí­vánsága volt, hogy viszont­lássa az állatkertben azt az elefántot, amelyet nyolc év előtt ajándékozott Japánnak és amelyet Nehru leányáról, Indiráról neveztek el. Indira együtt utazott papájával és ő is viszontlátja az állatkert­ben Indirát. Hirdessen lapunkban maradjon. Valahányszor uj formában tör az emberiségre, újból megkapjuk és újból te­szünk ellene. De ez az immu­nitás nem védi meg a szer­vezetet a következő mutáció ellen. A virus elől menekülni, el­zárkózni lehetetlenség, mert “a levegőben lóg.” Egy tüsz­­szentés elég ahhoz, egy kéz­fogás, hogy megkapjuk. Az úgynevezett anti b i o t i c s gyógyszerek mit sem érnek vírusokkal szemben. Az elvtársak Az amerikai kommunista párt vezetősége — amelyből újra meg újra kiválnak csa­lódottak és eretnekek —- há­romnapos titkos konferenciát tartott és annak végeztével kiadott egy elvi nyilatkoza­tot, amely minden ponton kö­veti a szovjet propagandát. Eszerint: A Közel-Keleten a feszültséget nem a szovjet fegyverszállításai okozzák, hanem Amerika beavatkozá­sa az arab országok függet­lenségébe; a londoni lefegy­verzési konferencia kudarcát egyedül Amerika makacssá­ga okozta; a magyar forrada­lom leveréséért nem lehet a szovjetet hibáztatni, mert meg kellett védeni a magyar népet az amerikai fasiszták imperializmusa ellen ... . És igy tovább. Az elvtársak, úgy látszik, sohasem fognak ki­gyógyulni politikai elmeba­jukból. A new yorki gyermekvédő liga állatkiállitásán igy szórakozott egy Jerry nevű kismacska “jóbarátjá­­val”, egy teknősbékával. Ha a világ térképén Uj-Guinea után böngészünk, ott találjuk meg az Egyenlítő alatt, 130-as és 150-es hosszúsági fokok között, Ausztrália felett. Az Egyenlítő közelsége bizony nem kedvez Uj- Guinea éghajlatának. Tűrhetetlen forró és párás ott a levegő. Májustól novemberig tart a forró idő, ami­kor a nap tüze felperzseli az ehhez a kiimához nem szokott szervezetet, az esős évszakban — az eszten­dő másik felében — a láz országa a sziget. Európai számára elkerülhetetlen a láz, legfeljebb azon igye­kezhet, hogy enyhébb formájában kapja el. Chinin, izzasztás ellenére is makacsul visszatér átlag min­den hatodik napon és elgyengíti a szervezetet. Ettől eltekintve, az életkörülményeket is nagyon megnehe­zíti a párás levegő, mert étel, ruha egyformán meg­­penészedik, a vasedény, vaseszköz, mindenféle fém­holmi pedig megrozsdásodik. Ráadásul szúnyogok, hangyák irtózatos tömege és piócák százezrei igyekeznek legjobb tehetségük szerint megkinozni a szerencsétlen idegent, akit rossz sorsa odavetett Uj-Guinea őserdeinek világába. Nem is igen vállalja ezt az élményt más, mint elszánt tu­dományos kutató, amilyen többek közt a magyar Bí­ró Lajos volt, aki hat esztendőt töltött ezen a szigeten. Látványnak gyönyörű Uj-Guinea világa: a min­dent beborító, százszinü, édes illatokat árasztó tro­pikus növényzet, a különleges állatok roppant vál­tozatossága elragadja a szemlélőt. Hatalmas kókusz­pálmák, óriásfürtü banánok, pompás dinnyefák azt a gondolatot ébresztik, hogy álomkönnyü itt az élet, mert hiszen nem kell az élelemért dolgozni, készen adja a természet a nagyszerű, vitamindus táplálé­kot! Mi, akik a dinnyét szerényen földön kúszó nö­vénynek ismerjük, ámulva tudjuk meg, hogy az ot­tani dinnye fán terem. A hatalmas levelű kókusz­pálma egyike a legmagasabb fáknak a szigeten, de a hosszunyelü, ágatlan törzsű dinnyefa még ezen is túlnő. Kövér levelei a tetejét koronázzák, körteala­­ku, sárgadinnye-izü gyümölcsei a törzsön sorakoz­nak és a természet jóindulata folytán mindig az al­sók érnek meg előbb, hogy ne kelljen a táplálékért nagyon magasra kúszni. Nemcsak az embereknek, hanem & papagájok­nak is kedvencük ez az Ízletes gyümölcs és a benszü­­lötteknek a zöldtollas bóbitásokkal kell érte közel­­j harcot vivniok. Amelyik papagáj alul marad a harc- J ban, az a fazékba kerül. Mert a papagájpecsenye csemegének számit az őserdő lakóinál ,akárcsak a repülőkutya-leves. Nagy denevérek ezek a repülőkutyák, amelyek­nek feje a kutya fejére formáz, innen kapták a ne­vüket. Tömegesen tanyáznak a sürü liánokkal be­szőtt fák koronáján és kellemetlen, erős bakszagot terjesztenek. De ez az illat nem zavarja a benszü­­löttek gusztusát: jóízűen lakmároznak a repülőku­tyákból, amelyeket igy készítenek el: lepörkölik az állat szőrét, forgáccsal lekaparják a bőrét, aztán gon­dosan levágják a tüztől összezsugorodott szárnyak hosszú, vékony csontjait és félreteszik, mert ezekből készítik aztán a különféle varrótűket, amelyekkel a pandanus-leveleket alvógyékénynek, a szágópálma­­leveleket pedig háztető céljára varrják össze. A ki­csi, vékony és frissiben nagyon hajlékony csontocs­­kákból ékszerek készülnek. Karikába hajlítva fül­cimpába akasztják, vagy egyenes formában az orr­­cimpába fúrt lyukon húzzák keresztül a csontocskát. A repülőkutya testét pedig forró vízbe dobják és ha megfőtt: levestül bekebelezik . . . Különösen gazdag Uj-Guinea madárvilága. Oly lármát csapnak az őserdőben, hogy a nagyvárosok zaja is eltörpül mellette! A tarka papagájok és hó­fehér kakaduk rikoltozázába belevegyül a koronás galambok mély, búgó hangja, az óriáscsőrü, szarvas­­orrú madár karatyolása, a gyönyörű paradicsomma­dár éles füttye. Ezek a madár-hangverseny szólistái, amelyeknek hangja dominál, a többi szárnyas a kó­rus zenéjét szolgáltatja. A házépítés nem probléma, mert az őserdő in­gyen szolgáltatja a ház anyagát. Nemcsak fa van ott bőviben, hanem kétöles magasra, karvastagságura nő meg a nád is. Nagy a választék tehát, hogy cölö­pöket készíthessenek. Mert cölöpökre építik házaikat a szigetlakók, egyrészt a tenger árja, másrészt az állatok elleni védekezésül. A ház közepén és négy szélén vernek le egy-egy cölöpöt, a falak mentén hosszában és keresztben vékonyabb fagerendákat raknak, ezeknek közeit pedig nád, sás és egyéb nö­vényi rostok fonataival töltik ki. A tetőt két — egy­másnak ellenkező véggel — összevarrt, hatalmas kó­­kuszpálmalevél borítja. Egy ajtónyilása is van a kunyhónak, de ablaka nincs. A bejárathoz létra ve­zet fel. A belső berendezés pusztán alvógyékények­ből és néhány edényből áll. (Folytatjuk) i ) irmuenza Tízmillió amerikai fog átesni a betegségen, jósolják az orvosok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents