A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-11 / 41. szám
2-IK OLDAL A JÓ PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőig és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14. OHIO Telefon: CHerry 1-502S 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: tigy évre _________________$6.00 í n I evre --------------------------$1.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year_________________$6.00 Half Year_________________?3.50 jntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. NIXON TANÍTVÁNYA New Jersey népszerű és tehetséges, becsületes demokrata kormányzója ellen egy republikánus állami szenátor lép fel és maga sem bízik abban, hogy sikerül Meynert kiemelni a nyeregből. Kétségbeesésében segítségül hívta Bemard M. Shanleyt, Eisenhower elnök egyik bizalmi emberét, és ez Hobokenben szónokolt Meyner kormányzó ellen. Senki e jogát el nem veszi. De mit mondott? Azt mondta, hogy Meyner közel áll az Americans for Democratic Action politikai csoporthoz és ez a csoport közel áll a kommunistákhoz. Vagyis, hátulról mellbe döfte a kormányzót, akinek a kommunistákhoz éppen olyan kevés köze van, mint Mr. Shanleynek. Shanley hátulról-mellbe taktikája élénken emlékeztet a Fehér Ház egy másik kedveltjének, Nixon alelnöknek, kampány módszereire. Nixon első beválasztását a kongresszus képviselőházába annak köszönhette, hogy alaptalanul meggyanúsított egy közismert antikommunistát kommunista-barátkozással. Ugyanezzel a módszerrel nyerte meg szenátusi megválasztását is. És ugyanezt a jól bevált módszert alkalmazta mint alelnök is ismételten. De ami sikerült Nixonnak, az nem fog sikerülni Shanleynek. Mert ahhoz, hogy alaptalan gyanúsításoknak foganatjuk legyen, nixoni különleges tehetség szükséges és ilyen különleges tehetség — hál’ Istennek — ritka. A bakonyi betyárokat a telegráf-drót irtotta ki ROCK AND ROLL Minden nemzedéknek megvan a maga kedvenc tánczenéje és a mai nemzedéké kétségkívül a “Rock ’n Roll”. Aki kinőtt belőle, valószínűleg idegtépőnek találja ezt a muzsikát, amelyben csak ütem van, dallam nélkül. Zaklató üteme az afrikai vadak dobzenéjéhez hasonlít, amiből valószínűleg származik. A szelidebb és hagyományosabb zenén nevelkedett fülnek ez a zene idegtépő. De mielőtt túlságosan megítéljük a Rock ’n Roll zenéjét, gondoljunk arra, hogy a mi fiatalságunk zenéje, a Shimmy, a Charleston és társai ugyanolyan fül és idegsértőek lehettek az előző nemzedék számára. Egyszóval báküljíink meg a mai nemzedék tánczenéjével eb ezt annál könnyebbnek találjuk, mert azt olvassuk; hogy még a kommunizmus elleni harcban is hasznos. A Fülöp Szigeteken a fiatalság annyira hatása alá került ennek a zenének, hogy a kormány jó csábitóeszköznek találja a kommunisták ellen. Ahol a kommunisták meghirdetnek egy gyűlést, a közelben egy állami Rock ’n Roll zenekar kezd játszani. Az eredmény az, hogy a kommunista gyűlésen csak néhány ember lézeng, mig a zenekar körül ezrek tolonganak. Persze, a kommunizmus elleni harcnak vannak intelligensebb eszközei is, amelyek az értelemhez és szívhez szólnak. Ámde semmi kifogásunk egy fegyver alkalmazása ellen, amely a ritmus érzékhez szól. Ezért tehát hajlandók vagyunk ezt a vad zenét eltűrni, még ha be is dugjuk a fülünket ellene. A Bakony a legnagyobb magyar erdő. A Kárpátok bérceit nagyobb rengetegek borítják, de a magyar életbe egy se fonódott bele annyira, mint a Bakony. A Balatontól északra húzódik el ez a hegyes, erdős vidék, mely a dombos, lankás Dunántúl szivében egy darab zordon, regényes világ. A napsugaras rónák és völgyek közepén nagy árnyas félhomály, hűvös titokzatosság, suttogó csend. Annyi élet veszi körül, hogy őserdő jellegét régen elvesztette. Hiszen szinte ezer esztendeje már, hogy kellő közepén megalapították a zirci apátságot. Északi határán emelkedik a panonhalmi kolostor, délre tőle a tihanyi apátsági templom. Mind a három sok százados kultúra középpontja volt é3 állandó közlekedést tartottak főn egymással. Már az első királyok idejében sűrűn jártak keresztül a Bakonyon. Ez a föld jórészt Árpád vezér törzsének a földje volt és a fejedelmi család gondoskodása meg is látszott rajta. Telepek támadtak, városok épültek, templomok és kolostorok emelkedtek. Az erdő mélyében vadászkastélyok adtak rövid tartózkodásra pihenőt a fejedelmi vendégeknek. Amig Magyarország erős volt és virágzott, a Bakony csendes mélye is a rendnek és nyugalomnak fészke volt. De mikor bomladozni kezdett a fegyelem és pártharcok dúltak, akkor a nagy erdő búvóhelye lett azok számára, akik kerülték a világosságot. A török világban apró rablócsapatok tanyáztak benne. Nem tartoztak ezek egyik nemzet hadseregébe sem. Otthonukat vesztett, mindenünnen összeverődött emberek fosztogatták innen a vidéket, amig valamelyik hadsereggel összekerülve el nem pusztultak. Ebben az időben, mint a Dunántúl egyéb részei, a Bakony is sok helyen mocsaras voltl Az egymás ellen harcoló török és magyar csapatok elrontották a folyók partját és zsilipjeit és a vizek elárasztották az erdőket. Ezeken a mocsarakon csak tapasztalt vezető segítségével lehetett átmenni. Harci szempontból jó védelem volt ez, TÜZEK A biztositó társaságok kimutatták, hogy évente százmilliós értékek mennek veszendőbe véletlenségből, gondatlanságból okozott tüzek miatt. Hatalmas erdők semmisültek meg, városnegyedek váltak lángok martalékává eldobott gyufaszál, einem oltott tábortűz, vagy — elhajított cigaretta végek miatt. A legtöbb tüzet, mondja a kimutatás, az elhajított, égő cigaretták okozzák. A közönséget hiába figyelmeztetik, óvják, dorgálják. Nem múlik el nap. hogy a sajtó ne jelentene ilyen híreket: égő cigarettával a szájában aludt el valaki és kevéssel utóbb lángban állott a hálószoba, a ház . . . Az égő cigarettavéget ártalmatlanná lehetne tenni, ha a cigaretta gyárak vennék maguknak a fáradtságot, hogy éljenek az alkalommal, amit vagy £0 különféle lejárt szabadalom nyújt nekik. Számos vegyszer van amellyel a cigaretta végét bevonva a csutak automatikusan kialszik, amint nem szívják tovább. Ilymódon nemcsak óriási összegeket takarítanának meg Amerikának, a nemzetgazdaságnak, de emberéletek százait menthetik meg minden esztendőben. Talán ha a törvényhozás felfigyel e tényre és a honatyák — akik nemrég a rákokozó cigaretta füst irta: FARKAS ELEK de nagy termőterületeket pusztítottak el vele. E szerencsétlen századokban sok falu, telep, templom pusztult el a Bakonyban. Hiszen minden kiemelkedő épületet elpusztított. Mert a tornyok őrhelyül szolgáltak és minden támadásnál először ezeket az őrhelyeket rombolták le. Elpusztultak a vadászkastélyok is, amiket a régi ha■ talmas királyok az erdő mélyébe építettek. A vig mulat| ságok helyén nyomorúság és elkeseredés maradt. A törökök kiűzése után ( sem fordult jobbra Magyarország sorsa. A bécsi kormány elfojtott itt minden éle! tét. A nemesség visszavonult a falvakba és csak a gyűléseken panaszolta el bajait. A városok polgársága idegen volt, nem is tudott magyarul. A nép, a jobbágyok, szomorú sorsban éltek. Nem is tekintették embernek őket. Hiszen 1848-ig, amig a jobbágyokat föl nem szabadították, ha valaki egy jobbágyot megölt, néhány forint bírságot kellett érte fizetni és ezzel el volt intézve a doolg. Ebből az elnyomott jobbágyaságból a nehéz viszonyok nem egy embert üldöztek el csendes falujából. Ha valamelyik legény összeütközött 1 az uraság embereivel, annak menekülni kellett. Hová futott? Ott volt a nagy csen- I des Bakony, mely oltalmazó mélyén elrejtette az üldözöttet. így lett a betyárok fészke a Bakony. A nép szegénylegényeknek hívta őket és meleg rokonszenvvel volt irántuk. Hiszen a nép nyomorúsága kergette őket a Bakonyba, az a nyomorúság, amit mindnyájan keservesen éreztek. A szegénylegények nem is bántották a nép egyszerű fiát. Sőt számtalan történet volt róluk, hogy amit a gazdagoktól elvettek, azt özve- I gyeknek, árváknak, nyomo- I rákoknak adták. Ezek a történetek még jobban növelték népszerűségüket. A szegénylegények sokáig megvoltak. Nincs is olyan nagy ideje, hogy végképen kivesztek. Gyermekkoromból tudom, hogy megyénkben a birtokosok rendes évi adót fizettek ; nekik.. Egyik kocsisunk beszélte el, hogy milyen kiterjedt szervezetük volt. A Bakonyban a disznópásztorok, A Jó Pásztor Verses Krónikája KUZDJtlNK... BÍZZUNK... Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ Viharszelek hozzák a zimankós borút: elkerülhetjük-e a világháborút? Tankok acélmelle, ágyuk acéltorka: keínek-e egymással gigászi bírókra? S ha valóban ránksujt a gyilkos kárhozat, hány millió lélek lesz majd az áldozat? Strófáimtól, tudom, nem nyílnak fel sírok, mégis feltámadás, amiről én irok. Strófám hétről-hétre történés, küzdelem: borzongó magyar sors s világtörténelem. Lelkemben dübörög mindaz, mi történik, s legtöbb látomásom a jövőbe érik. Lantom arról zokog, hogy most alig vagyunk, de vörös sírunkból mégis feltámadunk. Majd felgyűl mégegyszer hegy, völgy, szikla, orom, s akkor az árulók lesznek végre soron. Felujjong a nemzet, felérez a haza: ki jövőnkben bízott: annak lesz igaza. ellen készültek törvényeket hozni a dohányosok védelmére — kiállanak a tüzmentes cigarettavég mellett, a tűzveszély is csökkeni fog Amerikában. sőt a Bakony környékén a béresek is mind szervezetükhöz tartoztak. Igazi zsivány már alig volt közöttük, de borjú, disznó, bárány, sőt néha egy-egy ló is eltűnt az erdőkből és ennek aztán teljesen nyoma veszett. A kocsis olyan sokat tudott róluk hogy alighanem ő is benne volt a társaságban. Egyszer holdvilágos nyári estén kocsin jöttünk be édesapámmal a pusztáról a városba. Egy fordulónál a fűzfabokrok közül előugrik egy markos legény, két csövű puska a kezében és rákiált a kocsisra : — Megállj! A kocsis megállítja a lovakat és rászól az emberre: — Miklós te, hát nem látod, kié ez a kocsi?! Erre a legény megemelintette a kalapját és szelid hangon köszönt: — Adjon Isten jó estét, tekintetes ur! Tovább mentünk. Mert, aki megadta a szegénylegényeknek az évi adót disznóban, lisztben, birkában, az meglehetős biztonsággal utazhatott. Sőt arra is emlékszem, hogy édesapámnak egyszer ellopták néhány disznaját. Nagy lármát csapott értük, hogy micsoda kapcabetyárok vitték el. A kondás nagy nyugalommal felelte: __ Nem a mi embereink tették. De csak tessék rám bízni. A disznók egy hét múlva vissza is kerültek valahonnan a Balaton partjáról. Csakugyan nem a szervezethez tartozó szegénylegény lopta el, vissza is lopták tőle. Évek múltán egyszer kocsin mentünk a Bakonyba egy németországi ismerősömmel, 1 aki sokat olvasott a Bakony betyárairól és kérdezte, hogy vannak-e még a Bakonyban betyárok ? — Nincsenek már — feleltem, — a csendőrség kiirtotta őket. A kocsis azonban hátrafordult és azt mondta: — Nem a csendőrség pusztította ki őket, hanem ez itt ni! — és ostorával az országút mellett húzódó telegráfdrótokra mutatott. Igaza lehet. Mert amióta tudósításokat küldhették mindenfelé, nem lehetett többé elmenekülni. A Bakony zordon fenségét igy szelídítette meg a technika egyik nagy modern vívmánya.----------------J Szovjet tudósok hatalmas sikere __ A mesterséges Holddal __ megelőzték Amerikát Világszerte mély benyomást keltett a szovjet tudósainak óriási sikere — az első mesterséges Hold megalkotása, amely most 560 mérföld magasságban — elképzelhetetlen magasságban — a Föld körül kering, 18,000 mérföld óránkinti sebességgel — ugyancsak elképzelhetetlen sebességgel, és mindenütt a világon távcsővel megpillantható a napnak egy bizonyos órájában, egy repke pillanatig. A szovjet ezzel megelőzte Amerikát. Mi egy jóval kisebb mesterséges bolygót majd csak jövő tavasszal bocsátunk fel. A newyorki RCA már felvette az orosz bolygó telegráf , jeleit. A HÁROM ÖKÖR MEG A FARKAS ALBÁN NÉPMESE Hárem ökör együtt legelt a havasi legelőn. Ott tanyáztak a hosszú nyáron át és nem tudták az utat, 'merre kell hazatérniök, igy a hegyen érte őket az ősz. Észrevette őket a farkas. — Ez igen — mondta — a szerencse bekopogta-, tott az ajtómon! Az ökrök körül forgolódott, hogy valamelyikre rávesse magát, de nem talált rá utat-módot, mert az ökrök, mihelyt megpillantották, összeszaladtak és szarvukkal fenyegették a farkast. Lehullt az első dér és fogyatkozni kezdett a fü. A farkas hasa már gerincéhez tapadt az éhségtől, de nem vált el az ökröktől. Egyszer egyedül találta a két fiatalabb ökröt ás igy szólt hozzájuk: — Ide figyeljetek, hamarosan lehull a hó, az a nagyobb ökör lelegeli az egész füvet. Jobb lesz, ha Hagyjátok, hogy felfaljam, mert igy nektek is lesz elegendő takarmányotok és én is kihúzom néhány napig. — Jól beszélsz — hagyta rá a két fiatalabb ökör. A farkas felfalta a nagy ökröt. — Lehullott az első hó. A farkas a két megmaradt ökröt kerülgette, de nem tudta megölni őket, mert azok összebújtak és szarvukat mutatták feléje. Töprengett magában a farkas, majd az az ötlete támadt, hogy beszél a fiatalabb ökörrel. Közelebb lépett hozzá és igy szólt: — Ide figyelj, most már nemsokára megint havazni kezd és szűkében leszel a fűnek. Ha azonban hagyod, hogy felfaljam a társadat, én kihúzom tavaszig-, tavasszal pedig kihajtják a bárányokat és aztán már jól élek. i j Sikerült rászednie a fiatalabbat, s az hagyta, hogy a farkas felfalja a társát. Nem telt bele sok idő, a farkas újra megjelent és igy szólt a fiatal ökörhöz: — Nagyon sajnálom, barátom, de fel kell, hogy faljalak. Elfogyott a húsom, neked fogytán a füved, nem tehetek mást. így aztán, se szó, se beszéd, az ökör nyakának ugrott és megölte. I TIMBUKTUI RABSZOLGAPIAC Timbuktu szudáni városban, a Szahara sivatag keleti szélén a mindenféle üzlet lebonyolításánál sokkal fontosabb a rabszolgavásár. A timbuktui néger-törzsek ugyanis a legerősebb testalkatuak, munkára a legjobban használhatók. A rafcszolgakereskedést a franciák ugyan megtiltották, de azért a hivr • talos ellenőrzés kijátszásával mégis változatlanul ti • vább folyik. Az arab törzsek hozták már régi időktől fogva szokásba. Bandákba verődve, teljes harci fegyverzetben foglaltak el egy-egy néger falut, a foglyokat pedig magukkal vitték a timbuktui piacra. “Áruik” iránt nagy érdeklődést tanúsítottak a történelem folyamán a török császári háremek, mert a szudáni négerekből lettek a legjobb háremőrök, akik a basa hölgyeit a legmegbizhatóbban őrizték. A rabszolga-vásárlások legjobb fizetési eszköze az arany volt, tekintet nélkül arra, hogy milyen állam pénzérméinek formájában jelent meg. Sem a pénzverés éve, sem a kibocsátó állam nem számított, mert például mind a mai napig is érvényes ilyen üzletkötések alkalmával a Mária Terézia-tallér, amelyet annakidején az Osztrák-Magyar Monarchia használt, de a forgalomból a Magyar Nemzeti Bank és az osztrák hivatalos bank régesrég kivont. A rabszolgapiac éjszaka működik, bár minden más adásvétel éjjel-nappal, úgyszólván szünet nélkül történik; az árusok és a vevők kint élnek a piacon, itt vannak hálóhelyeik is. A keleti ember időmilliomos, tehát semmi sem akadályozza meg őt az egész napi csavargásban és szemlélődésben; hajlamos arra, hogy úgyszólván cél nélkül nézegesse a kirakott portékát. Van úgy, hogy csak magáért az alku kedvéért is egyezkedésbe kezd, végül persze aztán semmi sem lesz az üzletből. ÓRIÁSI TANKHAJÓK Daniel K. Ludwig hajózási vállalkozó öt olajszállító tankhajót rendelt, melyek mindegyike több mint 100,000 tonna ürtartalmu lesz. Ez úgy hangzik, mint valami üzleti hir. Pedig több annál. Világpolitikai jelentősége van. Azt jelenti, hogy pár éven belül Amerikának több óriási tankhajója lesz, amelyeken az arábiai olaj elszállítása a szuezi csatorna megkerülésével kifizetődik, tehát függetlenitik a szabad világot Nasser egyiptomi diktátor és szovjet barátai zsarolásaitól. Angliában, Németországban és másutt is épülnek ilyen hatalmas tankhajók és ezek mind ezt a célt szolgálják: a szuezi csatorna bojkottját. A Ludwig-féle tankhajók közül az első már a jövő évben készen lesz. Ez lesz a világ legnagyobb olajszállító hajója. A hajókat Japánban építik, ahol olcsóbb a munkaerő, mint Amerikában. .
