A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1957-09-27 / 39. szám
2-IK OLDAL A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁR KÁN Y alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday PublUhed by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkeszti1.,ég és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-502S cgjgStfo 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: így évre__________________$6.00 One Year_________________$6.00 t'ei evre ------------------------Í.50 Half Year____________________$3.50 ottered a3 second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. PÉNZNEK IGENIS VAN SZAGA! Néha- szerencsére csak ritkán — az újságolvasó némely hírekből azt a következtetéseket vonhatná le, hogy a szenny és a bűn a legjobb üzlet. Most egyszerre két ilyen hir járta be az egész ország sajtóját. Az egyik: Philadelphiában egy üzletember felvett egy csinos 18 éves titkárnőt napi nyolc órai munkára. Ez a kis csinos a napi nyolc óra alatt tiz, tizenkét, sőt néha tizenöt “üzletfelet” fogadott zárt ajtók és lefüggönyözött ablakok mögött, mindegyik “üzletféltől” 10 dollárt kapott olcsó szerelméért, napi átlagos mellékkeresete (amelyből a főnök ur természetesen jócskán részesült) 120 dollár volt. Az üzletember és a titkárnő ellen bűnvádi eljárás folyik. A másik: Los Angelesben hetek óta folyik a nagy per a Confidential cimü szennymagazin ellen, amely főképp Hollywood és Broadway csillagjainak és más hírességeinek hálószobatitkait szellőztette és ezzel az egész világon a levegőt rontotta. A lap hírszerzői elleni per még tovább rontja a levegőt az egész világon, mert mindenfelől az a jelentés érkezik, hogy az ujságcik többet Írnak a hollywoodi bűzről, mint a sziriai puccsról. Nos, ebben a bűn- és büzperben az ügyész vádbeszédje során megemlítette, hogy Robert Harrison, a szennymagazin new yorki kiadója, minden egyes számmal 300,000 dollár tiszta haszonra tett szert, tehát, mivel a magazin hatszor egy évben jelent meg, évi profitja egymillió nyolcszázezer dollár volt. Még nem tudjuk, de már sejthetjük, hogyan fog végződni a philadelphiai per a kerítő és az örömleány ellen, ami pedig a büzmilliomost illeti, nem irigyeljük rosszszagu millióit. UDVARI BOLONDOK Irta: MADARASSY ERZSÉBET Régi uralkodóknak szoká- 1 suk volt hivatásos mulató- ' kát, udvari bolondokat tarta- i ni. Ezek nem voltak igazi bolondok, hanem szellemes mókacsinálók, kiknek bohó tré- < fái mögött gyakran vaskos i igazságok rejtőztek. E “bo- i londok” sokszor titkos ta- í nácsadói'voltak a fejedelmegnek, kiknek szolgáltak. Politikai befolyásukat azonban mégsem szabad túlbecsülni. Ne feledjük el, hogy foglalkozásuk mindig megvetett volt. Az udvari mulattatok tartásának szokása a távolkeletről, állítólag Indiából származik. Egyik hindu uralkodó Ramakistnan nevű mókamesterének feljegyzéseiből erednek úgyszólván az összes európai kollégáinak tulajdonított tréfák. E majdnem ismeretlen kis könyvből megtudjuk, hogy a szellemes Ramakistnan a világ leghíresebb udvari bolondja volt. Merész trfáival azonban * gyakran felkeltette ura haragját, ki többizben halálra is Ítélte, de nem tudva ellenállni kedvességének, mindig megbocsátott neki. Egyszer Ramakistnan újra felbosszantotta urát, aki azt mondta neki, hogy nem kívánja többé azért látni. Erre Ramakistnan egy nagy fazekat húzott fejére és vállaira és úgy jelent meg a rajah előtt. Athenues szerint macedóniai Fülöp királynak több tréf acsináló ja volt, kikkel nemritkán legfontosabb dolgait is megtárgyalta. Fia, Nagy Sándor szintén szívesen töltötte idejét bohócaival. A görögök és rómaiak lakomáin mindig voltak fizetett mókamesterek. Némelyiknek a neve mai napig fennmaradt. Feljegyezték, hogy Antoniusra hadvezérre nagy befolyást gyakoroltak Hippias és Sergius nevű udvari bolondjai. Tiberius császár igen szerette bohócát, Caballust. , Némely római császárok, . különösen a kegyetlen Heliogabalus az úgynevezett morionokat: a torzkülsejü, púpos, görbelábu, hosszuorru, vízfejű mókamestereket ked> velte. Az ő idejében Rómál ban valóságos bolondvásárt- tartottak. (Forum morio. num.)- A krónika szerint Attila is vitt magával hadjárataira . bohócokat. 1 Harun al Rasid, Bagdad A NAGYLELKŰ SZOVJET kalifája, Balahul nevű kedvenc bolondjának azt is megengedte, hogy az udvaroncok fölött tréfálkozzék. — Szeretném — mondita egyszer Balahulnak —, ha megszereznéd nekem Bagdad összes bolondjának névsorát. — Az nehéz lesz — felelte Balahul, —, de hogyha az okosak névsorát akarnád, azzal ugyancsak hamar készen lennék. Balahul szemtelenségében még arra is vetemedett, hogy felült urának trónjára. Ezért Harun al Rasid megvesszőztette. — Igazhivők ura — mondta erre a bolond — én ezen a trónon csak egy félóráig ültem és máris megvesszőztettél érte, mit érdemelnél te, ki mindennap rajta ülsz? Nyugateurópába a Keletről visszaözönlő keresztes vitézek hozták be az első bohócokat. Nemsokára minden várnak és kastélynak megvolt a maga csörgősapkás, tarkaruhás bolondja, a városok utcáit pedig fizetett városi mókacsinálók járták be. - - -- • Magyarországban az udvar és a főúri cselédségeihez tartoztak a bohócok is. Salamon király hires bolondja, Markalf nagyon szerette, ha vele foglalkoztak. Egyszer csikorgó téli időben alig öltözve kiállt a visegrádi királyi palota elé. Nemsokára egész tömeg gyűlt öszsze, akik a kékre fagyott bohócon szánakoztak. Végre kijött maga a király is és igy szólt a bámészkodókhoz: — Ha igazán sajnáljátok Markalf ot, menjetek haza, mert még képes tréfából csakugyan megfagyni! Salamon mókamester után Magyarországban a bohóco- I kát markaitoknak is nevezték. Angliában is divat volt udvari mulattatókat tartani. Feljegyezték, hogy Hóditó Vilmos életét hűséges bolondja, Goles mentette meg. Oroszlánszívű Richard angol király a Szentföldről viszszatérőben Lipót osztrák herceg fogságába került. Hívei nem tudták, melyik börtön■ ben őrzik. Udvari mulattató: ja, a poétalelkü Blondel de ■ Nesle őt keresve, bejárta egész Németországot. Midőn í végül megtalálta Oroszlánszit vü Richard börtönét, az ablak előtt annak a költeménynek i első versszakát énekelte, mely vezérkari főnök, újabb Amerika-ellenes kirohanása szóra se érdemes. Csak egy mondatot ragadunk ki belőle: “Valahányszor mi az amerikaiaktól fegyvereket kértünk, ők katonai bázisokat kértek tőlünk. Az oroszok sohasem kérték, hogy bázisokat állíthassanak fel sziriai területen.” Hát ez a különbség! Amerika megmondja, hogy mi ellenszolgáltatást akar fegyverszállításaiért és egyéb segítségéért. A szovjet a fegyverek árán kívül semmitsem kér, nem kér bázisokat. Magyarországtól sem kért soha engedélyt arra, hogy orosz csapatok állomásozhassanak magyar földön; ők megfelelő alapos előkészítés után egyszerűen befészkelik magukat idegen országba és onnan őket többé kiverni nem lehet. Ez a különbség és a tanulságot ebből a különbségből a kótyagosfejü sziriai katonatisztek még nem vonták le. Szíria szerencsés lesz, ha nem jár úgy, mint Magyarország, ha Damascus nem jár úgy, mint Budapest. lyet annak idején a királlyal együtt írtak. A király cellájában folytatta az éneket. Hívei azután nemsokára kiszabadították fogságából. Nem minden udvari bolond volt ilyen derék ember. Lajos bajor herceget 1231-ben saját, Stich nevű mókamestere szúrta agyon. A legenda szerint Vencel cseh király Zitho nevű hírneves tréfacsinálója volt az úgynevezett ‘‘cseh Faust.” Franciaországban az első bohócok a középkori trubadurak és bűvészek köréből kerültek ki. Sokan ma is azt hiszik, hogy a kártyajátékokat VI. Károly francia király udvari bolondja találta ki búskomorságában szenvedő ura szórakoztatására. Kévésén tudják, hogy voltak női mókamesterek is. Olaszországban a hivatásos városi bohócok öltözetét szigorú rendeletek Írták elő. Bő ingformáju köpenyük egy ujja bő, a másik szűk és nadrágjuk egyik szára rövid, a másik hosszú volt. Mátyás király hires udvari bolondjáról sok közismert adoma szól. Mária Teréziának volt egy Szentgyörgyi nevű magyar udvari mulattatója. Ez állítólag egyszer arra kérte a királynőt, adjon neki pénzt egy uj ruhára. Mária Terézia 100 forintról szóló utalványt állított ki számára. A bolond megkérdezte, mire való a két nulla az 1-es szám után? — Csak cifraság — felelte a királynő. Erre Szentgyörgyi titokban még egy nullát irt oda és ezen összegből olyan gazdag aranyos, drágaköves öltözetet csináltatott magának, hogy elhomályosította vele az összes udvaroncok ruháit. Mária Terézia nagyon megharagudott, midőn a szabó az 1000 forintról szóló számlát átnyújtotta neki. — Hogy merted az utalványt meghamisítani ? — kérdezte Szentgyörgyit. — Hiszen csak egy cifraságot rajzoltam a végére! — mentegetőzött a bolond. A királyné nevetett és — kifizette a számlát. ÚRI CIPÓ NÉGYEZER MÉRFöLDES MAGASSÁGBAN Egy amerikai katonai légibázisról kísérleti rakétákat lőttek fel, négyezer mérföldes magasságba. Soha még ilyen magasságba nem jutott el emberkészitette légi jármű. Washingtonban azt jósolták, hogy jövőre már mesterséges bolygót lőnek ki a föld vonzkörén túlra és ez a műhold keringeni fog a föld körül. Tudományos célokat szolgálnak ezek a kísérletek, a légkör titkait kutatják ki különleges műszerekkel. Tudjuk például, hogy a napban lezajló robbanások, a napfoltok, befolyással vannak földi életünkre, még a rádió és TV adások is megszakadnak, érthetetlenné válnak néhány órára. A rádióaktiv sugarak, melyek a világűrből záporoznak a földre, minden élőlényre kihatnak. Ha sikerül a világűrben állandó megfigyelő állomást létesíteni, az időjárás szeszélyeit is kivédhetjük, sőt később majd — irányíthatjuk a föld időjárását. Ez persze még a jövő zenéje, de manapság, az atomkorszakban már semmi sem lehetetlen. Eljön az idő, amikor a farmer megrendeli az esőt, a nyaraló a napsütést, a vitorlázó a szelet. Az orkánok keletkezését csirájában semmisíthetik meg — speciális kis atombombákkal. Úgy hangzik mindez» akár valami álom, holott, a világ legkiválóbb meteorológusai és atomtudósai jósolják. A Jó Pásztor Verses Krónikája KELETRŐL JÖN A TŰZ EGYRE KÜLDI MOSZKVA a fegyvert Keletre, de a Kremlin mégis minket vádol egyre. Mit bánja a szovjet, ha a világ vérez, tigrisként áll lesben, ha vérszagot érez. Szovjet elvtársaknak véres terve készen, amig a tervekből majd háború lészen. A Kremlinre máris újabb zászlót vonnak, mert a véres koncon majd ott osztozkodnak. Keleten már sok-sok bombavető várja, hogy városok fölé röpítse a szárnya. Aztán hajrá Kelet, borulj tüzbe-lángba, igy kerül uj haszon majd a szovjet-zsákba. HÁBORÚT AKARNAK, milliók halálát, jövő nemzedéknek a sírba szállását. Békét hirdetnek, de vértintával írnak s egyre ássák árkát a sok tömegsírnak. Cél, eszköz és jelszó, ezernyi változat, csakhogy mill jók élte lesz majd az áldozat. MIKOR GYÓGYUL A RAB népek szenvedése? Mikor pusztul Moszkva vérkonkoly vetése? Próbáljunk álmodni a közelgő télen, hogy szabadságzászlók lengnek majd, mint régen. Álmodjuk: elmúlnak majd ármány és gazság s kivirul tavaszra a magyar szabadság! Pierre Chanier, a reimsi egyetem francia nyelvtanára, könyvet irt, amelyben mindazokat a kifejezésüket és szólásmondásokat gyűjtötte össze, amelyek az évszázadok folyamán a köztudatba átmentek. Chanier minden egyes szólás-mondáshoz hosszú magyarázatot irt. A “Nagylábon élő” mondáshoz például a következő magyarázatot fűzte: A “nagy lábon él” kifejezés a középkori cipődivattal van összefüggésben. Abban az időben a gazdagok, különösen pedig az udvari előkelőségek hatalmas orrú cipőket viseltek, amelyek sokszor olyan óriási méretűek voltak, hogy a cipő felkunkoródó orrát vékony lánccal vagy zsineggel a térdhez kellett erősíteni. Egyes országokban, mint például a 14. századbeli Franciaországban ,a cipő hosszúságát az illető társadalmi állása szerint szigorú előírások szabályczteák. Mig a hercegek nyolcvan centiméter hosszú cipőt is hordhattak, a bárók kénytelenek voltak hatvanöt centiméteres cipcibosszusággal beérni. A lovag ötven centiméteres cipőben büszkélkedett. TERJESSZE LAPUNKAT! TITKOS CIGÁNYJELEK A vándorcigányság — ez az Indiából elszánna- . zott furcsa nép, amely annyi évszázadokon át tisztán megőrizte vándor jellegét — különösen hajlamos a bűnözésre. Ezt igazolja az is, hogy a világvárosi bűnözők tolvajnyelve hatvan százalékban vándorcigány eredetű szavakból áll. Az alvilág nemcsak külön törvényekkel, erkölcsökkel és nyelvjárással, titkos tolvajnyelvvel rendelkezik, hanem titkos jeleket, jelbeszédet is kitalált. A titkos jelek használata a bűnöző világnak egyik legjellegzetesebb tulajdonsága. A# titkos jelek között is külön rendszer és csoport a vándorcigányok titkos jelzése. A vándorcigányoknak vannak úti jeleik, törzs jelzéseik s vándorjeleik. Ezeket a városi alvilág nem ismeri. E jelek titkát ezek a veszedelmes csavargók a legszigorúbban megtartották maguknak. Jeleik igen bonyolultak, nemcsak minden cigánytörzsnek és vajdának van meg a maga külön jelzése, hanem az ‘érdemesek” még külön személyjellel is rendelkeznek. Ez a személyjel 'bizonyos kitüntetés a törzs keretén oelül, amelyet ünnepélyes formák között hirdet ki táborozás idején a vajda. A jelzések fábavésett vonaakból, fonott vesszőkből — lószőr, sertéssörte, sündisznótüske, babszem, tökmag, vad növények magjai, megállapított számú szalmaszál, vászondarabka, posztóhasiték száz meg száz féle változataiból állanak. A cigány vándorjelek elsősorbana karavánok vonulási irányát és feltalálási helyét jelzik, de azonkívül híradással is szolgálnak arról: mi történt a törzsben, vagy nemzetségben, kit fogtak el a csendőrök, melyik irányból kell tartani az üldözésektől, hol fenyeget veszély és hol van lopásra, rablásra kilátás. Végül a vajdák parancsait is igy közvetítik. A vándorcigányok az esztendőt a három főünnep, karácsony, husvét, pünkösd, valamint Szent Mihály napja szerint négy részre osztják és a dátumot úgy jelölik meg, hogy a legutóbb esett főünnep után hány vasárnap telt el és hány hétköznap. A vasárnapokat fába vésett hosszúkás vonalak, a rákövetkező hétköznapokat ezen keresztül húzott függőleges vonalak jelzik. A titkos vándor jelek ismerete apáról-fiura, nemzedékről-nemzedékre száll örökségképpen, mint a korlátlan szabad élet kulcsa. A jelek évszázadok óta nem változtak, annak ellenére, hogy egyes vidékeken a csendődök is ismerik már azokat. Az orgonaág különös jelentőségű a cigány világban. Ha vándorcigány meghal, népes családja orgenaágat tűz a sátor ormára és hét napon át lehetőleg orgonaágakkal tüzel. Ha a vándorjel mellett orgonaág van, az azt jelenti, hogy a törzsben valaki beteg. Minél több szem van az orgonán, annál súlyosabb ez a betegség. A nyirfaág rossz hirt jelent: a csendőrök elfogtak valakit. Ezzel szmeben a füzfaág a családi öröm hírnöke; ha az újszülött fiú, akkor piros, ha leány, akkor fehér szálat kötnek a füzfaágra. A fenyőág eljegyzést jelent, a tölgyfaág rég távol volt családtag hazatérését. Bőrdarab a siettetés jele, máskor azonban kóborlót is jelent. Bádogdarab jelenti, hogy az a hely alkalmas a pihenésre. Fehér toll baromfilopási alkalmat jelent, a kutyaszőr gyors irányváltozást ajánl a kóbor cigányoknak. Mindezeket a vándorjeleket a ■ törzs, vagy nemzetség, esetleg a különleges személy jele igazolja. Azok a cigányjelzések, amelyek a bűnöző alvi. láglban általánosan elterjedtek, szénnel vagy krétá. val rajzolt titkos jelek, amelyeket a házak falára raj■ zolnak. Ezek a jelzések útbaigazításokat tartalmaznak a ház lakóinak vagyoni viszonyairól, családi körülményeiről és minden egyébről, ami a cigánynép-L séget tájékoztatja. Nagy hasznukat veszik ezeknek a , jelzéseknek a cigányasszony jósnők. Néhány ilyen általános használt krétajelzss a házfalon: Egyszerű, egyformaszáru kereszt: itt nem kapsz : semmit. Kettős kereszt, vagyis a függőleges hosszabb- vonalon keresztbe áthúzott két rövidebb vonal: itt rosszul bánnak a kéregetővel. Egyszerű kör: itt ajándékot kapsz. Nagyobb és benne kisebb kör: itt jószivü , a háznép. Három ferdeirányu párhuzamos rövid vo. nal: itt loptunk. Egyszerű háromszög: itt kártyát . vethetsz! A legveszedelmesebb jelzések egyike a kat riká'b afoglalt apró kereszt: állj bosszút, csinálj kárt! Ezenkívül egész sereg jelzés van a jósnők szát mára: meghalt egy öregasszony vagy öregember . nemrégiben a házban, a háziak összevesztek az örök- ségen, házassági tervek vannak és igy tovább. A jó- L soltató aztán álmélkodik a cigányasszony páratlan látnoki voltán . . . A krétajelzéseken kívül vannak hangjelzések is, amelyeket a vándorcigány karaván előtt haladó előőrsök használnak figyelmeztetőnek, különösen éjszaka. Ilyenek: az éles fütty, a bagolyhuhogás, var:ukárogás és bagolyhuhogás felváltva (ez jelzi, ha csendőrök jönnek) Háromszoros békabrekegés jelzi, ha őrizetlen baromfiól van a közelben.
