A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-20 / 38. szám

A JÓ PÁSZTOR 7-IK OLDAL Irta: TÖLGYESY MIHÁLY A kocsi begördült a nagy udvarra. Ott kiemel­ték Ilonkát s egy földszinti teremben helyezték el. Ez volt a felvételi terem. — Valahogy magához kellene őt téríteni, — mondotta Aladár. Ki tudja, miikor tér magához, én pedig végezni szeretnék. Darvainé kivett a zsebéből egy üvegcsét és azt Ilona orra alá tartotta, ki ennek következtében ha­mar magához is tért. Megdöbbenve nézett körül s kérdé: — Hol vagyok? A jelenlevők figyelmen kívül hagyták kérdését s várni látszottak valakire. Csakhamar egy kövér, kiberetvált állu ur lépett a szobába. A jelenvoltakat sietve üdvözölte, bizonyos Üzletszerűséggel ütött fel egy könyvet s a tollat ke­zébe véve, igy szólt: — Ugy-e bár, elmebeteget hoztak? No igen. Gondolcm már melyik az. Van-e orvosi bizonyítvány? — Itt van, — szólt Nagy Aladár —, felmutatva a Faludy által kiállított látleletet. Az igazgató átfutotta. — Gyárfás Ilonka, — mondotta és mindjárt be­írta nevét a nagy könyvbe. — Nagyzási mániában szenved. Oh ez igen gyakori baj a mai világban. A legtöbb ember ennek a bolondja. Ilonka ezt hallva, kikelt arccal felszökött ülté­ből. — Az Istenért, hol vagyok? — kérdezte felsi­­koltva. Most kinyílt az ajtó és belépett Dinnyés. Ilonka még jobban elrémült láttára. — Megtörtént már a felvétel? — kérdezte. — Éppen most van folyamatban, — felelte az igazgató. — Türelmet kérek. Ilonkához fordulva kérdezte: — Ki ön? Mi a neve? — Lorántffy Elemémé vagyok, — felelte Ilon­ka. — Itt úgy áll, hogy kegyed Gyárfás Ilonka. — Szüleim után ez a nevem. — Miért mondja hát magát Lorántffy Elemér­­véneik? — Mert az vagyok. Lorántffy Elemér a férjeim. —* Mióta? Ilonka megmondta az időpontot. — Vannak-e rokonai? — Igen is vannak szüleim. -— Hát férje részéről van-e valakije? — Férjemnek van anyja és nővére, ezek azon­ban halálos ellenségeim . . . — No lám, még üldözési mániában is szenved, — jegyezte meg Dinnyés. — Tehát ezt is beírjuk, — mondotta az igazgató szárazon. Ilonka moset felháborodva fordult Dinnyéshez: — Ön pedig cinkostársa. Az ön müve az, hogy én most itt vagyok. Az igazgató feléje fordította cinikus arcát. — Ugyan, mit gondol? — kérdezte csodálko­zást színlelve —, azt hiszi, hogy kegyed ellen valami cselszövény forog fenn? — Ez már nem cselszövény, hanem nyílt erősza­kosság, — kiáltotta Ilonka. — Erőszakosan válasz­tottak el a férjemtől s ide akaratom ellenére hoztak. Erre Dinnyés hangosan felkacagott. — Tökéletesen meg van háborodva. Kérem, igazgató ur, ebből is láthatja, hogy az orvosi bizo­nyítván minden pontjában igaz. Ilonka erre rémülten felsik oltott. Most már vi­lágos lett előtte minden. Mint őrültet a bolondok há­­. zába zárták. Vagy ki tudja, talán nem is igazi elme­gyógyintézet ez, hanem csak bünbarlang. Lelkének egész elkeseredésével fordult Dinnyés felé: — Ez a maga müve. Maga még a pokolbeli sá­tánnál is gonoszabb. Eladta magát ellenségeimnek... — Mondom, meg van őrülve, — szólt Dinnyés az igazgatóhoz fordulva. — Vigyázni kell, mert még kárt tesz vagy önmagában, vagy másban. Talán nem ártana ráadni a kényszerzubbonyt. Az igazgató most néhány sort irt egy papirsze­­letre és csengetett. A belépő szolgálnak aztán átadta a papirszeletet s csak ennyit mondott : — Numero tiz. A szolga most megfogta Ilonkát. — Mit akarnak velem? — kiáltotta a boldogta­lan s kiszabaditotta karját az ápoló kezéből. — Velem fog jönni, — mondta a szolga szára­zon, s még egyszer megragadta őt. Ilonka minden erejéből küzdött ellene. Végre is ráadták a kényszerzubbonyt és a tizedik számú cel­lába hurcolták. Itt Darvainé vette át őt. — Hallja-e lelkem, —- mondotta csípőjére téve kezeit —, ha itt is lármázni merészel, úgy mint az igazgató urnái, akkor meglátja, mi lesz. Erre levett a falról egy rövidnyelü ostort. — Lássa, ezzel szoktuk rendre utasítani a dü­­höngőket. Akinek a szép szó nem használ: arra ez vár. Megsuhintotta a levegőben az ostort, Ilonka összerázkódott. — De az Istenért, mit akarnak maguk velem? — kiáltotta kimondhatatlan kétségbeesésében. — Ne lármázzon, mert ezt itt nem tűrjük. — Hát hol vagyok? — A bolondok házában, ahová való. Haha. Rettenetes volt hallani e borzasztó cinikus ‘sza­vakat. Ilonka rémülten nézett e nőre, kinek már kül­seje is mutatta, hogy minden emberi érzésből ki van vetkőzhetve. Ennél ugyan nem számíthat irgalomra. Egy percig szinte magánkívül nézett maga elé, de az­tán ikiszakitotta magát rémes gondolataiból és így szólt: — De hát én nem vagyok őrült. — Azt egy bolond sem akarja beismerni — le­gyintett kezével Darvainé. — De láthatja rólam, hogy teljesen épelméjű vagyok. Ellenségeim gonoszsága hozott engem ide­— Egy1 szót se többet, — vágott szavába Darvai­né. — Magárnak itt hallgatnia kell. Ott az ágy, feküd­jék le . . . Ilonka úgy, amint volt, Darvainé elé dobta ma­gát. Kezeit a kényszerzubbony miatt nem bírta moz­gatni, szemeit emelte fel hozzá. — Az égre kérem, könyörüljön rajtam.-— Mars az ágyba! — parancsolta Darvainé. — Ha rögtön szót nem fogad, ezzel a korbáccsal fogom majd észre téríteni. Fenyegetőleg megsuhogtatta ismét az ostort. Ilonka, hogy ki ne tegye magát e nő durvaságának, szót fogadott. — És most meg ne mozduljon, — tette hozzá Darvainé- — Ha megígéri, hogy csendesen viseli ma­­kát, akkor levetem a kényszerzubbonyt. — Oh, az Istenre kérem. Csendes leszek, csak könyörüljö nrajtam. Darvainé most levette róla a kényszerzubbonjtt s magára hagyta. Szobájába érve, Nagy Aladárt már ott találta. — Nos, mit csinál a kicsike? — kérdezte Aladár. — Kezdetben szörnyen lármázott, most azonban már lecsendesedett, mert megmutattam neki az os­tort. — De csak nem verte meg? ^ — Még nem, de nem sok hiányzott. Szerencséjé­re észre tért és szót fogadott. Mondja csak Aladár, ki ez a fiatal nő? — Nem hallotta, hogy Gyárfás Ilonka? — Ezt nem hiszem, — tett kezével elutasító moz­dulatot az ápolónő. — Valami mást sejtek. — Ugyan mit? — Ez alighanem egy gazdag örökösnő, kit el akarnak némitani, illetőleg vagyonának kezelésétől elvonni. A vén Dinnyés alighanem a gyámja. Ez a vén lator minden gazságra képes. — Ugyan mit fecseg ostobaságokat, — bosszan­kodott Nagy Aladár. — A szerencsétlen meg van őrülve, ennyi az egész. A szerelem őrültje. — És ki küldte őt ide? — Ne beszéljen, — támadt rá Nagy Aladár. — Amit maga gondol, arról szó sincs. Darvainé erre felkacagott. — Hát azt hiszi, kedves Aladár ur, hogy én olyan ostoba vagyok. Oh nagyon jól tudom, hogy maguk ebből pénzelnek. De én is itt vagyok ám. Nagy Aladár átlátta, hogy ennek az asszonynak is konc kell s kivett a tárcájából egy százast. — No lássa, hogy igazam van, — kiáltotta Dar­vainé. — Most csak azt kérdezem, miért titkolódzik előttem ? — De miért olyan kiváncsi maga. — Furcsa, — mondotta erre Darvainé. — Ha va­lakit a kezem alá adnak, csak tudnom kell, ki az il­lető és hogyan bánjak vele? — A legszigorúbban kell vele bánni, — szólt Nagy. — Ütni szabad, amennyi csak ráfér. Ámbátor sajnálom szegénykét . . . — Úgy? — szólt vissza Darvainé gúnyosan. — Talán bizony meg is szeretné őt vigasztalni. Persze fiatal és szép . . . ilyenre fáj a foga Nagy Aladár ur­nák. — Hát hiszen, majd be is megyek hozzá. Darvainé fittyet hányt neki: — Majd ha fagy! \ "* Nagy Aladár kigyenesitette magát. I — Ki fogja ezt nekem megtiltani? — Én! — ütött a mellére Darvainé. — Maga itt nem parancsol. Engedélyt kapok az igazgató úrtól s akkor bemegyek. — De én is ott leszek! — tette csípőre kezét Dar­vainé, kin a vetélyszenv kétségtelen jelei látszottak. Maga oda be nem teszi a lábát egyedül . . . ismerjük a madarat tolláról. / « 4-(FOLYTATJUK) Bőr—van, de nincsen bőrkereskedés szabad és tiloj BUDAPEíST. — A Népaka­rat jelenti: Nyomozók jelen­tek meg- a rómaifürdői Fórum Szállodában és a portást, dr. Nagy Zoltánt keresték. És ugyanakkor házkutatást tar­tottak dr. Nagy csillaghegyi lakásán, ahol 38 borjú és gi­­da'bőrt találtak. A portást előállitották a kerületi rend­őrkapitányságra és őrizetbe vették. Ez az őrizetbevétel annak a nagyszabású nyomozásnak befejezése volt, amellyel a rendőrség felszámolta a fe­ketén működő nyersbőrkiké­­szitő üzemeket. A nyomozás során a rendőrség őrizetébe került még Tóth Tibor 43 éves bőrfestő is, akinek a Tulipán utca 23. számú házban van műhelye. Tóth ebben a mű­helyben valóban bőrfestéssel foglalkozott, de volt még egy illegális műhelye is a Tuli­pán utca 15. számú házban levő garázsban. Tóth ebben az üzemben dolgozta fel azokat a nyersbőröket, amelyekhez feketén jutott. Itt 71 darab borjubőrt találtak. A rendőrségen megállapí­tották, hogy Tóth kétszer volt büntetve, ennek ellenére iparengedélyt kapott. Össze­köttetésben állott dr. Nagy iZoltánnal, ők látták el a feke­tepiacot bőrrel. Rajtuk kívül büntetőeljárás indult Szed­ték Sándor tetőfedő, Újbá­nyái József 68 éves tímár és Fehér Gyula 28 éves nyers­­bőrbegyüjtő elleni. Valameny­­nyien ahhoz a szervezethez tartoztak, amelynek tagjai illegálisan foglalkoztak bőr­­kikészitéssel és bőrüzérkedés­sel. RÁADÁST KAPOTT AZ ÁL-GYILKOS TALLAHASSEE, Fia. — Donald Wedler, a 23 éves rabló, aki sok hűhót idézett elő azzal a hamis vallomásá­val, hogy ő ölte meg Marilyn Sheppardot — 10 évi börtön­­büntetésre most ráadásul még 3 évet kapott azért, mert ez év elején a börtönből meg­szökött. BÁNYATÜZ MISKOLC. — Még az el­múlt év novemberében tűz ütött ki a Borsodi Szénbányá­szati Tröszt Albert-telepi üze­mében. Hónapokig tartó ered­ménytelen erőfeszítések után most sikerült elfojtani a fcá­­nyatüzet. Idegenek figyelmébe A bevándorlási törvény megkívánja, hogy azok a gyermekek, akik 14-ik élet­évüket betöltötték és 30 nap­nál tovább tartózkodnak az Egyesült Államokban, jelent­kezzenek a bevándorlási és polgárositási hivatalban (70 Columbus Ave.) d. u. 4 előtt ujjlenyomat és regisztrálás céljából. Ez a rendelkezés vonatko­zik úgy a rendes bevándor­lókra, mint parolikra. A je­lentkezéshez vigyék maguk­kal regisztrálási kártyájukat. SPELLMAN ÉRSEK EZÜSTJUBILEUMA Spellman bíboros, newyor­­ki érsek a múlt héten ünne­pelte meg püspökké szentelé­sének 25-ik évfordulóját a newyorki Yankee Stádium­ban tartott hálaadó istentisz­telet keretében. Jelen volt 700 római katolikus magas­­rangú pap és a polgári kor­mányzat részéről Harriman kormányzó és Wagner pol­gármester, A LEGSZEBB AJÁNDÉK AZ UJ Bizonfi Szótár; AMER E KA EGYETLEN MAGYAR-ANGOL és ANGOL-MAGYAR SZÓTÁRA Kilencedik bővitett kiadás. KÉT SZÓTÁR EGY KÖTETBEN! KÖZEL 1000 OLDAL Ára keménykötésben csak §6.00 MEGVEHETŐ A CLEVELANDI FŐIRODÁBAN Vagy rendelje meg az árat Money Ordert, csekket vagy készpénzt mellékelve, ezen a címen: A JÓ PÁSZTOR 1733 East 22nd Street, Cleveland 14, Ohio BUDAPESTI LIDÉRCNYOMÁS Még mindig kisért a világ kommunistái lelké­ben a budapesti borzalmak emléke. Varsóból jelentik: A kommunista pártból kizár­tak százezreket, különböző okokból: 1. Mert a magyar szabadságharc brutális elnyo­mása miatt kiábrándultak a kommunista rendszer­ből. 2. Mert lanyhák és érdektelenek. 3. Korrupció miatt. Berlinből jelentik: A keletnémetországi szovjetzó­nából naponta százával szöknek át kiábrándult és üldözött vagy üldözéstől tartó németek a nyugati sza­bad zónába. Ezek mindennapi esetek. Nem úgy Dr. Kantorowiez egyetemi tanár szökése. Ez a tanár több mint negyed évszázad óta meggyőződéses kom­munista volt és még ma sem tagadja meg kommunis­ta múltját. De a kommunista kormányzat s a kommu­nista párt visszaélései miatt, főleg pedig a szovjet magyarországi vérengzése miatt semmi jót nem vár a kommunizmustól. Kincsei talál! Sir Edmund Bacon angol arisztokrata kincset talált a saját házában. Volt neki egy régi festménye, amely Szent Jeromost ábrázolta, a fe­szület előtt térdelve. Egy volt a báró sok régi festmé­nye közül. Egyik elődje 1845- ben vásárolta 100 fontért. So­káig azt hitték, hogy egy ke­véssé ismert olasz festő mü­ve. Most szakértők megálla­pították, hogy a magyaror­szági születésű német festő­művész Albrecht Dürer alko­tása és — több mint fél mii lió dollárt ér. CENZÚRÁT SÜRGET A PÁPA Pius pápa felhivta a világ katolikus püspökeit, állítsa­nak fel cenzor hivatalokat, amelyek őrködjenek a mozi, rádió és televízió produkciók erkölcsösségén. ÁZSIAI INFLUENZA Az országos egészségügyi hivatal közlése szerint eddig több mint 35,000 amerikai betegedett meg ázsiai influ­enzában. William Hochstein 51 éves N. Y.-i gépkezelő vérát­ömlesztést kapott a magasvasut összeütközése után, amikor eszméletét vesztette. SZERENCSÉJE ■■— ———————■ ———■—— I »I —— SZÉP ILONKA

Next

/
Thumbnails
Contents