A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-20 / 38. szám

4-IK OLDAL A JŐ PÁSZTOR HANGOS PANASZNAK VAN NATASA Szovjet-Magyarországban van egy ici-pici de­mokratikus sziget: az újságok panaszosládája. Lá­da, nem hordó. Tetszik tudni a különbséget? A köz­mondásos hordóra felállhat bárki — a londoni Hyde Parkban vagy a new yorki Columbus köröndön vagy a clevelandi Public Squaren — és megmondhatja a véleményét mindenkiről, a nagyokról, sőt még a leg­­nagvobbról is. A panaszosládába ezzel szemben nem szabad bármilyen sérelmet beledozni. Csakis kisem­berekre lehet panaszkodni: kishivatalnokokra, ál­lamüzleti kiszolgáló személyzetre, basáskodó übre, vagyis üzemi bizottságra. Jaj annak, aki a nagysá­gos vagy méltóságos elvtársakat kritizálni merné; ilyesmi a régimódi felségsértéssel egyértelmű és meg­felelő megtorlást von maga után. És mi foganatja van a panasznak? Sokszor ol­vassuk másodfőzetü panaszoslevelekben, hogy bizony hiábavaló volt minden panasz, minden eljárás, kö­nyörgés — a panaszos minden hatóságnál süket fü­lekre talált, illetőleg ahol meghallgatták, ott más­hová utasították, pestiesen szólva: egy másik sóhi­vatalba. Ez általában a szabály, és ha előfordul kivétel, az csak megerősíti ezt a szabályt. Mint a következő eset mutatja: “Ilyen választ sem kaptunk” címen a budapesti Népakarat a következő esetet ismerteti: Májusi “Levelezők rovatában” irtunk róla, hogy Hordós Lajosné petőfibányai dolgozó asszony nem kapott fájós lábára gumiharisnyát, noha az orvos el­ismerte, hogy szüksége lenne rá —, mert “a keret kimerült”. Kiderült, azonban, hogy ez a keret nem olyan szűk hogy indokolt esetben ne lehessen kitágí­tani. A gyöngyösi járási tanács rendelőintézete az­óta értesített is bennünket: intézkedett, hogy Hor­dós Lajosné megkapja a gumizoknit. Az értesítést örömmel nyugtázzuk, meglepett azonban bennünket, ami a levélben ezután követke­zett. Azt írja ugyanis dr. Dózsa Lajos sebészorvos, hogy “. . . áz igénylő három évvel ezelőtt eltört lábá­ra nem feltétlenül szükséges a gumiharisnya viselé­se, mivel három éven keresztül sem viselt gumiharis­nyát. Úgy gondoljuk, hogy Hordós Lajosné jelenleg fiz eddiginél nehezebb munkabeosztásban dolgozik, 5 ezért dagad a bokája”. S hozzáteszi, annak, hogy négis kiutalták a gumiharisnyát, az az oka, hogy a panaszos a Népszavához fordult, ne érezze, hogy hiá­ba panaszkodik. Dózsa elvtárs soraihoz néhány megjegyzést fü­zünk: 1. Furcsa, hogy valakinek azért nem feltétlenül szükséges gumiharisznya viselése, mivel az előző há­­,rom éven át sem viselt. Három éven keresztül nem dagadt meg a bokája, most pedig megdagad. Éppen ezért fordult most orvoshoz. 2. S hogy azért dagadt meg, mert nehezebb mun­kát végez? A lábtörés után Hordósné nem is dolgo­zott. Most ismét munkába állt palaválogatónak, ami bányászviszonylatban a könnyebb munkák közé tar­tozik. De különben is miért akadálya munkabeosztá­sa annak, hogy gumiharisnyát kapjon? 3. S végül, de nem utolsósorban, pusztán azért, mert a sajtó fordult hozzá, soha ne intézzen el egy szerv sem semmit. Akkor intézkedjenek, ha a kérés jogos, függetlenül attól, ki nyújtja be: az egyszerű dolgozó, a sajtó vagy bármilyen felsőbb hatóság. * így kommentálja az esetet a Népakarat (amelyet Dr. Dózsa elvtárs, nyilván feledékenységből, még ré­gi nevén Népszavának titulál) és ehhez a kommentár­hoz mi még azt a kommentárt fűzzük hozzák, hogy: “Igaza van!” Egy panasz jogosultságát vagy alapta­lanságát tárgyilagosan kell megítélni és az alapos panaszt orvosolni kell, nem szabad várni addig, amig a panasz az újságban megjelenik és ezzel az újság kipellengérezi a hanyag vagy igazságtalan hivatalno­kot. Az integráció nem mindenütt megy simán az országban . . . VARÁZSLAT AZ ÁZSIAI INFLUENZA Irta: DR. WAHL ELEMÉR Kis hírek Magyarországból Kádár János a tataibányai bányászok közt járt, mond­ta, hogy az életszínvonal emeléséről 1960-ig szó sen lehet. * A közlekedési dolgozód úgynevezett szakszervezeté­ben panaszok hangzottak el hogy a soffőröket embertele­nül tulóráztatják. A belkeres­kedelmi vállalatok sof tőrjei közül sokan napi 10 óránál többet ülnek a kormánykerék GYŐR A hajnali mun­kásvonatokon gyakran elő­fordul, hogy a munkábaindu­­lók élmunkás csillaggal bíró társaikat kegyetlenül elverik, vagy megcsufolják. A vasúti rendőrség utasítást kapott, hogy védje meg a túlteljesí­tésért kitüntetett munkáso­kat. VAKÁCIÓ Pawtucket, R. I.-ban nagy a fiatalok öröme, mert 17 nyilvános iskola tanítói az is­kolamegnyitás napján fize­tésemelésért sztrájkba lép­tek és minden sztrájknap egy-egy — ünnepnap. Tíz­ezer diáknak és diáklánynak meghosszabbított nyári va­kációja van. Az ázsiai influenza Kíná­ban lépett fel először január­ban és egy félév leforgása alatt csaknem az egész vilá­gon elterjedt és tiz millió em­bert döntött ágynak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy 1000 beteg közül 4 halt meg nem annyi­ra magában az influenzában, hanem inkább annak kompli­kációiban (tüdőgyulladás, szivgyengeség stb.) Ezért fontos az, hogy mindenki, aki már megkapta az ázsiai in­fluenzát, antibiotikumot (pe­nicillin, aureomyein, stb.) kapjon, mert ezek a csoda­szerek megakadályozzák a szövődmények (az az komp­likációk) kifejlődését. Ennek a ténynek ismeretében az Egyesült Államok csaknem valamennyi vegyészeti gyára megsokszorozta az antibio­tikumok gyártásának eddigi átlagos mennyiségét. Tudjuk tehát azt, mitévők legyünk, ha a betegség már kitört: a csodaszerek alkal­mazása által csaknem bizto­sítani tudjuk a komplikációk kitörésének elmaradását, a­­vagy — amennyiben a komp­likációk kezelés hiányában már kitörtek, azoknak jóin­dulatú lefolyását. ’ Azonban azt is tudnunk kell, mit tegyünk, hogy a be­tegség ne törjön ki. Ez pedig már nemzeti probléma. Sze­rencsére a megbetegedettek torokválladékából sikerült a kórokozó viruszt izolálni, igy mi sem állotta útját az ázsiai influenza kitörését megaka­dályozó vakcin nagymennyi­ségű gyári előállításának. Ez úgy történik, hogy a viruszt tojásba fecskendezik be ahol az megszaporodik. Az igy megszaporodott viruszt az­után a tojásból eltávolítják, majd megölik. A megölt vi­ruszt tartalmazó folyadékot megtisztítják és az igy vak­­cinná válik. Ha mi orvosok injekció ré­vén ezt a vakcint valakinek a testébe juttatjuk, az nem je­lenti azt, hogy az illető az ázsiai influenzát attól a perc­től fogva nem kaphatja meg. Néhány hét — de legalább 10 nap — múlik el addig, amíg a vakcinnal kezelt egyén a be­tegséggel szemben védetté válik. Ezért fontos az, hogy a lakosságot már néhány hét­tel a hideg időjárás beálta előtt oltsuk be ázsiai influen­za ellen, mivel a járvány ki­törését télre várjuk. ■Sajnos, eddig még nehéz-í ■ ségbe ütközik a vakcinnak - nagy mennyiségben • való be­­l szerzése. Még nekünk orvo­■ soknak sem voltak képesek a • vegyészeti, gyárok a beígért két adagot a magunk kórházi , és rendelői kisegítő személy­­; zetünk számára beküldeni. • 'Már pedig elsőrangú fontos­­, ságga.l bir, hogy. egy nagy ■ járvány esetén minél több or­­, vos és minél nagyobb ápoló­­: nőszemélyzet álljon a nehe- i zen sújtott lakosság rendel­■ kezésére. Olvasóimat valószinüleg ér­dekelni fogja, mik. a betegség ■ kitörésének első tünetei. Ezek l a következők: húzó fájdal­■ mák az egész testben, láz, : nátha, köhögés és általános i levertség. Mint ebből láthat- i juk: az ázsiai influenza tüne­­. tei alig külömböznek a kö­■ zönséges nátha tüneteitől. A betegség lappangási ideje két nap. Ez azt .jelenti, hogyha valaki tegnapelőtt volt kité­■ ve a betegségnek (mondjuk egy beteg reátüsszentett vagy reá köhögött), nagy esélye van arra, hogy azt (amennyiben nem immunis) ma megkapja. Lényegesen hozzájárulunk az ázsiai in­fluenza terjedésének megaka­dályozásához, ha a beteget elkülönítjük, úgy hogy vele az orvos és ápoló kivételével senkise érintkezhessen. Különösen gyermekeket, idősebb egyéneket • és króni­kus betegségben szenvedőket tartsunk szigorúan, távol a betegektől, mert az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy az ázsiai influenza főleg az említett embercsoportokból szedte halálos áldozatait. Ha valakin a betegség je­lei már kitörtek, a legjobban teszi, ha orvost hív, ágyba fekszik, sok folyadékot fo­gászt és addig nem' kezdi meg megszokott aktivitását, míg ismét erősnek nem érzi magát. Bár az ázsiai influenza jár­vány sokban emlékeztet az első világháborút követő' u.n. spanyol influenza járványra messze mögötte maradt a spanyol influenza súlyossá­gának s azt az eddigi jelek szerint szerencsére nem is fogja elérni. Ne felejtsük el, hogy az Egyesült Államokban 1918- 1919-iben 850,000-en haltak meg spanyol influenzában. Ez a tragikus tény csak rész­ben tulajdonítható annak, hogy akkor még se vakcin, se antibiotikum nem létezett, hanem elsősorban annak, hogy az akkori járványt az influenza virusznak egy rossz indulatubb faja okozta. VILÁG Infláció . . . Bob Hope el­utazott Torontóba, ott jó vic­cekkel fogja szórakoztatni a közönséget és kap ezért 100,- 000 dollárt. Aki reggel inget lop, dél­után már ezt az inget fogja hordani? Mr. iStorms bostoni gentleman úgy vélte, hogy erre bizony lehet számítani. Ezért nemcsak jelentette a rendőrségnek, hogy vasárnap reggel Manhattan felső ré­szében parkolt autójából ki­loptak egy feltűnően, sőt ri­kítóan színes sportinget és három ruhát, hanem azt is kérte, adjanak melléje egy LOUISVILLE, Ky. — Pau­line Tucker asszonynak kín­zó hátfájása volt, a doktor nem tudott enyhíteni a fáj­dalmain. Jött aztán egy asz­­szcny és azt mondta, ő tud segíteni, mégpedig fikete varázslattal. Az biztos eny­hülést hoz. Mrs. Pauline Tucker bol­dogan reménykedve aláve­tette magát a varázsló keze­lésnek. Pontosan követte és teljesítette az előírásokat: Egy pohár vízbe tett három szalmaszálat a seprűjéből és a poharat az ágy alá tette. Sóval és borssal tömött meg egy nylon harisnyát és azt a matrac alá helyezte. Aztán átadott a varázsló nőnek 300 ezüstdollárt, hogy azt a va­rázslónő egy titokzatos fo­lyadékban felolvassza. A varázsló asszonyság el­ment a 300 kemény ezüstdol­lárral, de — nem jött vissza a folyékony ezüsttel. Pauline asszony keserve­sen panaszkodott a férjének hogy, ilyen csúnyán rászedte őt az a szélhámos nő. Amire a férj, se szó se be­széd, otthagyta Paulinet.- Ez még nagyobb vesz­teség, — siránkozott Pauline asszony a rendőrségen, ahol megígérték neki, hogy bottal fogják ütni a varázslónő nyo­mát. MESE A GYENGÉBB NEMRŐL NEW YORK — Emily Me­than bécsi színésznő meg­ijedt, amikor abban a pilla­natban amint autójába be akart szállni, egy fiatal fiú revolverrel hadonászva pén­zét követelte. Emily ijedté­ben belérugott és visítani kezdett és a pelyhesállu rab­ló ijedtében elszaladt. Ez késő este, fél 11-kor tör­tént a Central Park West ut­cán. Aztán hajnali fél 3-kor két TV énekesnő, egyik geszte­­nyebarna, másik vöröshaju, együtt ment haza. és amikor az 50-ik utcában levő lakó­házuk közelébe értek, oda­­állt eléjük egy pelyhesállu fiatalember, revolverével hadonászva rájuk kiáltott: “Nekem pénz kell, adjátok ide minden pénzeteket!” A lányok ügyet sem vetettek rá és tovább mentek. A detektívet figyelésre. A bos­toni vendég és a newyorki detektív pár óra hosszat sé­táltak az Eighth Avenue fel­ső környékén és délután 5- kor elcsípték a tolvajt aki ab­ban a feltűnően színezett, na­­rancsszin-szürke |k: o: ckiás sportingben mutogatta ma­gát. John Brownt bevitték a rendőrségre és ott leszedték róla a szép sportinget. És rá­olvasták 1935-ig visszamenő hosszú bünlistáját. pelyhesállu követte őket, az­tán elébül került és most már erélyesebben rájuk szólt: “Még három lépést tesztek és én lövök!” A gesz­­teny©barna és a vöröshaj u még most sem vették komo­lyan az ügyetlennek látszó fiatalembert, a szemébe ne­vettek. Ekkor a fiatalember meg­húzta a ravaszt, de a revol­verből nem golyó röpült ki, hanem egy darab letört és a földre esett. Erre megijedt és elszaladt. A TV lányok taxiért fü­tyültek, nosza rajta, üldöző­be vették a menekülő rablót, aztán, amikor egy rendőrau­tó akadt az utjukba, gyor­san beültek abba és folytat­ták az üldözést, az 54-ik ut­cában utol is érték a rab­lót, akit a rendőrök nyomban lefüleltek. Elvették tőle a revolverét, amely plasztik­ból játékszer volt. A neve: Eugene Jutkows­­ki, Múltja: Elmirában ült egy sikerült és mégsem sike­rült holdupért. Most két rab­lótámadás miatt kerül újra biró elé. Mert az Emily Mo­­than színésznő elleni táma­dást is ő követte el. HALLOTTA MÁR? ... hogy egy font spag­hetti hosszúsága 300 láb. . . . hogy a hosszú nadrá­got Amerikába 1800-ban hoz­ták be Franciaországból. De mi lesz a JÖVŐBENI iskoláztatásukkal? Gyermekeinek egyetemi képzettsége sok pénzébe fog kerülni. Kénzpénzro tesz szüksége—valószinüleg jó sokra—ami­kor a fiú elsőéves egyetemistának Irat­kozik be. (Manapság körülbelül évi 2,000 dollárba kerül a legtöbb iskola!) Most van annak ideje, hogy családja jövőjének ezt a fontos eseményét elő­készítse. A szükséges készpénz megszerzésé­nek egyik biztos módja az, ha minden fizetési napon félretesz valamit a Society-náí—ahol a betéteket Society 107 éves múltja biztosítja, ahol a beté­tek rendszeres jövedelmet hoztak. Nyisson tanulmányi betétet most blin­den gyermeke részére. FOR SAVINGS IN THE CITY OF CLEVELAND ■ * SAN FRANCISCO, CA Jf 1É \N A ? Y* ' I BOSTON, MASS. irncsi

Next

/
Thumbnails
Contents