A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1957-09-06 / 36. szám
A JŐ PÁSZTOR 3-IR OLDAL UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT NEWARK, Anglia — Egy itteni szivarüzletben 'betörők jártak, elvittek sok szivart és cigarettát és ezt az üzenetet hagyták hátra: “Máskor tessék jobban vigyázni.” MEXICO CITY — Teodora Farnica épitészmérmök ellen, aki jóváhagyta annak a hatemeletes háznak építését, amely a julius 28-iiki földrengésben öszézeomlott és 33 személyt maga alá temetett, bűnvádi eljárás indult meg gondatlanságból okozott emberölés címén. Farnica a fogházban felakasztotta magát. SYDNEY, Ausztrália — A kanadai országos kutató intézet élettani kutatója Dr. J. S. Hart az ausztráliai benszülöttek körében tanulmányokat folytat annak megállapítására, hogy ezek miképpen védekezőnek a hideg időjárás veszélyei ellen. Dr. Hart hasonló tanulmányokat végzett kanadai emlősállatok és madarak kőiében és ezeket az észleteiket akarja most kiegészíteni a természethez legközelebb álló embereknél. MOSZKVA — Az oroszok minden legjobban tudnak, farkassal is, egész farkascsordával is legjobban tudnak elbánni. Ezt bizonyítja Titov esete. Titov hazafelé biciklizett, amikor látta, hogy a mezőn egy farkascsorda megrohamozott egy birkanyájat. Fogta magát és belehajtott a farkascsorda kellős közepébe, legázolta a csorda vezetőjét, erre a többiek eloldalogtak, de a hős Titov Utánuk eredt, üldözőbe vette őket és csupasz öklével még két farkast a másvilágra küldött, és amikor a menekülő fenevadak egyike visszafordult és rávicsoritotta a fogait, Tutov, még mindig a biciklijén ülve, olyat rúgott a hasába, hogy a farkas felfordult. Csuhaj! OSNABRÜCK, Németország. — A rendőrség névtelen levelt kapott és benn egye vasúti ruhatári jegyet. Kiváltottak az állomáson egy kis csomagot és abban volt az 5500 márka, amit a levél tartalma szerint két fiú lopott. “De megbántuk, amit tettünk”, írták a fiuk, “és ezért küldjük vissza a lopott pénzt és kérjük, ne nyomozzanak tovább.” A rendőrség mégis tovább nyomoz, mert tudni akarja, hogy csakugyan fiatal fiuk követték-e el azt a lopást. HAMBURG — A napokban megnyílt a Magas Emberek Klubjának évi nagygyűlése. Ebbe a klubba csak oly férfiakat vesznek fel, akik legalább 185 centiméter magasak, és oly nőket, akiknek testmagassága legalább 183 centiméter (kb. 6 láb 6 inch és 6 láb 5 inas). Az óriási férfiak és nők nem azért jönnek össze évenkint, hogy mutogassák magukat, hanem hogy megbeszéljék közös problémáikat. Problémáik vannak szép számban: Az ipar még nem szentel elég figyelmet az ő szükségleteiknek, nem gyártanak hosszabb ágyakat, magasabb székeket, nagyobb ruhákat és cipőket. Ők, az óriások, áldozatai a tömegtermelési rendszernek, amely az átlagember' szükségleteire alapítja termelést. A nyugatnémetországi Orvosi Szemle felhívja az automobilgyárak figyelmét arra, hogy hamarosan be kell rendezkedni a “hosszú emberek” részére alkalmas kocsi gyártására, mert 2200 gyermek megvizsgálása és megmérése alapján 'megállapították, hogy a most 12—14 éves fiuk és lányok, amikor felnőnek, 10—12 centiméterrel magasabbak lesznek, mint szüleik. Már most is szükség lenne az iskolákban magasabb székekre és padokra. GÜSTROW, Kelet-Németország — A város határában a mezőgazdasági kényszerszövetség munkásai “kollektiv vadászatot” rendeztek. Az egyik vadász egy bokor aljában mozgolódásra lett figyelmes, nyomban célzott és lőtt,és a következő pillanatban Szivethasitó jajkiáltás elárulta, 'hogy a bokor mögött nem nyúl húzódott meg, hanem egy szerelmes pár. A hölgy, 21 éves ápolónő, ott helyben elvérzett, lovagja, aki ugyancsak 21 éves, a kórházban élet és halál közt lebeg. ULM, Németország — Az itteni Kaesebohrer cég rendelést kapott az amerikai Continental Trailways autóbusztársaságtól 50 autóbusz szállítására. Az első 14 kocsit már leszállították. Az autóbuszok súlya 12 tonna, 41 ülés van bennük, felső kilátóab'íak, bár van bennük. A motor MAN-gyártmány, 280 lóerős. MADRID — Arevalo castiliai hegyi faluban egy paraszt fogadott a barátjával, hogy a nap sugaraival tükörtojást tud főzni. Oly erősen tűzött a nap, hogy ez csakugyan sikerült félóra alatt. RÓMA — Megjelentek az üzletekben az első, német gyártmányú cigaretta-automaták, amelyek egy 100-lirás ércpénz bedobása ellenében egy pakli cigarettát adnak. És már két nappal utóbb megjelentek az első csalók, akik 100-lirás nagyságú értéktelen fémlapocskákat dobnak be az automatákba. Aluminium dómot építettek Virginia Beachen (Vaj egy konvenció számára, 1900 ember fér el alatta. Jelentés a UN előtt az atomenergia még kihasználatlan lehetőségeiről | Emlékezzünk a régiekről I EL JÚDEÁBA! Irta: BALASSA IMRE Pontius Pilatus mindezt tudta. Rávetette a szemét Claudiára. így okoskodott: Claudiának nincsen törvényes helyzete Rómában. Valódi nemes, családi hagyományaira büszke ifjú nem fogja megkérni a kezét. Majd megkérem én! A császár ideadja, mert boldog lesz, hogy nemes férjet talál Claudia számára. Hálás is lesz irányomban és én, mint a császár nejének veje, egyszerre az elsők közé emelkedem. Tiberius császár tunyán, hájasán, szétterülve pihent heverőjében. Egy barnabőrü etióp ifjú állt a háta mögött rövid tunikában és pávatoll legyezővel legyezgette. Néha ajkához emelték a smaragdokkal kirakott aranyserleget, mert ő még arra is lusta volt, hogy maga vegye kezébe azt. A császár feltápászkodott fekvő helyzetéből, mialatt négy gyermek támogatta lomha testét. Kifelé haladt, a széles erkélyre, ahonnan látszott a napnyugtában a Tiberis folyó. Nyomában haladt biborszegélyes fehér tógájában, fején a nászkoszoruval, Pontius Pilatus. Az amerikai olvasó többnyire természeltesnek veszi, hogy hazája vezet az atomenergia békés kiaknázásában. Nem Amerika robbantotta-e fel az első atombombát? Nem költünk mérhetetlen összegeket az atomerő tovább fejlesztésére? Az igazság az, hogy bár mi voltunk az első ország, amely egy bomba formájában képesek voltunk atomhasadást létrehozni, az atomerő kiaknázásában más országok erősen megelőztek bennünket. Ennek az oka egyszerű: más országoknak nagyobbb szükségük van atomenergiára iparukban, mert nem rendelkeznek olyan bőséges hajtó anyagokkal mint Amerika. Számunkra tehát a zatomerő alkalmazása az iparban nem olyan sürgős és csak lassan kívánjuk felépíteni atomiparunkat, közben okulva mások tévedéseiből. JELENTÉS A UN ELŐTT Egy jelentés a UN előtt azonban feltárja, hogy mi történik külföldön az atomenergia körül — és főleg, hogy mit várhatunk tőle a jövőben. Köztudott dolog, hogy hat nyugateurópai ország létrehozta az “Euratom” nevű szervezetet. A hat ország: Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Olaszország és Luxemburg. Az Euratom célja: ezeket az országokat ellátni atomenergiával, egy közös erőforrásból. Ezek az országok közös szervezetben gyűjtik össze az atoméra nyersanyagát és erőmüveiket közösen használják fel. Nem nehéz átlátni, hogy az Euratomnak milyen hatása lehet a jövőre. Husz-harminc év múlva, amikor már az atoméra lesz a legfőbb energiaforrás, ezek az országok kölcsönösen rá lesznek szorulva egymásra. Nehéz elképzelni, hogy például az Euratom tagjai valaha is háborút viseljenek egymással, hiszen előfordulhat, hogy egyik országot ellátó ipari áram a másiknak területéről származik. AZ ORVOSTUDOMÁNY Az Euratom tehát egy uj politikai jövőt helyez kilátásba, amely merőben uj a világtörténelemben. De a politikai lehetőségek nem az egyetlenek. A UN előtt fekvő jelentés leírja az atomenergia jövendő szerepét az orvostudományban. Az atomenergia melléktermékei, az úgynevezett isotopok, már ma is jelentős szerepet játszanak az orvostudomány kutatásaiban. Egyelőre csak mint “tracer”-ek szerepelnek — más szóval nyom mutatók. Be lehet vinni őket az emberi szervezetbe és útjukat nyomon követni, ami óriási lehetőségeket nyit meg a kutatók előtt. Azt is tudjuk, hogy atomsugarakkal “bombázni” lehet rosszindulatú daganatokat, beleértve a rákot. Az orvostudomány azonban még kezdetén van ezeknek a kutatásoknak. A mezőgazdaságban is nagy szerepet fognak játszani az atomsugarak, a velük kezelt talaj jobban terem, és élelmiszert szinte örökre lehet konzerválni velük. De, mint mondtuk, az erre vonatkozó kísérletek még kezdetlegesek. AZ ELMARADOTT ORSZÁGOK Az atomenergia legfontosabb szerepe azonban — világtörténelmi távlatban — az elmaradt népek felemelésében van. Időtartamban felére, negyedére csökkentheti a fejlődést. Egy szakértő ezt igy magyarázta meg: — Vegyünk például egy olyan fejletlen országot, mint Lybia. Ahhoz, hogy Lybiában például egy órát tudjanak előállítani, elméletileg 50 évi fejlődésre lenne szükség, még ideális körülmények közt is. Először létre kell hozni az alapiparokat, amelyekből az ipar felépül, — tehát a hajtóanyagok ipara, szénbányászat vagy olajfurás — ami.Lybiában nincs. A következő lépés a nehézipar létesítése. A nehéziparral állítják elő azokat a nagy gépeket, amelyek majd kis gépeket fognak gyártani. És amikor már kis gépeket is gyártanak, akkor lesz képes Lybia egy zsebórát gyártani. Oroszország sose volt olyan fejletlen, mint Lybia, de a szovjet 40 éve építi iparát és mégsem tart ott, mint a fejlett nyugati népek. ERŐMŰ A SIVATAGBAN Leegyszerűsítve a kérdést: a világ népeinek kétharmada olyan országokban lakik, amelyek nem rendelkeznek a fejlődéshez szükséges nyersanyagokkal, mint vas, szén, olaj, stb. Ezeknek számára megváltás az atomenergia. Az atomenergia nem kíván semmiféle előkészítést a termelésben, kivéve közoktatást. A fentebb vázolt iparosodási folyamatból kivágja az első két fázist: Nincs szükség üzemanyagokra és nincs szükség nehéziparra, amely például turbinát, gőz és villamossági gépeket gyárt. Mindezt már az atomerő pótolja. Akár a sivatagban vagy a jégmezőn is fel lehet állítani egy erőmüvet, amely atomenergát használ. (Az amerikai hadseregnek vannak is kis hordozható atomerő telepei, amelyekkel ember nem lakta területen áramot fejleszt, világit, hajt, stb. A szerk.) Amint ez az erő rendelkezésre áll, amint van világítás és üzemanyag, a fejlődés meggyorsul. AMERIKA SZEREPE Dacára annak, hogy Amerika nem dolgozik olyan lázasan az atomerő fejlesztésén — a fentebb ismertetett okoknál fogva — igen nagy szerep vár az atomerő ipari fejlesztésében az elmaradott országokban. Eisenhower elnök tavaly ajánlott fel valami 230 font urániumot — az atomerő nyersanyagát — tanulmányi célokra, laborato riumi használatra, amelyből elmaradott országok tudósait és mérnökeit fogják kiképezni az atomerő kezelésében. Az úgynevezett “Point 4” program keretében amerikai kiképzők számos országban tanítják az atomerő használatát és a program a következő években bővülni fog. A világ általában Hiroshima bombázását tekinti az atomkorszak kezdetének. Katonai értelemben az is volt. De ipari értelemben épei csak hogy eljutottunk az atomkorszak küszöbére. A Hiroshima óta eltelt évek a tanulás évei voltak. Tulajdonképen azonban csak most lépünk bele egy modern ipari atomkorszakba, amely hivatva van a föld egész arculatát megváltoztatni — feltéve, hogy az ember ugyanezzel az atomenergiával nem pusztítja el önmagát. VESZETT VADAK JERUZSÁLEM — Beér Séván több veszettségi eset fordult elő. Mose Nadzsi 10 éves beér-sévai kisfiút veszett kutya harapta meg. Szülei elhanyagolták kezelését és a gyermek rövid idő múlva meghalt. Ezenkívül még négy más veszettségi eset fordult elő a városban, a sérültek azonban azonnal orvosi segélyben részesültek és nincsenek életveszélyben. A betegséget főleg a rókák és sakálok terjesztik. Az illetékes szervek mérgezett békákkal pusztítják ezeket az állatokat. A beér-sévai városháza közhírré tette, hogy minden kutyatulaj donost, aki nem oltatja be kutyáját, bíróság elé állítanak. A császár mámoros volt és az volt majdnem mindenki körülötte. Csak Pilatus volt nyugodt, hideg és józan. Ez a nap a nagy beteljesülés napja volt számára. Büszke volt, elégedett és nyugodt. Szilárdnak érezte magát. Az erkélyen álltak. Tiberius megszólalt: — Pontius. És intett, hogy jöjjön közelebb. Az szolgálatkészen lépett elébe, mélyen méghajtva fejét. Tiberius vastag ajka vigyorgásra nyílt. Hunyorgó, rövidlátó, zöld szeméből alattomos láng lobbant ki.---------------------— Pontius — szólt még egyszer, mialatt bíbor tógája álól összehajtogatott pergament húzott elő. — Pontius, olvasd! Az én szemem kissé káprázik a napban. Pontius Pilatus elvette alázatos főhajtással a pergamentekercset és azt gondolta, hogy bizonyára valami szép nagy birtokot ajándékozott neki a császár nászajándékul. Arcán végtelen boldogság és büszke önbizalom ömlött széjjel. Olvasni kezdett. Amint olvasta, pillanatról pih lanatra aludt ki a gőg tüze a szeméből, ajkát elhagyta a szin, fakó lett az. Gőgösen kiegyenesedett alakja görnyedt, egyre görnyedt, foga vacogni kezdett. Tiberius mosolyogva, kaján örömmel nézte az arcat* !»•": I• A pergamenről azt olvasta Pontius Pilatus, hogy a császár legkegyelmesen kinevezte őt Judea kormányzójává, amely távoli tartományba Róma legszentebb érdekének parancsára még a mai napán haladéktalanul tartozik utbaindulni. Az urak távolabb álltak és azt látták csak, hogy Pontius Pilatus átvett valami pergamentekercset a császártól és nagyon elhalványodott, mikor elolvasta. A császár odalépett Pontiushoz, hízelkedve, mosolyogva hajolt hozzá, közel, egészen közel az arcához, úgyhogy Pilatus érezte a bor gőzét, amely szájából feléje csapott, mint valami mérges láng. — Pontius, nézd odalenn a Tiberisen azt a karcsú gályát! Látod, hogy ring, lágyan, mint az aszszony teste . . . Összeszoritott szájjal, durva röhögéssel nevetett a Pilatus fülébe, miközben rekedt hangon folytatta: — Nézd, Pilatus, hogy csillognak az aranyozott napfényben. Mint az asszony kitárt karja. Nézd, Pilatus, téged vár ez a nászi gálya! Menj, menj Júdeába ! Pilatus szótlanul, mellére csuklott fejjel állt a szári parancsot. Alig hallotta már Tiberius utolsó szári parancsot. Alig halottá már Tiberius utolsó szavait. — Menj nyugodtan, kedvelt procura torunk! Nődért ne aggódj, ő nem lesz utadban nehéz küldetésed alatt! Ő itt marad. Majd köszöntöm őt nevedben! Menj, Pilatus! . . . Mialatt lefelé haladt a palota lépcsőin, fején a hervadt nászi koszorúval és teste körül a vőlegényi tógával, mintha hallotta volna maga mögött a császár gúnyos kacaját. Mintha kacagott volna mögötte mindenki: a rangos patríciusok, a gőgös szenátorok, a városalapitók büszke utódai, a diadaltól részeg légióvezérek és még a rabszolgák is, még a cselédek is, a márványoszlopok is — minden és min denkÍ , • J liT J rí És elindult Judeaba ... . Atomero — ma és holnap
