A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1957-08-23 / 34. szám
S-IK OLDAU A JÖ PÁSZTOR Pünkösd után 11-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 18, 23—35. Az időben mondá Jézus e példabeszédet: Hasonló a mennyeknek országa egy király emberhez, aki számot akar vetni szolgáival. És mikor elkezdte a számvetést, eléje viteték egy, aki neki tízezer talentummal tartozott. Mivel pedig nem volt honnan megfizetnie, parancsold ura, hogy eladatván ő és felesége, fiai és minden vagyona, úgy fizessen meg. Leborulván pedig a szolga, kéré őt, mondván: Légy béketűréssel hozzám s mindent megfizetek tenéked. Könyörülvén tehát az ur azon a szolgán, elbocsátá őt és az adósságot elengedő neki. Kimenvén pedig a szolga, talála egyet a szolgatársai közül, aki száz pénzzel tartozik neki vala és megfogván, fojtogató őt, mondván: Fizesd meg, amivel tartozol. S leborulván szolgatársa elé, kéré őt, mondván: Légy béketüréssel hozzám s megfizetek neked mindent... Amaz pedig nem akarta, hanem elmenvén, a tömlőébe veté őt, amig nem fizeté az adósságot. Látván pedig szolgatársai a történteket, nagyon el szomorodának és elmenvén, elbeszélők uruknak azokat, ami történt vala. Akkor előhivá őt ura s mondá neki: Álnok szolga, minden adósságodat elengedtem neked, mivelhogy kértél engemet... Vájjon nem kellett volna-e Jézus és a királyember leked is könyörülnöd szolgatársadon, a mint én könyörültem rajtad? És megharagudván ura, átadá ötét a poroszlóknak, mig le nem fizeti minden adósságát. így cselekszik az én mennyei Atyám is veletek, ha meg nem bocsátótok, kiki az ő atyafiának, szivetekből. SZENTBESZÉD Az idősebbek megbecsülése a legszebb emberi gondolat és kötelesség, mely sajnos ma nagyon is kezd veszendőbe menni, mert az emberek nem igen akarják figyelembe venni a szentirás ezen szavait: “Az ősz fő előtt kelj fel és az öreget tiszteld meg.” Azt mondja az isteni parancs: “tiszteljed” — vagyis ha a szülők beszélnek, a gyermek hallgasson. Valaha ez magától értetődő volt minden családban. Ma a gyermek vitatkozik a szüleivel, jobban tud mindent és okosabbnak tartja magát. “Tiszteljed” jelenti azt, hogy nem szabad szüleinket bántalmazni. Az ószövetségi szentirás azt mondja: “Aki atyját vagy anyját megüti, haljon meg.” Ugyancsak az ószövetségi szentirásban van mondva: “Hollók vájják ki és sasfiókok falják fel azt a szemet, amely megveti atyját és ferdén néz anyjára (Préd. 30. 17.) “Tettel és szóval és minden türelemmel tiszteld atyádat” mondja a szentirás. Vagyis támogassuk szüleinket betegségükben, ha szükséget szenvednek, anyagilag. Jusson eszünkbe az, hogy soha se nőttünk volna fel, ha szüléink nem gyámolítottak volna minket. Aggódó virrasztással ültek betegágyunk mellett. Ne feledjük el azt a sok munkában eltöltött napot, mellyel véres verítékkel keresték meg a mindennapi kenyeret. Ne feledjük el azt a szorgos gondoskodást, aggódást, álmatlan éjszakákat, melyeket szüléink a mi jóvoltunkért tettek és átéltek. A szülők iránt érzett szeretettből és tiszteletből soha se szabad kinőni. KI AZ UR A HÁZBAN? Szaüd király az ur Arábiában. Az amerikai kormány felajánlott neki húsz millió dollárt a dammami kikötő kiépítésére és mindössze annyit kötött ki, hogy ellenőrizni akarja, hogyan s mire költik az amerikai dollárokat. — Szó se róla, mondta a király, én nem tűrök semmiféle ellenőrzést. így hát elmaradt a húsz millió dollár kiutalása a büszke király pénztárába. . , Hármas ikrei születtek egy honesdalei (Pa.) farmer tehenének. Magyarországi Szent Erzsébet Szent Erzsébetet nem kell felfedeznünk a müveit világ előtt. Egyike ő a legnépszerűbb szenteknek. Különböző népek irodalma és művészete foglalkozott vele. Ragyogóan áll ő előttünk, mint a jótékonyságnak, hitvesi hűségnek, anyai szeretetnek s az Isten végzésében való türelmes megnyugvásnak mintaképe. Ez a kép legfőbb jellemvonásával, a szerénységgel van aláfestve. Sárospatakon született 1207-ben, mint II. Endre király s a tragikus végű merániai Gertrud leánya. Négy éves volt, mikor Thüringiába vitték, mint Hermann tartományi gróf hasonnevű fiának jegyesét; hozományként ezüst bölcső, ezüst fürdőkád, arany edények és tömérdek ékszer ment vele. így vonult be 1211-ben a magyar királyleányka Wart' burghba, ama nevezetes hely' re, ahol születése évében zaj 'ott le a hires dalnokverseny. Ünnepiesen fogadták a kirólyi -gyermeket, akit azonban ájtatos viselkedése miatt nem szeretett leendő anyósa, Hermann felesége, Zsófia grófnő. Megkezdődtek Erzsébel szenvedései, amelyek mind erősebbek lettek, amikor jegyese, a fiatal Hermann gróf meghalt. Erzsébet ékkor kilenc éves volt. Az öreg Hermann ekkor másodszülött fiával, Lajossal jegyezte el őt, akinek tizennégyéves korában mintaszerű felesége lett; négy gyermeküknek leggondosabb anyja. Egykoruak szerint termete karcsú volt és magas, mozdulatai nemesek, area bájos, viselkedése fenséges. Viruló asszonyszépségében látogatott haza Magyarországba. 1227-ben férje, Lajos gróf a keresztes háborúban meghalt. Ó, mint szeretett volna — gyermekeinek nevelésén kívül — továbbra is a j ótéko-ny ság gyak óriásának élni, a szegényeik és elesettek, az ügyefogyottak és betegek pártfogásában találni Istennek tetsző vigaszt! Ezt azonban anyósa, Zsófia és sógorai nem engedték meg, sőt még Wartburghból is elűzték. Hosszas bolyongás után végre Marburgban pihenhetett meg. Itt kórházat alapított és abban élt a legnagyobb szerénységben és alázatban. Itt halt meg, arcán mosollyal, 1231 november 19-én. Szent Erzsébet alakja számost művészt foglalkoztatott. Életének minden mozzanatát megtaláljuk a 14—15. században készült szobormüveken és festményeken a kassai Szt. E rezébe t székesegyházban. Képet festett róla Murillo s íz idősebb Hans Holbein. Holbelin nem az önmagát sanyargotó nőt látja Erzsébetben, hanem a testben-lélekben szép fejedelemasszonyt, akinek csak sejteni lehet lelki harcát, amelyben végleg elszakad a világ hiúságaitól. Ennek a felfogásnak látjuk folytatását Liezenmayer Sándor 'képein. E kiváló magyar festőművészünk művészete javát két női alak közt osztotta meg: Szent Erzsébet és Goethe Fautsjának Margitja közt. Szent Erzsébeté az elsőség. A Szépművészeti Muzeum hatalmas vásznán éppen abban a pillanatban látjuk őt, amint hermelin köpenyével egy nyomorgó anyát készül betakarni. Liezenmayer ezenkívül — részben vázlatosan — számos Erzsébet-képet festett. Szokatlan téma ezek közt Erzsébet, mint facsemeték ültetője. Más képein a közismert ró zsacsodát látjuk, a legendák egyik legbájosabbikát: Erzsébet megy alamizsnaosztó útjára, köténye élelemmel tele; ez azonban — amikor durván kérdőre vonják a jótékonyságáért mentegetődiző szentet — téliliőben is rózsává változik. Tehát itt már a megtörtént csodával állunk szemben :a szent leikéből eltűnt az előző pillanatok szorongása, a rózsák földöntúli boldogságot varázsolnak arcára s szeme felmagasztosultan tekint az égbe. Szép Erzsébet-képeket festett még Boruth Andor, Spányik Kornél és Feszty Masa. A warthburgi dalnok verseny mondáit Grimm Jakab kutatásainak felhasználásával báró Hormary József, a magyarbarát osztrák történetíró foglalta össze 1840-ben kiadott történelmi évkönyvében. Eszerint 1206-ban jött össze az operából is ismeretes hat énekes Wartburgban, hol dalversenyre keltek. Öten Hermann tartományi gróf magasztalásában olvadtak fel, csupán hatodik társuk, Ofterdingen Henrik hasonlított a naphoz egy szomszédos herceget. A versenyszabályok szerint a vesztesnek azonnali hóhérhalált kellett halnia. Ez lett volna Henrik sorsa is, ha nem rejtőzik Zsófa grófnő köpenyébe. Innen sikerült a szorongatott dalnoknak megalkudnia társaival, hogy ismerjék el döntőbirául az erdélyi Klingsor mestert, az utolérhetetlen dalnokot és varázslót. Ebben megegyeztek. Klingsort elhívták messze erélyi honából és túrájává tették — immár 1207-iben — az újból megkezdett versenynek. E működése közben Klingsor egyszerre csak az ég csillagjait kezdte vizsgálni és igy kiáltott f^l: —Tudjátok meg, hogy ezen az éjszakán a magyar királynénak lánya születik; a lányka szép lesz, erényes lesz, szent lesz és a thüringi gróf fiának felesége lesz! Szent Erzsébetünk tehát a monda szerint a nevezetes wartburgi dalnckverseny idején született, — a történelmi dátumok is összevágnak — igy a Tannhauser-apera Erzsébeté nem lehet azonos vele, a gróf későbbi menyével. Az operaibeli Erzsébet Hermann gróf unokahuga. Nyilvánvaló azonban, hogy Wagner Szent Erzsébet lelkét öntötte saját költői Erzsébetébe. Erzsébet imájával ajkán halhatott meg Szent Erzsébet is: Mindenható szűz, halld imámat. Hozzád, te áldott, esdek én! O, hagyj kimúlnom itt e porban. Többé ne éljek, én szegény! Tárd fel az ég dicső honát S angyalodul vedd lelkem át Ha földi bűnöm nincs leróva, Úgy irgalommal nézz le rám. Színed elébe hogy jöhessek. Mint tiszta, méltó szűzi lány! És mikor Erzsébet megüdvözül, a zenedráma szereplői ,már “Szent Erzsébetet” dicsőítik. De térjünk vissza a történelem Szent Erzsébetére. Huszonnégyéves volt, amikor meghalt. Atyja, II. Endre király még megérte szentté nyilvánítását. Az uj szent tisztelete oly hatással volt magára az Árpádházra is, hogy a következő második nemzedékben még két árpádházi Erzsébet, részesült hasonló fellmagasztallásban; az egyik Boldog Erzsébet (1257- 1326), István leánya, a másik ugyancsak Szent Erzsébet (1292-1338), II. Endre leánya, az utolsó Árpádházi királyleány. ' Erzsébet nevű királynék később is jelentős szerepet játszottak a történelemben, mind között a magyar nép szeretetével leginkább tragikus életű Erzsébetet övezte. Furcsa szerepe van az ő esetében is a neveknek: Szent Erzsébet életének megrontója anyósa, Zsófia grófnő volt. Erzsébet királyné anyósa, Zsófia főhercegnő úgy ismeretes, mint a bécsi kamarilla feje és okozója azoknak a magyar szenvedéseknek, melyeket Erzsébet királyné később a maga szerény módján enyhíteni igyekezett. Sydney romokban SYDNEY, Ausztrália — Nagy légi hadgyakorlat volt, a légierő uj radar hálózatának kipróbálására. Különféle let repülőgépek száguldottak Sydney irányában, egy kivételével mindegyiket nyomon követte a radar. Az az egy gép aztán ledobott egy bidrogénbombát Sydney városára, amely teljesen rombadőlt — volna, ha az a hidrogénbomiba igazi hidrogénbomba lett volna. A HAZUG Hácsök nagyon rendes ember. Egyetlen hibája, hogy nem lelhet eligazodni a szavain. — Kedves Hácsek ur — kérik kartársai —, árulja el nekünk, mikor mond igazat és mikor hazudik? — Hát nézzék — szól Hácsek, — elárulom. Ha azt mondom, hogy én úgy éljek, akkor az egy hazugság. De ha én aizt mondom, hogy becsületszavamra, akkor — én úgy éljek — igazat beszélek. Pünkösd után 11-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Márk 7. fej., 31—37. Az időben Jézus ismét eltávozván Tirus vidékéül. Szidonon át a galileai tengerhez méné, a tiz /áros határai közé. Ott hozzá vivének egy siketné.nát s kérék őt, hogy tegye rája kezét. És félrevivőn őt külön a seregből, füleibe bocsátá ujjait, és köpvén, illeté nyelvét és föltekinve az égre, fohászkodék és mondá neki: Effeta, azaz nyíljál meg. És azonnal megnyitónak fülei és megoldódék a nyelvének köteléke és helyesen szól vala. És megparancsolá nekik, hogy ezt senkinek se mondják. De mennél jobban tiltá nekik, annál inkább hirdetők és szerfölött csodálkozának, mondván: Mindent jól cselekedett, a siketeknek visszadta hallásukat és megszólaltatta a némákat. SZENTBESZÉD Aki ismeri az emberi életet, az előtt nem lehet kétséges mily nagy jelentősége van életünkben az evangélium fenti mondatainak. Nemcsak azért, mert egy siketnéma meggyógyitásáról van szó. Nem csekély dolog az ... Vannak percei az embernek, amikor irtózik minden zajtól, különösen terhes az embernek a nagyvárosok lármája, gépek zakatolása, szirének bugása, automobiltülkölés. Ám ennél sokkal szörnyűségesebb az a végtelen csend, amely a süket embert környékezi, aki nem képes arra, hogy egy csengő szót halljon. Nélkülöznie kell a muzsikának lelket vidámitó zengését fogalmat sem szerezhet magának arról, hogy milyen gyönyörűséget jelent az ártatlan kisdedek gügyögése, a madarak vidám dala, források csörgedezése' a háborgó tenger moraja. Nehéz elviselni a kellemetlen zajt, de ennél sokkal ijesztőbb az üres csend, melyben a süket ember kénytelen élni. Hogy milyen a néma ember sorsa, arról mi mindnyájan fogalmat szereztünk akkor, a mikor idevetődtünk az amerikai tájakra és egy árva szót sem tudtunk beszélni angolul. Sokszor úgy szerettünk volna valamit kimondani az idegen környezetben, de képtelenek voltunk rá. Drága kincse az embernek mind a kettő. A fül is, a nyelv is. Csak az a veszedelem, hogy az ember visszaélhet mindkettővel. A siketnéma meggyógyitásával az Ur Jézus erre akarta felhívni a figyelmünket. Ha mindkét szervünk egészséges is, még sem szabad felhasználnunk a rosszra. Nagyon nehéz volna az életünk, ha nem hallanánk semmit. Néha azonban igen jó volna, ha semmit sem hallanánk egyes olyan beszélgetésekből, amelyek ártalmasak, szeretetellenesek, békességbontók. Természetes, hogy ilyenekben résztvenni nem is szabad. Még a puszta jelenlét is az ilyen beszédeknél veszedelmes lehet, mennyivel vétkesebb dolog ilyen beszédeket folytatni, illetve a hallott dolgokat azonnal másoknak is elmondani. Az a kis nyelv nagyon sok testi-lelki romlásnak volt már előidézője. Nem egyszer mozgatta valaki a nyelvét önfeledve, gondatlanul és az eredmény egy egész élet elkeseritése és boldogtalansága lett. Meghallgatni azt, amire kötelességünk hallgatni, nagyon jó. Hallgatni különösen a lelkiismeret szavára, a kegyelem hivó intésére, az evangéliumi tanításra, szülői, lelkipásztori intésre elvitathatatlan kötelességünk. Megnyitni viszont ajkainkat az Isten dicséretére, a szeretet ápolására, az igazság védelmezésére, a bárdolatlan beszédek megakadályozására — szintén nagyon fontos feladatunk kell hogy legyen. Sok előny és áldás rejlik az Isten e két adományában, a fül és nyelv épségében. Legyünk hálásak érte az Istennek azáltal, hogy nem engedjük meg használatukban a jó Isten és felebarát megsértését, hanem mozdítására használjuk. inkább gondosan felügyelünk rájuk s csak a jó elő-A Skelton család hazatért Európából, balról a 9 éves Richard, aki leukémiában, vészes fehérvérűségben szenved és az orvosok szerint egy éven belül meg fog halni. \
