A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-08-23 / 34. szám

2-IK OLDAL A JÓ PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁKKÁNY alapította_________ Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó 3 the good shepherd publishing company ! Szerkesztőig és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-502S ogmm» 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egy évre__________________$6.00 ('él évre __________________$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year_________________$6.00 Half Year_________________$3.50 ‘Btered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. PROPAGANDA, SEMMI MÁS A SZÁMOK REJTELMES VILÁGA'<:yebmeket mSROlT Irta: DR. BEKE MANÓ egyetemi tanár Az emberiségnek, mióta csak az Írott történelem ta­núskodni képes erről, évezre­des, ősrégi törekvése volt, hogy a bölcsük- kövét megta­lálja. Generációról generáció­ra ültetődött át ez a vágy és emberéletek ezrei pusztul­tak el a bölcsek köve utáni harcban. Mindent elkövettek, mirJlünt bekapcsolt;:ik ennek a keresésnek a keretébe, csak hogy eredményt érjenek el. És ezzel a mindenkit foglal­koztató titokzatos kutatással nőtt szorosan egybe és lett hiressé a kabbala tudomá­nya, különösen pedig a szá­mok kabbalája. A bölcsek kö­­vlének féktelen és nyugha­tatlan kutatása tette félel­messé a számok erejét és irá­nyította a tudósak és gondol­kodó emberek figyelné t a számokra. Különös, emberfö­lötti és term észtirányi tó erő­ket tulajdonitottak még a kö­zépkorban is a számoknak. Külön tudományágak foglal­­keratak a számok eredetének és jelentőségének magyará­zatával és a csillagj cs, a má­gus, vagy a természettudo­mány bármelyik primitiv, kö­zépszerű művelője minden esetben a számok különleges erejére támaszkodott. A modern tudomány ter­mészetesen egészen más szempontokból nézi a számo­kat és inkább mint kultúrtör­téneti adatokat gyűjti össze és vizsgálja, milyen okokból és miért tulajdonitottak an­nak idején nagy jelentőséget az emberek a számoknak. Hi­szen nincsen a tudományok­nak vagy az embert környe­ző jelenségeknek egyetlen olyan ága sem, amely évszá­zadokkal ezelőtt szervesen össze ne forrott volna a szá­mok titokzatosságával. A val­lás, a természettudomány, de minden egyéb más is ezen épült fel. Mindenekelőtt talán leg­jobb, ha a kezdetleges népek i viselkedését vizsgáljuk a szá­mokkal szemben. Amilyen egyszerű a gyermekek lelki világában a számokról alko­tott képzet, éppen olyan ala­csony ez a kezdetleges né­peknél is. A beható néprajzi Egy héten at boldogította jelenletevel a kelet­német szovjetzónát Nikita Kruscsev és nagyokat mondott. Talán más célja nemi is volt a látogatásnak, Elint az, hegy újra nagyokat mondhasson. Elővette a tarsolyából a kis verklit, amelyet az ő személyes ■ használatára gyártottak a propagandaminisztérium technikusai és lejátszotta a régi nótákat: A szovjet békét akar, a nyugati országok és •Amerika mindenáron háborút akarnak. És persze, mert német földön beszélt, külön említette Adenauer | kancellárt azok közt a nyugati gonoszok közt, akik . mindenáron háborút akarnak. Aztán: Ők, az oroszok, a fegyverkezés csökken­tését óhajtják, de a gonosz nyugatiak szabotálják a ‘lefegyverzési kísérletet. (Elfelejtette megemlíteni Krüscsev, hogy Egyiptom diktátorának és Szíria tiszti klikkjének a fegyvereket a fegyverkezés csök­kentése érdekében küldi.) A népek követelik az atom- és hidrogén bombák és a kísérleti robbantások betiltását, mondta Krus­csev. A népek? Hát ő a népek szószólója? Még az orosz nép sem ismerné el szószólójának, ha megszó­lalhatna. A szovjetrabságban senyvedő magyar és (inás alávetett országok népeiről nem is szólva. Miért játsza a szovjet verkli immár tizenkét év óta folyton-folyvást ezt az atomtilalmi nótát? Az­ért, mert semmi más, mint az atombomba, nem riasz­totta vissza Sztálint és nem riasztja vissza Kruscse­­vet és Zsukovot egy világhóditáöi kalandtól, hitleri Ipéldaadás szerint. Ha nincs atombomba, ha nem kell atombombatámadástól félni, az oroszok milliós tö­­hiegei legázolhatják a gonosz nyugatot . . . így okos­kodnak mind a Sztálinok és a nyugat erre az ábrán­dozásra készenléttel felel és egyelőre atombomba raktárral. Az atombomba törvényen kívül helyezése fcsak akkor történhet meg, ha a szovjet lemond hódí­tási politikájáról. Az orosz nép és a csatlósországok népei, ha meg­szólalhatnának, ezt mondanák Kruscsevnek és ban­dájának, ha szólásszabadságuk lenne. Ne ábrándozzunk. Amig az egyik atomhatalom , (a szovjet) ellenségesen viselkedik és hódításra tör, . addig a másik atomhatalom (Amerika) nem foszt­hatja meg magát a “végső” fegyvertől. Hét nap alatt a bőbeszédű Kruscsev sokat be­szélt, folyton dicsérte önmagát békeszeret étéért, de semmi kézzelfogható jelét nem mutatta tékevágya őszinteségének. A tények beszélnek. Bárhol, a világ bármelyik nagyobb-kisebb viharsarkában, ha kis vagy nagyobb . , vihar támad, mindjárt odaugrik Kruscsev és küld tankokat-és repülőgépeket, aknákat és tengeralattjá­rókat — csupa békeszeretetből . . . MÁMOROS IFJÚSÁG Három állam, New York, New Jersey és Connec­ticut erélyes kampányt folytatnak a fiatalkorú alko­holista autósok ellen. Statisztikai kimutatás szerint ezek a mámort kereső fiuk és lányok számos autóka­rambolnak, tragikus gázolásnak az okozói. Nemrég olvastuk, hogy a mai szülők minden más nemzedéket felülmúlóan kényeztetik 'gyermekeiket Kezdve attól, hogy tultáplálják őket minden földi jóval, vitaminnal, zsebpénzük is annyi, hogy minder hétköznapjuk ünnepnappá válik. A kritikátlan kölykök egyetlen életcélja a szó­rakozás. Féktelen ivópártikat rendeznek lebujokbar és ittas fejjel száguldanak autóikkal forgalmas or­szágutakon. Mint New York rendőrfőnöke megje­gyezte, tulajdonképpen a szülőket kellene a vádlot­tak padjára ültetni, akik pénzt és autót adnak ilyen gyerekeknek. Az országúti rémdrámák elrettentő példája egy­általán nincs elrettentő hatással ezekre az ostoba su­­hancokra. Olyan vadul robognak: tova a véres memen­­tók mellett, mintha csak valami reklámtábla lenne. A három állam akciójának üdvös eredménye, hogy az elkapott fiuk és lányok, minden szülői pro­­testálás és drága ügyvédek közbenjárása ellenére is dutyiban józanodnak ki. Ez és a tény, hogy a botrányt a lapok szellőztetik, némikép kijózanító hatással van a mámorosokra. Más államok élénk figyelemmel kísérik az ak­ciót, nyilván, mert követni akarják a példát. ■Jó magyar feleim: itt van a nyár újra, írom hát krónikám, vetkőzve ingujjra. Rám virrad most sok-sok piros nyári hajnal, hőség a szivemben, a vérem is nyargal. Ahány virág, annyi uj érzés kél bennem, csak egy kissé kéne if jabbnak is lennem, Magyarországon most vonaglik az élet, tol a sir felé tart, hol ismét feléled. Hol gyilkol, hol halál, hol szovjet-szivárvány, suhan át életük kinzott, borús árnyán. Hiába lázadnak, égnek, keseregnek, Moszkvának foglyai mind a magyar lelkek. Hajszolják a népet Moszkva felé egyre, egyszer lé a völgybe, másszor fe a hegyre, 3 akár gyermek, akár felnőtt már a magyar, jsohsem mehet arra, amerre ő akar. Akármit is tesznek, bünül számit tettük: durva muszka erők lebegnek felettük, í.lit mormol a Volga, mit suttog a Néva? Fojtott zokogásuk ide hallik néha. Hibátlan működik Moszkva gyilkos elve, régi fogolytábor uj foglyokkal telve. Régi hősi foglyok nyugosznak a sirba, juj szabadsághősök most érkeznek sírva. Lázban, megkinzottan, most is szent mámorban, muszkák kezén vannak a fogolytáborban. Kozákok, mongolok testük összetörték, de szárnyaló lelkűk azért meg nem ölték. A szabad világban mégsincs semmi hatás, de Égben talán már készül a számadás . . . Pithagoras iskolája megkü- 1 lönböztet tökéletes, barátsá­gos és barátságtalan számo- . kát is. Ezekből eredtük azután a zsidók és a keresztények kab­­balisztikus számai is, így pél­dául igen nagy jelentőséget tulajdonítanak az apokalip­szisben a 665-nak, amely ak­kori magyarázatok szerint az állati lelket jelenti. A régi görögök minden fogalmat számokkal is ki tudtak fejez­ni, így például az igazságnak, a bölcsességnek és az ostoba­ságnak is meg volt a maga külön száma. Igen titokzatos szám volt a zsidóknál és a keresztények­nél a 7-es. Többek között er­re is vehethető vissza az, hegy egy hónap négyszer hét napból áll. Noé a bárkájában minden állatfajból hét párt tartott. Ennek a titokzatos szám­nak a hatása a magyaroknál is mutatkozik, az ókori ma­gyar történelem hét vezérről beszél. Ugyanilyen nevezetes szám a germánoknál a 3 és a 9. Ná­luk a hét is kilenc napból áll. Az araboknál is megvolt minden számnak a maga kü­lön jelentősége. Ott az 1 nőt is jelentett, a 2 férfit, a 3 családot, a 7 pedig csillagot. A biblia szerint az Isten még a világot is szám és mér­ték szerint teremtette és Ga­lilei is azt mondja-, hegy a természet olyan könyv, mely­nek nyelve a számtan. És ez tényleg igy is van. A tudo­mány mai állása mellett számtan nélkül a természet törvényeit nem tudnék kife­jezni. Az ókorban még a törvény­­hozásban is igen nagy jelen­tősége volt annak, hogy a vádlottnak mi volt a speciá­lis száma. Akkor ugyanis minden betű egyúttal egy számot is jelentett, igy tehát könnyű volt a vádlott névbe­­tüineik számait összeadni. Ha a bűnös halálos Ítéletet ma­ga után vonó cselekményt kö­teti el, akkor csakis az év­nek azon a napján végezhet­ték ki, amelyet a névbetüi számának összege kijelölt. Ha azután olyan szerencséje volt a vádlottnak, hogy a név­­betűi számának összege meg­­íaladta a 356-ct, akikor nem végezték ki, hanem szabadon engedték annál az egyszerű oknál fogva, mert nem volt olyan nap, amelyiken kivé­gezni tudták volna. A számok tudományának arofesszorát laikusok legin­kább azzal a -kérdéssel szok­ták felkeresni, hogy vájjon niért szerencsétlen szám a 13? Mert ugye köztudomású, i legtöbb ember idegenkedik attól, hogy bármit is elkezd­jen 13-án, vagy igen sok he­lyen szokás az, hogy ha tizen­­lármán ülnek véletlenül az isztalnál, akkor akár az ut­cáról is behívnak egy tizen­negyediket. Ez a babona na­gyon régi, körülbelül kétezer esztendős és a nyomai már nagyon régen megtalálhatók Az oka ennek az, hogy Jézus Krisztus tizenkettedmagáva! ült az utplsó vacsorához. Szó­val összesen tizenhármán voltak. És e között a tizen­három között volt egy: Ju dás, az áruló, aki a végzetes bajt mintegy már magában rejtette. Ezért van az, hogy az em­berek idegenkednek az tizen hármas számtól. Ez a babona különben szo­rosan egybeolvad a pénteki nap szerencsétlenségének fo­galmával is, amelynek az ere­detét szintén az Uj Testamen­tumban kell keresnünk és a megfejtése az, hogy Jézust pénteken feszitették kereszt­re. Azóta tartják szerencsét len napnak a pénteket az em­berek. Rendkívül érdekes és megható bünpert tárgyalt Franciaországban a baumuri törvényszék. Dúsgaz­dag gyáros leánya, Suzanne Bell, és egy egyszerű munkásasszony, Jeanne Clauss voltak a vádlottak. Az ügyész család elleni vétség és okirathamisitás büntette címen emelt vádat ellenük. A vádirat sze­rint Suzanne Bell a munkásasszonytól megvásárolta gyermekét, az egyhónapos Pault és az anyakönyvi hivatalban mint saját újszülött gyermekét jelentette be. A vizsgálat során a tett indokait nem sikerült kinyomozni és ami a legkülönösebb volt, Suzanne szülei előtt is azt állította, hogy a gyermek az övé, amivel családjában rendkívül megnehezítette a hely­zetét, hiszen nem volt férje. A tárgyalás során elsősorban Jeanne Clausst, a munkásasszonyt hallgatták ki. AZ ELNÖK: Mondja el kérem, hogy mi indí­totta arra, hogy a saját gyermekét áruba bocsássa? JENANNE: Úgy történt kérem, hogy én Quim­­perben, a szülészeti klinikát feküdtem. Kisfiam ott született. Megjelent a kórházban Suzanne kisasz­­szony, aki ott nyaralt Quimperben, ő legalább igy mondotta nekem. Ajándékokat hozott nekünk, a be­tegeknek. Nagyon kedves volt hozzánk. Három hé­tig minden nap bejött a klinikára és elhalmozott min­den jóval. A kisfiámmal pedig órákig elszórakozott. Az ölébe vette, kivitte a kertbe levegőzni. Dédelget­te, alig birt megválni tőle. Egyre csókolgatta. Mint­ha csak ő lett volna az anyja. Egy napon aztán azt mondta nekem: — Nézze Jeanne, magának nincsen senkije. Ma­ga elmondotta nekem, hogy a gyermek törvényte­len s a kicsike apja elhagyta magát. Csak egy öreg, tehetetlen apja van, aki már nem bir dolgozni. Én boldoggá teszem magát és az apját, ha nekem adja a gyermekét. Veszek maguknak itt Quimperben egy kis füszerüzletet. Gondtalanul megélnek a jövedel­méből. Aztán maga még férjhez mehet és gyermekei lehetnek. Én soha nem mehetek férjhez . . . ELNÖK: — A kisasszony azt mondotta, hogy ő nem mehet férjhez? És azt nem mondotta, hogy miért ? JEANNE: Nem mondta. Csak valami szent fo­gadalmat emlegetett. Addig könyörgött, addig ma­­gyarázgatta, hogy milyen jó dolga lesz a kis Paul­­nak, hogy végül belementem a vásárba. Átengedtem neki a kisfiámat. A kisasszony betartotta a szavát és harmincezer frankért nagyon szép kis üzletet vá­sárolt nekem. • ... ELNÖK: Mi indította magát arra, hogy egy év múlva visszakövetelje a gyermeket s amikor a kis­asszony nem akarta visszaadni, feljelentette a rend­őrségen ? JEANNE: Nem tehetek róla. Tudom, hogy há­látlan voltam. De nem bírtam tovább az életet a gyer­mekem nélkül. Hiába éltünk jó módban öreg, tehetet­len apámmal. Égette a kezemet minden fillér jöve­delmünk. Hiányzott a gyermek. Üres volt nélküle a ház. Egyre jobban vágytam utána. Megmondtam a kisasszonynak, hogy nem kell a füszerüzlet, a jó ke­reset, csak a gyermeket adja vissza! ötször utaztam hozzá ide Baumurbe és könyörögtem. De nem akar­ta visszaadni a fiamat. Végül a rendőrséghez folya­modtam. Suzanne szülei azt vallották, hogy leányuk két hónapig egyedül volt Quimperben. Azt mondta, hogy festegetni megy oda, mert egy hires párisi mester tanfolyamot nyitott. Suzanne szenvedélyesen szeret festeni s nagy tehetsége is van. Két hónap múlva i csecsemővel a karján állított be a szülői házba s azt mondta, hogy a gyermek az övé. Persze szülei az el­ső pillanatban rettentően felháborodtak és el akar­ták űzni őt. De aztán — mit tehettek, megbocsátottak neki . . . Az elnök a konokul hallgató leány lelkére be­szélt és sikerült rábírni, hogy végre bevallja, miért vásárolta meg az idegen gyermeket és miért követte ' 3l az okirathamisitást. Suzanne töredelmesen vallott : — Mikor a háború kitört, tizennyolc esztendős voltam. Egy tüzérhadnagy volt a vőlegényem, akit ; végtelenül szerettem. Még mielőtt megesküdhettünk ! volna, a harctérre kellett mennie. Akkor, a búcsú es­■ bájén szent esküvel fogadtuk meg, hogy soha az élet- 1 ben nem leszünk másé, csak az egymáséi. Bármi is történjék. Vőlegényem a marnei ütközetven elesett. Hat esztendeig gyászoltam. Lassan megvigasztalód­tam. Társaságba vittek a szüleim. Többször férjhez is akartak adni. De az én szivemben hü maradtam- /őlegényemhez és elhatároztam, hogy soha nem me­gyek férjhez. De nagyon szerette ma gyermekeket. Így határoztam el, hogy gyermeket vásárolok. A bíróság tagjai érzékenyen hallgatták a vallo­­. mást, aztán csak formai büntetést szabtak ki a két- nőre. Egy-egy heti fogházat, de azt is felfüggesz­■ tették. 1 Tárgyalás után a két nő a gyermekre vonatko- 1 zólag szerencsésen megegyezett: Suzanne örökbe fo­gadta a kis Pault s az igazi anyát Suzanne szülei . házvezetőnőnek alkalmazták, hogy ő is mindig ki­csikéje mellett lehessen. ! \ Jó Pásztor Verses Krónikája NYÁR ÖRÖME ÉS GYÁSZA... Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ vizsgalatok igen tanulságos képet nyújtanak arról, hogy tulajdonképpen hogyan is ke­letkeztek a mai számrendsze­rek. Vegyünk egy pár példát: Sok ausztráliai törzs ma is csak kettőig tud számolni. Ennél magasabb számot már a kettő többszörösével fejez ki. Náluk például a négyet úgy mondják: kétszer kettő. Egy másik ausztráliai törzs ötig számlál, mert egy kézen öt ujj van. Ennél a népnél — és ez igen érdekes — az öt egyenlő a kéz fogalmával. Van olyan nép, amely csak tizig, de az eszkimó például húszig számlál, mert a kézen meg a lábon lévő ujjak szá­ma összesen busz. Náluk a huszas szám embert is jelent Ez a szó: húsz, igen sok nép­nél megtalálható, példáiul a magyarral rokon voguloknál is. Mikor Pápai Károly ná­luk járt, nagy meglepőlliásse! tapasztalta, hogy a vogul számnevek majdnem teljesei: megegyeznek a magyar elne­vezésekkel. Ott például a hu szat — khusz-nak mondják. A számok eredetének ta nulmányozása olyan, mini mikor a földtanban a geoló giai részleteket vizsgáljuk Minden uj réteg, azaz min den uj szám érdekes bepillan tást nyújt az emberiség tör ténetébe, sokszor még a né pék rokonságába is. A huszas számrendszer nyomait pél dául a francia nyelviben is megtaláljuk. A franciák ; nyolcvanat négyezer húsz nak mondják. A eánok az öt vénét harmadfél busznak, ; hetvenet negyedfél busznál mondják. A számoknak a görögökné is nagy kabbalisztitous jelen tősége volt. A görögök nem csak a föld, levegő, viz, vagi tűzben, bánom a számokibai is keresték á világ teremtésé nek lényegét. És ennek segil ségével a bölcsek kövét. 1 görögök szerint a számoknál igen nagy jelentősége van . világ keletkezésében, mer ezek teremtettek rendet ai őszürzavarban és ezeknek se gitségével feülönböztetjü! meg a tárgyakat. De továbfl mentek a görögök a számol im.QirCxncjr^Q •fAiKp TI P'S iTYf^lrlíirn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents