A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-08-09 / 32. szám

Ä JÓ PÁSZTOR 3-IK OLDAL EGY PERC ALATT MARSEILLES, Franciaország. — Az egyik ki­kötői kocsmában, ahol a vendégek nemcsak enni­­inni, hanem verekedni is szoktak, felállítottak egy automatát, amelyből pénzbedobóssal vattát, kötöző­­anyagot, kenőcsöket és vérzés-elállitó szert lehet kapni. LONDON. — Jack McCord, 74 éves, McCord, Alaskában született, amely várost az ő családjáról nevezték el. Régen, nagyon régen, McCord Califor­­niáiban megismerkedett Grace Doering diáklánnyal és első tekintetre beleszeretett. Most, 42 évvel utóbb, Londonban megesküdtek. Miért oly későn? Azért, mondta a 66 éves menyasszony, mert eddig nem ér­tünk rá. LONDON. — Erzsébet királynő a Buckingham palotában ia telefonokat átszereltette pénzbedobásos készülékekre. Privát beszélgetésekért a királyi ház személyzetének ezentúl fizetni kell. 'CHESTER, Anglia. — Clifford Mel lord, 44 éves truck soffőr, aki erős cigarettázó volt, a motor kipuf­­fogó gázával megölte magát attól való félelmében, hogy az erős cigarettázás miatt tüdőrákot fog kapni. Megpróbált leszokni a dohányzásról, de nem bírta le­küzdeni szenvedélyét, igy hát a biztos halálba mene­kült a bizonytalan betegség elől . MEKKA, Arábia. — A mohamedánok szenthe­lyére zarándokolt százezrek közt volt egy szerelmes pár Yemen arab országból, mégpedig házasságtörők. Amikor szeretkezésen rajtakapták őket, töredelme­sen vallottak a bíró előtt s a bíró a bűnösöket az ősi mohamedán hagyomány szerint, kövezés általi halál­ra Ítélte. Az izlám törvény betűjéhez ragaszkodva, a bíró dobta rájuk az első kővet, azután a szaudi­­arábiai hadsereg kivégző különítménye addig kövez­te a házasságtörő szerelmeseket, amig mindketten el­véreztek. BATU PAHAT, Malaya, Ázsia. — Haji Isza Avri 104 éves korában harmadszor is útra kelt Mek­ka, arábiai szenthely felé. Azt mondja, reméli, hogy még negyedszer is elzarándokolhat Mekkába. Pedig hát az örök mennybeli boldogsághoz elegendő egy ímekkai zarándoklás. TOKIÓ. — A hires Fuzsi hegy tetején telefon­­központot rendeztek be, ahonnan az ország minden részébe lehet telefonálni. A 12,425 láb magas tüzlhá­­nyóhegy tudvalevőleg reménytelen szerelmes párok kedvenc öngyilkossági helye, a szerelmesek a krá­terbe szoktak ugrani. Az újonnan felszerelt telefono­kat inkább turisták, mint életunt szerelmesek fogják használni. MAEBASI, Japán. — A Kojtabasi család birto­kában két ereklye volt, két ősrégi dárda. Amikor az egyik Kojtabasi megsértette az anyját, a másik fivér megragadta az egyik dárdát és rárontott, de ennek kezeügyébe került a másik dárda és a két fivér közt párbajra került a sor. Az egyiknek ütőerét átvágta a testvér drádája, elvérzett. LONDON. — George Pernieano, sandiegoi (Calif.) vendéglős a Lloyd biztosítótársaságnál 50,- 000 dollárra bebiztosította 15 incs hosszú bajuszát. Miért félti gyönyörű bajuszát? Azért, mondja ő, mert a rendőröknek és a tűzoltóknak megtiltották a bajuszviseletet és ő, a vendéglős, attól tart, hogy egy szép vagy borús napon a bajusztilalmat kiterjesztik a vendéglősökre is. RÓMA. — Egy munkanélküli szabósegéd a heti­vásáron vett egy babát és ráadásul kapott egy sors­jegyet. Nyert 170,000 dollárt. BLANDFORD, Anglia. — Rev. William Morti­mer prédikációja közben beszakadt a templom meny­­nyezete és a fél tonna súlyú harang a papra zuhant, megölte. LONDON. — A londoni főbiróság egy peres ügyben úgy döntött, hogy ia fürjet, amely azt énekli, hogy gvor-gvor, szabad eladni, ellenben tilos olyan fürjet árulni, amely kéj-kéjt csipor. A különbség az, hogy amelyik fürj azt mondja, hogy gvor-gvor, az már háziállat, míg a kéj-kéj a szabadon élő fürj hang­ja és ez ia fürj az állatvédelmi törvény védelme alatt áll. TOULOUSE, Franciaország. — Húsz percet ké­sett egy személyvonat, le kellett állítani, mert egy bika terpeszkedett a vasúti töltésen és hiába f ütyült, sípolt a mozdonyvezető, a bika nem mutatott hajlan­dóságot, hogy a vonatnak szabad utat engedjen. Vé­gül valahonnan kutyák kerültek elő, azok haragosan megugatták és megugratták a hatalmas forgalmi akadályt. SYDENHAM, Anglia. — Jimmy Allison, 7 éves fiúcska moziban volt, aztán sírva panaszolta az aj­­tónállónak, hogy, jaj, nem tud hazautazni, nincsen pénze autóbuszra. “Hová tűnt el a pénzed?” — kér­dezte a jegyszedő. “Jaj, lenyeltem”, — sopánkodott Jimmy. Ä világ legnagyobb sivataga« amelyre a franciák jövőjüket építik Franciaországban ma “Sa­hara láz” van. Mindenki a Sa­haráról beszél, mint valami di­vatos színésznőről. Közgazdá­szok és mérnökök egy paradi­csomot látnak a forró, gyilkos homok alatt. Politikusok erre teszik fel Franciaország jövő­jét, mióta a Saharában olajat találtak és azt hiszik, hogy a sivatag alatt egy olaj tenger van, amely messze túlhaladja a közelkeleti arab olajmező­­ket. Részvénytársaságok ala­kulnak állami támogatással az olaj kiaknázására. De ola­jon kívül földgáz, réz, vasérc és valószínűleg jónéhány más értékes fém van a homok alatt. Ha egyszer a Saharát “megszeliditik”, virágzó élet keletkezhet a helyén és Fran­ciaország ma hajlandó erre tenni fel jövőjét. A SAHARA MÚLTJA Mi a legendás Sahara siva­tag? Annyi bizonyos, hogy a világ legnagyobb kiterjedésű sivataga, 1.6 millió négyzet­mérföld, tehát nagyobb mint az Egyesült Államok területé­nek fele. Ennek a roppant te­rületnek csak néhányezer ál­landó lakója van és azonkívül néhányezer vándorló nomád berber, tuaregg és néger. He­­lyenkint vannak kis oázisok, ahol egy földalatti forrás zöl­den tart néhány olajpálmát és a benszülöttek képesek né­hány kecskét vagy birkát le­geltetni. Földtani szakértők meg vannak győződve róla, hogy a Sahara valamikor termé­keny terület volt, homokja alatt talán még eltemetett kul­túrák is vannak. Az éghajlat megváltozását a szél járás for­dulása okozta, amely az eső­felhőket északabbra, a mai Krimea felé hajtotta. Más el­méletek szerint a talajban végbement eltolódások a föld­alatti forrásokat a Földközi tenger felé terelik és igy ma­ga a Sahara száraz marad. A FRANCIÁK ÉS A SAHARA A Sahara mindig a földnek egyik legkevésbbé ismert ré­sze volt. Csak az utóbbi évti­zedekben voltak képesek átha­tolni rajta hernyó talpú autók­kal, amelyek bírják a homo­kot vagy áttekinteni repülő­gépről. Még a nomád lovasok is csak a .sivatag szélén mo­zognak egyik oázistól a mási­kig. A múlt században Bismarck, a német “vaskancellár” biz­tatta a franciák aspirációit Afrikában, Az 1870. évi né­met-francia háború után Bis­marck el akarta terelni a fran­ciák érdeklődését Európáról — remélve, hogy elejét veszi a “revanche politikájának” és támogatta a franciák politiká­ját Algír átvételére, amely­nek a Sahara egy része. A franciák hires idegenlégiójuk révén képesek voltak valami­féle kezdetleges adminisztrá­ciót teremteni a sivatag szé­lén. Most, hogy az algíri láza­dók kétesé teszik a franciák uralmát, Páris azért folytat­ja a véres és költséges hábo­rút Algírban, mert Algír nél­kül nem lehet övé a Sahara sem. ÉGHAJLAT, ÉLETMÓD, STB. A Sahara gyilkos hője köz­ismert. A nappali hőmérsék­let átlagban 120 fok körül van, de nem ritka, amikor 150 fok­ra emelkedik. Sokkal kevésbbé ismert az, hogy a Sahara nem­csak a hő, hanem a fagy ha­zája, ami még veszélyesebbé teszi. Napszállat után a hő­mérséklet rohamosan esik és egy óra múlva már fagypont körül járhat. Természetesen állatvilága ennek a területnek nincs, kivéve néhány gyikíaj­­tát. Nemcsak a hőmérséklet és vízhiány nehezíti meg az élet­módot a Saharában, hanem a homok örökös vándorlása. A homok nem lapos sikság, ha­nem úgynevezett “dünák”­­ból, vagy ahogy a franciák ne­vezik, “erg”-ekből áll. Jel­lege óráról órára változik, a széltől függően. Uj homok­dombok és homokvölgyek ke­letkeznek. Ha a szél erősebb és vihar jelleget vesz fel, nincs élőlény* amely életbenmarad­­hat ilyen homok-viharban. Az oázisok csak ott virulhatnak, ahol a kis darab zöld terüle­tet véletlenül sziklák veszik körül, amelyek feltartják a homokot. Ritkán emlegetik pl., hogy a Sahara területének egy jókora része nem is ho­mokos, hanem sziklás. Ilyen szikla falak nélkül a mozgó homok minden emberi tele­ülést betemetne. AZ OLAJ Ennek a sivatagnak megle­hetősen a szélén, mindössze 300 mérföldre Algírtól délre fedezték fel az olajat, ami láz­­bahozta a franciákat. Mind­össze két olajkút működik ezen a területen, de az igazi munkálatok csak jövőre indul­nak meg, amikor a “Sahara Részvénytársaság” egyszerre 24 kút fúrását kezdi meg. A részvénytársaságnak 500 mil­lió dollár tőke áll rendelkezé­sére — beleértve amerikai olajvállalatok pénzét is. A kormány felkarolta a rész­vénytársaságot, mert a saha­rái olajjal tudja igazolni a közönség előtt az algíri hábo­rú szükségességét. Franciaország úgy kapasz­kodik a saharai olajba, mint a fuldokló az utolsó szalma­szálba. Ha ez a vakmerő vál­lalkozás sikerülne, Franciaor­szág gazdasági helyzete majd­nem nagyhatalmi jellegű ma­radhatna, — ami most ha­nyatlóban van. Olaj és más fémtermékek terén önellátó lehetne, sőt exportálhatna. S ami a legfontosabb, nem szo­rulna rá a Suez csatornára, ami szabadabbá tenné kezét a közelkeleten. megküzdenie? Mert ahhoz, hogy a Saharában nagy olaj­ipar fejlődjön ki, szükséges emberi településeket építeni. Szakértők azt mondják, ez költséges de nem lehetetlen. Csak pénz és.szakértelem kér­dése, hogy megfelelő számú artézi kutat fúrjanak és 6- 7000 láb mélységből hozzák fel a vizet. Ma amikor vannak hordozható atomerő telepek, ilyen kis erőmüvek létesítése a fúrók és más szükséglet ré­szére egyáltalán nem lehetet­len. Az egész probléma kulcsa nem is maga a település, ha­nem egy vasútvonal építése, amellyel a kibányászott olajat el tudják szállítani, és amely állandó könnyű és gyors ösz­­szeköttetést tarthat fenn Al­gír és a Sahara sivatag kö­zöt. Ilyen vasútvonal építése sem lehetetlen, ha Franciaor­szág képes rendezni politikai helyzetét Algírral. Mindenesetre, egy rendkívül érdekes és bátor kísérlettel állunk szemben. Ismét egyszer kiderült, hogy az emberi tu­dás és akaraterő bámulatos megoldásokra képes. Tavaly óta már egy amerikai lakóte­lep van az Antarcticon, állan­dó jellegű házakkal és műhe­lyekkel. Nem lehetetlen, hogy még a jelen generáció életében látni fogunk lakótelepeket a Saharában. “A Sahara -— mondja Poissont francia gaz­dasági miniszter — nemcsak gyilkol, hanem éltetni is ké­pes.” A KILÁTÁSOK Van-e kilátás a sikerre ott, ahol az embernek annyi ter­mészetcsinálta akadállyal kell HELYREÁLLT Ä BARÁTSÁG BELGRÁD — Tito és Kru­­shev közt helyreállt a gazda­sági barátság. A szovjet 250 millió dollár gazdasági segélyt nyújt Jugoszláviának olykép­pen, hogy a szovjet hitelt nyújt a keletnémet kommu­nistáknak és a keletnémet ipar épit Jugoszlávia számá­ra' aluminium gyárat, vizierő­­müvet, műtrágyagyárat és egy villanyközpontot. FECSEGŐ HÖLGY KARLSRUHE, Németor­szág — Nadeschda Karatsch telefonkezelőhőt, aki Nyugat- Németország moszkvai nagy­követségén volt alkalmazva, 14 havi börtönre ítélték, mert moszkvai tartózkodása idején az orosz kémszervezetet infor­málta magasrangu német köz­életi férfiak életéről és szoká­sairól. Sybertsville, Pa. határában egy monostor előtt ima­helyet létesítettek áthaladó autósok részére. | ISMERETEK KINCSESTÁRA] ISTINEK ES ISTENNŐK A régi görögök képzelete az istenek világát az égbenyuló Oymposhegy csúcsára helyezte. A görögök sok istenben hittek, azonban nem mindegyik istent ruházták fel egyforma hatalommal. A férfiistenek között volt néhány, igy elsősorban az istenek kirá­lya, Zeus, és Apollo, a napfénynek és a művészet­nek istene, akik leginkább kezükben tartották az em­berek sorsának intézését. Az istennők között is igen - eltérő rangfokozatok voltak. Voltak helyi istennők, akiket úgyszólván csak egy vidék tisztelt, voltak olyanok, akiknek alig volt valami hatalmuk beleszól­ni a földi emberek életébe. Voltak viszont hatalmas, népszerű és nagytekintélyű istennők is, akiknek égi és földi hatalma szinte vetekedett a férfiistenekével. A legfenségesebb és legkomolyabb istennő Pal­las Athéné volt. ő volt Athén városának védelmező istennője, sőt a monda szerint Athén városának ala­pítója is. Érdekes legenda keringett a görögök kö­zött a hatalmas istennő eredetéről. Nem anya szülte őt, hanem Zeusnak, a főistennek fejében növekedett ' és abból pattant ki teljes fegyverzetben. Születése pillanatában Zeus a fájdalomtól egy rettentő hango­sat ordított; Athéné pedig vakító fényben suhant le. Ebben a mondában jól fel lehet ismerni azt, hogy a görög istenek tulajdonképen természeti erők meg­személyesítéséből keletkeztek. Az elemek harcában, az égiháboruban Zeus fájdalmas ordítása és a vil­lám lecsapása a mennydörgés, Athéné pedig a ra­gyogó villám. Athéné alakja azonban lassanként el­vált ettől az elképzeléstől és önállóságot nyert. Jó ideig ugyan még a harcoknak istene lesz, lassanként azonban kezd szelidebb és méltóságosabb vonásokat felvenni. Elsősorban Athén városának a védőistennője, aki a harcok közben a csatatéren is megjelent, persze csak a görög fantázia elképzelésében és kecskebőrből készült pajzsával védelmezte az athéni harcosokat. A kecskebőrt görög nyelven aigisnak, égisznek ne­vezték. Innen mai napig is fennmaradt az a kifejezés, hogy valaki valaminek vagy valakinek égisze, vé­delme alatt áll. Az istennő teljes nevében a Pallas szó lándzsát, szórót jelent. Ez is utal arra, hogy az istennő kezdet­ben a harcok istennője volt. Később azonban egyre inkább előtérbe nyomult a tudományoknak és a böl­csességnek volt a védője. Mivel pedig Athénnének szent madara a bagoly volt, miután annak van leg­fényesebb szeme az összes állatok között, később lassanként a bagoly is a bölcsességnek és a tudomány­nak jelképe lett. Magának Athénének a nevét is, még manapság is tudományos vagy irodalmi vállalatok nevévé szokták tenni. Athénének igen sok, szebbnél-szebb szoboráb­rázolása volt a görögországi, különösen az Athén városbeli templomokban. Ezek közül leghíresebb volt az, amelyet a görögök leghíresebb szobrásza, Pheidias alkotott aranyból és elefántcsontból. Ez a szobor nem maradt fenn az utókorra, hanem csak egy kicsinyített másolata. Teljes harcos fegyverzet­ben, pajzzsal és díszes sisakkal mutatja be a szobor az istennőt, aki jobbkezének tenyerében egy kis szár­nyas női alakot tart. Nieké ez, a győzelemnek isten-Athéne után népszerűségben Aphrodité a sze­relem szépséges istennője következett. r Természetesen ő volt a legszebb a görög isten­nők közül. A monda szerint a tenger habjaiból szü­letett meg és igazi hazája Ciprus szigete volt. Ezért Kypresnek, ciprusszigetbelinek is nevezték. Érdekes és szép monda fűződik az ő alakjához is. Két másik istennővel, Hérával és Arthemissel bé­kés egyetértésben játszadozott a kertben, amikor Eris, a viszálykodás istennője egy aranyalmát do­bott közéjük, az almán ezzel a felírással: “A leg­szebbnek”. A három istennő mindegyike egyformán magának követelte az almát és Páris királyfit kér­ték fel döntőbírónak. A bírót azonban mindegyikük meg akarta vesztegetni: Hera gazdagságot és hatal­mat, Arthemis hadisikereket, Aphrodite pedig a föld legszebb asszonyát Ígérte neki. Páris erre Aphrodi­tének ítélte a szépség aranyalmáját, Aphrodite pe­dig kezére járt Páris királyfinak abban, hogy meg­szöktesse a legszebb görög asszonyt, Helénát, Me­­nelaus király feleségét. Ebből az asszonyszöktetés­­ből azután tízesztendős háború keletkezett a tró­jaiak és a görögök között. Ahogyan a görög szobrászok szinte vetélkedtek egymással, hogy melyikük tudja szebbnek ábrázol­ni az istenasszonyt, úgy a görög és latin irók is ver­sengtek a szebbnél szebb leírásokkal. Az egyik hires latin iró, Apuleius “Arany szamár” cimü regényében igy írja el Aphrodite tengeri útját: “Ellépdel a hullámos tenger közeli partjára, ró­zsaszínű talpaival a fodrozó habok gyöngyös tetejét tapossa s ime már le is ült messze kinn a tenger ve­­rőfényes hátán. Még elhatározás sem érlelődött ben­ne, máris mint egy parancsszóra előbukkantak ten­gyilkol es eltet A Sahara — UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents