A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1957-07-26 / 30. szám
AMERIKA LEGltAGYQBB MAGYAR HETILAPJA Th. CKK3D SHEPHERD U the large») Hungarian Weekly Newspaper In America VOL. 35. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 0. péntek, 1957 július 26. EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT Csökkentik a haderő létszámát Wilson 'honvédelmi miniszter elrendelte a haderő létszámának 100,000 személlyel való csökkentését olyképpen, hogy a hadseregnek legyen 50,000-el kevesebb katonája, míg a másik 50,000 létszámcsökkentés a haditengerészetnél és a légierőnél lesz. A 'megtakarítás évi 200 millió dollár. Minthogy tehát a hadseregnek 50,000-el ’kevesebb katonára van szüksége, kevesebbet fognak besorozni. A jövő évben további létszámcsökkentés várható. A hadvezetőség ennek ellenére azt állítja, hogy a haderő e létszámcsökkentések folytán nem fog gyengülni. Már a jövő hónapban kevesebb fiatalembert fognak besorozni, mint az utóbbi hónapokban. A tengerészet és a légierő tudvalevőleg csak önkéntes jelentkezőket vesz fel. JELENTKEZÉS KÖTELEZŐ! Ujameríkások figyelmébe: Ezek a rendelkezések nem változtatnak a katonai szolgálati kötelezettségen. A sorozóbizottságok előtt mindenki jelentkezni tartozik, úgy mint eddig. Tehát a szabadságharc menekültjei közül azok, akik 1925 szeptember 25 után születtek és betöltötték 18-ik életüvéket, kötelesek a legközelebbi sorozóbizottságnál jelentkezni. A fenti rendelkezések csak azt jelentik, 'hogy kisebb lett a 'valószinüsége a Lehívásnak. De kisebb ez a valószínűség azért is, mert a legtöbb ujamerikás még nem tud olyan jól angolul, hogy könnyen ki lehetne képezni amerikai katonának. Eisenhower elnök a kormányzók konferenciáján a mosolygó kormányzók között. A 4 végzetes nap KRUSCSEV KISZÓLÁSAI Kruscsev befejezte csehszlovákiai körutazását segédjével, Bulganin miniszterelnökkel, és emlékbe otthagyott egy pár erős kiszólást. A legcifrább az a mondása volt, hogy az amerikai kapitalisták azért nem akarják a hidegháború enyhítését, a fegyverkezés csökkentését, mert ezáltal csökkenne a profitjuk. vedig hát a fegyverkezés csökkentése előnyös lenne ; szegényebb országoknak! így beszél az orosz diktátor1 ugyanakkor, amikor gőzerővel felfegyverzi nem a szegényebb, hanem a legszegényebb országot, Egyiptomot, és a másik koldus arab országot, Szilfát. Minden szavuk propaganda, hazugság, minden tettük fokozza a világfeszültséget. lói dolgoznak az orosz kémek Kaiserslautern németországi városban titokzatos amerikai hadbirósági eljárás folyik egy őrnagy ellen, aki az ott őrzött okiratok biztonságáért felelős volt. Azért emeltek ellene vádat, mert eltűnt az 532. sz. “legtitkosabb” irat. Fél éve keresték-kutatták, nem találták az 532 számú aktát. Mi volt ebben az írásban? Az amerikai családok sürgős elszállításának terve arra az esetre, ha az orosz vörös hadsereg előrenyomul Nyugat-Európa felé. Valószínű, hogy az orosz kémszolgálat kezére került a titkos irat"OKTÓBERI MÓDRA ?i A budapesti rádió jelenti, 'hogy egy nyugatmagyarországi faluban egy orosz filmet kifütyültek a nézők és egy rendőrt, aki tiltakozott ez ellen, októberi módra megvertek. "Szeressük egymást, elvtársak!” Kruscsev és segédje, Bulganin miniszterelnök, diadalmasan jelentették csehszlovákiai kőrútjuk végeztével, hogy1 minden rendben van: a csehszlovák nép (értsd a kommunistákat) tökéletesen és egyhangúlag egyetért a Molotov-Malenkov-Kaganovics-Sepilov banda kiebrudalásával, ami jogos volt, mert ezek ia “fekete bárányok” eltértek a lenini politikától. Kruscsev hangsúlyozta az összes kommunista uralom alatt álló ország szorosabb együttműködésének szükségességét, beleértve Tito Jugoszláviáját és a demokratikus országokban aknamunkát végző kommunista- pártok is. Ez a hangsúlyozott szükségesség annak a jele, hogy a magyar szabadságharc mindenütt sok kommunistát észheztéritett. Biztatni kell a kommunistákat: szeressétek egymást és szeressétek a moszkvai uj urakat, a Kruscsev-Bulganin-Zsukov hármas direktóriumot. i házának külügyi bizottsága Európába küldte öt tagját, Edna F. Kelly new yorki képviselőnő vezetése alatt, hogy alapos vizsgálatot végezzen a magyar szabadságharc körülményeinek megismerése végett, főleg abból a szempontból, hogy ha hasonló mozgalom és harc támadna más csatlós országban, Amerika — és az egész szabad világ — ne álljon készületlenül az eseményekkel szemben. A bizottság, amelynek tagjai voltak A. I. Seldon, Alabama, F. M.. Coffin, Maine, J. G. Fulton, Pennsylvania, és A. M. Bentley, Mich., a képviselőház elé terjesztette jelentését vizsgálódásairól, amelyeknek során 15 ülést tartottak Bécsben, Párisban, Münchenben, Bonnban, Londonban, és Fulton képviselő emellett még Belgrádban és Bentley képviselő Varsóban is, és összesen több mint 200 személlyel beszéltek. A NAGY MULASZTÁS A bizottság mindenütt azt a benyomást szerezte, hogy a magyar szabadságharc felfokozta az orosz elnyomás alatt levő országokban a népek szabadságra és függetlenségre való vágyódását, ugyanakkor keserű érzést váltott ki a lelkekből az, hogy azokban a napokban az Egyesült Nemzetek szervezete és az egész szabad világ • szinte bénultságba esett. A szabad világ és az Egyesült Nemzetek szervezete Amerika vezetése alatt egy lehetőséget, amilyen egy emberöltő idejében alig egyszer kínálkozik, elszalasztott, amikor tétlenül nézte a magyar nép leigázását és elmulasztott olyan akciót ^milyent a magyar nép várt és amilyenre bizonyos jelekre támaszkodva várhatott is. Bár nem lehetett várni azt, hogy Amerika csapatokat vagy fegyvereket küld nekik —- ami esetleg világháborúra vezetett volna —, mégis le kell szögezni azt a tényt, hogy Amerika semmitsem tett a válságos napokban, amikor az egész világ arra várt, hogy Amerika a szabad világ élén tegyen valamit. A magyar szabadságharc megremegtette az egész földte-' i két és Amerika, a szabad vi-! lág vezérnemzete, tétlenül' szemlélődött. TETTEKET VÁRTAK i Nemcsak a vasfüggöny mögötti országok népei, hanem ' a szabad népek is úgy érzik, I hogy azokban a napokban Amerika nem élt hatalmával. Súlyos kiábrándulásra vezetett az a felismerés, hogy Amerika ugyan latba tudja vetni katonai hatalmát, de teljesen készületlenül áll oly eseményekkel szemben, amelyek nem ágyukat és tankokat, hanem diplomáciai fegyvereket igényelnek. Minden európai fővárosban, ahol megfordultak, a képviselők szem j ehányásokkal találkoztak, ‘'hogy Amerika külpolitikája következetesség hijján van. Ez bizonytalanságot, bizalmatlanságot és félelmet kelt mindenütt és gyengítette az európai NATO védelmi szövetséget. És mindenütt súlyosan elitélik Amerikát és az Egyesült Nemzeteket a kettős mérték alkalmazása miatt: azért, mert nagyon erélyesen léptek fel a kis és gyenge Izráel ellen, de meghunyászkodtak a nagy és erős Oroszország előtt. Felmérhetetlen nagy kárt okozott az a felismerés, hogy Amerikában nagy szavak és 'megnyilatkozások és határozatok hangzottak el, de azokat nem követte tett. ALUDTAK AZ ŐRÖK A bizottság annak okát, hogy Amerikát teljesen váratlanul és készületlenül lepte meg a magyar forradalom kitörése, főleg abban találta, hogy csődött mondott az információs szolgálat, vagy pedig az információs szolgálat helyzetjelentéseit Washingtonban nem értékelték ki megfelelően. Senkisem mondhatja, hogy egy információs szolgálat pontosan meg tud jövendölni külföldi eseményeket; senkisem tudhatta, hogy mely napon fog kitörni Magyarországon a forradalom; de minden jele meg volt annak, hogy kitörőben van a vihar — és erre az amerikai külpolitika vezetői nem voltak felkészülve, erre az eshetőségre nem voltak terveik. VÉGZETES KÉSEDELEM A magyar szabadságharc október 23-án tört ki és október 27-ig — négy napon át -— semmisem történt, azután a negyedik napon az történt,! hogy Amerika javasolta az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának összehívását. Végzetes négy nap volt ez. Ezeken a napokon a magyar sza oaasagnarcosoiií, miKozoen életüket kockáztatták és feláldozták, abban reménykedtek, hogy valami segítséget kapnak Amerikától és az Egyesült Nemzetektől. De e négy napon át Amerika bénult volt és tétlen. Ez a tétlenség gyengítette a magyar szabadságharcosok morálját és felbátorította a szovjetet a brutális katonai akcióra, tudva azt ,hogy nem kell ellenállástól tartania a szabad világ részéről. Ez a négy nap segítette az ellenséget, ahelyett ,hogy segitett volna a magyar szabadságharcosokat. A SZOVJETNEK KEDVEZ AZ AMERIKAI POLITIKA A bizottság meggyőződése szerint Amerika kormányának politikája a vasfüggöny mögötti országokkal szemben ez: 1. Tartózkodni katonai akciótól, úgy amerikai, mint nemzetközi katonai akciótól, és 2. Értésére adni jóelőre a szovjetnek, hogy ilyen akciótól nem is kell tartani. MI A TEENDŐ? Az ötös bizottság európai tanulmány utjának praktikus célja volt: annak megállapítása, hogy a múlt hibáin és mulasztásain okulva, a jövőben mit kellene tenni. Erre nézve a bizottság a következő megállapításokat és ajánlásokat terjesztette a kongresszus elé: Válság és forrongás állapotában van az orosz csatlós gyarmatbirodalom. Uj korszak nyilt meg. Ebben aiz uj korszakban megfelelően változtatni kell politikánkon, hogy a változó körülményeknek megfelelően tudjunk a jövőben határozni és cselekedni. Ha voltak terveink Magyarországot illetően, úgy azokat a változott helyzetben meg kell változtatni. A jövőben, ha oly eset történik, mint Magyarországban, azonnal működésbe kel lhoznunk az Egyesült Nemzetek szervezetét. A magyar példa megmutatta, hogy a késedelmeskedés — akár csak pár napi késés is —- döntő befolyással lehet az eseményekre abban az országban, amelynek népe fellázadt a kommunista zsarnokság ellen. Készen kell lenni a terveknek, nogy mit ajánljunk az Egyesült Nemzeteknek: elitélést, negbélyegzést, büntető intézkedéseket (szankciókat), meg-: ügyelők kiküldését, nemzet-BUDAPEST. — Otter György kanonok, a váci püspökség irodaigazgatója, a börtönben szerzett szívbajban meghalt 74 éves korában. BUDAPEST. — Az első magyar országos Szépségverseny augusztus 4-én lesz Balatonföldváron. PEKING. — A hivatalos kommunista rádió jelenti, hogy Hopei tartományban, Kina északi részében, 15 millió ember éhínséget szenved. A kormány élelmiszer segélyt küldött oda. SAO PAULO, Brazília. — Manóéi Rodrigues Coutinho, aki a város határában egy fáimon él, azt állítja, hogy ő 1801 január 10-én született, tehát 156 éves. MEXICO CITY. — Elbocsátottak nyolc rendőrt, különböző okokból: fegyveres rablótámadásban való részvétel, részegség szolgálat közben, kért védelem megtagadása. A legcifrább eset: a rendőrt még soha senki nem látta “szolgálati” helyén. BONN, Németország — Az esseni Krupp gyár nylon gyárat épít Oroszországban. NAHA, Okinawa — A parttól 32 mérföldnyire okinawai japánok ki akartak emelni a tengerből egy hajót, amely a háborúban elsülyedt. Amikor lángszóróval lyukat fúrtak a hajó oldalába, a bent elraktározott lőszer felrobbant és a búvárok közül 32-en életüket vesztették. közi katonai egységek kiküldését, egyeztetést, fegyverszünetet, haderő oda vezénylését, stb. A VÉTÓ ELLEN Alapos tanulmányozás tárgyává kell tenni a szovjet szerepét az Egyesült Nemzetek szervezetében, ahol a szovjet és csatlósai megakadályozhatják a cselekvést. Módot kell találni arra, hogy az Egyesült Nemzetek szervezete ne legyen fecsegőbódé; módot kell találni arra, hogy a többség akarata érvényesülhesse nakkor is, amikor ez a szovjetnek nem tetszik vagy a szovjet érdeke ellen van. Amerikának, -mint a szabad nemzetek vezetőjének, feladata, hogy szorgalmazza az Egyesült Nemzetek alapokmányának olyan értelemben való módosítását, hogy a világszervezet a többség akaratát érvényre is tudja emelni, a többség határozának végrehajtását ki tudja erőszakolni. A bizottság nézete szerint gazdasági szankciókat és más rendszabályokat kell alkalmazni a szovjet és magyar csatlósai ellen mindaddig, amig nem tesznek eleget az Egyesült Nemzetek határozatainak MEGFIGYELŐK Javasolják állandó megfigyelőik bizottságok létesítését, amelyeket nyomban ki lehetne küldeni oly helyekre, ahol nemzetközi feszültség mutatkozik. Ha októberben létezett volna ilyen megfigyelő bizottság, a szerencsétlen magyar nép sorsa talán másképp alakult volna. A bizottság ezen a ponton egy nagyon figyelemreméltó ajánlást tesz: Az Egyesült Nemzetek az ilyen megfigyelők bebocsátását tegyen kötele- zővé a szervezet minden tagnemzete számára, ami más szóval azt jelenti, hogy amely kormány a U. N. megfigyelőket, nem bocsátja be, nem maradhat tagja az Egyesült Nemzetek szervezetének. A bizottság nézete szerint jogi tanulmányozás tárgyává kell tenni azt a kérdést, hogy Magyarország és a szovjet közt nem áll-e fenn háborús állapot. (Amit amerikai magyar részről már ki is nyilat- - koztattak. — A szerk. megjegyzése.) NYELVISMERET FONTOS A bizottság rámutat arra, hogy a csatlós országokkal szemben követendő politikánál nagy segítséget nyújthatnak az amerikai kormánynak olyanok, akik az illető ország nyelvét, népét, szokásait, hagyományait ismerik. Kellő vizsgálat után “honfitársak” szolgáltéit kellene igénybevennie a kormánynak. Ami a Voice of America és a Free Europe információs szolgálatát illeti, a bizottság úgy véli, hogy a legjobb propaganda a tények szigorúan hü ismertetése, aminek bizonyítéka a British Broadcasting Corporation tekintélye. SZŰRÉS Végül a bizottság a szabadságharc menekültjeinek ügyével foglalkozik jelentésében. Minthogy az*Amerikába bebocsátott menekültek “átszürése” nem volt elég gondos és nem-kivánatos elemek is bejutottak az országba, azt ajánlják, hogy az ellenőrzés a jövőben gondosabb legyen és hogy azt előre meg kell tervezni. A bizottság úgy véli, hogy a magyar menekült-probléma oly fontos, hogy azzal a kormánynak és a törvényhozásnak külön kell foglalkoznia, nem csupán az általános bevándorlási előírások keretében, a bevándorlási törvény módosítása kapcsán. Amerikának, más szabad nemzetekkell együtt, azonnal cselekednie kell ,hogy a magyar menekültek letelepítése szabad országokban minél előbb befejeződhessen. A fentiékben ismertettük az ötös bizottság együttes jelentését, amelyhez azonban Fulton pennsylvaniai képviselő “hozzáadásokat” eszközölt, helyesebben különvéleményt jelentett be. Szerinte az amerikai kormányzat a magyar ügyben helyesen járt el. Fulton képviselő rámutat arra is, hogy a magyar sza-í badságharc néhány győzelmes napján Ausztriába menekültek olyanok, több százan, akik a szabadságharcosok haragjától rettegtek; amikor a szovjet a felkelést leverte, és Kádár János kormányának állása megszilárdult, ezek közül a kommunisták közül 132-en visszatértek Magyarországba. DSOÍVRqI l3pO&* 1» £*^T ú I iiil Idd, YAKUbi LLLlf AMísíUaAA * I AlibA«» DUr f ÄLU1 JllxíAlJUr FfllLAI f UviGfc 1 LEAIShCi No. 30. SZÁM IIÍÍ%' I II HIRF K Kongresszusi vizsgálóbizottság azzal a meggyőződé! sei jött vissza Európából hogy Amerika és az Egyesült Nemzetek beavatkozása október 23-án lehetséges és szükséges lett volna
