A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1957-07-19 / 29. szám
ü-IK OLDAL A JÓ PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Sr-erkesztOoég és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5023 < 1* 53 ELŐFIZETÉSI Esy évre________ Fél évre __________ DIJAK: .$6.00 .$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year_________________$6.00 Half Year_________________$3.50 'ontered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. MIND GAZEMBER! Miután Rruscsev és Molotov összekülönbözte-k a mezőgazdasági és ipari termelés felett, Kruscsev megállapította, hogy Molotov gazember és a társai is gazemberek. Többek közt azért is gazemberek, mert részük volt a régi és újabb tömeges üldözésekben, amelyek ártatlan emberek kivégzésére vezettek. Igaz ugyan, hogy ezekben az üldözésekben Kruscsev éppen annyira ludas volt, mint Molotov, Malenkov és a többiek, de ez nem számit. Csak az számit, hogy ki van hatalmon. A gazember, aki hatalmon van, gazembernek nevezheti ellenfelét és, ha úgy tetszik neki, főbe löveti • Ami ebből következik, azt a New York Times jobban irta meg vezércikkében, mint mi meg tudnák írni, olvassák tehát a Times cikkét: Ami most Moszkvában történt, az csak egy tébolyodéit rendszerben történhet meg. Hülyének tartják talán az orosz nép millióit? Egy gazember banda be akarja beszélni az orosz népnek, hogy a másik banda csupa gazember, ők ellenben ártatlan* angyalok? Rothadt rendszer ez, a vezérei mind gazemberek, de a bajnak fő oka az, hogy ez a rothadtság vele jár a diktatúra rendszerével. Az orosz néptől sok nagy művész, költő, tudós került ki, ma is vannak nagy művészei, költői és tudósai. Érthetetlen, hogy egy ilyen tehetséges nép hagyja magát gazemberek által kormányozni. “CSAK” 425 HALOTT A Fourth of July weekend után egyes lapok, beszámolva az országúti halálos gázolásokról és más ünnepnapi tragédiákról, többek között ezt Írták: — Csak 425 halottja volt a weekendnek. Csak 425. Mert a National Safety Council jóslata szerint 525 lett volna a halálos áldozatok száma. Egyes intézmények megdicsérték az amerikai autósokat példás önmegtartóztatásukért, értve ezalatt azt, 'hogy élni hagyták a másik száz halálra Ítéltet. Mert minden weckend előtt titokban és láthatatlanul halálra itélődik párszáz amerikai. A kivégzésről a száguldó autókerekek gondoskodnak. Mississippi államban egy autókarambolnak 9 halálos áldozata volt. Michiganban egy arkansasi család hét tagja pusztult el az országúton. Californiában heten haltak meg percek alatt, valamennyien egy család tagjai. Sajnos, lamentáláson kívül nem tudunk más segítséget nyújtani- Az autóik ma még távolról sem biztonságosak. Még kevésbé megbízhatok azok, akik e 'villámszekereket vezetik. A gyorsaság őrültjei. Hiába a szigorú büntetések, utólag. A halottakat már nem tudják feltámasztani. Jobb utakat kellene építeni és több országutat, javasolják a szakértők. A vezetőket szigorukban vizsgáztassák, Az ócska kocsikat ne engedjék közlekedni. Mindez hozzájárul majd ahhoz, hogy kevesebben fejezik be földi pályafutásukat az amerikai tömeggyilkos, az autó alatt. A DIKTÁTOR HÁLÁJA Régi tapasztalat, hogy ha a korcsmában két ember összevész, és a harmadik békét akar teremteni közöttük a haragosak sebtében kibékülnek és a barma diknak esnek neki. Ezt a közismert tapasztalatot azért idézzük, mert azonosnak találjuk Nasser, az egyiptomi diktátor magatartásával. , A suezi válság kapcsán Amerika megjnentette Wassert Anglia haragjától. Amerika közbelépése nél kül Nasser kormánya ma valószínűiéig nem létezne, vagy legalább is a Suez csatorna nem lenne egyiptomi kézen. És mi a következmény? Nasser most Angliához dörgölőzik — Angliához, amely hadjáratot viselt ellene és városait bombázta. Ugyanakkor menydörög és sziszeg Amerika ellen, amelynek mentőangyal szerepét elfelejtette. Angliával kereskedelmi szerződést akar, a diplomáciai kapcsolatok megerősítését és hajlandó tárgyalni kárpótlásról is. Egyszóval, a támadó Angliával szemben nincs már haragja, de hallani sem akar a segítő Amerikáról. Őszintén szólva, a diktátortól nem vártunk hálát és senki sem fog gyászba öltözni, amiért Nasser nem kedvel bennünket. Haragja époly kevéssé fontos, mint képmutató hizelkedése, csak egy jellemző vonás a diktátor portréjában. Nem irigyeljük Anglia-A SZEMFÉNYVESZTÉS MESTEREI Magyar kalandor forradalmat tervezett Surinam gyarmatban ' A század elején egy Killinger Ferenc nevű, magyar ember Surinámban (a délamerikai Guyana gyarmat holland neve) összeesküvést tervezett. Killinger kalandos természetű nagyzási hóbortban szenvedő ember volt, aki abban a rögeszmében élt, hogy valami magasabb hivatásra született. Egy ideig katonai találmányokkal foglalkozott, amelyekre Európában szabadalmakat is szerzett; de ezek sok pénzébe kerültek és folytonosan pénzzavarban volt. Rövid időre Európába szabadságoltatta magát, de onnan még vérmesebb reményekkel tért vissza ás csakhamar vakon engedelmeskedő híveket toborzott maga köré, akikkel számos összejövetelt tartott és megismertette őket azon vakmerő tervével, hogy meg akarja keríteni a távírdát, a kormányzót elfogni és azután Hollandiától független köztársaságot kikiáltani, amelynek elnökségét Killinger magának tartotta fenn. A lázadást vérontás nélkül tervezte; híveit felbiztatta, hogy lássák el magukat dorongokkal; a kivitelt azon éjjelre halasztotta, amikor az ő osztálya tartja megszállva a legfontosabb őrhelyeket és amikor a kolónia reggelre álmából felébred, már szabad köztársaság lesz; melyet Franciaország és az Egyesült Államok el fognak ismerni és ha Vilma királynő a köztársaságot meg akarná támadni, könynyü dolog lesz őt, mint a béke fejedelemnőjét, a fegyverek lerakására bírni. Ez a vakmerő terv, ki tudja, nem sikerült volna-e, ha áruló nem akad. Az áruló egy rendőr volt, aki a tervet besúgta és Killingert hat társával együtt elfogták. Az összeesküvés ügyében 1911-ben tartotta meg a tárgyalást a paramariói törvényszék. Killinger megjelenése jó benyomást gyakorolt. Kijelentette, hogy egyedül ő a bűnös és mindenáron mentette társait. Elmondotta, hogy a kolóniát hazájának tekinti és amelynek lakosságát Hollandia csak teherhordóknak haszálja, nagy nyomorúságban van; a kormányzást kegyetlen, rossz hivatalnokok végzik, az adminisztráció túlzottan költséges és az egész gazdálkodás minden rendszer nélkül történik; csak a független köztársaság ránthatja ki a kolóniát a végső pusztulás karjaiból. Az elnök többször rendretutasitotta ugyan, de a hallgatók zajosan megtapsolták és amikor tárgyalás után a foglyokat kocsin visszavitték a fogházba, a tömeg zajos éljenzésekbe tört ki. Az áruló rendőrt pedig, ha nyilvánosan mutatkozott, minden elképzelhető módon inzultálták, sőt néhányszor el is 1 verték. ( Visser dr. államügyész a tárgyaláson igyekezett a kormány és a kolónia adminisztrálása ellet felhozott panaszokat megcáfolni és bár a halálbÜH’ tetés ellenségének vallotta magát, mégis a kolónia büntetőtörvénye alapján, az összes vádlottakra a halálbüntetést indítványozta. Killinger védője ennek ellenére azt hangoztatta, hogy itt pusztán egy minden eszköz hijján levő kísérletről lehet szó, mely alig jutott a kivitel első stádiumába; azután indítványozta a vádlott elmebeli állapotának megvizsgálását, amit azonban a törvényszék elutasított. A bíróság a halálbüntetést mondta ki mind a hét vádlottra. Az elnök azonban kijelentette, hogy megteszi a lépéseket az elitéltek megkegyelmezésére és felszólította őket, hogy kegyelmi kérvényüket haladéktalanul nyújtsák be. A paramaribói lapok szerint az Ítélet merő ellentétben állt a lakosság igazságérzetével, mert szerintük ilyen vállalkozás csakis őrült ember agyában fogalmazhatott meg és a törvényszéknek kötelessége lett volna, a védő indítványa szerint Killinger elmebeli állapotát megvizsgálni. A kivégzés végrehajtása azonban — noha Killinger vonakodott kegyelmi kérvényt benyújtani, — nem történt meg, mert a kolónia büntetőtörvénykönyve már régmúlt időkből származik, amikor az ősszeeskévések és forradalmak ellen való szigorú büntetéseket az önfentartás ösztöne parancsolta. A vádlottakat azonban, csodálatosképpen nem összeesküvéssel, vagy szándékolt forradalommal, hanem “a kormányforma megváltoztatására irányuló kísérlet miatt Ítélték halálra. A megkegyelmezési jog a kolónia kormányzóját, dr. Fockot illette meg, aki ellensége volt a halálbüntetésnek. Killinger évekkel később a börtönben halt meg. A természettudományok már világosságot derített fk sok mindenféle rejtelmességre, amelyeket régen csodáknak mondottak az embereik. A természettudományok győzelmesen söpörték el haladásukban a sok régi csodát és babonát s ma már tisztábban látjuk létünk nagyszerű mechanizmusát, mely a természet szabályosan működő erőinek segítségével működik. Régen, a csodák korában sok mindent el lehetett hitetni a tudatlan emberekkel, akik az után vakon engedelmeskedtek a csodatevőik akaratának. A krónikáik tanúsága szerint ilyen csodákon alapult régen még a királyság nagy hatalma is. A királyok a varázslás hókuszpóklsraival kábították -el a tudatlan népet, amellyel el akarták hitetni, hogy ők isteni hatalommal b'irnlaik és ha akarják, vihart zúdíthatnak lie a felhőikből és villámokkal pusztithatn-alk el embereket és állataikat. Az ősidőkben különösen az indiai papok értettek- a rtépst bámulatba ejtő hókuszpókuszokhoz s jól ismerték már a hiipnotiztmust is, amelyet azután ügyesen használtak fel a maguk hatalmának meg erősítésére. Sza-adi perzsa költő meséli, hogy Indiába való utazásakor egy pap azzal akarta őt bámulatba ejteni, hogy megmutatott neki egy bálványt, amely a kezének és a fejének mozgásával válaszolt a hezzáin nézett imákra. A ravasz perzsa nem hitte el ezt a csodát és észrevétlenül megnézte, hogy mi történik a bálvány mögött? Meglátta ekkor, hogy a csoda-bálvány fej-ét és kezét egy -ember mozgatja hátulról. ♦ A régi indiai jogik rejtelmes hatalma is megmagyarázható a hipnotizmuíss-al, amelynek -alkalmazásában íagy ügyességre tettek szert. Nagy Sándor, amikor bevonult a seregével Indiába, maga is megrémült ezektől a jogiktól. Azt mondották neki, hogy a jogik egyetlen szempillantásukkal megbénitj ák és tehetetlenné tehetik az egész seregét. A fakirak csodás mutatványai is alkalmasint a -hipnotizáláson alapulnak, -legalább erre mutat az az -érdekes felfedezés, amellyel legutóbb nagy feltűnést keltett egy angol ember. Bombayban egy fakir különös mutatványé t figyelte meg ez az angol. A fakir egy gyermekkel együtt megjelent az egyik téren és azonnal nagy néptö-meg gyűlt össze körülötte, mert mindenki tudta, hogy most mutatni fog valcimit a fél kókuszdióból készült kis tárnyérjába szórandó fillérekért. A fakir leteritet-t a földre egy zsákot, azután leoldott a derekáról egy kötelet és feldobta a levegőbe. S ime, a kötél megállt a levegőiben, mintha valami pózna lett volna. A fakir rákiáltott ekkor a mellette álló kisfiúra, meg parancsolva neki, hogy mászszék fel a kötélén a levegőbe. A kis-fiu engedelmeskedett s mászni kezdett felfelé, mindig feljebb és feljebb, mialatt úgy vették észre a lent nagy bámulatban álló emberek, hogy a kötél folyton növekedik és nyúlik felfelé a felhők felé. A fiú mini kisebbnek és kisebbn-'-k látszott, végre egészen eltűnt a felhőkben. A fakir akkor feliki áltott hozzá: — Gyere le gyorsan! Azután várt egy ideig, s amikor meggyőződött róla. hogy a fiú nem engedelmes ke-dlk a parancsnak, dühösen kezdett toporzékolni, majd kirántotta az övéből hosszú kését s fenyegetve emelte fel a magasra, miközben azt kiabálta: — Ha nem iö-ssz le azonnal, majd utánad megyek és szétdarabolcm a testedet! Várt még néhány percig. azután -a fogai közé vette a ! hossz-u kést és kezdett felfelé mászni a kötélén, mindig feljebb és feljebb, mig végre ő is eltűnt a lent álló emberek szeme elől. Mindenki kiváncsia-n nézett a magasba és várta, hogy mi fog történ- - ni? Egyszerre borzasztó látványt -láttak: a magasból leesett egy kar, egy láb, majd a fiú többi testrésze, végre pedig a feje. Ott feküdtek a véres testrészek a földön szétszórva. A fakir is lemászott ezután a magasból, s amikor megpillantata a véres testrészeket, úgy tett, mintha megbánta volna a cselekedetét; s-irni, jajgatni kezdett: — Mit -tettem! Mit cselekedtem ! Megöltem a fiúcskát, pedig -mennyire szerettem! A nézők borzadva állottak körülötte és a fakir hirtelen igy szólt: — Most jut eszembe, hogy szerencsére elhoztam a bűvös zsákomat, amelynek segítségével életre kelthetem a fiút. Hirtelen felkapta a földről a zsákját, azután gyorsan -bciehányta a földön fekvő testrészüket, majd nagyot kiáltott: — No, gyere ki, te rossz fiú, de máskor fogadd meg ám a parancsomat! S -a másik pillanatban kimászott a fiú a zsákból, elevenen mosolyogva. Az emberek megkönnyebbült-n sóhajtottak fel és csodálattá találgatták: hogyan történhetett mindez? Hogyan kelt isim 1-t életre a fi-ucska, üszőn látták a földön a véres tagjait! Persze, senki sem tudott feleletet adni erre a kérdésre. Egy angc-1 utazó, aki régen tanulmányozza a falkirokat, a kezében levő kis géppel fényképfelvételeket készített , a mutatvány több jeleneté- ( ről; lefotografálta a felfelé mászó fiút, az utána igyekező fakirt, meg -a földön fekvő testrészeket. Otthon azután elkészítette -a fényiképeket és nagy bámulatára, valamenynyi képen csak azt lehetett látni, hegy a fakir a zsákján ült s mellette ott kuporgott a fiúcska. 'Tehát sem a fakir, sem a fiúcska nem hagyta el helyét az egész mutatvány alatt, amely nem volt egyéb szomfény vesztésnél. De micsoda mesteri szemfényvesztés volt ez! Ilyesmit csak a fakirok tudnak megcselekedni a szuggerálás segítségével, amelynek titka apáról-fiura száll közöttük. Ezt a titkot el nem árulnák a világ minden kincséért se. A fakir tehát szu-ggerálta a nézőinek, hogy mindazt lássák, amit ő velük láttatni akart. Alkalmasint e titkon alapul az a másik érdekes mutatványuk is, -amelyet szintén nagyc-n meg szoktak bámulni az Indiában utazó idegenek. A fakir tele töltet vizz-el egy mély tányért és beledob egy fából készült kis kacsát. Azután néhány lépésnyire elmegy az asztaltól s parancsolgatni k-ezd a -kis kacsának, mint a káplár a katonáinak:-—- Jobbra fordulj! Most ússzál balra! Fordulj meg és úszkáld körül a tányér szélét! A kis kacsa engedelmeskedik a parancsnak, de végre megunta a sok -ekzercirozást és haragosan rázta meg a fejecskéjét, majd lemerült a tányér fenekére. A fakir rémületet tettetett és könyörögni kezdett a kis kacsának: — Gyere feli, gyere fel, többet sohasem fárasztalak ki ennyire, csak most aiz; egyszer bocsáss meg nekem! A kis kacsa sokáig kérette magát, végre azonban mégis feljött a tányér fenekéről s oda úszott a fakir elé, miközben kedvesen bólongatott a fejecskéjével, mintha azt mondotta volna: No, jól van. most az egyszer még megbocsátok neked! A fakir kikapta a fakacsát a vízből, beledugta a zsákjába, kiöntötte a vizet a tányérból, amelyet azután alamizs nát kérve körül hordozott ígértek neki füt-fát, hogy mondja meg ennek a mutatványnak a titkát, de ő -ezt semmi áron sem akarta megcselekedni. Ezt a titkot ő az őseitől örökölte és ezt fogja adni örökségül a gyermekeinek is. KESERŰ HUMOR A legújabb pesti vicc: — Mi a különbség demokrácia és népidemokrácia közt? — Olyan a különbség, mint zubbony és kényszerzubbony közt. A Jó Pásztor Verses Krónikája A KREMLIMBEN HAH0TÁZNAK... Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ Nincs vége a gondnak, vérző magyar gyásznak: a Kremlinben most is rajtunk hahotáznak' Magyar földön többé nincs fénye a Napnak: Isten a tudója minden rab magyarnak. Pedig OKTÓBERBEN nem volt egyéb vétkünk: szabadságért folyt el drága magyar vérünk. A Kremlin fellege terjeng magyar földön, s egész Magyarország szörnyű muszka börtön. Muszka-cenk lett az ur Magyarország felett, aszlasd el, óh Uram, ezt a gyászfelleget! Hallgass meg, ha Hozzád fohászkodva szólunk és a muszka-szennyet töröld le mirólunk! Véres sebe van a tiport magyar népnek, kik muszka járomban gömyedezve lépnek. Hiába imázunk: Hit, Béke, Szabadság: fohászunknak vége újabb muszka gazság. Hej, mert messze-messze a szabad hatalmak, segitni nem jönnek, csak mélyen hallgatnak. A muszkák meg egyre ácsolják a jármot, hogy járomba törjék az egész világot. Ássák, egyre ássák, mélyebbre az árkot, újabb Timur Lenkek, újabb Dzsingisz Kánok. 3 mialatt Moszkvában békét prédikálnak: a magyarra küldik a mongol hordákat. Magyar áldozatok rakva nagy halomba: mit őrölnek vájjon a muszka malomba? Őrölik a konkolyt, a csepüt, az ocsut, s őrlik a véres, zimankós háborút. Mert a muszka szellem véres, telhetetlen, s békességben élni velük lehetetlen. Őröl egyre titkon a nagy muszkamalom, s készül, egyre készül a vörös hatalom. De a vörös fák sem nőnek azért égig: Isten nagy ollói lassan lemetélik. Láthatatlan hullnak Égből a nagy árnyak, s porba hullnak mind a dölyfös szovjet-szárnyak' tói Nasser hirtelen barátságát, de kormányunk valószínűleg gondolkodóba fog «esni, mielőtt újból segítségére siet egy diktátornak.
