A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-27 / 52. szám

A JO PÁSÉ10R 7-IK OLDAL — Ez már igaz! Úgy hallom, Darvai Gizellát vá­lasztotta. — Igenis, naigyságos ur. Az igazgató erre Kissé elfintorította az arcát. — Hát tudja kedves barátom, kiki úgy választ, amint neki tetszik, de én nem hiszem, hogy maga jól választott volna. — Tehát mégis, csak oda lyukadt ki a dolog, hogy az igazgató ur szidalmazni fogja Gizellát, — gondolta magában Vilmos, majd hirtelen ismét a csizmáikra terelte a beszélgetés fonalát. — Nem parancsolja nagyságod, hogy vegyek mértéket? — Persze, persze! Ez az első megrendelés, mér­ték tehát kell, mert'még nem ismeri a lábamat. Ám­bár olyan ügyes ember, mint maga, szemmel nézi le a mértéket. Valóban magáért igen kár, hogy olyan családba házasodik, amely nem egészen olyan, ami­lyennek lennie kellene. — Bocsánat igazgató ur, az én Gizellám tisztes­séges leányzó. — Micsoda ? Hát tisztességes az, aki leveleket küldözget egy gavallérnak? — Igazgató ur, abban a levélben, semmi sincs, ami Gizellára árnyékot vethetne . . . — Maga tehát tudja, mi van benne? E kérdésen megütközött Horváth Vilmos. — Hchó, — vigyázni kell —, gondolta magáiban. Az igazgató ur ki akar engem fürkészni. — Nos, — folytatta Medgyesy —, talán azt is tudja, kinek szólt az a levél? — Nem, tudom, nagyságos ur! Erre kifakadt Medgyesy: — Ne hazudjék, maga nagyon jól tudja, kinek szólott az a levél, csak nem akarja megmondani. Ma­ga úgy látszik egy1 húron pétidül Darvainéval. — Engedőimet kérek, tekintetes, azaz nagysá­gos ur! Én a mesterségemen kívül semmivel mással nem törődöm. — Hazudik, — ordított fel Medgyesy. — Maga nagyon jól tudja, kinek szólott ama levél, melyet in­nen kicsempésztek. Rögtön vallja be! Horváth Vilmos hallgatott.-— Nos, nem beszél ? — Nincs mit beszélnem, nagyságos ur. Az igazgató erre éktelen haragra lobbant s le­kapott a falról egy korbácsot, — Ezt végig táncoltatom a hátán, ha vallani nem fog, — mondotta. Erre Horváth Vilmos 'kiegyenesítette magát s igy szólt büszkén: — Az urnák nincs joga engem meghorbácjolni! Nem vagyok én alkalmazottja, avagy cselédje! De manapság még özeiket sem szabad megkorbácsolni. — Hallgasson, — üvöltött Medgyesy. — Az ilyen népség már azt hiszi, hogy mindenben egyenlő velünk! Még csak az kellene! -— Egyenlők is vagyunk, nagyságos ur! Mind­annyian Isten képére és hasonlatosságára vagyunk teremtve. — Lám, lám, — gúnyolódott az igazgató —, mi­lyen politikus csizmadia maga. De most száz szónak is egy a vége. Tudni akarom, kinek szólott ama levél. — Nem tudom, de most- már, ha tudnám se mon­danám meg. — Ezer mennykő, — szitkozódott Medgyesy, — már látom, ki kell magából űzni a csökönyösség ör­dögét. Csengetésére belépett a Szolga. Az igazgató Horváthiamutatva, igy szólt: — Ezt az embert vigyétek a hátulsó kamarák egyikébe s mérjetek rá olvashatatlan huszonötöt. Ak­kor majd alább fog hagyni csökönyösségével. Ezt hallva, igy szólt fenyegetőiig Horváth Vil­mos: — Hozzám ne közelítsen! Nem áll jogukban en­­gemet megbotozni! Ez a büntetést már régen cl van törülve. Most mindnyájan egyenlők vagyunk. — Nem igaz, — üvöltötte Medgyesy. — Majd megmutatem én magának, hány hét a viilág. Még egyenlő akar lenni velünk? Abból ugyan nem eszik! De beszéljen, mit tud arról a levélről? — Semmit sem tudok, nagyságos ur. Úgy látom hogy egyedül azért rendelt ide, hegy engem kifür­késszen. — Vigyen el téged a manó, — formedt rá az igazgató. — Most ugyan elbocsátalak innét, mert nem akarok veled még hosszabban veszekedni, a munkát ne is c. ináld. Nem kell a csizma! — Tudtam én mindjárt, bogy az igazgató ur be akar engem fonni. A megrendelés csak ürügyül szol­gáét ahhoz, hogy engem megkárosítson! — Távozzék! — kiáltotta keményen az igazga­tó. — Hallani sem akarok arról, hogy maga itt ne­kem vissza felezgessen. Horváth Vilmos ezt kétszer sem mondatta ma­jának ér sietve eltávozott, A kapus kieresztette, előbb azonban igy szólt: — Nem jönnél be hozzám, Vilmos öcsém? Meg kell, hogy motozzalak! — Olyan nincs! —kiáltotta Horváth.— Nekem sürgős dolgaim vannak, éppen azért sietek. Adja át x nagynéninek üdvözletünket. — Abból semmi sem lesz, — szólt vissza a ka­pus. — Darvainéhoz már nem lehet menni. — Miért nem? — Mert be van zárva. Nem szabad senkivel sem érintkeznie, míg csak ki nem telik az ideje. Horváth Vilmos meg volt lepetve! Nyilvánvaló­nak látszott, hogy Nagy Aladár árulkodott ellene. Vissza tértiben ismét találkozott vele. Már rnosi szerfölött dühös volt rá ö .nagyon szerette volna neki ezt a mai napot emlékezetessé tenni. — No csizmadia, — gúnyolódott Nagy Aladár. — szekérén ment, gyalog jön? Erre a becsületes csizmadiamesterből kitört a harag s rávetve magát Aladárra, úgy orron találta ütni, hogy a vér rögtön kibuggyant. Nagy Aladár felorditott, mint az oroszlán, a csiz­madia pedig a vér láttára maga is megijedt s elfutott. Aladár az orrát volt kénytelen tartani s néni; vehette üldözőbe., — No várj csak,— gondolta magában, — Meg­kapod te még a magadét! Miután pedig az orra vére erősen folyt, kényte­len volt a közeli intézetbe betérni a kapushoz. — Az istenért, mi leli Nagy urat? Egészen véres, — szörnyüliködött a kapus. — Képzelje, a gaz Horváth Vilmos csizmadia beverte az orromat. — Lehetetlen! — Magam sem hittem volna! Hiszen ha csak távolról is sejtettem volna, nem fért volna még közel :ise hozzám a fickó. De nem hittem, hogy oly vakmerő legyen. — Börtönbe vele! — kiáltotta a kapus felhábo­rodva. — Oda is fog jutni, — mondotta Nagy Aladár. — Megmutatom én neki, ki vagyok én. Itt volt a fic­kó, ugy-e? — Igen is, itt volt. — Talán Darvainéhoz akart menni? — Oh nem, maga az igazgató hivatta! — Talán munkát rendelt meg nála? — Aligha! Nem tud egy ilyen falusi csizmadia becsületes munkát csinálni. - > Nagy Aladár gondolkodott egy percig. Bizo­nyos, hogy az igazgató a levél miatt hivatta Horváth Vilmost. Nyilván ki akarta venni belőle a címzett ne­vét. Lehet, bogy néhány pár csizma megrendelése ál­tal ki is vette. Ezzel tehát tisztába kell jönnie. Nagy Aladár megmosta orrát s kérdezőjködeit láz igazgató után. — Oh, most szörnyen haragos! Nem jó bemenni hozzá. — De nekem beszélnem kell vele. — Jó, jó, de megtiltotta, hogy bárkit be bocsás­sák ! — Ez a tilalom én rám nem vonatkozhatik! L sg­­íéljebb a Darvaiék pereputtyát érthette ez alatt, de tisztességes úriembereiket nem. A kapus vállat vont. j — Nem tehetem, hogy bebocsássani! ön is egyi­ke azoknak, kikre az igazgató ur nagyon haragszik. — De mondja inneg neki István, hogy tudtára akarom adni, amire kiváncsi. — írja meg ezt neki! Erre Nagy Aladár haragra lobbant. — Micsoda beszéd ez! Hát igy kell kiszolgálni engem? Azt hiszem, előzékenyebb is lehetnél, mert már elég pénzt kaptál tőlem. — Sajnálom, de az 'igazgató ur azt mondta, ma ne bocsássák be senkit s nekem, ezt szem előtt beli tartani! E pillanatban jött a kert felől az igazgató. Nagy Aladárt meglátva, rögtön oda ment.-— Már megint itt van! Ugyan mit mászkál ide folytonosan?! Ez intézet, nem pedig kocsma! Már látom, hogy önt innét egyszer mindenkorra ki kell tiltani. — Én csák hasznára akarok lenni, — mondotta Nagy. — Éppen most láttam innét kijönni Horváth Vilmost. Gyanítom is, hogy miért hivatta ct! De ugyan, hogy tud ilyen bitangokhoz fordulni? Miért nem fordul inkább hozzám? — Mondja meg hát, kinek küldték azt a bizo­nyos levelet? Nagy Aladár intett neki, hogy kövesse őt a kert­be. Oda érve, az igazgató kíváncsian nézett rá. — Hadd halljam hát. — Csak lassan, igazgató ur. Én annak idején egy feltételt szabtam. — Amit azonban nem teljesítettem s nem va­gyok hajlandó teljesíteni most sem! — kiáltotta az igazgató dühösen. — Miagam is elállók tőle. — Azt bizony jól teszi... mert ugyan ki fog ma­gának ilyenért pénzt adni? (FOLYTATJUK) NAGYVÁROSI KISLÁNY Flushingba« egy kislány besurrant egy lakásba és amikor észrevették, elszaladt. Futás közben elvesztett egy kulcsköteget. A rendőrség sorra járta a közeli házakat, hamar megtalálták a lakást, amelyből a kulcsok származ­tak. Ott betörés volt, a betörő vitte el a kulcsokat. A napúkban abba a házba j besurrant egy kislány, felis-1 merték, hogy ö volt az, aki; a kulcsokkal pár nap előtt el­szaladt. Elfogták, átadták a! rendőrségnek. Kilenc éves j kislány ez; szüleinek 12 gyer­meke van. Ez a kislány már 3 éves korában rendőrkézre került, egy betörési kísérlet­nél. Akkor a gyermekbirÓ3ág elmeorvosi kezelést rendelt el, amely azonban, a jelek sze­rint, eredménytelen maradt. A kislány most bevallotta, hogy több száz dollár zsák­mánya volt. Az volt a mód­szere, hogy becsengetett laká­sokba és ahol nem nyitottak ajtót, ott, ha áz ajtó nyitva volt, bement, vagy ha a légy-} Hálós ajtó volt zárva, a hálót áttörte és úgy hatolt be. Ez a legújabb betörése, amely­nél pórul járt, a nyolcadik volt. INFLÁCIÓ Victor Borge, a dán humo­rista, hat heti viccelődő kör­úton volt és vicceiért 350,000 dollárt kapott. A dán király őfelsége ennyit egy évben nem keres meg. FIATAL ANYÁK EGYESÜLJETEK! Egységben az erő! Ha a mamák összetartanak és se­gítik egymást, nem lesz baj a kicsinyekkel, nem lesz gyer­­mekrablás és nem kell a rab­lónak váltságdíjat fizetni ide­jében vagy későn! A Park Avenue nem-előkelő szakaszéiban, a kilencvenes utcák tájékán született meg a fiatal mamák bevásárlási szövetkezetének gondolata. Öt vagy tiz fiatal asszony összeáll, egyidőben mennek bevásárolni, maguk előtt hajtva a gyerekkocsit. Meg­állnak egy-egy üzlet előtt, egyikük kint marad az ösz­­szes gyermekeket őrizni. Az­tán tovább mennek, egy má­sik üzlet előtt a szövetkezet­nek egy másik tagja marad kint őrszolgálatra. És igy to­vább. Ideális megoldás! MIÉRT LÖVÖLDÖZNEK? Senkisem tudja, miért lö­völdöznek olyan sokat a new yorkiak. Csak azt tudja a rendőrség, hogy évről évre többet lövöldöznek. A new­­yorki rendőrség fegyverszak­értői évente 3500-400 eset­ben végeznek vizsgálatot. A legtöbb lövöldözés a hétvége­ken szokott történi, amikor az emberek megkapták a heti csekket és sokan annak jóré-; szét alkoholra váltják. Nemrég itt járt a londoni rendőrség egyik tisztviselője és amikor ezt a statisztikai adatot közölték vele, elcso­dálkozott és felkiáltott: “Ná­lunk Londoniban alig 10 lövői-1 dözés van egy évben.” A new yorki rendőrség egyik veterán tisztviselője azt mondja, hogy 42 éve áll a rendőrség szolgálatában és azóta a fegyverrel elkövetett bűncselekmények száma min­den évben több és több volt. A LEGSZEBB AJÁNDÉK AZ UJ Bizonfi Szótári AMERIKA EGYETLEN MAGYAR-ANGOL és ANGOL-MAGYAR SZÓTÁRA Kilencedik bővitett kiadás. KÉT SZÓTÁR EGY KÖTETBEN! KÖZEL 1000 OLDAL Ára keménykötésben csak $6.00 MEGVEHETŐ A CLEVELANDI FŐIRODÁBAN V«gy rendelje meg az- árai Money Ordert, csekket vágj készpénzt mellékelve, ezen a elmen! A JÓ PÁSZTOR 1736 East 22nd Street, Cleveland 14, Ohio Hírek a világ minden részéből BUKAREST — Megtalálták Románia első al­kotmányának román és francia nyelven irt eredeti példányát, amelynek több mint 100 év előtt nyoma veszett. Az alkotmány, amel ya “népi demokráciá­ban” nem érvényes, múzeumba kerül. EÉCS — A szovjet és csatlósai júniusban Buka­restben divatkiállitást rendeznek, tiltakozásul a ka­pitalista országok túlzó divatja ellen. LIMA, Peru — Jorge Villanuevat, aki kislányo­kat molesztált és egy 3 éves leánykát megölt, golyó általi halálra Ítélték és agyonlőtték. Ez volt 63 év óta az első kivégzés Peru köztársaságban. MOSZKVA — A szovjet jelenti, hogy a jövő év­ben, nyár folyamán 125 sputnik fog a világűrbe fel­röppenni. DZSAKARTA — Indonéziában a hollandok ki­űzésének első következményeképpen élelemhiány, sokhelyütt éhínség mutatkozik. WASHINGTON — Az amerikai hadiflotta har­madik atomhajtásos tengeralattjárója december 23-án készült el Groton, Conn, hajógyárában. HAGEN, Németország — Paul Thomanek 48 éves volt SS terroristát 15 évi fegyházbüntetésre Ítél­ték, miután öt zsidó meggyilkolását rá tudták bizo­nyítani. De valószínű, rogy több mint száz áldozata volt a vérszomjas Hitler-katonának. STOCKHOLM — Egy hónappal ezelőtt egy ke­letnémet halászibárka motrózai kikötöttéek svéd par­ton és politikai menedékjogot kértek és kaptak. Most a keletnémet szovjetkormány egy másik halászbár­kát küldött Svédországba, hogy hozza haza az előbb otthagyott bárkát. De ennek a személyzete is poli­tikai menedékjogot kért és kapott. TEL AVIV, Izrael — Gezer falu határában a föld felszántása közben kiástak egy régi görög szob­rot, Nemesis istennőnek, a végzet istennőjének szob­rát, amely körülbelül 1700 éves. VATIKÁNVÁROS — A Szentszék diplomáciai kapcsolatba lépett Abesszíniával. Most már 48 állam­mal áll diplomáciai összeköttetésben a Vatikán. KI AKAR SZIBÉRIÁBAN TELELNI? Aki a téli hónapokat szeretné igazi téli éghaj­latban, hómezőkön tölteni, annak az Intourist szovjet utazási irodához kell fordulnia. A moszkvai rádió jelenti, hogy az Intourist készséggel szerez útlevelet szibériai vakációra. De Cadillacját senkise vigye ma­gával, mert elakadnának a rossz, havas, jeges, síkos utakon, no meg az uttalan utakon is. Továbbá azt közli a moszkvai rádió, hogy láto­gatóknak, vakációzóknak megnyitották Lettorszá­got és Lemberg városát is. Ezekre a helyekre a tu­rista saját autójával is utazhat. Miért? Miért? Kennedy rendőrfőnök a fegyverviselési engedély ki- j bocsátására uj, szigorúbb rendet irt elő. Ezentúl mind a három személynek, akik a fegyvertartási engedély meg­adását ajánlják, ki kell tölte­niük egy kérdőivet, amely nem kevesebb mint 49 kér­dést tartalmaz. Ráaadásul alaposan utánanéznek, hogy a három sponsor minden kér­désre igaz feleletet adott-t. Kis hirek Magyarországból A budapesti francia inté­zet magyar titkárnőjét letar­tóztatta az AVO. A vád — könnyű kitalálni — kémke­dés. * Vízhiány van Budapesten. A városi tanács két hétre megtiltotta a fürdést. Az emeleti lakásokban nincsen viz, még mosakodásra sem. Megszólalt a pesti humor: Karácsonyra nem kivártok mást, csak egy forró fürdőt, de egy hideg fürdő is meg­teszi. * Szénhiány vau Magyaror­szágon, mert elmaradtak a megígért nagy lengyel szén­­szálütmányok. Különöse n nagy a hiány a vasúti mozdo­nyokba szükséges jobbfajta széniben.

Next

/
Thumbnails
Contents