A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1957-07-12 / 28. szám
Ä J0 PÄSZTOH Pünkösd után 5. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 5, 20—24 ' Mert mondom néktek, hogyha nem fogja fölülmúlni a ti igazságtok az írástudókét és farizeusokét, be nem mentek a mennyek országába. Hallottátok, hogy mondatott a régieknek: Ne ölj, aki pedig öl, méltó az ítéletre. Én pedig mondom nektek, hogy mindaz, aki atyafiára haragszik, méltó az Ítéletre, aki pedig azt mondja: bolond, méltó a gyehennára .. . Azért, ha ajándékodat az oltárra viszed és ott eszedbe jut az, hogy atyádfiának van ellened valamije, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt és eredj előbb megbékülni atyádfiával és akkor menj, ajánld föl ajándékodat. SZENTBESZÉD A mai szent evangélium a farizeusok es Írástudók igazságáról szól, amelyről Krisztus Urunk azt mondja tanítványainak, tehát nekünk is: “Hogyha nem lesz tökéletesebb (vagyis jobb és különb) a ti igazságtok az írástudók s farizeusok igazságánál, nem mentek be a mennyeknek országába!” A farizeusoknak és írástudóknak is volt tehát igazságuk és mégis Krisztus Urunk azt mondja, hogy azzal az igazsággal nem lehet bejutni a mennyeknek országéiba. A farizeusok és Írástudók igazsága ugyanis az volt, hogy külsőleg, az emberek előtt megtartották a törvényeket látszólag. A farizeusok és Írástudók igazsága ugyanis Isten né,lkül való volt. A farizeusok és Írástudók igazsága az volt, hogy megtűrték a szúnyogot, de — lenyelték az elefántot, amint Krisztus Urunk mondta: a farizeusok és Írástudók igazsága — ugyancsak Krisztus Urunk szerint — olyan volt, mint a fehérre meszelt sir . . .kívülről szép, de belülről tele volt rothadással és undoksággal. És ezek a farizeusok és Írástudók mégis azt hitték magukról, hogy ők igazak és jók és hogy aki nem olyan, mint ők, az rossz és elvetendő. A farizeusok és Írástudók az ő képzelt igazságukban még tovább is mentek ... Nemcsak hogy önmagukat tartották kizárólapjóknak ,hanem még arra is jogot formáltak maguknak, hogy másokat megítéljenek és lenézzenek. És minderről az igazságról azt mondja Krisztus ’ Jrunk, hogy az nem elegendő arra, hogy a mennyor jzá.gba jussunk. Ahhoz más, különb és jobb, vagyis az gazi igazság kell. És mi az az igazi igazság, ami tökéletesebb, ami jobb, mint a fraizeusok s az írástudók igazsága? Hát az igazi igazság az, hogy nem a törvény betűin rágcsáiódunk, hanem a törvény szellemét követjük és azt akarjuk megvalósítani; az igazság az, hogy nem nagyképüsködünk a kis dolgokban csupán azért ,hogy áthágjuk a nagy dolgokat; az igazi igazság az, hogy nem szinészkedünk az emberek előtt, nem akarunk és nem kívánunk jobbaknak látszani külsőleg, mint amilyenek vagyunk belsőleg; az igazi igazság az, hogy nem gondoljuk, nem hisszük azt, hogy iobbak vagyunk, mint mások; az igazi igazság az, hogy nem vagyunk kíméletlenek felebarátainkkal szemben, hanem hogy van szivünk ,hogy van jóindulatunk embertársaink iránt. Az igazi igazság az, hogy nemcsak nem ölünk, nem lopunk, hanem nem is haragszunk másokra, sőt ellenkezőleg, jót teszünk másokkal. És az igazi igazság végül az, hogy a jót nem az emberek kedvéért, nem az emberek kegyéért és jutalmáért tesszük ,hanem mindenkor és egyedül a jó Isten kegyéért. Mindezek után pedig számot vethetünk önmagunkkal és vessünk is számot, hogy vájjon a mi igazságunk olyan-e csupán, mint amilyen a farizeusok s írástudók igazsága, vagy pedig annál jobb s tökéletesebb : olyan, amilyent Krisztus Urunk kíván meg tőlünk? Ne áltassuk magunkat, az embereket félrevezethetjük ugyan, de a jó Istent nem csalhatjuk meg. Boldogok vagyunk, hogy ha a Krisztus-féle tökéletesebb igazság lakozik bennünk. Ámde, ha netalán azt kellene tapasztalnunk, hogy a mi igazságunk is csak olyan farizeus és irástudó-féle igazság, azért nem szabad kétségbe esnünk. A kétségbeesés az embert elkedvteleniti, erejét elemészti, a munkakedvét lelohasztja, a lelkületét befeketíti. Az élethez, bármilyen nehéz és bármilyen sötét is az, sőt minél nehezebb és sötétebb, annál több vidámság, annál több jókedv, annál nagyobb jó lelkűiét kell. Nem az a földi célunk, hogy haragudjunk, egymást sértegessük, rágalmazzuk, szidalmazzuk, hogy egymásnak a betevő falatját megkeserítsük, vagy kivegyük a szájából, de igenis az a célunk, hogy békésen éljünk ,egymásnak megbocsássunk, egymást segítsük, egymásnak az életét, amennyire lehet, meg könnyitsük, megédesítsük. Ne hánytorgassuk unos untig a magunk baját, hanem lássuk meg a más keresztjét is. Ez az igazi lelkűiét, ez a krisztusi igazság. És ennek a megvalósításához nem kell semmi más, mint a szeretet. Mert — mint az apostol mondja — Isten a szeretet s akik a szeretetben vannak, s akikben a szeretet van, azok Istenben vannak. Maradjunk meg tehát a szeretetben, hogy az Istenben lehessünk s akkor — minden bizonnyal —oly tökéletes lesz a mi igazságunk, hogy biztosan elvezet bennünket a mennyek országába, _________^_________ . , Gázturbinával hajtott angol helicopter. EMLÉKEZÉS A PÁLOS REMETÉKRE -*■ IlJlfiUou Ulull üt V Uba.1 lldp EVANGÉLIUM Szent Máté 8, 28-34 Az időben, midőn átment Jézus a gerazenusok tartományába, két örclöngős futott eléje, a sírboltokból jővén ki, oly dühösek voltak, hogy senki sem mehetett el azon az utón. És kiáltának, mondván: Mi közünk veled, Jézus, Istennek Fia! Idő előtt jöttél ide, gyötörni minket? Nem messze tőlünk pedig nagy sertésnyáj vala a legelőn ... Az ördögök tehát kérék őt, mondván: Ha kiüzesz bennünket, engedj minket a sertésnyájba szállni. És mondá nekik: Eredjetek . . . Azok pedig kimenvén, a sertésekbe szállának és ime az egész nyáj a tengerbe rohana és a vízbe vészének. A pásztorok pedig elfutának és a városba menyén, mindent megjelentének azok felől is, akikben az ördögök voltak ... És ime az egész város eléje méné Jézusnak és látván őt, kérék, hogy távozzék el a határaikból. És bemenvén a hajócskába, átkele a tengeren és jőve az ő városába. SZENTBESZÉD “Hagyj békét nekünk, Jézus!” E szavak: Jézus, Istennek Fia, világosan mutatják, hogy ezen emberekből másnémü lélek szólt, mert az ördöngősök sem azt nem tudhatták, hogy a partraszállottak között Jézus ott van, sem azt, hogy ő áz Isten Fia, legkevésbbé lehetett pedig örjöngőtől várni ilyen vallomást. Idő előtt jöttél ide, minket gyötörni? — kérdék az ördöngősök Jézustól. Azt hitték az ördöngősök, hogy Jézus az utolsó ítéletidő előtt, már most akarja megtartani az ítéletet s ezért intézték Jézushoz eme kérdést: Már most, idő előtt jöttél ide minket gyötörni? Közel pedig a helyhez, hol Jézus kiűzte az ördöngősökből az ördögöket, nagy sertésnyáj legelt. Az ördögök tehát kérék Jézust, mondván: Ha kiüzesz bennünket, hagyj minket a sertésnyájba szállani. Ne zárj el a pokol mélységbe, hagyj élnünk a földön. A sertéseket azért választották a gonosz szellemek, hogy a gerazenusoknak azáltal kárt okozzanak s őket Jézus ellen fellázítsák ... Az Ur erre mondá az ördöngősöknek: Eredjetek a sertésekbe! Az ördögök pedig kimenvén, a sertésekbe szállának, s ime az egész nyáj a tengerbe rohana és a vízbe vészének az összes sertések. Buzgón esedezzünk az Ur Jézus Krisztushoz, hogy távoztassa tőlünk a sátán cselszövényeit, a rendetlen testi kívánságokat, a rossz indulatokat és a gonosz szenvedélyeket, e világ örömeihez s a földi javakhoz való ragaszkodás vágyát. Mert ha ezek erőt vesznek az emberen, akkor az eredmény nem lesz más mint aggodalom és nyugtalanság .ellenségeskedés, lelki lardalás, balsors a családban, egészség elvesztése, Isten haragja és örök kárhozat. Törekedjünk az örök mennyei javak után, nemkülönben Isten bírása és élvezése után. Aki Istent szereli, már e világon boldogul él és egykor élvezni fogja a tulvilági örök boldogságot, melyet Isten azoknak készített ,kik őt szeretik. I A háború után Magyarországban megkezdett földreform során kisajátítás alá került a Budakeszi-utón a 89. és 93. számú házakhoz tartozó hatalmas, tizenhat holdnyi terület is. 'Aki a vámháznál a volt Széip Jühászné helyén leszáll az autóbuszról, első pillanatra nem lát egyebet a gyönyörű tájéknál. De ha jobban lenéz a földre, megüti a szemét néhány szépen faragott kő. Pár lépéssel beljebb a város felé egy fás telken különös félköralaku kerti ház áll sárgára festve. Itt állt évszázadokon át az európai hirü Szent Lőrinc templom és a hozzátartozó pálos kolostor. A PÁLOS REMETÉK A Remete Szent Pálról elnevezett pálos remeték rendje az egyetlen magyar alapítású szerzetes társaság. Mikor a kevéssé ismert magyar szent, Boldog Özsób szervezetbe tömöritette a pilisi remetéket, annyi belső erő, annyi szellemiség sugárzott az uj szerzetből, hogy az 01 szágnaik, Idle egész Középeurópának is szellemi tényezője lett. Egymás után alakultak meg az osztrák, német, lengyel, horvát, olasz tartományok. A Szentföldig és Portugáliáig is eljutott a sajátosan magyar j ellegü aszketikus szellemiség és ott is több kolostor alakult. Ilyen körülmények között csakhamar szükségessé vált olyan kolostor, mely közel volt az ország politikai központjához. A hires Lőrinc testvér, — talán az első generális, — ezért építette meg a Szent Lőrinc vértanúról elnevezett budamelléki kolostort 1300 és 1304 között. Itt, a gyönyörű környezet ben állították fel a Pálos rend generálisának székhelyét, tehát innen igazgatták az összes pálos kolostorokat a Szentföldtől kezdve a római Santo Stefano Rotondo melletti házon keresztül Portugáliáig. VILÁGSZERVEZET KÖZPONTJA A kolostor hatalmas volt. Háromszáz, néha ötszáz szerzetes lakott benne. Központja volt a rend diplomáciájának. Itt csatlakoztak a németek a magyar szerzethez. Ide szálltak meg a különböző tartományok küldöttei és itt tartották meg a rend általános nagygyűléseit. Nem egyszer azonban világi jellegű politikai tárgyalások is folytak a kolostorban, mert a magyar királyok közismerten nagy becsben tartották a magyar rendet, amelynek generálisát a szabályok értelmében sokáig csak magyar nemzetiségű rendtagok közül lehetett választani. Itt zajlott le állítólag a nagy vita a pálosok és domonkosok között Szűz Mária szeplőtelen fogantatásáról. A kolostor tele volt kiváló nevelőkkel, szónokokkal, teológiai írókkal, szobrászokkal, orgonakészitőkkel, festőkkel, iparművészekkel. Itt élt boldog Báthory László, a Biblia egyik első magyar fordítója. Emlékét még most is őrzi a közelben levő Báthory-bar lang. A kolostor sokáig volt könyvtára között állandó volt a kapcsolat. Az egyik Korvinában megmaradt feljegyzés bizonyítja, hogy a pálosok nemcsak olvasták a kódexeket, hanem a gyakorlati életbe is átvitték tanulságaikat. A kolostor sokáig egyik központja annak a sajátos, aszketikus jellegű szellemiségnek, amely Temesvári Pelbárttal az élen a magyar humanizmus eddig kivéssé ismert és nem eléggé feltárt arcát jelenti. Mi sem bizonyítja jobban, mennyi könyve volt a kolostornak, mint az, hogy innen vitt magával könyveket Párisba a neves Michel de Hungária, Magyarországi Mihály. El is kallódott mind vele együtt. Az egyik rombolásnál, ami a török időben történt, ezer aranyforint értékű könyv pusztult el. •magyar MŰEMLÉKEK A kolostor tele volt müértékkel és műkinccsel. Különösen attól kezdve, hogy ide került Remete Szent Pál holtteste. A Szent ereklyék számára Dénes pálos testvér készít vörös márványból hatalmas sírszekrényt. Erről a síremlékről jegyzi fel a hagyomány, hogy mikor az egyik török Zsidók a pápánál RÓMA. — Az Osservatore Romano, a Vatikán hivatalos lapja, közli, hogy Pius pápa kihallgatáson fogadta az Amerikai Zsidó Bizottság tagjait, akik most ünnepük meg a bizottság működésének félszázados jubileumát. A pápa elitélte az antiszemitizmus és a faji gyűlölködés minden formáját, mert azok megsértik a minden embert megillető alapvető jogokat. Hivatkozott arra, hogy az egyház mindig is szembeszállt a gyűlölködés mellemével és hozzátette: “Atyai szivemnek nagy vigasz, hogy a mi intelmeinket számos országban megszívlelték.” Annak a reménynek adott kifejezést, hogy a kormányok a jövőben is mindent meg fognak tenni azoknak a szerencsétleneknek érdekében, akik hazájukból menekülni voltak kénytelenek. A pápai audiencia után Tis- Serant bíboros háromnegyed órán át beszélgetett a zsidó küldöttség tagjaiva) és Ígéretet tett, hogy a római katolikus egyház fáradozni fog arab-zsidó megegyezés érdekében. PAPOK A* BÖRTÖNBEN PRÁGA. — Nyolc szaléziánus papot 4 és fél évig terjedő börtönre Ítéltek, azzal a váddal, hogy amerikai financiális segítséggel felforgató tevékenységet fejtettek ki a fiatalság körében kirándulások alkalmával. követ meglátta, igy kiáltott fel: “Ezt a művészt valóban Isten tanította, nem emberi erő.” A gyönyörű síremlékből sikerült is megtalálni az egyetlen tudományos értékű ásatásnál egy kis darabot. A budai udvarban élő olasz humanisták elismerték, hogy a kolostor kincseihez fogható szépségeket csak Olaszországban látni. A templom tele volt freskókkal. Az említett ásatásnál találtak egy fazekas kemencét. A szakemberek óvatos fogalmazása szerint: lehet, hogy itt készítették Mátyás király hires, arannyal futtatott vázáit. Mátyás igen nagy becsületben tartotta a kolostort. Apjának nagy barátja, Kapisztrán Szent János egyszer igy nyilatkozott a pálosokról: “Ne mondjátok, hogy én szent vagyok. Ha szenteket akartok látni, menjetek a pálosok kolostorába.” Mátyás megfogadta a tanácsot. A hagyomány szerint egyszer ismeretlenül belopta magát a kolostorba és éjjel végignézte, mint vezekelnek a szerzetesek a maguk apró és a nemzet nagy 'gyarlóságaiért. Azóta annyira tisztelte őket, hogy ide járt, ha pihenni akart. Órák hosszat sétált a kolostor folyosóin a testvérekkel . . . Mohács után még jóidéig lakták a kolostort. Lassan azonban elnéptelenedett. A falak még álltak. Talán fel is lehetett volna őket újítani, mikor a török elvonult. Ám a pálosok nem tuliták jogigényüket okmányokkal bizonyítani. Ezért magánosok kezére került a hatalmas telek A SZÉP JÜHÁSZNÉ A romokat lebontották, széthordták. A gyönyörűen faragott köveket beépítették a Szép Jühászné vendéglőbe, a liberális Budapest kedvenc kiránduló helyén. Egy másik romboló a régi cserkészparkban- levő villáját húzta fel a rom köveiből. Ugyanezekből a kövekből építették fel a közeli Szent László kápolnát. A kolostor területén először 1847-ben kezdtek ásatásokat. Bugát Pál, az akkori tulajdonos Henszlftnann Imrét bízta meg a munkával. Kevés eredménnyel, több rontással járt a munka. Utánuk műkedvelő ásatók túrták fel a helyet — talán kincsek után. Ezek okozták a legtöbb kárt és rombolást. Az egyetlen tudományos értékű ásatást 1934-ben végezték. Az ásatásról szóló beszámoló szomorúan állapítja meg, hogy mikor 1940-ben lebontották a Szép Jühászné épületét, a vállalkozó a gyönyörű faragott köveket szétdaraboltatta és eladta. Äz egyház ellen Németország keleti szovjetzónájában az úgynevezett néphadsereg katonáinak szigorúan tilos a templomok látogatása és a vallás gyakorlása. Állandóan és egyre erélyesebben folyik a katonaság körében a propaganda, hogy lépjenek ki az egyházaikból. POLIO AZ ÓHAZÁBAN BUDAPEST— Súlyos polio járvány van Magyarországon. Eddig 600 esetet jelentettek, és a rettegett szezon még csak ezután kezdődik. A Kádár kormány Amerikából akar, rendelni Dr. Salk-féle oltóanyagot. Kommunisták Chicagóból deportáltak öt magyar menekültet, köztük egy házaspár két gyermekét, 3 és 4 éveseket. A felnőttek — Harangi Géza és felesége és Baráth Lajos — eltitkolták, hogy a kommunista párt tagjai voltak. I Repülőgépen vitték őket vissza Bécsbe. SÚLYOS VÉRVESZTÉS GENF— Az Egyesült Nemzetek európai gazdasági bizottsága megállapította, hogy Magyarország a szabadságharc leverését követő menekülés folytán két születési év járatott veszített, vagyis anynyit, mintha két éven át Magyarországon e g y e 11 enegy gyermek sem született volna. Agyonlőtte a püspökét Expedito Lopes pernambucoi püpököt a palotájában agyonlőtte egy pap, akit szabályellenes viselkedés miatt felfüggesztett. XII. Pius pápa a Szent Péter bazilikában tartott általános kihallgatás alkalmával megáldotta a kis gyerekeket. S-XK ÖLDÄE ...........’.....^
