A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-11-22 / 47. szám

4-IK OLDAL A MAGYAR RUHA A magyar nép ősi műveltségét nemcsak nyelve ■bizonyítja, hanem ruhája is. A magyar viselet réges-régi. Kétezer esztendő­nél több, hogy nyomaira akadunk a keleti népek fenn­maradt emlékei között. ősi szittya viselet ez, mely középső Ázsiában alakult ki és onnan hozták magukkal a bevándorló magyarok. A kalpag, a pántlikás kanászkalap és a lábik­ráig érő széles gatya megtalálható a régi szittya és az indiai istenek képein, főleg azokon a kezdetleges pénzeken, melyeket a napisten tiszteletére vertek. A közép-ázsiai ősi szasszanida szobormüveken ott van a túri süveg és a bő ráncos gatya. Úgyszin­tén a csizma a kilógó fülekkel, ahogy a székelyek ma is hordják. Évezredek emlékei igy maradtak meg vál­tozatlanul. A pitykés mellény is megvan a régi szittya és in­diai királyok szobrain és képein; a rövid aljú hu­szárka és a hosszú attila szintén. Ezt a viseletét a perzsák is átvették és megrőrizték. Mikor a perzsa sah Európába utazott, egész kísérete ilyen attilát vi­selt, mely szembeötlőleg emlékeztetett a magyar ru­hára. í Ezek az ősi formák nem maradtak meg tisztán. Mikor a magyarság régi lakóhelyét elhagyta és meg­kezdte vándorlását, más népek szomszédságába ke­rült és ezek a népek éreztették hatásukat. így a har­madik századtól a hetedikig hun és avar népek kö­zelében -élt a magyar. Ezek hoztak nyelvünkbe sok uj szót, amilyen a kapa, búza, hizó, és sok más, de ezeknek hatása alatt alakult át a népviselet is, ek­kor nyerte végleges formáját. A népviselettől »megszokták különböztetni a disz­­magyart és ennek egyik fajtáját, a huszárruhát. A diszmagyarban már sok az idegen elem. Né­met, lengyel, olasz viseletekből jött bele egy-egy vo­nás és különböző korokban más volt, aszerint hogy melyik külföldi nemzet állott leginkább összekötte­tésben akkor a magyarral. Első királyunk alatt még a görög császárság divatjának a hatását is látjuk, aztán jött a német ha­tás, Róbert Károly uralkodásától kezdve az olasz ha­tás, később a lengyelekkel való állandó érintkezés a magyar úri viseletén is meglátszott. A huszárruha még változatosabb. Ünnepi alkal­makra a katonát állító four vagyona szerint volt pompásabb vagy egyszerűbb a huszár ruhája. Ké­sőbb ezredenkint és csapatonkint különbözött a hu­szár ruha. Hát még, amikor a külföld is átvette tő­lünk a ragyogó huszár-öltözetet. Ott minden nép a maga Ízlése szerint alakította át. Az úri magyar ruha legjobb fajtája a fekete ma­gyar ruha. Ezt régente csak gyász alkalmával visel­ték, de 1860 óta, amikor a nemzeti érzés felbuzdult, általános lett ez a viselet. Ez már a modern gondol­kozás 'befolyása. Mert a modern ember nem szereti a feltűnőt. A ruhában is keresi az egyszerűt. így lett az, hogy általánosan kezdték viselni a fekete magyar ruhát. A népviselet azonban nem fogadta be olyan könnyen a külső hatásokat és nem volt alávetve a di­vatnak. A mai magyar szűrt az ó méd-perzsa királyokon is ott látjuk és ha belépünk a párisi Louvre muzeum termeiben, ahol az ó-perzsa ásatásokból talált színes téglák fel vannak állítva, úgy tűnnek fel azok az ősi perzsa királyok, mintha juhászok volnának a Horto­bágyon, csak a makra pipa hiányzik a szájukból. A szűr díszítése is ősrégi. A pávaszemes virágok, rózsák és tulipánok ép úgy meg vannak az ősi emlé­keken, mint a mai cifra szűrön. Trajánusz császár hatalmas oszlopot emeltetett diadalai emlékére Rómában. Az oszlopra ki vannak vésve harcai a különböző népekkel. Ezen az oszlopon látunk jazig harcosokat, akik bő gatyát viselnek, ezt a régi közép-ázsiai viseletét. Eredeti magyar viseletről emlékeink csak a tizen­negyedik század óta vannak. Ezeken a régi rajzokon már ott van fővegül a karimátlan csúcsos süveg. Ezen régen a harcos időkben elől lemez volt a kardvágás ellen. Ez a lemez ma is látható még egyes vidékeken a süvegen. A süveg mellett tollat szoktak viselni, a toll mi­nősége a különböző korokban más és más volt. Olasz­országból származó királyaink alatt a structoll volt divatos, később azonban a drága és nehezen szerez­hető toll helyett a darutoll lett általános. A hajvise­letnek is megvolt az ősi, eredeti sajátsága. Vatha ve­zérről beszélik a krónikások, hogy pogánymódra há­rom fonatba fonta be a haját, ezzel is tüntetni akart a kereszténység ellen. Ez a szokás keletről való és az avarok előtt teljesen ismeretlen volt Európában. A voguloknál, akik velünk nyelvben rokonnépek, ma is el van még terjedve. A magyarok még ezután is sokáig viselték a KATOLIKUS ASSZONYOK NEMZETISÉGI CSOPORTJA A Catholic Federation cf Women’s Club november 25-én, d. u. 1 órai kezdettel tartja évi bridge teadélutánját “Arcund the World in Two Short Hours” címmel. Erre a nagyszabású partira 903 vendéget bivtak meg és várnak. Képünk a katolikus asszonyok nemzetközi összefogását mutat­ja be és e célból különféle népi viseletben fognak a hölgyek megjelenni. Balról a második Bá­lint József gyáros felesége, Breznay Irénke, Breznay Géza és neje leánya, aki értékes munkát végez a katolikus magyar életben és vezetőségi tagja a Katolikus Aggmenház L'.zottságnak. Ujamerikások Híradója SZERKESZTŐI ÜZENETEK Mrs. Elizabeth T., Thermo­­polis, Wyo. — Tavaly novem­berben hagyta el Magyaror­szágot, ahogy mondja: elme­nekült a kommunista uralom elől, a férjével. De bárom éves kislányuk otthon maradt. Bár nagyon megszerette az ame­rikai életet, anyai szive nem hagyja nyugodni, vissza akar térni, annak ellenére, hogy férje mindenáron itt akar ma­radni. Az a problémája, hogy férje nélkül vagy gyermeke nélkül éljen. Haza akar men­ni és csak az aggasztja, hogy esetleg nem kap beutazási en­gedélyt a magyar kormány­tól. Tanácsot kér tőlünk, mi­tévő legyen? Az a tanácsunk, hogy marajon itt és próbál­ja kihozatni a gyermekét. Ha van odahaza rokonsága, azok segítségét kell igénybeven­nie, hogy a kislány kiutazá­sát szorgalmazzák. * N. Dániel, Wilkinson, W. Va. — A magyar konzulátus cibe: Legation of the Hun­garian People’s Republic, Consular Section, 2487 15th Street N. W., Washington, D. C. Mrs. Elizabeth S., May­nard, Mass. — Öccse, szabad­ságharc utáni menekült, Hol­landiában van. Azt kérdi, ide jöhetne-e a fiú látogatóba jö­vő januárban, amikor bébit vár és szeretné, ha akkor a családból legalább ő itt le­hetne. Nem hisszük, hogy lehet­séges lesz. A szabadságharc menekültjei közül kit been­gednek, kit nem, de azt, hogy valamelyikük csupán látoga­­tába akar ide jönni, nem hi­hetik el a hatóságok, kivéve azt a valószínűtlen esetet, hogy öccse & holland kor­mánytól Írásbeli biztosítékot, kap, hogy újra befogadják Hollandiába. És, mivel a férje 1 dollár órabért kap, azt se feletsék el, hogy drága az utazás a nagy tengeren. * F. Lázár és Cz. Syndor, Genova, Italia. — Gyerme­keik, akik mint parolee me­nekültek jSty Louisban van­nak, kérelmezzék a beutazási engedélyt. Ennek ez a módja, ezt csak innen lehet szorgal­mazni. Az, hogy útlevelük le­járta miatt a hatóságok “zak­latják” önöket, 'nem ok a nyugtalanságra; másoknak egyáltalán nincsen útlevelük, mégsem kergetik ki őket Olaszországból. A gyerme­keik azonnal adják be a je­lentkezést St. Louisban (nem Washingtonban, ahol az a pa­piros könnyen elkallódhat) és az uj törvény alapján van re­mény a kedvező elintézésre. * Frank U., Essex, Conn. Háromtagú családot szeret­ne kihozatni Ausztriából. Er­re csak egy mód van: ők ott jelentkezzenek és várjanak, amig a rendes kvótán rájuk kerül a sor. Ujamerikás vendégük sze­retné a menyasszonyát kiho­zatni Ausztriából és az a kér­dése, hogy jobb lenne-e, ha ő oda utaznék és ott meges­küdnék a menyasszonyával. Erre a kérdésre nemtudunk válaszolni, mert első kérdés, hogy ez az ujamerikás zöld­­kártyás-e vagy fehérkártyás. Ha fehérkártyás, nem utaz­hat el. Ha zöldkártyás, utaz­hat, és aztán visszatérve kér­heti felesége bebocsátását. * V. Lajos, Zoar, Ohio. — Ön azt kéri, hogy Írjuk meg az elszórt magyaroknak, vájjon lehet-e és hogyan ruhaneműt küldeni az óhazába. Szívesen megtesszük, de szeretnek, ha az elszórt magyarok is olvas­nák az újságunkat, már csak azért is, hogy legalább szel­lemi kapcsolatban llegyenek az amerikai magyarsággal és időnkint hirt kapjanak óha­zai eseményekről is. Nos, használt ruhaneműt és lábbelit lehet küldeni és azért odahaza nem kell vámot fi­zetni. Egy évben 40 kilogram (88 font) a legtöbb, amit egy címzettnek küldeni lehet. A csomagba be kell tenni a kül­dött ruhaneműk listáját két' példányban, magyar nyelven írva. Uj ruhaneműt is lehet Hozzávetőleges becslés sze­rint, az amerikai lakosság egy negyedrésze, 37 millió ember, müfogakkal él. Alsó vagy felső fogai, vagy eset­leg mindkét fogsora hamis. További tiz milliónak van kisebb miifog betétje. Legnagyobb részen ezek az emberek a kivehető müfo­gakkal nagyobb nehézségek nélkül tudnak élni, de sokan vannak, akik a közönséges, kivehető müfogakat kényel­metlennek és zavarónak talál­ják. A fogászok sokféle megol­dással kísérleteztek már. Az utóbbi években beépítettek az állkapocs csontokba féma­broncsot és ebbe helyezték be egyenként a müfogakat csavaros megerősítéssel. Ez­után a foghust ráhúzták a müfogak gyökerére. Bizonyos idő után azonban a nagy “be­­épitett” fémabroncs, mint idegen test, a környező szö­veteket ingerelte és elmoz­dult helyéről. Maga a behe­lyezés is hosszú, fájdalmas és kényes műtéttel járt. A legutóbbi kísérletek más utat választottak. Az év’elk óta tartó keresgélés és ellen­őrzés után megállapították» hogy a teljes müfogsort a leg­jobban magnetikus erővel le­het rögzíteni. A sebész-fogász behelyez egy fél incs hosszúságú, spe­ciális ötvözetből készült fém­darabot a páciens állkapcsá­ba az őrlőfogak gyökereinek helyére. A fémdarabka olyan burokban van, amely a kör­nyező szövetéket nem irri­tálja. A fémötvözet erősen magnetizált. A müfogsor anyagában szintén elhelyez a fogász egy fémlapot, amelyet az állka­pocsba épített mágnes ma­gához húz és igy biztosan küldeni, de azért a címzett­nek vámot kell fizetnie és megtörténhet, hogy nem tud­ja kiváltani, mely esetben a magyar posta a csomagot kö­nyörtelenül visszaküldi. Légi­posta utján használt ruhát küldeni nem ajánlatos, uj ru­haneműt pedig nem is sza­bad. G. Gyula, Mntebello, Gál. — Fivére, aki 1924 óta Páris­­ban él, csak a magyar kvótán vándorolhat ba Amerikába, mert Budapesten született. A bevándorlási törvény szerint nem za állampolgárság vagy lakóhely az irányadó, hanem tartja helyén a fogsort. A mágnes ereje elegendő az egész életre ahoz, hogy a nor­mális használatban szilárdan tartsa a fogazatot. Ezzel a megoldással öt esztendei kísérletek után lép­tek a nyilvánosság elé a Cor­nell University szaktudósai és azt állítják, hogy ez a jö­vő hamisfog technikája. Sem lazulást, sem irritációt nem ■mutattak a kísérletek öt év alatt. Önrendészet Önrendészet — ez egy uj magyar szó, legfrissebb ke­letű, Párisból fújta errefelé a szél. Párisban uj parkolási rend­lépett életbe, önrendészeti alapon. Az automobil hajtok kötelesek kifüggeszteni a ko­csi ablakába egy keménypa­pírra rajzolt óralapot, mu­tatókkal, és a mutatóknak azt kell mutatniok, kocsit mikor parkolták le. Ha a soffőr túl­lépi a megengedett parkolási időt, egyszerűen előbbre tolja a mutatót és megtéveszti a rendőrséget, nem kap tiketet. Kivéve, ha rajtacsipik. Az uj rend első napján rajtacsiptek öt autómobilistát. Azonkívül az első napon lefüleltek 200 autómobilistát, akik nem tet­tek ki ablakba pappendekli óraalapot. És pár tucat soffőr tiketet kapott azért, mert sa­ját órájának tanúsága sze­rint túllépték a megengedett parkolási időt. HALLOTTA MAR? . . . • • • bogy a csimpánzoknál a nőstény udvarol a hímnek. • . . . hogy Amerikában kö­rülbelül 41,000 postahivatal van. A moszkvai állatkertben a látogatók meglepetéssel ve­gyes megdöbbenéssel látják, hogy az egyik ketrecben bé­kés együttélésben jól megfér egymással egy tigris és egy bárány. Egy pártaktivista büszkén, odaszél a nézelődőkhöz: “Lás­sátok, ez a békés együttélés a gyakorlatban, »amit nagy vezérünk, Nikita Kruscsev elvtárs prédikál a konok há­borús uszitóknak.” Egy sarokban ezalatt sug­­dolózó pár gúnyosan vigyo­rog. Csak akik egészen közel vannak, hallják ennek a békés együttélésnek magyaráza­tát: “Ez a mai friss bárány. A tigris mindennap friss bá­rányt kap ebédre.” hosszú hajat. A kunokat kinevették, mert mohame­dán szokás szerint rövidre nyírták a hajukat; azért a magyarok a kunok fejét érett tökhöz hasonlították. Szakállt is eresztettek a magyarok. A hosszú szakállba és hajba gyöngyöket, vagy egyéb csillogó drágaköveket fontak az előkelők; Ez is ősrégi, keleti szokás. A szakáll borotválása későbbi keletű. Csak a Habsburgok alatt, a német befolyás vitte annyira a magyar urakat, hogy még a bajuszukat is leborot­­váltatták. De ennek már a magyar viselethez semmi köze. ifi $igff§ A női ruhaviselet is régi, de sokkal kevesebb em­lékünk van belőle. A régi szobrok és képek királyo­kat, hősöket, harcosokat ábrázolnak és nőknek nem jutott szerep ezeken a képeken. Azért a női viselet régi formáit sem láthatjuk itt. Chicagóban valósággal szitává lőtték Willard Bates 56 éves volt fegyencet, aki a nyáron agyonlőtte Frank Mustarit, aki szintén Batest akarta agyonlőni. a. Uj ruhaneműt is' lehet a születés helye. HA KIHULLANAK A FOGAK... ■ A JŐ iy ÁSZTOR ~ ....... Emlékezzünk a régiekről A 7 legjobb vicce

Next

/
Thumbnails
Contents