A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-11-22 / 47. szám

3=IK OLDAL Élet a vasfüggöny mögött ÖREG, ÉHES KÖLTŐ A százacleleji magyar irodalom és költészet egyik kiválósága, a “Nyugat” főmunkatársa volt Gellért Oszkár. Most fáradt, öreg és bár irodalmi munkás­ságra nem telik az erejéből, ennie mégis kell. Hogy éhen ne haljon, szolgálnia kell Kádár János bandáját. Cikkeket ir, előadásokat tart. Biztatja az Írókat és költőket, akik Tompa Mihály csüggedt madarainak példáját követve elnémultak: Írjatok, daloljatok! De a kommunizmusból végleg kiábrándult ma­gyar irók és költők nem állnak kötélnek. Ezért Gel­lért Oszkár a rábeszélés és meggyőzés fegyverét sze­gi a mellüknek. A fő ok, amiért a magyar irók és költők nem hódolnak be a Kádár bandának, a novem­beri orosz árulás és vérengzés. Magyar vér tapad az orosz kezekhez. Ezt a szörnyű mementót ki kell tö­rölni a magyarság emlékezetéből és tudatából. Erre az emberfeletti és egyben embertelen, nemzetgyalá­­zó feladatra vállalkozott az öregkori elmegyengeség­be esett egykori jeles író és .költő Gellért Oszkár. Az Élet és Irodalom cimü politikai lapban kioktatja iró és költő társait, hogy az oroszoknak igenis joguk, sőt kötelességük volt Budapestet rommá lőni és ma­gyar férfiak és nők, fiuk és lányok ezreit lemészá­rolni. Magyar embernek nehéz elhinni, hogy csak­ugyan igy gondolkodik vagy legalábbis így ir egy magyar iró. Ezért hát szószerint idézzük az Élet és Irodalomból Gellért Oszkár vérfagyasztó csüréscsa­­varását. Gellért Oszkár abból indul ki, hogy a magyar irók közül sokan október 23 után a szovjet beavatko­zását helytelenítették és arra a meggyőződésre ju­tottak, hogy Magyarországnak semlegesnek kell len­nie és el kell szakadnia a szovjettől. Ezt Gellért Osz­kár hibáztatja és szószerint a következőket Írja: Ma nincs szövetségi hűség és nincs varsói szer­ződés sem, a szovjet csapatoknak kérés nélkül is meg kellett volna tenniők azt, amit tettek, mert ez stra­tégiai parancs is volt. Hivatkozom az első világhá­ború rosszemlékű nagyvezérkari főnökének, Luden­­dorffnak arra a kijelentésére, melyet Kreuznachban, a német főhadiszállás színhelyén volt alkalmam 1917 novemberében hallani, hogy tudniillik “akié a nagy magyar Alföld, azé Közép- és Nyugat-Európa.” És hivatkozom Leninre, aki elismerte, hogy 1919-ben a nagy magyar Alföldön, mint felvonulási terepen aka­dályozta meg a magyar szocialista forradalom az en­­tentendk Szovjet-Oroszország elleni felvonulását. S ma a helyzet az, hogy az egykori entente Nyugat- Németországgal kibővült. így ir egy magyar iró. Szerinte a szovjetnek még az esetben is, ha Kádár és Marosán nem kérte volna, vérbe kellett fojtania a magyar szabadságharcot, mert a szovjet csak úgy tarthatja meg hatalmában Közép-Európát és csak úgy hódíthatja meg Nyugat- Európát, ha az orosz hadsereg hatalmában tartja Magyarországot. Senkisem kételkedik abban, hogy ez katonailag, stratégiailag meggyőző érv. De a magyar népet — és a magyar Írókat és költőket — nem lelkesíti az orosz hódítási vágy; a magyarok nem azt kérdik, hogy mi jó az orosznak, hanem azt, hogy mi jó a ma­gyarnak. És az írónak, a költőnek, aki a magyar nép nevében szól, mást nem lehet modania, mint azt, hogy szabadulni akar az orosz önkényuralomtól, az ellenséges katonai megszállástól. Gellért Oszkár, ami­kor a fenti hazaáruló szavakat leírta, megfeledke­zett arról, hogy a magyar nép nem önként vetette alá magát az orosz uralomnak és hogy egyáltalában se­hol a világon nincsen és nem volt olyan nemzet, mely önként vetette volna alá magát kommunista erőszak­uralomnak. LESBEN A SZOVJET Komoly nézeteltérés támadt Franciaorszkg és Amerika-Anglia közt. Röviden: Bourguiba tuniszi köztársasági elnök A in eriká­tól és Angliától könnyű fegyvereket, puskákat kért a nemrég megszervezett tuniszi katonaság felszerelé­tére. A francia kormány tiltakozott, mert állítólag Tuniszból fegyvercsempészés folyik az algériai fel­kelők részére. Bourguiba ugyan ígéretet tett, hogy a fegyvereket nem fogják senkinek továbbítani, de ez az ígéret a franciáikat nem nyugtatta meg. Amerika és Anglia nehéz döntés előtt álltak. Ha szállítják Tunisznak a kért fegyvereket, a franciák neheztelnek, éppen most, amikor a nyugati szövetség erősítése fontosabb, mint veit valaha. Ha megtagad­ják a fegyverszállítást, jön a mindig lesben álló szov­jet és felajánl puskákat pár krajcárért. Bízva Bourguiba elnök Ígéretében, Anglia és Amerika szállították a fegyvereket. íme, bármi történik bárhol a világon, a szovjet ugrásra készen áll a szabad világ ellen. Az uj amerikai jeep viz alatt is tovább halad HÁLAADÁS NAPJA Apróságok a múltból erről a tipikusan amerikai ünnepről Amikor a Pilgrimek 1620- ban 33 napos tengeri ut után partraszálltak Amerikában, számuk 102 férfi, nő és gyer­mek volt. Amikor egy évvel később, az első termés leara­­tása után Hálaadás Napján leültek a terített ünnepi asz­talhoz, számuk már csak 81 volt. A többi elpusztult a rop­pant megpróbáltatások alatt, éhségtől, betegségtől, az idő­járás viszontagságaitól és in­diánok nyilaitól. Ismeretes, hogy a mai Thanksgiving Day ennek az első ünnepi ebéd nek emlékezete, amikor a Pilgrimek — ahogy az első telepesek nevezték magukat — hálát adtak az egek urá­nak, hogy a megpróbáltatá­sok dacára megtartotta őket. Számuk évről évre fogyott, mígnem aztán újonnan érke­ző telepesek kiegészítették őket. Néhány apróság a Pilg­rimek első korszakából talán időszerű ez alkalomból Thanksgiving idején. AZ ELSŐ NÉPKORMÁNY A Pilgrimek soraiban 41 férfi volt. Ezek a partraszál­lás napján egy egyezményt Írtak alá, amely “MayfloWií- Compact” néven ismeretes. Szándékosan vagy ösztönö­sen, ez volt az Alkotmány el­ső primitiv formája. A ván­dorok mindenesetre szabá­lyozták egymás között az együttélés formáit. Bizvást mondhatjuk, hogy ez volt a világtörténelemben az első kormányforma, amely elisme­ri, hogy a néptől kapja meg­bízatását. Ennélfogva az el­ső népkormány volt. Itt az ideje, hogy néhány illúziót eloszlassunk ebből az alkalomból a pulyka nem szerepelt a Pilgrimek ünnepi asztalán, sőt a pumpkin sem, ez a gömbölyű amerikai tök. Az étrend, mint az egykori feljegyzésekből tudjuk, a kö­vetkező volt: főtt és sült hal, főleg ángolna, vadkacsa és egyéb vizimadár, osztriga, vadszilva, kukoricakenyér és édesbor. A későbbi Thanks­giving Day ünnepségeken azonban már szerepelt á puly­ka és a tök. MIKOR LETT ÜNNEP—? A Thanksgiving ma any­­nyira tipikusan amerikai ün­nep, hogy nehéz elhinni, va­lamikor politikai gyanakvás tárgya volt. Vagy 200 éven át csak a new englandi álla­mokban tekintették ünnep­nek — ahol a Pilgrimek part­raszálltak — mig az ország többi részében, és főleg a dé­len azt "hitték, hogy csak a “kékorru puritán papok” pro­pagandája. Mikor 1789-ben először javasolták a kong­resszusban ünnepé tételét, olyan erős volt az ellenkezés, hogy a javaslat megbukott. A kifogás az volt, hogy “a kormánynak nincs joga ránk­parancsolni, mikor legyünk hálásak.” Washígton elnök mindazon­által1795-ben ünnepnek dek­larálta Thanksgivinget, nem sok köszönet volt. Hálaadás cimén a főváros utcáin olyan vidám és kicsapongó jelene­tek játszódtak le, amelyek inkább orgiához hasonlítot­tak, mint nemzeti ünnephez. Akkoriban az ünepet március­ban ünnepelték, de az ünnep később feledésbe ment, mert Jefferson elnök arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy a hálaadás tisztára vallási és nem nemzeti ügy. E’z a né­zet egészen 1855-ig tartotta magát és állandó politikai harcok tárgya volt, de abban az évben három déli állam- Virginia,: Georgia . és Texos is megünnepelte a napot és így az lassan felvette az álta­lános nemzet ünnep jellegét. AZ ELSŐ TELEP Thanksgiving Day ünnepe egyébként három napig tar­tott 1621-ben, és a feljegyzé­sekből ítélve, meglehetősen vidám esemény lehetett. Vol­tak énekkórusok és sportese­mények, kard és lándzsavi­­vással egybekötve. Meglehe­tős mennyiségű ital is fogy­hatott, mégpedig erjesztett méhser és egy elég nyers faj­tájú édesbor, amelyet a vad­szőlőből sajtoltak. Néhány indián is jelen volt az ünnep­ségen. Ezek békés törzsek voltak, ámbár más harcias törzsekkel a telepesek állan­dó harcban voltak. Az első év végén, amikor az ünnep lezajlott, a telep már hét lakóházból és négy nyilvános épületből állt. Az asztalokat azonban a szabad­ban terítették meg. A köz­épületek raktár céljait szol­gálták, ahol kukoricát, állat­bőrt és szerszámokat tárol­tak. Volt egy kezdetleges kis “erőd” is, a kis telepnek a szárazföld felőli oldala hat láb magas cölöpökkel volt körülkerítve az indiánok co­lén. ÉLET A TELEPEN A pulyka eredete, mint ün­nepi eledelé, Valószínűleg on­nan származik, hogy a puly­kalövészet a telepesek ked­venc sportja volt és a három­napos ünnepségek során is gyakorolták. A vadpulykák azonban nem valami jóizü ál­latok voltak, kemény és rágós volt a húsúk Lelövésük nem volt könnyű feladat az akko­ri kováspuskákkal. A tök fo­gyasztását az indiánoktól ta­nulták, de később Angliából hozatott magokkal megjaví­tották az amerikai vad pump­­kint. A pulykáról érdemes meg­jegyezni, hogy nem Ameriká­ban, tehát őshazájában kezd­ték először háziállatként tar­tani, hanem Európában. A spanyolok vitték vissza Euró­pába, és először a törökök próbáltak háziállatot csinál­ni belőle. Innen is az amerikai neve — Turkey, ami Török­országot jelent. A teljes hu­mor kedvéért viszont meg kell jgyezni, hogy Törökor­szágban “amerikai madár” a pulyka neve. PULYKA VAGY SAS? Mikor azonban Európában népszerű lett a pulyka, Ame­rikában is hamarosan nagy becsülete lett. Sőt olyan nép­szerű lett a 18. században, hogy Benjamin Franklin azt; javasolta, a pulyka és ne a sas legyen az amerikai nem­zeti madár. A javaslat meg­bukott ugyan — mert a puly­kát nem tartották elég “méltóságteljes” madárnak a nemzeti szirtik képviseleté­re. a sas lett az amerikai nem­zeti madár a lomha, kecste­­len pulyka helyett. Egyéb­ként vad állapotban a pulyka valamivel fürgébb és kecse­sebb mozgású, mint háziasí­tott testvére. A vadpulyka ma már kipusztulóban van és vadászatát erősen kor­látozzák. Végül érdemes még meg­jegyezni, hogy idén a pulyka szokatlanul olcsón kerülhet asztalunkra Thanksgiving al­kalmából. Túltermelés van belőle. A pulykatenyésztők 80 mlilió darab madarak te­nyésztettek belőle idén és a tavalyi készlet egy része fa­gyasztott állapotban még mindig megvan. Ennyit a pulykáról ezek­ben a napokban, amikor majdnem minden amerikai­nak asztalán ott lesz a madár, amely oly nagy szerepet ját­szott az amerikai történelem­ben. Búcsú Haupttól Ezt a nevet már régen el­felejtettük. 1942-ben egy Herbert Haupt nevű náci Amerikába jött, itt kémke­dett és szabotált. Elcsípték, katonai biróság elé került, ha­lálra ítélték és kivégezték. A szabotőr papája, Hans Max Haupt, egy ideig rejtegette fiát és a biróság később ezt elég oknak találta arra, hogy árulás cimén börtönbe vesse. Haupt azóta Danbury, Conn, fegyházban töltött 13 évet és most repülőgépen hazade­portálták, Frankfurtba. HALLOTTA MÁR . . .? . . , hogy New York váro­sába majdnem annyi telefon van, mint egész Ázsiában és Dél-Amerikában. LONDON — A Daily Mirror, amely több mint négy millió példányban jelenik meg, eddig azt hir­dette magáról, hogy “A föld legnagyobb napilapja.” Most ezt megváltoztatta, igy: “A Mindenség legna­gyobb napilapja.” SEOUL, Korea — A rendőrség elcsípett három enyvesujju vasutast. Ezek tiz tonna vasúti sint lop­tak el. LONDON — Sir Seymour Karminski bird eluta­sította egy férj válókeresetét, aki kegyetlenség ci­mén kért válást, mert a felesége fazekakat és tepsi­ket dobott feléje. Ami történt, az nem volt kegyetlen­ség, mondotta a bird, mert minden egyes fazék és tep­si célt tévesztett. SANTIAGO, Chile — Múlt vasárnap nagy ria­dalom támadt az egyik külvárosban, amikor egy ku­tya leszállt ejtőernyővel. Villámgyorsan elterjedt a hír, hogy Sputnik Il.-ból leszállt négylábú Utasa, tel­­:es testi épségben, csendesen csaholva. WILINGTON, Anglia — Kimúlt Bluebell, ál­lítólag a világ legöregebb tehene. 32 évet élt. LUCKNOW, India — Ebben a városban, a 62 millió lakosú Uttar Pradesh indiai tartomány fővá­rosában, konvencióra gyűltek egybe a tartomány fegyházaiból kiválogatott gonosztevők: 42 gyilkos, 8 bandita, 10 nő, akik csecsemő- és férjgyilkosságért kaptak életfogytiglani fegyházbüntetést. A konven­ciót Dr. Sampurnanad tartományi miniszterelnök hívta össze, akinek egyik nevezetessége az, hogy nin­csen keresztneve, a másik pedig az, hogy öt évet ült börtönben — az angol uralom alatt, politikai ok­ból. A gyilkosok és a többiek a rendőrségnek és az őrző személyzetnek előadást tartottak, tanácsokat adtak, milyen hasznos mesterségeket akarnak a fegy­házban megtanulni, és persze kifogásolták, hogy oly soká, 20 évig is eltart, mig egy életfogytiglanra el­itéit fegyenc kegyelmet kap. A konvenciózó fegyen­­cek a konvenció két napján őrizet nélkül voltak és — egy sem szökött meg. LUCO Dl MUGELLO, Olaszország. — Tizenöt év előtt felhőszakadás, áradás volt, Carlo Sorianot már majdnem elragadta a rohanó áradat, de az utolsó pillanatban oda úszott hozzá Fido és a partra hurcol­ta. Carlo hálából magához vette a Fido kutyát és aN tól a naptól kezdve a kutya és a gazdája elválaszt­hatatlan barátok voltak, esténkint Fido ott állt a gyár kapuja előtt és várta és hazakisérte az urát. 1944 tavaszán a gyárat légi telitalálat érte, Carlo ott veszett. De Fido nem tud belenyugodni abba, hogy örökre elment a gazdája. Fido még most is, 13 év után, minden este odamegy a gyár kapujához és vár, vár és csak amikor besötétedik-, tér vissza lehorgasz­­tott fejjel egy szomszéd házába. A múlt héten Fi­­dot nagy megtiszteltetés érte: a község főterén a polgármester a nyakába akasztott egy érdem jelet, amelybe ezek a szavak voltak bevésve: “Fido, a hű­ség példaképe.” LONDON — Lloyds kiirt egy 14,000 dolláros bal­esetbiztosítási kötvényt egy asszonynak, évi 3 dollár 50 biztosítási díjért 14,000 dollárt fizet, ha a misz­­szisz házára lezuhan egy sputnik. LONDON. — A Sunday cjmii lap 140,000 dollár jutalmat tűzött ki annak részére, aki eléri a Holdat és vissza is jön, hogy személyesen vegye át a dijat. KASSEL, Németország — Az itteni gyermek­­kórház az elektronikus korszakba lépett. Nincsenek többé átnedvesedett pelenkák é;s siró-rivó csecse­mők! A pelenka, mielőtt teljesen átnedvesedne, ide­jében hang és fény jelzést küld az ápolónők szobá­jába. Minden csecsemő ágyához odaszereltek egy hygrometert. RIO DE JANEIRO, Brazilia. — A múlt héten olyasmi történt, amire nem találnak példát a rend­őrség évkönyveiben: emberrablás. És ami még meg­­lepcbb, mint maga a tény, a tettes egy kamaszkor­ban levő fiú. A kamasz, akit az egész országban kö­röznek, egy gazdag üzletember 4 éves fiát rabolta el. De a kisfiú megkerült, miután az apja a tettes által megjelölt helyen letett 25,000 dollárt és ékszere­ket. GDANSK, Lengyelország — A lengyel biróság halálra Ítélte Jan Boltuc volt orosz rendőrt, aki a háború idején Baranowicze határában résztvett két­ezer zsidó férfi és nő lemészárlásában. DÜSSENDORF, Nyugat-Németország — Josef Stengel 53 éves rokkant bányász az építési hivatal­tól engedélyt kért, hogy házának padlását lakássá alakíthassa át a leánya és ve je részére. Az építési hivatal megtagadta az engedélyt, mire Stengel a bú­torokat benzinnel leöntötte és felgyújtotta. A ben­­zingázak robbanása folytán a ház összeomlott, Sten­gel anyósa életét vesztette, ő maga súlyos sérülések­kel került kórházba. A JÖ TASZTOK­­­­­­­M -— . — UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT

Next

/
Thumbnails
Contents