A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1957-11-22 / 47. szám
2-IK OLDAL _______Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD FHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőig és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-502S _____ 58 ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: Jgy évre--------------------------$6.00 One Year_______________$6.00 fél évre--------------------------$0.50 Half Year________________$3.50 atered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office ot Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. INGATLAN A HOLDON Dr. Norman MacKenzie, egy kánai egyetemi tanár szerint itt az ideje, hogy eldöntsük a fogas nemzetközi jogi kérdést: melyik nemzetnek lehetnek birtokjogai a holdon, ki vásárolhat ingatlant. MacKenzie a világ egyik elismert nemzetközi jogi tekintélye és valamikor a genfi nemzetközi munkahivatal elnöke volt. Az illemtudás megköveteli, hogy ilyen nagy tekintély szavait mi is komolyan vegyük. A FEHÉR ASSZONY LEGENDÁJA Az amerikai hadsereg ICO incses telefotogvafálő géps. Oldalt: a Navy uj búvárhajó ellenes torpedója. \ A JŐ PÁSZTÓI? Azonban, minden tiszteletünk dacára nem tudjuk magunkévá tenni a kiváló professzor gondjait. Legtöbbünknek még itt a földön is alig van valam:' telekingatlana — a legjobb esetben is csak az a kis darabka föld, amelyen a családi ház áll, de a legtöbb esetben csak az a 6 láb mély és 6 láb hosszú darabka föld, ahová véglegesen költöztünk. Kevesen gondolunk arra, hogy a holdon szerezzünk ingatlant. Az a gyanúnk, hogy aránylag jutányos áron tudnánk telket vásárolni a holdon, de az utazás költségei kissé magasak lennének és az ut maga körülményes. A telekspekuláció egyike a legrégibb üzletágaknak a földön és mindnyájan kisértve érezzük magunkat, hogy résztvegyünk benne. Talán van ebben az ösztönben valami ősi — a föld örök, mindig a helyén van, mig minden más vagyontárgy ki van téve ingadozásnak és ezért is neveznek minden más vagyont ingó vagyonnak. Ám spekuláljanak a holdon lévő telkekben azok, akik kalando? szelleműek — mi magunk nem érezzük az ingatlankérdés jogi rendezését a holdon sürgető problémának. Legalább is nem itt a földön . . . PÖLITIIvÁf SAKKJÁTÉK A republikánusok kezdik politikai stratégiai nagyágyújuknak tekinteni Nixon alelnököt. Már két évvel ezelőtt Nixon felvette programjába a néger szavazatok elhcditását a demokratáktól. Az ő befolyására vezethető vissza, hogy a Little Rock, Ark.-i afférben a Fehér Ház a kezdeti ingadozások után. egyenesbe került és katonaságot küldött ki a néger iskolásgyermekek megvédésére. És mi a stratégiai nagyágyú offenzivájának az eredménye ? New York nagy néger kerületében, a Harlemben, csak nagyitóval lehetett felfedezni az eredményt: 1949 uj szavazat 30,718 közül az egyik harlemi szavazókörzetben és 27 uj szavazat a másikban. És még ezek a kis számok is nagyobbat mutatnak, mint amilyenek a valóságban, mert Harlem lakossága 1953 óta növekedett és a demokrata szavazatok száma is nőtt. A négei'barátkozás politikájának csődje Harlemben annál figyelemreméltóbb, mert ott Adam Clayton Powell, a népszerű néger képviselő és lelkész, erősen agitált a republikánus jelölt mellett — sovány eredménnyel. És ahogy a new yorki Harlem szavaz, úgy szavaznak a négerek mindenütt (kivéve a Délen, ahoi szavazójoguk még mindig korlátozva van). A REPÜLŐ KOPORSÓ A szovjet sajtó és rádió elismerte, hogy Laika a világ első űrhajós kutyája, kimúlt. A csillagok között lehelt utolsót Laika és a műhold, amelyben felröppent a világűrbe, repülő koporsó lett. Ki tudja meddig fog még keringeni a föld körül a tudomány mártírjának földi maradványa. Minden esetre szép a szovjettől, hogy utolsó adag ételébe mérget kevertek. Laikának igy könnyebb volt a kimúlása, mint sokszázezer likvidált antikommunistáé, akiket a kommunista titkosrendőrség kinzókamráiban gyötörtek halálra. A Pravda azt Írja, hogy Laika “az emberi haladás érdekében vesztette életét.’’ Szeretnénk hinni, hogy, yalóban igy van. Szeretnénk hinni, hogy a kutya életét azért áldozták fel, mert kifejezetten tudományos kíváncsiságból lőtték fel a műholdat a sztratoszférába. Ha élnénk a gyanúperrel, hogy Kruscsev elvtársnak hátsó gondolatai is voltak, azt hihetnőnk: legközelebb majd bombákkal rakja tele, kutyák helyett, az újabb sputnikokat'. A nyugati tudósok máig sem kaptak felvilágositást a szovjet tudósoktól a világűr titkai felől. Ho-A virágok fehér asszonya i örökfehér ruhájában ott állt kastélyának terraszán és nézte a tengert, amelynek mély, sötétzöld tükre felett fehér sirályok röpködtek és piros csőrükkel a táncoló habfodrokat kergették, vagy a levegőre felbukkanó ezüsthalakra vadásztak. A széles homlokzatú, ősrégi kastély körül tarka virágágyak pazar színskálában virultak és a csodás szigetnek még a tengerből kiemelkedő szirtjén is örökzöld folyondárok kúsztak, vérvörös rózsájukkal felejthetetlen szépséget varázsoltak az arra vetődő hajósnép elé. Ámde kevés hajó járt erre. A hajósnép babonás félelemmel kerülte el a virágok szigetét és a magas terraszról feléjük mosolygó fehéraszszony láttára • ijedten keresztet vetettek. Hosszú éveken keresztül történt ez, és ha idegen ember erre hajózva, érdeklődött a virágkertes kastély lakója iránt, a szófukar tengerészek szűk szavakban adták mcy a felvilágosítást: — Virágok fehér asszo-Irta: LONGHY ISTVÁN nyának hívjuk. Magányosan lakja a kastélyt és csak,egy öreg, süket-néma ember látja el a szükséges dolgokkal. Hogy kicsoda az asszony, hány éves, szép-e, — nem tudjuk. Mondják, hogy vagy száz éves is, de fiatalabb legényeknek jobb a látásuk és azt állítják, hogy valami elátkozott hercegkisasszony, aki fehér ruhában gyászolja a boldogságát és a virágok nyelvén panaszkodik a sors ellen. Ennyit mondtak a hajósok és a kormányos megrántotta a kormánykereket, hogy a hajó gyorsan eltérjen a sziget mellől. Egyszer egy szicíliai hajóslegény vetődött erre és amikor a titokzatos fehér aszszony alakjának körvonalait meglátta, foj^ró yüasz szive fellángolt a vágytól, hogy közellássa a virágok asszonyát. S amikor a hajó visszafelé vette útját, éjtszaka beugrott a tengerbe és a szigetig úszva, felmászott a meredek szinteken lógó folyondárokon és belopózott a kastélyba. Luigi Beppót, a vidám ha-Sztálinisták a börtönben Nyolc héten út titkos tárgyalás folyt a var jói büntetőbíróságon három régebbi sztálinista tiíkos'rendőrs'égifő'tisztviselő ellen s az Ítélet 15 és 12 évi börtönre szólt. Romkowski volt rendó'minisztériumi államtitkár és társai ellen az volt a vád, hegy jogtalanul, koholt vádak alapján börtönbe vetettek politikai gyanúsítottakat, köztük sokat ct -Ven át is, bírói tárgyalás nélkül; foglyaikat kegyetlenül niegkiHozták, sokan nem élték túl a borzalmas kínzásokat. A főbünösök A tárgyalást a lengyel kiróságnak azért kellett a nyilvánosság kizárásával lefolytatni, mert alapjában véve a váci a szovjet ellen, Sztálin ellen irányult, hiszen a lengyel titkosrendőrség Moszkvából kapta utasításait. A lengyel kormány óvakodott attól, hogy a sztálinista borzalmaknak heteken át kiteregetésével kihívja maga ellen Kruscsevék haragját és boszszuját. A varsói nagy pernek történelmi jelentősége volt. Mert ez volt az első eset, hogy egy szovjet-csatlós országban Sztálin bűntársai elnyerték méltó büntetésüket. A többi, kevésbbé szabad csatlcsországokban ilyesmire eddig nem veit példa, a Rákosi—Gerőket mindenütt csak korholják, de nem üldözik. A Beria eset Oroszországban más megítélés alá esik. Beria rendőrminisztert Sztálin halála után nem azért lőtték főbe, mert százezrével követett el jogtalan gyilkosságokat és bebörtönözéseket, hanem azért, mert magához akarta ragadni az államhatalmat. i lőtt az oroszok azért tettek rádiót és érzékeny műszereket a bolygóba, hogy megállapítsák, milyen erővel hatnak a kozmikus sugarak, a napfény, a hideg és meleg egy élő szervezetre. Ezért áldozták fel a gyanútlan kiskutyát, ezért költöttek százmilliókat rakétákra és sputnikokra. Legalábbis ezt állították hivatalos nyilatkozataikban. Miért titkolóznak hát kimondottan tudományos értesüléseikkel? jóslegényt azóta hiába kereste gazdája. Nem tudták, mi történt vele, és lassan elfeledték. Egy év múlva öreg halászbárkát vetett a vihar a sziget alá. A halászok, amint megrcngyolódott vitorlájukkal bajlódtak, egyszercsak egy furcsa formájú koporsót láttak a sziget tövében a hullámokon hánykolódni. Bátrabb legények a koporsót kihúzták és amikor a bárkába került, akkor látták, hogy a koporsó vastag indáju folyondárból van fonva és virágokkal boritva halott fekszik benne. A halott: Luigi Beppo volt, az eltűnt halászlegény. Arcán látszott, hogy nemrég került a vizbe és az ajkára fagyott mosoly arról beszélt, hogy nagyon boldogan halt meg. Csak $zive táján piroslott egy Vérrósza, amelynek közepében tőr állott, ezüst markolatára zafirkövekkel egy szó kirakva: “Szerettelek . . ECSEG-PUSZTA / Legtöbb magyar ember úgy tartja számon, hogy Magyarországon a mai napig két igazi, ősi arculatú pusztaság maradt fenn: a Kecskemét-melleti Bugac és Hortobágy, a debreceni polgárok híres pusztája. A harmadik nevezetesebb ilyen területről, Eeseg-pusztáról már kevesen hallottak. Ecseg-puszta három hires kunsági hely, Dévaványa, Turkeva cs Karcag-határában terül el s legmagyaraibb ősfoglalkozásnak, a pásztorkodásnak éppenugy őrzi a nyomait, mint Hortobágy vagy Bugac. 1896-ban, a millenniumi kiállításon az egész világ megcsodálta a hires ecssgi kontyos kunyhót, a pásztorok ősi építményét. Ecseg-pusztán csikóskodott Finta Sándor, aki ma amerikai hires szobrász. Különös, mü vészhaj lamu pásztoremberek éltek mindig Ecsegen. A pusztai élet úgy hozza magával, hogy a pásztorkodó ember reggeltől-estig ráér mindenféle farigcsálással bíbelődni. Dévaványa község csordásai, Kádár Ferenc és Kádár Zsiga, igazi remekbeké szült állat-alakokat, ostornyeleket, tülköket faragnak. Faragásra legtöbbször körtefát használnak, mert szerintük ez a fa engedelmeskedik legjobban a faragókésnek. ROSSZ MODOR A bagdadi rádió élesen állást foglalt a kairói rádió felhívása ellen, hogy Jordán népe gyilkolja meg királyát, Husszeint, aki a múlt héten lett 22 éves. A bagdadi rádió szerint az ilyen felhívás a jó modor szabályait sérti. Kis történetek nagy emberekről Mark Twain amerikai humorista egy napon levelet kapott egy szinészismerősétől, aki irigyelte az író egyre növekvő népszerűségét. A színész levelében öt jó viccet kért a humoristától. Ezeket a vicceket bele akarta szőni egyik vigjátéka szerepébe és ezért öt dollárt ajánlott fel a humoristának. Mark Twain igy válaszolt a színész levelére: “Sajnálom, nem szolgálhatok jó viccekkel. A kollégialitással nem törődöm, de a betyárbecsületet sem hagyom. Figyeljen csak ide: ha nálam, a szegény humorista éhenkórásznál öt dollárt látnak, minden kétség nélkül azonnal megállapítják, hogy azt loptam. De abban az esetben is. Művész Ur, ha önnél öt jó viccet hallanak, mindenki rögtön tisztában lesz azzal, hogy azokat lopta valakitől.” ❖ * Dollinger Gyula, az európai hirü magyar sebész is egyetemi tanár egyik szigorlati vizsgáján történt az alábbi eset: Agysebészetbői vizsgáztak a hallgatók. Az elméleti rész lefolytatása után gyakorlati bemutatásra került a sor s ez oly módon történt, hogy a jelöltek hullákon végezték el a vizsga tárgyát képező operációs kísérleteket. Az egyik hallgató, kezében bonckésével, éppen agylékelést végzett s eközben kése hirtelen tulmélyre szaladt. Elügyetlenkedve a dolgot s hirtelen ijedtségében igy kiáltott fel: — Hopp, az agy! — Hopp, a vizsga! — válaszolta ugyancsak hirtelen Dollinger professzor — s a szegény jelölt elbukott. * New Yorkban egy alkalommal Bernard Shawnak egyik igen hosszú drámáját játszották. Már a főpróbán nyilvánvaló volt, hogy a hallgatóság többsége nem tudja a darab végét bevárni, ha nem akarja a legutolsó vonatot lekésni. Táviratot küldtek Shaw címére: — Engedje meg a darab megkurtítását, mert a hallgatóság különben lekési a vonatot. Shaw ezt felelte: — Tiltakozom a rövidítés ellen. Változtassák meg a menetrendet. * Richard Brinsley Sheridan angol iró egy alkalommal napokig ki sem mozdult lakásából, melyet gondosan lezárt, mert a törvényszolgák keresték, hogy az adósok börtönébe vigyék. Egyszer mégis sikerült ezeknek behatolni a lakásába, úgyhogy Sheridan éppen hogy elmenekülhetett előlük a padlásra, ahol egy ócska állóóra tokjába bujt be. Ide is feljöttek és Sheridan, hogy fel ne fedezzé"', az óra “tik-tak”-ját kezdte utánozni. Eleinte mei \ minden, de utóbb köhinteni volt kénytelen. — Mi a manó! — kiáltott fel az egyik üldöző, — ez az óra kehes! Ezzel felnyitotta az óra tokját és Sheridant előhúzta. Anatole Francé francia írót egyszer felkereste egy német ujságirónő, Blanka Voigt. Az agg iró nemcsak vacsorára marasztalta házánál a bájos ujságirónőt, hanem éjszakára is szállást adott neki. Korán feküdtek le, de mielőtt elbúcsúztak volna egymástól, a házigazda megkérdezte vendégét, mikor kívánja a reggelijét elkészíttetni? — Nincs semmi különös kívánságom — felelte az ujságirónő. — Akkor fogok reggelizni, amikor ön és csak azt, amit ön, semmi mást. Ekkor France, a házvezetőnőjéhez fordulva kiadta a rendelkezést: — Krisztina, holnap reggelre két kanál ricinus olajat készítsen. Egyet nekem, egyet a vendégünk számára. * Lambert német matematikust és csillagászt egyszer egyik barátja elvitte a berlini operába. Előadás végén megkérdezte a tudóst, hogy tetszett a dalmű? — Én azt nem láttam — mondá Lambert —, mivel egész este a színpadi koronás gyertyatartó világitósugarai fénytörésének problémájával foglalatoskodtam. SZÖKÉS A PARADICSOMBÓL BERLIN — A keletnémet szovjetzónából minden héten átlag ötezren szöknek át a nyugati szabad zónába. A múlt évben több mint negyedmillió német fordított hátat a kommunista munkás paradicsomnak. A háború vége óta több mint két millió német ment át a nyugati szabad országrészbe. Walter Ulbricht, a szovjetzóna pártvezére, kijelentette, hogy a szökés hazaárulás. Az igazság az, hogy a szökevényeknek alig 5 százaléka menekül politikai üldözés elöl; a nagy többség a szovjet szegénység elől menekül a demokratikus bőség és szabadság hónába.
