A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1957-11-08 / 45. szám
t-m OEDXE a jó pásztor Pünkösd után 22. vasárnap. EVANGÉLIUM. Szent Máté 22. fejezet, 15—21. szakasz. Az időben elmenvén a farizeusok, tanácsot tártának, hogy megfogják Jézust beszédében. S hozzá küldték tanítványaikat a Heródes-pártiakat, mondván: Mester, tudjuk, hogy igazmondó vagy és az Isten útját igazságban tanítod és nem törődöl senkivel, mert nem tekinted az* emberek személyét, mondd meg tehát nekünk, mit gondolsz: Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem? . . . Tudván pedig Jézus az ő álnokságukat, mondá: Mit kisértetek, ti képmutatók? Mutassátok meg nekem az adópénzt. Azok pedig hozának neki egy dénárt. És mondá nekik Jézus: Kié ez a kép és ez a felírás? Mondák neki: A császáré. Akkor mondá nekik: Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami Istené. SZENTBESZÉD Az emberek manapság nem egy Ízben és nem egy dologban épen úgy járnak el a vallásbeli kérdésekkel, mint ahogyan a mai szent evangélium szavai szerint a farizeusok jártak el magával az Ur Jézussal szemben. Kérdést intézned az illetékesekhez, sőt hangoztatják még azt is, amit a farizeusok mondottak Krisztusnak: “Mester, tudjuk azt, hogy igazmondó vagy és az Isten útját igazságban tanítod, és nem törődöl senkivel, mert nem tekinted az emberek személyét” s mégis. — sajnos, de igaz —, sokan nem azért kérdezik az illetékeseket, hogy megtudják, mit kell cselekedniük, hogy azután azt jó lélekkel kövessék is, mint ahogy a farizeusok sem azért kérdezték Krisztust, hogy Ót kövessék, hanem azért, hogy kísértsék. Az igazság keresése minden dologban, de kivált az istenes dolgokban az embernek és pedig minden embernek a legnagyobb és legszentebb kötelessége. Minden igazságban van azonban egy általános érvényességű elv, amelyet mindenkinek el kell fogadnia és ez az elv az, hogy adjuk meg mindenkinek azt, ami őt megilleti. Ezt hangoztatja az Ur Krisztus ,’.s az igazságot kereső farizeusoknak, amikor azt mondja: “Adjátok meg, ami a császáré, a császárnak és ami Istené, az Istennek.” Ezt kell hangoztat: nők a ma igazságot keresőknek is. Ennek igy kell lenni a családi életben és a munkásviszonyban, valamint a társadalmi életben i«: másszóval mindenütt az egész vonalon, ahol az emberek egymással érntkeznek, ahol ember emberrel áll szemben ... Elsősorban a családban ... A gyermeket megilleti a szülei részéről az, hogy eltartsák, de viszont a szülők jogos igénye az, hogy a gyermek engedelmeskedjék. A férj megkövetelheti feleségétől a hűséget, de ugyanakkor a férjnek sincsen jogcíme arra, hogy feleségét bármiben is megcsalja. A feleség megkívánhatja azt, hogy megbecsüljék, de csakis akkor, ha maga is megbecsüli önmagát. Sem a férjnek, sem a feleségnek nincs arra joga, hogy a másikától egyszerűen eltartassa magát, hanem igen is: kölcsönösen az a kötelességük, hogy egymást mindenben segítsék. Másodsorban a munkásviszonyban. A munkásnak joga van az igazságos bérre, a jó bánásmódra, de viszont kötelessége is a becsületes dolgozás. Avagy fordítva, amint a munkaadónak joga van arra, hogy becsületes munkát kapjon, ép úgy "kötelessége, hogy a munkással — méltányosan bánjon. És a társadalmi életben! . . . Ha viselem tisztemet, teljesítenem kell az azzal járó kötelességeket is. Ha mástól jó pénzt várok, jó anyagot is kell azért adnom. Ha elvárom, hogy más tőlem bocsánatot kérjen, meg kell neki bocsátanom. VARGA JENŐ MÁR MEGINT JÓSOL Varg<a Jenő, volt népbitos, alki az orosz kommunistáik elsőrangú gazdasági szakértőjévé emelkedett, cikket irt a moszkvai angol közgazdasági szaklapban,amelyben kijelentette, hogy az oroszok képesek minden országnak minden mennyiségű hdiszert küldeni és egyéb árut is. Ezzel szemben az Egyesült Államok nagyipara máris tultengésben szenved — Varga szerint és ennek hamarosan öis'szeomniás lesz a vége. Pár évvel ezelőtt Varga még azt irta, hogy Amerika esetleg megússza válságot éppen termelési rendszere józan volta miatt, azonban akikor ki is esett a Sztálin kegyeiből és boldognak érezte magát, hogy régi érdemeire való tekintettel nem végezték ki. KERESZTÉNYEK IZRAELBEN Izraelben ma mintegy 44,- 000 keresztény él, akik tcibb mint 20 egyházhoz és felekeziethez tartoznak. A keresztények az ország lakosságának körülbelül 2 százalékát képezik. A keresztény templomok és kápolnák száma meghaladja a kétszázat, amíg a papck, szerzetesek és apácák száma ezer körül van, akik közül ötven lelkésznek van esketési joga is. 7 keresztény egyházi 'bíróság működik Izraelben, amelyekből három a görögkeletieké, kettő a görög katolikusoké, egy a római katolikusoké és egy a maronita egyházé. A Simplon express katasztrófája Törökországban. 81 halálos áldozatot találtak a romok között. Paris elveszett bárányai Egy fiatal pap 300 eliévelyedett not téritett vissza a jé útra, A francia fővárosnak, krónikus kormányválsága és az algiri háború mellett, uj szenzációja van. Nem iró, nem színész, vagy festőművész az akiről annyit beszélnek, de egy fiatal pap, abbé André Talvas. Talvas nem valami távoli őserdőbe ment vadakat szelídíteni és téríteni. A modern nagyváros dzsungeljében, Párisban is éppen elég emberi lényt talál, akiknek segítő kézre, megértő létekre van szükségük. A fiatal pap a páris boulevardok uccalányait vezeti vissza a jó útra. Téritő munkáját nem papi öltönyében végzi. Amikor a nagyváros elesettjeit megszólítja és egy csésze kávéra invitálja egy közeli kávéház terraszára, ezek nyilván másra gondolnak. De amikor “az aranyszájú” pap megszólal és meleg, emberi közvetlenséggel érdeklődik sorsuk után, nyomban érzik, hogy igaz, önzetlen embertárs ül velük szemben. A magas, szélesvállu, gyón géd férfi előtt a legelzárkózotta-bb, leg elkeseredett eb b nők is kitárják a szivüket. Talvas aztán felajánlja nekik, hogy az általa alapított intézet, a LES NID segíti a valóban uj életre, tisztaságra vágyó nőket. Eddig háromszáz ilyen uccalányt vezetett viszsz-a a társadalomba. Munkát, állást szerzett nekik. Sokan közülük időközben férjhez mentek. Ezek áldják a jó papot, aki még idejében megállította őket a lejtőn. Talvas atya érti a szegényeket, elesetteket, ő maga is szegény családból származik, gyerekkorában sokat nyomorgott és hajszálon múlt, hogy nem a'féle utcagyerek, veszedelmes párisi bűnöző lett belőle. De jó természete győzött az alvilág csábításaival szemben. Az egyház nyújtotta ki feléje védő karját és Talvas pap lett. A jó abbénak ellenségei is vannak. Ezek a “souteneurs” nevű kitartott férfiak, az alvilág szemete, amely a prostituáltak jövedelméből él. Páris rendőrsége 5000 főre becsüli számukat. A mindenre elszánt alvilági alakok gyilkosságtól sem riadnak vissza, ha arról van szó, hogy áldozataikat továbbra is karmaik között tarthassák. Egy Germaine Siberil nevű 24 éves lányt halálra késeit “a stricije” mert az uccalány kijelentette, hogy többé nem ad pénz neki. A prostituáltak között sok a lány-anya. Ezeket úgy kényszerítik fizetésre, hogy megfenyegetik őket: megölik gyermekeiket ha nem adóznak. Talvas atyának nincs fcönynyü dolga, őt is megtámadták már az alvilági szemetei. A másik probléma: megfelelő képesítést - nyújtani a jó útra térő nőknek, hogy irodai, vagy gyári munkát végezhessenek. A “Le Nid” nevű szervezet ezt a célt szolgálja. A három emeletes épületben hálótermek is vannak és itt alszanak a lányok. Közös konyhájuk van, ahol főznek. Az élelmet keresetükből vásárolják. A már megtértek segítik az uj'onnan jöttékét. Nagyon sok .ilyen fiatal lány ápolónő lett és a párisi kórházak szerint keresve se találhatnak jobb nörszöket. A lányokat ingyen tanítják emberbarát önkéntesen segítő tanítók, üzletemberek, egyetemi hallgatók. A divatszalonok is sokat alkalmaztak a megmentett lelkek közül. A gyermekekről is gondoskodik az intézmény: iskoláztatják, nevelik őket ha a lány anya nem ér rá, vagy nem tudja magához venni kicsinyét. Sok fiatal lány érkezik vidékről minden évben Parisba, hogy “a fény városában” szerencsét jjróbáljanak. Ezek a naiv lányok az első áldozatai a minden hájjal megkent csábítóknak és keritőknek. A sajtó segíti a jó papot, hogy hasábjaikon felvilágosíthassa a tapasztalatlan gyerekeket, hogy megmentse őket a sok szenvedéstől, megalázástól, szégyentől. Páris elveszett és megtért bárányai áldják Talvas abbét. MIT NEM LÁTOTT ELEANOR? Mrs. Eleanor Roosevelt három hetet töltött Szovjet-Orossországban és most egy amerikai női szövetség banketjén kis beszámolót tartott olyasmikről, amik inkább a nőket érdeklik. Azt mondta az egykori amerikai Első Hölgy, hogy három hét alatt Oroszországban nem látott egyetlenegy mosolygó arcot, nem látott egyetlenegy jól öltözött férfit sem. Az oroszoknak fogalmuk sincs arról, hogy milyen a világ az ő határaikon túl. Egy kis gazdasági biztonságért eladták a lelkűket. Mrs. Roosevelt azt ajánlja, hogy Amerika engedjen be minél több orosz látogatót, hadd nyíljon ,fel a szemük. De kételkedik abban, hogy a szovjet kormány sok kiutazási engedélyt fog adni. Mert a szovjet irtózik az igazság és a valóság felfedezésétől. hátrább az agarakkal! A szovjet propaganda azt hirdeti, hogy a sputnik mesterséges bolygó megalkotása a kommunizmus rendszerének dicsősége. Nyet! A rakéta technika úttörői neon kommunistáié voltaik, hanem Hitler náci tudósai. Év a sputnik elkészítésében is resztvettek Hitler náci tudósai. SIGNALS FROM INNER SPACE EVANGÉLIUM. Szent Lukács 16, 1—31 Mondá az Ur e példabeszédet: Vala egy gazdag ember, bársonyba és biborba öltözködő, és mindennap fényesen lakmározó. És vala egy Lázár nevű koldus, ki annak ajtaja előtt feküdvék, -rakva fekélyekkel, s kivánva jóllakni csak a morzsalékokból, melyek a gazdagnak asztaláról hullottak; még az ebek is eljövének, nyalván az ő fekélyeit. Don pedig, hogy meghala a koldus, és az angyalok által Ábrahám kebelébe viteték. Meghala pedig a gazdag is, és eltemetteték. Pokolban pedig felemelvén szemeit, midőn a kínokban vala, látá Ábrahámot távolról, és Lázárt az ő kebelében; és kiáltván, mondá: Atyám Ábrahám, könyörülj rajtam és küldd el Lázárt, hogy vízbe mártván ujjahegyét, enyhítse meg az én nyelvemet; mert gyötörtetem e lángban. És mondá neki Ábrhám: Fiam, jusson eszedbe, hogy elvetted a jókat életedben, és Lázár hasonlóképen a rosszakat; most pedig itt vigasztaltatik, és te gyötörtetek És mindezek felett közöttünk és közöttetek nagy köz vagyon, hogy azok, kik innen át akarnak menni hozzátok, ne mehessenek, sem onnan ide át ne jöhessenek. És mondá: kérlek tehát, atyám, küldd el őt atyám házába; mert öt atyámfia van, tegyen azoknak bizonyságot, hogy ne jussanak ők is e kínok helyére. És mondá neki Ábrahám: Van Mózesok, és vannak prófétáik, hallgassák azokat. Amaz pedig mondá: Nem úgy, atyám, Ábrahám, hanem ha valaki a holtak közül hozzájok menend, bünbánatot tartanak. Mondá pedig neld: Ha Mózest és a prófétákat nem hallgatják, ha valaki a halottak közül feltámad, annak sem hisznek. SZENTBESZÉD A dúsgazdag ember a földi életben süket volt a szegény Lázár kérésére, úgy a másvilágon a dúsgazdag ember kérése lett visszautasítva, sőt még fájdalmainak nagyítására szemrehányásokkal is lett illetve. Ábrahám ugyanis a dúsgazdag embernek eszébe juttatta a nyomorult Lázár iránt tanúsított viseletét és emlékeztette őt előbbi életére, mondván: Fiam, jusson az eszedbe, hogy elvetted a jókat földi életedben. Te midőn lakmároztál, nem akartál megemlékezni Lázárról, sem az Istenről, sem a mennyországról, sem a pokolról; ámde most emlékezzél vissza a te lakmározásaidra, amelyek téged az örök szenvedés örvényébe sodortak . •. . Emlékezzél meg arról, hogy te még földi életed folyama alatt kivetted a magad részét, tudniillik a földi javakat, melyeket te valódi javaknak tartottál, elhanyagolva a menynyei javakat, mint amelyek tőled távol voltak s read nézve teljesen idegenszerüek. Miután a pokolban szenvedő dúsgazdag ember mindezeket tudomásul vette, még egy kéréssel fordult Ábrahámhoz, mondván: Kérlek tehát, atyám, Ábrahám: küldd el Lázárt a földön élő atyám házába, mert öt atyámfia van és tegyen Lázár azoknak bizonyságot, hogy ne jussanak ők is a kínok helyére. S mondá a pokolban szenvedő dúsgazdagnak Ábrahám: Van Mózesük s vannak prófétáik, hallgassák azokat., Ez előadott példabeszédből az az erkölcsi tanulság tárul elénk, hogy a gazdagok ne bizakodjanak el földi javaikban, mint amelyek mulandók és a halál véget vet azoknak; azért ne csüggjenek azokon, hanem minden bizalmukat a jő Istenbe helyezzék és Isten iránti szeretetből földi javaikat részben a szegények gyámolitására fordítsák. Rettenetes az Isten Ítélete és borzasztó az örök kárhozat kínjainak gondolata. Föl nem érhetjük eszünkkel a kárhozat kínjainak nagyságát; kimondhatatlan az és irtózatosabb minden elgondolható-fájdalomnál, melyet e földön tapasztalhatunk. Az örök kin sohasem enged nagyságából és soha meg nem szűnik. A világ munkásai a magyarokéi! A Szabad Nemzetek Miunkásszervezeteinek brüsszeli központja felhívta mind a 92 tagállamának összesen 130 országos munkásszervezetét, hogy november 4-ét, amikor a vörös hadsereg megkezdte a magyar szabadságharc leverését, avassák a Nemzeti iSzolidaritás Napjává. Brüsszelben a belga munkássze-rvezptelk megemlékeznek a magyar szabadságharcról ezen a napon- és Ausztriában is emlékü nnepséget rendeznek az osztrák munkás-ok. Ezt rádión is iközvetitik. Töímeggyülések lesznek Tuniszban, Japánban, Dániában és Németország több nagyvárosában. A többi szabad ország munkássága is megemlékezik a magyar dolgozó nép vértjeiojto-t-t szabadsághar-cánaik évfordulójáról. Mindenki beteg HÁGA, Hollandia — Egy kis túlzással azt lehetne mondani, hogy a holland fővárosban mindenki beteg. Az ázsiai influenza járvány kiméletlenül ágyba vet egész családokat, úgy -hogy amikor orvos jön a házba, -senkisem tud ajtót nyitni. De az ember találékony, erre a szükségre sokan leleményes megoldást találtak: már jóelőre c-daadják a lakások kulcsait háziorvosaiknak. Az egyik orvos panaszkodik (vagy dicsekszik), hogy az autójában 400 lakáskulcs van, névcédulákkal.
