A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-11-08 / 45. szám

t-m OEDXE a jó pásztor Pünkösd után 22. vasárnap. EVANGÉLIUM. Szent Máté 22. fejezet, 15—21. szakasz. Az időben elmenvén a farizeusok, tanácsot tár­tának, hogy megfogják Jézust beszédében. S hozzá küldték tanítványaikat a Heródes-pártiakat, mond­ván: Mester, tudjuk, hogy igazmondó vagy és az Is­ten útját igazságban tanítod és nem törődöl senkivel, mert nem tekinted az* emberek személyét, mondd meg tehát nekünk, mit gondolsz: Szabad-e adót fi­zetni a császárnak, vagy nem? . . . Tudván pedig Jé­zus az ő álnokságukat, mondá: Mit kisértetek, ti képmutatók? Mutassátok meg nekem az adópénzt. Azok pedig hozának neki egy dénárt. És mondá ne­kik Jézus: Kié ez a kép és ez a felírás? Mondák ne­ki: A császáré. Akkor mondá nekik: Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami Istené. SZENTBESZÉD Az emberek manapság nem egy Ízben és nem egy dologban épen úgy járnak el a vallásbeli kérdé­sekkel, mint ahogyan a mai szent evangélium szavai szerint a farizeusok jártak el magával az Ur Jézus­sal szemben. Kérdést intézned az illetékesekhez, sőt hangoztatják még azt is, amit a farizeusok mondot­tak Krisztusnak: “Mester, tudjuk azt, hogy igazmon­dó vagy és az Isten útját igazságban tanítod, és nem törődöl senkivel, mert nem tekinted az emberek sze­mélyét” s mégis. — sajnos, de igaz —, sokan nem az­ért kérdezik az illetékeseket, hogy megtudják, mit kell cselekedniük, hogy azután azt jó lélekkel köves­sék is, mint ahogy a farizeusok sem azért kérdezték Krisztust, hogy Ót kövessék, hanem azért, hogy kí­sértsék. Az igazság keresése minden dologban, de kivált az istenes dolgokban az embernek és pedig minden embernek a legnagyobb és legszentebb kötelessége. Minden igazságban van azonban egy általános érvényességű elv, amelyet mindenkinek el kell fo­gadnia és ez az elv az, hogy adjuk meg mindenkinek azt, ami őt megilleti. Ezt hangoztatja az Ur Krisztus ,’.s az igazságot kereső farizeusoknak, amikor azt mondja: “Adjátok meg, ami a császáré, a császár­nak és ami Istené, az Istennek.” Ezt kell hangoztat­­: nők a ma igazságot keresőknek is. Ennek igy kell lenni a családi életben és a mun­kásviszonyban, valamint a társadalmi életben i«: másszóval mindenütt az egész vonalon, ahol az em­berek egymással érntkeznek, ahol ember emberrel áll szemben ... Elsősorban a családban ... A gyermeket meg­illeti a szülei részéről az, hogy eltartsák, de viszont a szülők jogos igénye az, hogy a gyermek engedel­meskedjék. A férj megkövetelheti feleségétől a hű­séget, de ugyanakkor a férjnek sincsen jogcíme ar­ra, hogy feleségét bármiben is megcsalja. A feleség megkívánhatja azt, hogy megbecsüljék, de csakis ak­kor, ha maga is megbecsüli önmagát. Sem a férjnek, sem a feleségnek nincs arra joga, hogy a másikától egyszerűen eltartassa magát, hanem igen is: kölcsö­nösen az a kötelességük, hogy egymást mindenben segítsék. Másodsorban a munkásviszonyban. A munkás­nak joga van az igazságos bérre, a jó bánásmódra, de viszont kötelessége is a becsületes dolgozás. Avagy fordítva, amint a munkaadónak joga van arra, hogy becsületes munkát kapjon, ép úgy "kötelessége, hogy a munkással — méltányosan bánjon. És a társadalmi életben! . . . Ha viselem tiszte­met, teljesítenem kell az azzal járó kötelességeket is. Ha mástól jó pénzt várok, jó anyagot is kell azért adnom. Ha elvárom, hogy más tőlem bocsánatot kér­jen, meg kell neki bocsátanom. VARGA JENŐ MÁR MEGINT JÓSOL Varg<a Jenő, volt népbitos, alki az orosz kommunistáik elsőrangú gazdasági szakér­tőjévé emelkedett, cikket irt a moszkvai angol közgazda­­sági szaklapban,amelyben ki­jelentette, hogy az oroszok képesek minden országnak minden mennyiségű hdiszert küldeni és egyéb árut is. Ez­zel szemben az Egyesült Ál­lamok nagyipara máris tul­­tengésben szenved — Varga szerint és ennek hamaro­san öis'szeomniás lesz a vége. Pár évvel ezelőtt Varga még azt irta, hogy Amerika eset­leg megússza válságot éppen termelési rendszere józan volta miatt, azonban akikor ki is esett a Sztálin kegyeiből és boldognak érezte magát, hogy régi érdemeire való te­kintettel nem végezték ki. KERESZTÉNYEK IZRAELBEN Izraelben ma mintegy 44,- 000 keresztény él, akik tcibb mint 20 egyházhoz és feleke­­ziethez tartoznak. A keresz­tények az ország lakosságá­nak körülbelül 2 százalékát képezik. A keresztény temp­lomok és kápolnák száma meghaladja a kétszázat, amíg a papck, szerzetesek és apá­cák száma ezer körül van, akik közül ötven lelkésznek van esketési joga is. 7 keresz­tény egyházi 'bíróság műkö­dik Izraelben, amelyekből három a görögkeletieké, ket­tő a görög katolikusoké, egy a római katolikusoké és egy a maronita egyházé. A Simplon express katasztrófája Törökországban. 81 halálos áldozatot találtak a romok között. Paris elveszett bárányai Egy fiatal pap 300 eliévelyedett not téritett vissza a jé útra, A francia fővárosnak, kró­nikus kormányválsága és az algiri háború mellett, uj szen­zációja van. Nem iró, nem szí­nész, vagy festőművész az akiről annyit beszélnek, de egy fiatal pap, abbé André Talvas. Talvas nem valami távoli őserdőbe ment vadakat szelí­díteni és téríteni. A modern nagyváros dzsungeljében, Pá­­risban is éppen elég emberi lényt talál, akiknek segítő kézre, megértő létekre van szükségük. A fiatal pap a páris boule­­vardok uccalányait vezeti vissza a jó útra. Téritő mun­káját nem papi öltönyében végzi. Amikor a nagyváros elesettjeit megszólítja és egy csésze kávéra invitálja egy közeli kávéház terraszára, ezek nyilván másra gondol­nak. De amikor “az arany­­szájú” pap megszólal és me­leg, emberi közvetlenséggel érdeklődik sorsuk után, nyomban érzik, hogy igaz, önzetlen embertárs ül velük szemben. A magas, szélesvállu, gyón géd férfi előtt a legelzárkó­­zotta-bb, leg elkeseredett eb b nők is kitárják a szivüket. Talvas aztán felajánlja nekik, hogy az általa alapított inté­zet, a LES NID segíti a való­ban uj életre, tisztaságra vá­gyó nőket. Eddig háromszáz ilyen uccalányt vezetett visz­­sz-a a társadalomba. Munkát, állást szerzett nekik. Sokan közülük időközben férjhez mentek. Ezek áldják a jó pa­pot, aki még idejében meg­állította őket a lejtőn. Talvas atya érti a szegé­nyeket, elesetteket, ő maga is szegény családból szárma­zik, gyerekkorában sokat nyomorgott és hajszálon múlt, hogy nem a'féle utcagye­rek, veszedelmes párisi bűnö­ző lett belőle. De jó termé­szete győzött az alvilág csábí­tásaival szemben. Az egy­ház nyújtotta ki feléje védő karját és Talvas pap lett. A jó abbénak ellenségei is vannak. Ezek a “souteneurs” nevű kitartott férfiak, az al­világ szemete, amely a pros­tituáltak jövedelméből él. Pá­ris rendőrsége 5000 főre be­csüli számukat. A mindenre elszánt alvilági alakok gyil­kosságtól sem riadnak vissza, ha arról van szó, hogy áldo­zataikat továbbra is karmaik között tarthassák. Egy Ger­maine Siberil nevű 24 éves lányt halálra késeit “a strici­je” mert az uccalány kijelen­tette, hogy többé nem ad pénz neki. A prostituáltak között sok a lány-anya. Ezeket úgy kényszerítik fizetésre, hogy megfenyegetik őket: megölik gyermekeiket ha nem adóz­nak. Talvas atyának nincs fcöny­­nyü dolga, őt is megtámadták már az alvilági szemetei. A másik probléma: megfelelő képesítést - nyújtani a jó út­ra térő nőknek, hogy irodai, vagy gyári munkát végezhes­senek. A “Le Nid” nevű szer­vezet ezt a célt szolgálja. A három emeletes épület­ben hálótermek is vannak és itt alszanak a lányok. Közös konyhájuk van, ahol főznek. Az élelmet keresetükből vá­sárolják. A már megtértek se­gítik az uj'onnan jöttékét. Nagyon sok .ilyen fiatal lány ápolónő lett és a párisi kór­házak szerint keresve se ta­lálhatnak jobb nörszöket. A lányokat ingyen tanítják emberbarát önkéntesen segí­tő tanítók, üzletemberek, egyetemi hallgatók. A divat­szalonok is sokat alkalmaz­tak a megmentett lelkek kö­zül. A gyermekekről is gon­doskodik az intézmény: isko­láztatják, nevelik őket ha a lány anya nem ér rá, vagy nem tudja magához venni kicsinyét. Sok fiatal lány érkezik vi­dékről minden évben Paris­ba, hogy “a fény városában” szerencsét jjróbáljanak. Ezek a naiv lányok az első áldoza­tai a minden hájjal megkent csábítóknak és keritőknek. A sajtó segíti a jó papot, hogy hasábjaikon felvilágosíthas­sa a tapasztalatlan gyereke­ket, hogy megmentse őket a sok szenvedéstől, megalázás­tól, szégyentől. Páris elve­szett és megtért bárányai áldják Talvas abbét. MIT NEM LÁTOTT ELEANOR? Mrs. Eleanor Roosevelt három hetet töltött Szov­­jet-Orossországban és most egy amerikai női szövet­ség banketjén kis beszámolót tartott olyasmikről, amik inkább a nőket érdeklik. Azt mondta az egykori amerikai Első Hölgy, hogy három hét alatt Oroszországban nem látott egyetlenegy mosolygó arcot, nem látott egyetlenegy jól öltözött férfit sem. Az oroszoknak fogalmuk sincs arról, hogy milyen a világ az ő határaikon túl. Egy kis gazdasági biztonságért eladták a lelkűket. Mrs. Roosevelt azt ajánlja, hogy Amerika en­gedjen be minél több orosz látogatót, hadd nyíljon ,fel a szemük. De kételkedik abban, hogy a szovjet kormány sok kiutazási engedélyt fog adni. Mert a szovjet irtózik az igazság és a valóság felfedezésétől. hátrább az agarakkal! A szovjet propaganda azt hirdeti, hogy a sput­nik mesterséges bolygó megalkotása a kommuniz­mus rendszerének dicsősége. Nyet! A rakéta techni­ka úttörői neon kommunistáié voltaik, hanem Hitler náci tudósai. Év a sputnik elkészítésében is resztvet­tek Hitler náci tudósai. SIGNALS FROM INNER SPACE EVANGÉLIUM. Szent Lukács 16, 1—31 Mondá az Ur e példabeszédet: Vala egy gazdag ember, bársonyba és biborba öltözködő, és minden­nap fényesen lakmározó. És vala egy Lázár nevű kol­dus, ki annak ajtaja előtt feküdvék, -rakva fekélyek­kel, s kivánva jóllakni csak a morzsalékokból, me­lyek a gazdagnak asztaláról hullottak; még az ebek is eljövének, nyalván az ő fekélyeit. Don pedig, hogy meghala a koldus, és az angyalok által Ábrahám ke­belébe viteték. Meghala pedig a gazdag is, és elte­­metteték. Pokolban pedig felemelvén szemeit, mi­dőn a kínokban vala, látá Ábrahámot távolról, és Lázárt az ő kebelében; és kiáltván, mondá: Atyám Ábrahám, könyörülj rajtam és küldd el Lázárt, hogy vízbe mártván ujjahegyét, enyhítse meg az én nyel­vemet; mert gyötörtetem e lángban. És mondá neki Ábrhám: Fiam, jusson eszedbe, hogy elvetted a jó­kat életedben, és Lázár hasonlóképen a rosszakat; most pedig itt vigasztaltatik, és te gyötörtetek És mindezek felett közöttünk és közöttetek nagy köz vagyon, hogy azok, kik innen át akarnak menni hoz­zátok, ne mehessenek, sem onnan ide át ne jöhesse­nek. És mondá: kérlek tehát, atyám, küldd el őt atyám házába; mert öt atyámfia van, tegyen azok­nak bizonyságot, hogy ne jussanak ők is e kínok he­lyére. És mondá neki Ábrahám: Van Mózesok, és vannak prófétáik, hallgassák azokat. Amaz pedig mondá: Nem úgy, atyám, Ábrahám, hanem ha vala­ki a holtak közül hozzájok menend, bünbánatot tar­tanak. Mondá pedig neld: Ha Mózest és a prófétá­kat nem hallgatják, ha valaki a halottak közül fel­támad, annak sem hisznek. SZENTBESZÉD A dúsgazdag ember a földi életben süket volt a szegény Lázár kérésére, úgy a másvilágon a dús­gazdag ember kérése lett visszautasítva, sőt még fáj­dalmainak nagyítására szemrehányásokkal is lett il­letve. Ábrahám ugyanis a dúsgazdag embernek eszé­be juttatta a nyomorult Lázár iránt tanúsított vise­letét és emlékeztette őt előbbi életére, mondván: Fiam, jusson az eszedbe, hogy elvetted a jókat földi életedben. Te midőn lakmároztál, nem akartál meg­emlékezni Lázárról, sem az Istenről, sem a menny­országról, sem a pokolról; ámde most emlékezzél vissza a te lakmározásaidra, amelyek téged az örök szenvedés örvényébe sodortak . •. . Emlékezzél meg arról, hogy te még földi életed folyama alatt kivetted a magad részét, tudniillik a földi javakat, melyeket te valódi javaknak tartottál, elhanyagolva a meny­­nyei javakat, mint amelyek tőled távol voltak s read nézve teljesen idegenszerüek. Miután a pokolban szenvedő dúsgazdag ember mindezeket tudomásul vette, még egy kéréssel for­dult Ábrahámhoz, mondván: Kérlek tehát, atyám, Ábrahám: küldd el Lázárt a földön élő atyám házá­ba, mert öt atyámfia van és tegyen Lázár azoknak bi­zonyságot, hogy ne jussanak ők is a kínok helyére. S mondá a pokolban szenvedő dúsgazdagnak Ábra­hám: Van Mózesük s vannak prófétáik, hallgassák azokat., Ez előadott példabeszédből az az erkölcsi tanul­ság tárul elénk, hogy a gazdagok ne bizakodjanak el földi javaikban, mint amelyek mulandók és a ha­lál véget vet azoknak; azért ne csüggjenek azokon, hanem minden bizalmukat a jő Istenbe helyezzék és Isten iránti szeretetből földi javaikat részben a sze­gények gyámolitására fordítsák. Rettenetes az Isten Ítélete és borzasztó az örök kárhozat kínjainak gondolata. Föl nem érhetjük eszünkkel a kárhozat kínjainak nagyságát; kimond­hatatlan az és irtózatosabb minden elgondolható-fáj­­dalomnál, melyet e földön tapasztalhatunk. Az örök kin sohasem enged nagyságából és soha meg nem szűnik. A világ munkásai a magyarokéi! A Szabad Nemzetek Miun­­kásszervezeteinek brüsszeli központja felhívta mind a 92 tagállamának összesen 130 országos munkásszervezetét, hogy november 4-ét, amikor a vörös hadsereg megkezdte a magyar szabadságharc le­verését, avassák a Nemzeti iSzolidaritás Napjává. Brüsszelben a belga mun­­kássze-rvezptelk megemlékez­nek a magyar szabadságharc­ról ezen a napon- és Ausztriá­ban is emlékü nnepséget ren­deznek az osztrák munkás-ok. Ezt rádión is iközvetitik. Tö­­ímeggyülések lesznek Tunisz­ban, Japánban, Dániában és Németország több nagyváro­sában. A többi szabad ország munkássága is megemléke­zik a magyar dolgozó nép vértjeiojto-t-t szabadsághar-cá­­naik évfordulójáról. Mindenki beteg HÁGA, Hollandia — Egy kis túlzással azt lehetne mon­dani, hogy a holland főváros­ban mindenki beteg. Az ázsiai influenza járvány ki­­méletlenül ágyba vet egész családokat, úgy -hogy amikor orvos jön a házba, -senkisem tud ajtót nyitni. De az em­ber találékony, erre a szük­ségre sokan leleményes meg­oldást találtak: már jóelőre c-daadják a lakások kulcsait háziorvosaiknak. Az egyik or­vos panaszkodik (vagy di­csekszik), hogy az autójában 400 lakáskulcs van, névcédu­lákkal.

Next

/
Thumbnails
Contents