A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-25 / 43. szám
7-IE OLDAL Irta: TÖLGYEST MIHÁLY Erre Darvasné méregbe jött. — Holnap se mondom meg, de semmikor sem, ha most mindjárt el neun távozik! — kiáltotta. Erre Nagy Aladár jobbnak látta, ha elmegy. Nem szívesen tette, de nem akarta magára haragítani Darvainét. Hátha hasznát veheti még. Jó éjt kívánva, eltávozott. Még nem járt meszázire a kaputól, midőn könnyű léptekkel egy alak suhant el mellette. Gizella volt. Nagy Aladár nem igen ismerte őt s meglepetve fordult meg utána. — Ej ha! Ez aztán valami, —•''gondolta magában. Utána is nézett és látta, hogy a rácsos kapunál ■megállóit, meg is akarta húzni a csengőt, de már jött a kapus. — Mit kíván? — kérdezte szokása ellenére udvariasan. A csinos fiatal leány, még ezt a vén cerberust is megszelídítette. — Nagynénimhez akarok menni, — felelte Gizella. — Ki a nagynénje, lelkem kisasszcnykám? — Darvainé. — Ah, igen? Tessék besétálni. De várjon csak egy percig, drága kisasszonykám. A feleségem is szeretné magácskát látni. — De én nem hozzá jöttem. — Tudom, tudom lelkem, de azért csak szíveskedjék befáradni hozzánk. Nem hozott semmit? — Ugyan, hogy érti ezt? — kérdezte Gizella nagyot nézve. — Mit hoztam volna én a nejének? — Hehe! — mosolygott a kapus. — Nem is úgy értem én azt. Talán valakinek másnak hozott valamit? Azt csak tudja a kisasszony, hegy semmit sem szabad becsempészni? — Nem hoztam semmit, — mondotta Gizella bosszúsan. — És most bocsásson. Úgy is nagyon elkértem. Anélkül is sok kellemetlenségem volt, mig ide tudtam jönni. A kapus nagy nehezen elbocsátotta őt. Darvainé kitörő örömmel fogadta. — Isten hozott, Gizella, már azt hittem, nem is jc-z. — Hagyja el néni, oly sok kellemetlenség ért útközben. Igazán meg is bántam, hegy útnak indultam, nem is jöttem volna, ha a néni nem irta volna, hogy Jöjjek. — Nagyon szép tőled, hogy szavadat megtartottad. Igazán fontos beszélni valóm van veled. Nagy zavarban vagyok s ebből csak te segíthetsz ki. — Én? — kérdezte Gizella csodálkozva. — Hogy lehet az ? — Mindjárt megmondom. De most tedd magadat kényelembe. Bizonyára éhes is vagy. A kávé mái jól kihűlt, de mindjárt feimelegitem, addig is itt van a sütemény . . . Később még egyszer kinézett a folyosóra, nincse ott Nagy Aladár vagy más valaki. — Lelkem Gizellám, nagy dologban fő a fejem. Gazdag asszonnyá lehetnék, ha valami sikerülne. — Mi lenne az, néni? — Csekélység az egész, amit te igen könnyen megtehetnél. — Én? — kérdezte Gizella ismét csodálkozva. — Mit tehetnék én ebben?. Darvainé maga mellé vonta Gizellát s bizalmasan szólt: — Te intézheted el a dolog kezdetét. Ha minden sikerül, ötvenezer forint potyog az ölünkbe. — Ötvenezer forint! — csapta ccsze kezeit Gizella. — Borzasztó sok pénz ez. — És ezt a borzasztó pénzt megkereshetjük. Mezt itt a jó alkalom. — Ki ígérte ezt a sok pénzt? — kérdezte izgatottan Gizella. — Azt te ne keresd. Tízezer forint a tied lesz. Ezen aztán férjhez mehetsz. Hej, meglásd, hogy futnak majd utánad a legények. — Mit tegyek hát? Darvainé titokzatosan kérdezte: — Lásd kedvesem, jelenleg az intézetben van egy nő, akivel nem tiszta dolgot müveitek. — Hát hiszen egyiknek se tiszta az esze, akit egyszer ide hoznak. — De azé éppen tiszta, s nem ide való! Szeretne is kiszabadulni innét, de mások nem eresztik. Ebből mi nagy hasznot húzhatnánk. — Hogy és miképen, néni? Ki ígéri ezt a pénzt? — Az elmebeteg. — De van-e neki? — Van, illetőleg lesz! Ezt én már kiérzem! Nekem az ilyenben igen jó szimatom van. Az illető elmebeteget férjének tudta nélkül hozták ide. Ezután elővette a levelet. — Ezt valahogy postára kell adni. — Úgy gondolja tehát nénikém, hogy magammal vigyem? — Eltaláltad hugocskám! —- Igen ám, csakhogy megmotoznak mindenkit, aki-az intézetből távozik. Most is, hogy ide jöttem, ugyancsak elő vett a kapus. — És mégis el kell vinned! Másra nem bízhatom, csakis te reád! — Igen ám, de ha nálam találják? Akkor aztán jaj lenne nekem, de különösen magának néni! — Ezt én nagyon jól tudom, éppen azért a motozást akarom valahogy meghiusitani. — Ez ugyan nehezen fog menni, néni! A kapus ezt el nem engedi. Darvainé ravasz mosollyal szólt: — Tudom már a módját! Bizonyára nem kerülte ki figyelmedet, hogy az igazgató ur szemet vetett rád. — Oh az az utálatos! — Ellenszenvedet le kell ám küzdened, Gizella. — Nem én soha, ki nem állhatom azt az embert. — De gondold meg, Gizella, hogy ő a mi kenyéradónk! Sokat árthat nekünk, ele használhat is, aszerint, amit jó vagy rossz indulattal van irántunk. Gizella kezdte magát igen kellemetlenül érezni. Darvainé azonban úgy tett, mintha ezt nem látná s folytatta: — Én már beszéltem is vele! Mondtam neki, hogy te személyesen fogod kikérni az engedélyt, hogy engemet gyakrabban meglátogass, esetleg néhány napot itt is tölthess. — Nem kérek belőle, — tett elutasító mozdulatot kezével Gizella. — Ne légy oktalan, Gizella. Nem éppen kellemetlen itt tartózkodni. Itt jó levegő van, sétálhatsz a kertben . . . — De minek ehhez külcnöo engedély? Most is anélkül jöttem. — Ne hidd azt kedvesem! Én az ő engedélyével hivhattalak csak meg; ha azonban szépen kikéred tőle az engedélyt, akkor mindig eljöhetsz. ,— Én nem megyek hozzá, — jelentette ki Gizella. — Még egyszer mondom, ne légy dőre, — mondotta Darvainé. — Nem veszed észre, hogy ez csak ürügy? Bemégysz hozzá s előadod kérelmedet. Ö természetesen a legnagyobb készséggel meg fogja engedni. Aztán nem is fog ám mindjárt elereszteni. Kissé nyájas lehetsz iránta, s találkát adsz neki. — Soha, soha! —kiáltotta Gizella elpirulva. — Arra a találkára természetesen nem fogsz elmenni. Az igazgató azonban készpénzül veszi s te ennek a fejében csak azt kéred ki magadnak, hogy ő a saját külön kijáratán bocsáson ki téged. így kikerülöd a motozást. Érted már most az egészet? Gizella hallgatott. Átlátta, hogy a terv igen jó, de nehéz, miután úgy fél az igazgatótól, mint az ördögtől ! — Lásd, Gizella, — beszélte neki Darvainé — ötvenezer forintért meghozhatod nekem ezt az áldozatot. Csak bemégysz hozzá, ennyi az egész! Lesz rá gondom, hogy ne legyen semmi bántódá :od! Ha egyszer észrevétlenül kijutottál az intézetből, akkor meg nyertük a játékot. Ha el is csapnak engem, nem törődöm vele. A fiatal nő férje néhány napra rá itt lesz, kiszabadítja nejét és ötvenezer forint üti a markunkat. Tízezer a tied lesz! Gondold meg Gizella, tízezer forint! Hol találhatsz hamarosan egy ilyen állású | leányt, akinek tízezer forint hozománya van? Neked pedig lesz! És oly keveset kell érte tenni. Hidd el, más leány még többet is .tenne. Gizella tétovázni látszott. Tízezer forint szép pénz! Ilyesmiről ő még álmodni som merészelt volna soha! És most egyszerre oly közel áll ahhoz, ami eddig lehetetlenségnek látszott. o o — Vedd magadhoz a levelet Gizella és menjünk ! — mondotta Darvainé. Gizella összerázkódott. — Ch Istenem, nem tehetem, — mondotta hu- i zcdozva. — Ugyan, ne légy gyermek! Megmondtam már, nem lesz semmi bajod. Én őrködni fogok az ajtónál. Kezébe nyomta a levelet. — És most jer! De előbb dugd el a levelet! — De hová tegyem? — kérdezte Gizella. — Hát; ha mégis megmotoznak? — Dugd a kebledbe! — Tudom már, hova fogod tenni, — mondotta egyszerre Darvainé. — Ott nem gyanítja senki. Tedd a cipődbe! Ez az eszme Gizellának is tetszett. — Most talán már be se kellene menni az igazgatóhoz, — mondotta. — De csak menjünk, Gizella! Ezt néni szabad elmulasztani. Az igazgató már vár reád! Nagyon megneheztelne, ha nem mennél be hozzá. Host pedig még nem tanácsos magamra haragítani! Ha egyszer elmegy a levél, akkor a legjobbat remélhetjük! A pénzt megkapjuk s annak kamataiból boltink napjáig nyugodtan élhetünk. (FOLYTATJUK) HARAGSZOM RÁD! Erzsébet angol királynőt, amerikai látogatása során milliók ünnepelték és üdvözölték, Virginiában, ahol az 'ő ősei egykor háziurak voltak, Washingtonban, New Yorkban. Azt lehetne mondani: mindenki rokonszenvvel fogadta a csinos királynőt, ha nem lett volna egy kivétel. De volt egy kivétel. Carroll dublini polgármester, aki ugyancsak látogatóban volt New Yorkban, kijelentette, hogy ő nem kiváncsi az angol királynőre. “Nem vagyunk beszélő viszonyban”, mondta a haragos ájris mayor. A 7 legjobb vicce Krusesev fogad egy rabbiküldöttséget a nyugati államokból. — Nálunk gazdasági jólét van, — hangoztatja többek között az orosz kommunista párt főtitkára a vendégei előtt. — A mi piacainkon potom 40 rubelért lehet egy tehenet venni. A rabbik ellenőrizni akartak, hogy igaz-e ez és kimentek a piacra. Ott éppen egy ! zsidóval találkoztak. A küldöttség vezetője megállította és megkérdezte tőle, igaz-e, 40 rubelért lehet egy tehenet kapni? A zsidó zavarba jött. Egyrészt nem merte megcáfolni Krusesev szavait, másrészt azonban hazudni sem akart. Némi töprengés után megadta a választ:-A Miért van szükségük éppen egy tehénre? Tegyenek hozzá még 20 rubelt és akkor vehetnek 60 rubelért egy kiló húst. BÜSZKE NAGYPAPA CHICAGO — Az országos nagyapa-nagyanya szövetség Harry S. Truman volt elnököt kikiáltotta az 1956 év nagypapájának. A LEGSZEBB AJÁNDÉK AZ UJ Bizonfi Szótár; AMERIKA EíiYETEEN MAGYAR-ANGOL és ANGOL-MAGYAR SZÓTÁRA Kilencedik bővitett kiadás. KÉT SZÖTAR EGY KÖTETBEN! KÖZEL 1000 OLDAL Ára keménykötésben csak §6.00 MEGVEHETŐ A CLEVELANDI FŐIRODÁBAN Vagy rendelje meg az árat Money Ordert, csekket vagy készpénzt mellékelve, ezen a címen: Ä JÓ PÁSZTOR 1733 East 22nd Street, Cleveland 14, Ohio Mindenki beteg HÁGA, Hollar ha — Egy kis túlzással azt, lehetne mondani, hogy a holland fővárosban mindenki bt:g. Az ázsiai influenza járvány kíméletlenül ágyba vet egész családokat, úgy hogy amikor orvos jön a házba, senkisem tud ajtót nyitni. De az ember találékony, erre a szükségre sokan leleményes megoldást találtak: már jóslőre odaadják a lakások kulcsait háziorvosaiknak. Az egyik orvos panaszkodik (vagy dicsekszik), hogy az autójában 400 lakáskulcs van, névcédulákkal. Meneküli ti: géiia LEAMINGTON, Ont., Canada. — Adam Schmidt a feleségével és hatéves kislányával Jugoszláviából kiszökött Ausztriába, onnan tovább vándoroltak Ny uga t-Németországba, pár hónap múlva az asszony, Kanadáiban élő anyja kihozatta őket Kanadába. Mindjárt 'beköltöztek a kanadai anya és anyós házába és Schmidt mindjárt elkezdett dolgozni -a farmon. A harmadik napon hehajtot-I tok a városba, Schmidt le' tette az anyósát és a kislányt és tovább hajtott. A I következő percben egy 70 mérföld sebességgel száguldó autó a gyalogjáróra siklott, elgázolta az idős aszs’zoinyt és a kislányt. Az as'Z- szony súlyosan megsérült, a kislány szörnyethalt. Hallotta már? ... hogy amikor Theodore Roosevelt elnök beköl- i tözött a Fehér Házba, vele , együtt beköltöztek kutyák, macskák, pony lovak, házinyulak, gyikok és kenguruk. . . . hegy a következő nyersanyagokat. Amerika külföldről kapja: gumi, man! ganéz, ipari gyémánt, króm', j kobalt, nickel és cinn. ... hogy a római világ] 1- j re dala.rmok hatalma tetői> ! kán 55 millió lakosa volt. . . . hegy a cukorfincmitást a régi perzsák találták fj. . . . hogy a-z Egyesült Ál{ km ok földrajzi középpontja : Kansas államban, Smith megyében van. . . . hogy éventa átlag 300,- 000 üzlet megy tönkre Amerikában. így néz ki a szovjet Sputnik nevű mii-holdja az orosz lapok szerint A JÓ PÁSZTOR SZERENCSÉJE SZÉP ILONKA
