A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-25 / 43. szám
2-IK OLDAL A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőig és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-502S ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egy évre__________________$6.00 Wl évre__________________$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year________________$6.00 Half Year________________$3.50 ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. GONDOLATOK A SPUTNIK KÖRÜL A szovjet kétségkívül hatalmas tudományos, politikai, sőt katonai sikert aratott mübolygojával, de ennek a sikernek ára volt. Azon tűnődünk, hogy mi amerikaiak, hajlandók lennénk-e önszántunkból megfizetni a sikert. A szovjet haditechnikai eredményének ára: a lakosság tűrhetetlenül alacsony életszin-j vonala. A szovjet ipar mai fejlettsége mellett az orosz lakosság életszínvonala megközelíthetné, ha nem is Amerikáért, de Nyugat-Európáét. A szovjet polgár nem hoz áldozatot: egyszerűen rákényszerítik. Mi demokráciában élünk, és minden nagyobb elvi kérdésben szükséges a lakosság hozzájárulása. Amelyik politikai jelölt ellentétben van a közóhajjal, a következő választáson megbukik. Ahhoz tehát, hogy Önszántunkból — és nem kényszer hatása alatt — áldozatokat hozzunk az ország biztonsága érdekében, a lakosság beleegyezésére van szükség. De vájjon készen állunk erre az áldozatra? Tegyük fel — és ez egy reális feltevés — hogy a megrázkódtatás hatása alatt a kormány egy uj katonapolitikai programot léptet életbe. Ennek végrehajtása céljából kénytelen emelni adókat, kénytelen bizonyos nyersanyagokat korlátozni és ebből kifolyólag bizonyos hiányok állnának elő. Tegyük fel továbbá, hogy néhány hasonlóan kellemetlen, mindennapi megszokott életmódunkat zavaró intézkedést tenne, amelyek ma még előreláthatatlanok. Tegyük fel például, hogy fokozná a sorozási programot és felemelné a kötelező katonai szolgálatot. Vájjon nem válnának népszerűtlenné ezek az intézkedések és nem fenyegetné a kormánypártot az a veszély, hogy a választáson megbukik ? Tartunk tőle, hogy igen. Az ok tehát, amiért egyik párt sem mer életbeléptetni egy áldozatokat követelő politikát: a közönség vonakodása. Reméljük, hogy a sputi\k elég megrázkódtatást okozott ennek a magatartásnak elvetésére, de addig is ne felejtsük el, hogy feleslege? bűnbakokat keresni. A bűnösök mi vagyunk, a közönség . . . TITO ÁTPÁRTOLT A SZOVJETHEZ Igazolva vannak, azok akik kezdettől bizalmatlanok voltak a jugoszláv diktátorral szemben. Tito. amikor bajban volt, elfogadta Amerika segítségét — a Sztálinnál való szakítás óta több mint 1200 millió dollárt —, de politikai barátunk ezért mégsem lett. Egyre bensőségesebb elvtársi viszonyba lép a moszkvai kényurakkal. Egyre több ponton l öveti a moszkvai kommunista parancsszavakat: Mint a szovjet, Tito is követeli az amerikai légi bázisok megszüntetését. Mint a szovjet, ellenzi a NATO, Bagdadi Egyezmény és más katonai szövetségek feloszlatását. Mint a szovjet, Németország egyesítését olyképpen véli megoldhatónak, hogy a nyugatnémet demokratikus kormány és a keletnémet szovjet bábkormány mint egyenjogú felek egyezkedjenek, szabad választás mellőzésével. Mint a szovjet, támogatja a kommunista Kina felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Mint a szovjet, reakciós ellenforradalomnak minősiti most a magyar szabadságharcot és falaz Kádár János bábkormányának. Mint a szovjet, a hidrogénbomba próbák azonnali beszüntetését követeli, minden biztosíték nélkül, hogy az ilyen próbákat a szovjet is abba. fogja hagyni. Amerikának nagyon-nagyon meg kell gondolnia hogy tovább is akarja-e pénzzel tömni az uj Sztálinok barátját. HARC A MALÁRIA ELLEN A kongresszus, mielőtt feloszlott, 23 millió dollárt szavazott meg a világ minden részében folyó malária ellenes küzdelemre. Mint Eisenhower elnök mondotta nemrég, a malária ma a világ egyik legnagyobb egészségügyi problémája. Évente 200 millió embert támad meg. Kétmillió eberélet esik áldozatul ennek a kórnak minden esztendőben. Százmilliókra rúg az anyagi vesztesség, amit a malária okoz. Amerika önzetlenül vállalta a hadjáratot, amelynek során például Ceylon és Sardinia sziget népei csak hálával gondolhatnak Amerikára. Amióta rendszeresen permetezik a DDT nevű féregirtót a mocsa-A JÓ PÁSZTOR Az amerikai jelrepülőgépek ti keres gya toriatokat végeztek a floridai Eglin légibázis felett. IFJÚ VITÉZ, HOVÁ MÉCYSZ? hz 1848-as szabadságharc idején a Nemzetőrben jejelent meg ez az írás, melyet 1956 októbere újra időszerűvé tett • —• Megyek harcolni, 'hogy mindenki békében éldelhesse munkája gyümölcsét: hogy a szegény kisgyermekek könynyeit felszárasszam, akik kenyeret kérnek, s akiknek azt merne: nincs Jeenyer; ami volt is, elvették. —• Isten áldja meg fegyveredet, ifjú vitéz! — Ifjú vitéz, hová mégysz? — Megyek harcolni a szegényért, hogy többé osztály-A Jó Pásztor Verses Krónikája EMLÉKEZZÜNK HŐSEINKRŐL részétől a közös örökségétől meg ne fosztassák. — Isten áldja meg fegyveredet, ifjú vitéz! — Ifjú vitéz, hová mégysz? — Megyek harcolni, hogy az éhséget a kunyhókból elűzz m, hogy a családokba a bőséget, bátorságot, és örömet visszavigyem. — Isten áldja meg fegyveredet, ifjú vitéz! — Ifjú vitéz, hová mégysz? Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ KEDVES TESTVÉREIM: megfagynak a sza-ak; nem szakadt el a lánc, nem hullt le a lakat. S kifejezni szavam, jaj, dehogy is képes mindazt, ami történt, mindazt, mi oly rén :u. Élet az élettel, óh, hogy meghasonioti 8 viselniök kell a mai szörnyű sorsok Magasba száll dalom, vagy a földön kúszik: éltétől sok magyar örökre búcsúzik, Kutatva a múltat és titkát a létneM. megrendülve írom rimékbe a vétked Szabadságra vágytak, ez volt minden bűnök 5 ezért kell ezreknek most a börtönt türnök. ISZONY BÉNÍTJA MEG a kezet és elmét, mig rímekbe rovom a múlt véres lelkét. Vmig napról-napra rabságban dolgoztak, átkon szabadságért sírtak, imádkoztak. Vztán jött a nagy nap, ütött a nagy óra ? talpra állt a nemzet a szent riadóra. Magasan lobogott a szabadság-fáklya 8 viharzó százezrek állottak alája. ‘Szabadság! Szabadság!” volt kezdet és zárszó s magasan lobogott a nemzeti zászló. Kapa, kasza, fegyver tízezrek kezében 5 lobogott a lélek a küzdők szemében. — Megyek harcolni, hogy azoknak, akiket a fejedelmek sötét tömlöcöikre hánytak, a szabad levegőt, amellyet nem szivihatának, és a világosságot, melly után szemök sóvárog, visszavivjam! — Isten áldja meg fegyveredet, ifjú vitéz!-Ifjú vitéz, hová mégysz? — Megyek harcolni, hogy (azcn sorompókat ledöntsem, melly ek a népeket elválasztják, és akadályozzák, hogy egymást, mint ugyanazon atya fiai öleljék, kik arra rendeltetvék, hogy egyenlő szerétéiben egyesülve éljenek. — Isten áldja meg . fegyveredet, ifjú vitéz! — Ifjú vitéz, hová mégysz? — Megyek harcolni, hogy a gondolatot, a beszédet és az lelkiismeretet az emberek zsarnokságától megszabadítsam. — Isten áldja meg fegyveredet, ifjú vitéz! — Ifjú vitéz, hová mégysz? DÖRÖGTEK AZ ÁGYUK, zúgtak a Harangok, oltottak a muszkák, robbantak a tankok. Lobogott a nemzet, tombolt a zivatar: futó muszkák hadát üldözte a magyar. ‘Győzelem, diadal!” zúgta milljó torok ■5 titokban reszkettek már a diktátorok, ímult egész világ, ilyet még nem látott: Kivívta a magyar a szent szabadságot! Gratulált az angol, lelkesült a yankee, jaj, de segíteni nem jött senki-senki. Záporoztak szavak, de tettek nem jöttek 2S a megvert muszkák visszaözönlöttek. HOSSZÚ TANKOSZLOPOK, hosszú muszkahadak: kozákok, mongolok, vérszomjasak, vadak. Finkszakadt a bosszú, kezdődött a hajtás; lyomában vérpatak^ könnytenger, sóhajtás. Láncukat tépték szét, nem volt egyéb vétkük s iszonyat, borzalom, ami történt vélük! Dolgozó polgárok vagy magvetők voltak: égő háztetőik fejükre omoltak. S Istent megcsufolva, fentről is hullt átok: gyilkos bomba, golyó és égő zsarátnok. Mégis minden magyar jól leikébe vésse: elrettentő lesz majd a bűn, bünhődése! rak fölött, a maláriát hordó szúnyogok száma ötödére apadt. Ceyloniban a halálozási arányszám 14 százalékkal esett. Sardiniában ahol előzőleg évi 11,000 megbetegedés történt, most egyetlen embernek sincs már maláriája. A sziget mocsarait lecsapolták és a nép igy uj szántóföldekhez jutott. Hasonló sikeres hadjárattal mentették meg a Fülöp Szigetek népének tízezreit az amerikaiak. — Megyek harcolni az örök törvényekért, melly ek onnan felülről jönnek; az igazságért, melly a jogokat oltalmazza; a könyörületességért, melly a kerülhetstlen bajokat édesíti. — Isten áldja meg fegyveredet, ifj-u vitéz! — Ifjú vitéz, hová mégysz? — Megyek harcolni, hogy az égben mindeneknek Istenök, cg a földön egy hazájuk legyen! —- Isten áldja hétszer áldja meg fegyvered, ifjú vitéz! . A KÜRTÖSKALÁCS Ki, ne hallott volna a hires székely kür.töekalácsról- Ebben a székely finomságban minden jó benne van. Fehér lisztből készült, vajjal, mézzel, tojással és rummal. A hozzávaló rétestésztát kinyújtják, bögyörőt görgetnek belőle és ezt felcsavarják egy sütőhengerre, amelyet azután faszénkályha parazsa fölött forgatnak. Amikor a finom tészta pirulni kezd, vajjal kenegetik és porcukorral hintik Is. Székelyföldön el sem képzelhető lakodalom, keresztelő vagy más nagyobb ünnepség kürtöskalács nélkül. A kalácskészitéshez jól kell érteni Egy-egy jó kürtöskalácskészitő-a sszo nyt Most India és más ázsiai országok kerülnek sorra. A szovjet rádió árva szóval sem említi a kapitalistáknak ezt a machinációját. messze vidék lakodalmára elcipelnek, hogy a násznép ne találjon a kürtöskalácsban hibát. i SZABADSÁG ÉS IGAZSÁG \ Az 1848 évi Nemzetőrből ^ A ezántóvető emeli a nap terhét, esőt, meleget, szelet kitür, hogy munkája által az aratást biztosítsa, mely ősszel csűrét megtöltendi. Az igazság a népek aratása. A kézmives jókor felkel, mécset gyújt, és szüntelen fáradozik, hogy kenyeret keressen, mellyel magát és gyermekét táplálja. Az igazság a népek kenyere. A kereskedő minden sanyart megvet, semmi' fáradtsággal nem gondol, elcsigázza testét és elfelejti az álmot, hogy kincseket gyüjthessen. A szabadság a népek kincse. A hajóslegény áthajózza a tengert ,hullámnak, nvatarnak kiteszi magát, szerencsélkedik a kőszálak közt, hőt, hideget tűr, hogy öreg napjaira nyugalmat szerezzen. A szabadság a népek nyugalma. A katona a legkeményebb szükséget is kiállja, őrködik és viv, és ontja vérét azért, amit ő dicsőségíek nevez. A szabadság a népek dicsősége. Ha van nép, mely az igazságot és szabadságot kevesebbre becsüli, mint a szántóvető az aratást, a kézmives a kenyeret, a kereskedő a kincset, a hajóslegény a nyugalmat, és a katona a dicsőséget, ezt a népet magas kőfallal kerítsétek körül, hogy lehellete a világot el ne dögletesitse. Ha a népek utolsó Ítéletének nagy napja eljövend, azt mondják ennek: Mit csináltál lelkeddel? Annak sem jelét, sem nyomát nem láttuk. A baromi éldelet volt mindened. A posványt szeretted, menj rothadni a posványba! Az a nép pedig, ki szivében a valódi jókat a földiek fölébe tette, aki, hogy azt kivívja, semmi munka, semmi teher, semmi áldozattól nem félt, következő szót fogja hallani: Azoké, akiknek egy lelkűk van, a lelkek jutalma! Mivel a szabadságot és igazságot mindenek fölött szeretted, jöjj és bird örökre az igazságot és szabadságot! ROOSEVELT MONDTA: Van olyan szolidaritás és összetartozás a modern világban, — úgy technikailag mint erkölcsileg —, mely lehetetlenné teszi minden nemzet számára, hogy teljesen elszigetelje magát a világ többi rész > nek gazdasági és politikai felfordulásaitól, amikor az ilyen felfordulások terjedőben és nem hanyatlóban vannak. Nem lehet állandóság vagy béke akár a nemzeteiken belül, akár a nemzetek között, kivéve olyan törvények és erkölcsi szabályok alapján, amik mindenkire érvényesek. A nemzetközi anarkia a béke minden fundamentumát elpusztítja. Veszélybe dönti úgy azonnali, mint jövő biztonságát minden nemzetnek, kicsinynek vagy nagynak egyaránt. Életbevágó érdeke tehát az Egyesült Államok népének, hogy fentartsa a nemzetközi szerződések szentségét és helyreállítsa a nemzetközi moralitást. 1936, aug. 14. H0FFA VAGY NEM H0FFA? A világpolitikai kudarcok mellett elsősorban a Teamsters unió ügye izgatja a közvéleményt. Az unió delegátusok nagy többséggel megválasztották ugyan az 50,000 dollár fizetéssel járó országos elnökségre a nem éppen kifogástalan James R. Hoffa eddigi alelnököt, de az a szavazás gyanús volt és több Teamster unió panaszára F. D. Letts washingtoni szövetségi biró tiltó rendelkezést bocsátott ki, minélfogva Hoffa egyelőre nem foglalhatja el az elnöki állást. A birói intézkedés azon a feltevésen alapult, hogy szavaztak olyan Teamster uniók is, amelyek csak papíron léteznek. Ilyen “uniókat” a korrupt országos vezetőség azért “szervezett meg”, hogy szavazataikkal biztosíthassa a Beck-Hoffa banda uralmát az ország legnépesebb és ennélfogva leghatalmasabb munkásszervezete felett. Hoffa ellen még más eljárások is folynak. Mindenekelőtt: a szenátusi bizottság vizsgálata a Teamster korrupció dolgában még egyre folyik. Továbbá: Hoffa ellen bűnvádi eljárások folynak hamis eskü és más büntettek gyanúja cimén. Ha mindezeket az akadályokat legyőzi, Hoffa egyike lesz a leghatalmasabb személyeknek az országiban, mert minden szállítást le tudnak állítani a Teamsterek. Éppen ezért, a Beck-Hoffa botrány folyományaképpen, a kongresszus jövőre szigorú törvényeket fog hozni, amelyek megzabolázzák az uniókat. Californiában Knowland szenátor, aki a kormányzói állásra pályázik, felvette programjába az uniókat megzabolázó törvények Ígéretét, többek közt pártolja a “munka jogát védő” törvényt, amely tiltja a union shop szerződéseket. i
