A Jó Pásztor, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-07-12 / 28. szám

A JÓ PÁSZTOR 3-IE OLDAL EGY PERC AEATT PEKING. — Kínai régészek kiástak egy harang­játékot, amely valószínűleg 2300 éves. A 13 bronz harang fából készült keretben van és a kalapácsok is fából vannak. Az ősrégi harangjáték hangja tiszta és zengzetes még ma is. SINGAPORE. — A Nők Szövetsége követeli, hogy a városi tanácsba ne lehessen beválasztani oly férfiakat, akiknek egynél több feleségük van. NEW YORK. — Megérkezett őfensége Faisal Al Sand herceg, Szaudi-Arábia trónörököse és egy­ben miniszterelnöke, amerikai orvosok segítségét keresi gyomorfekélye és epeköve ellen. Egész utón idefelé a hajón csak kaviárt evett és tejet ivott, szi­gorú diétát tartott. Magával is hozott sok kaviárt, azonkívül 25 testőrt és Szolgát, 104 bőröndöt és négy Cadillacot. I! ■*■***■ "* i * MOSZKVA. — Klebcsevics orosz fizikus azt jó­solja, hogy 13 éven belül a szovjet képes lesz televí­zió programot küldeni a Földre a Holdból. Egyelőre még Moszkvából is alig tudnak TV programot külde­ni a vidéki városokba és falvakba, mert az emberek­nek nincsen TV-jük. MEXICO CITY. — Az ide ellátogató külföldiek­nek a minden hájjal megkent régiségkereskedők olyan antik dísztárgyakat adnak el, amelyek frissen jönnek a gyárból. Sokan 20 pesós aranyat vásárol­nak, amelyet Miksa habsburgi főherceg, az agyon­lőtt mexicoi császár képmása diszit. Ilyen aranypénz 1500 pesót (120 amerikai dollárt) ér, ha valódi. De az a baj, hogy a Mexicoban kapható aranypénz — rézből való hamisítvány. ST. CATHARINES, Ont., Canada. — Allan Grant részegség miatt állt a rendőrbiró előtt. Védő­beszéde igy hangzott: “Éppen most jöttem Angliá­iból és nem tudtam, hogy a kanadai sör ilyen erős”. A bíró felmentő Ítéletet hozott. KIEV, Oroszország. — Az állatkert igazgatója a városnak benyújtott egy számlát 102 üveg vodká­iéi és borról, amivel két elefántot itatott. SZÓFIA. — A kommunista pártvezetőség pana­szolja, hogy a bányásznők nem váltak be. Boros és sörös fiaskókkal szállnak le a tárnákba, ott többet feküsznek, mint szenet fejtenek. MILANO, Olaszország. — Artilla Milani 22 éves pincérnő gyémántot akart vásárolni. Az ékszerész mutatott neki egyet: az ára 250 dollár. “Ez hamis kő!” — kiáltott fel a nő, — “ezt meg tudom rágni!” Csakugyan, meg akarta rágni, de a kő lecsúszott a torkán. Kórházba vitték, ahol kimosták a 'gyomrából a brilliánst, aztán biró elé került lopás vádja alatt. De a biró elhitte neki, hogy véletlenül nyelte le a kö­vet, és felmentő ítéletet hozott. LAGOS, Nigeria, Afrika. — A Yoruba törzs fő­nöknője kijelentette: Amikor Isten megteremtette Ádámot, melléje adta Évát segitőtársnak, nem pedig egyenlő házasfélnek. Amerikában a feleség azt hi­szi, hogy ő az ur a házban, a férj azt hiszi, hogy ő az ur a házban, és emiatt van Am éri kában olyan sok válás. BAKU, Oroszország. — Az itteni állami egye­temen 40 jogász állt ki vizsgára és mind a 40 megbu­kott. A helyi lap nem a diákokat hibáztatja, hanem az egyetemi hivatalnokokat, akik a meg nem felelő diákokat felvették. TEL AVIV, Izrael. — Ismeretlen tettes tett lá­togatást a Ha jár den utca 9 szám alatt levő Budapest étteremben. A rendőri nyomozás megállapította, hogy a betörő az étterem hátsó ablakát feszitette fel és úgy jutott be a vendéglőbe. Itt a frigidaireből ki­vett egy egész sült kacsát, a pultról pedig leemelt két üveg pálinkát, kiitta a pálinkát, de a kacsának csak a felét tudta megenni. A lakoma befejeztével a be­törő, mint aki jól végezte dolgát, eltávozott. KARACHI, Pakisztán, Ázsia. — Az Indus fo­lyam völgyében élő törzs nomád tagjai megrohantak és kifosztottak egy falut. 14 embert megöltek. A rab­lóbanda száz tagját sikerült összefogdosni. TAIPEI, Formosa. — Lin Teapiao fűszeres mar­­melád készítés közben összecserélt két port és a mar­­meládba patkánymérget kevert. Nyolc vevő meghalt. A fűszerest két és fél évi börtönre ítélték. VICTORIA, B. C., Canada. — A faipari sztrájk miatt egy fiatal ember, a 23 éves Christian George Hanna, akinek se szülőföldje, sem állampolgársága nincsen, attól reszket, hogy még a munkáját is elvesz­ti. Hanna hires személy, mert szerencsétlen. Nyílt tengeren született és szülei nem biztosítottak számá­ra polgárjogot. Mint hazátlant, nemrég egy és egy­negyed éven át tengerjáró hajón fogva tartották, se­­hoteeim léphetett partra. Amikor végül Kanadában partra lépett, deportálási eljárás indult meg ellene, el is rendelték deportálását, de a Legfelsőbb Bíróság megkönyörült rajta és felfüggesztette a deportálási végzést. Eisenhower elnök az Amvets memorial schoolarship jutalmait osztotta szét a Fe­hér Házban az ösztöndíj nyertes diákok között. AZ AMERIKAI 77-ESEK Egy különlegesen kiképzett guerilla hadsereg — a "világ legjobb katonáiból' Néhány hét előtt egy ame­rikai búvár ha jó bukkant fel Puerto Rico partjai közelé­ben. Az éjszaka leple alatt egy gumicsónakon 6 amerika ka­tona partraszállt. Amikor há­rom héttel később a buvárha­­jó újból megjelent és fedél­zetére vette a katonákat, azok időközben a puerto ricoi dzsungelon áthatolva, egy cso­port “barátságos” guerilla harcossal volt találkozójuk, akiket azután kiképeztek a modern fegyverek használa­tában és rádióval ellátva hát­rahagytak. Ez természetesen csak egy hadgyakorlat volt, a hires — és a közönség által nem ismert — 77-es “speciá­lis csoport” hadgyakorlata. KI LEHET 77-ES? A 77-es kiképző csoport tá­bora Fort Bragg, N. C.-ban van. Parancsnokuk, Noel Me­nard ezredes azt hiszi, hogy ez a csoport “a világ legjobb katonáiból” áll. Tekintve, hogy milyen kemény felada­tokra szemelik őket, kel] is hogy azok legyenek. A 77-es az ellenséges vonalak mögött működnek, 'barátságos gueril­la csoportokat szerveznek, és azokat betanítják az ellenség zaklatására és azután fenn­tartják velük az összekötte­tést. Szolgálataik Koreában felbecsülhetetlenek voltak. 77-es csak testileg és lelki­leg válogatott és kiváló egyén lehet. A szolgálatra való je­lentkezés önkéntes. Csak a testileg legkiválóbb szellemi­leg legéberebb, leggyorsabb egyéneket szemelik ki. A cso­port tagjai fiatal emberek, de nem ifjoncok, 25-35 év között változik az életkoruk. Elég so­kan közülük a vasfüggöny or­szágainak menekültjei. A KIKÉPZÉS A 77-esek először is irgal­matlanul kemény kiképzést kapnak, ahol nyomban elválik a búza a pelyvától. Ha ezt a kemény alapkiképzést jól vi­selik el, akkor benn marad­hatnak a csoportban és foly­tatják további kiképzésüket. A 77-es, amikor kiképzése befejeződött, aféle katonai mindenes lesz. Értenie kell minden fegyver kezeléséhez, a pisztolytól kezdve az ágyú­ig. Képzett rádiótechnikusnak kell lennie és azonkívül álta­lában leleményes mechanikus­nak. Valamennyien jó úszók, ejtőernyő ugrók és némelyik még pilóta is. Mindennek te­tejében intelligensnek, szüle­tett tanítónak és szervezőnek kell lenniök. A 77-esek kis csoportokban dolgoznak, sohasem nagy csa­pategységekben. Egy csoport rendszerint 15 emberből áll egy hadnagy vagy kapitány vezetése alatt. Vannak közöt­tük fegyverszakértők, robban­tási szakértők, rádiósok, stb. — de mindegyiknek nemcsak a saját szakmáját kell tud­nia, hanem a másikét is. A TÖKÉLETES SZAKÉRTŐ A 77-es hasznavehetetlen lenne, ha csak a saját fegyve­reit ismerné — az ellenségét is ismernie kell. Nagyon sok­szor azokkal a fegyverekkel kénytelen harcolni, amelye­ket az ellenségtől elvett vagy amelyeket a helyszínen talált. A kiképzésnél nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a 77-es különös jól megismerje a ré­­gidivatu fegyvereket. A va­lószínűség az, hogy a gueril­­lák, akiket kiképez, nem a leg­modernebb fegyverekkel ren­delkeznek. A 77-esnek nyelvésznek kell lennie. Minden csoport más­más nyelvet tanul. Rendsze­rint ugyanaz a csoport tanú! egyazon nyelvet, amely ké­sőbb együtt fog dolgozni. A nyelvi kiképzés 48 hétig tart, de két hét után a katonák már nem beszélhetnek ango­lul sem a tanórán, sem egy­más között. Fort Bragg, N.C.­­ban a látogató ha ugyan engedélyt kap a látogatásra — 32 nyelven hall beszélni. Az idegen nyelvet oly jól kell érteniök, hogy ne csupán ok­tatni tudjanak rajta, hanem olvasni a helyi újságokat, érintkezni a helyi lakossággal, úgy hogy megértsék a lakos­ság panaszait és képesek le­gyenek azokat a maguk javá­ra fordítva kihasználni. ORVOSOK, RÁDIÓSOK, STB. A 15-ös csoportban mindig van egy vagy két “orvos” is, helyesebben egészségügyi ka­tona. Egy civil orvos, aki nem­­régi meglátogatta a tábort, azt mondja, hogy ezek a fiuk “a világ legjobb gyorsforraló orvostanfolyamát” kapj á k. Nemcsak sebeket tudnak ke­zelni vagy tört csontokat ösz­­szeforrasztani, hanem dzsun­gel járványokat gyógyítani, sőt szülésnél segédkezni. Tud­niillik a guerilla harcosok cso­portjában gyakorta ott van­nak a feleségek is. A 77-es rádiókezelőt meg­irigyelhetné bármely polgári vállalat. Állandóan mozognia kell és nincs egy állandó leadó állomása. Az “állomást” a há­tán viszi vagy jó esetben egy öszvér vagy ló hátán. Változ­­tania kell helyzetté, mert az ellenség is hallja a leadásait —- amelyeket persze nem ért meg, mert kódban vannak le­adva — és lehallgatóval igyek­szik megállapítani a csoport működési helyét. Ezért a le­adás után a csapatnak azon­nal tovább kell vonulnia. A leadó körülbelül 35-40 mér­föld távolságra visz, ahon­nan esetleg egy másik 77-es továbbítja a leadást a főhadi­szállásra. ELLENSÉGES GUERILLÁK A 77-es tudásának egysze­rűen nincs, végé-hossza. A ki­képzés egyik szakaszában egy hetet kell tölteniük pusztán késsel és halászhoroggal fel­szerelve. És miután a kígyók is tápláló eledelt alkotnak, meg kell tanulniok az összes kigyófajtákat — hogy melyik ehető, melyik mérges és ho­gyan lehet egy késsel elejteni őket. Ugyanez vonatkozik a növényzetre. Gombától kezd­ve fakéregig — szükség ese­tén minden tápláléka lehet a 77-esnek. Menard ezredes ismeri az ellenséges guerillákat is. Nagy benyomást tett rá, hogy az in­donéziai háborúban a kommu­nista guerillák hogyan bontot­ták meg a szervezett francia hadsereg ellenállását. Kitűnő­nek találta az orosz guerillák működését a háború alatt a németek ellen. “De egyik sem jön közel ehhez” — mondja a 77-es vállpánt jelvényre mu­tatva. Elizabeth Taylor filmsztár uj férjével, Michael Todd rendező-producerrel és elvált férjével, Michael Win­ding angol színésszel a nizzai repülőtéren. | Emlékezzünk a régiekről j A CSÁSZÁR MEGBOCSÁTOTT SZERELMES LEÁNYÁNAK Zord északi táj, a rengeteg fenyő csúcsai felett kékesen sziporkáznak a csillagok. Fagyba dermed itt a bethlehemi éj, de annál melegebb hitben születik újra a gyermek Jézus . . . Zeng a zsoltár a mécse­sekkel pislogó vár bástyái közül; a hold fest mély ár­nyakat a román ivek alá. Nagy idők legnagyobb tanúja, bej nem levente ő többé! Aggastyán a császár — korhadó vén tölgy, melynek lába kórágy kínjába gyökerezik. Álmatlan fetreng a nyoszolyájának menyezete alatt. A szent éj! Ma tizenhárom éve koronázták császárrá Rómá­ban ... Ma se könyörül a Megváltó szenvedésein? Szégyenli sóhajait az ápolók előtt — zeng a zsoltár, a várkápolnába küldi mindannyiukat. — Hagyjatok magamra . . ., S felülvén ágyában, hószakállán imára kulcsol­ja reszkető kezeit. Hosszan elmélkedik az éjféli mise szent percei alatt: Istennek mérő két tenyerében lát­ja élte cselekedeteit. Hős volt, a népek hóditója, ki diadalaiból Istennek tetsző világépületet emelt — de vájjon ott a baltenyérben nem épp oly nagyra tor­nyosulnak-e bűnei is? Oh jaj, hazudnak hízelgői; a hét főbűn nehezedik a nyakára, nagyokat vétkezett ő, főként paráznasága által! Az ég büntetése e mos­tani kínos nyavalyája. Hisz öt hites feleséget cserélt és hány nemhites asszonnyal élt! Még most is, hogy indul már a halál kapuja felé, szép frank és longo­­bárd ágyasok rabja — most is négy szeretője van: Madelgard, Gersuinda, Regina, Adalindan . . . Hát méltó példa ez? És csoda-e, ha udvara is követi pa­­ráznaságában? Szörnyűség! Tizenkét leánya van itt vele, szeretett magzatok, kiket féltékenyen őriz . . , Az aggasztyán iszonyodva riad. Zeng a zsoltár, a perc ünnepi. Nagy Károly meg­fogadja, rendet csinál úgy a maga, mint udvara éle­tében. Isten nevében, amen . . . A császár fáradtan veti fel fejét. Elhalt már az ének, a vár lassan nyugovóra tér. Hozzája nem jön senki. Helyes, úgy parancsolta. Csak aludjanak, ő majd virraszt mindenek felett. A nagyhírű román ablakon át a messzeségbe me­red; csillagát keresi a bethlehemi éjben: vájjon nem alszik-e még ki? . . . Nagyot sóhajt, aztán közelebb kereskedik. Azon az ablakon át épp a holdsütötte várudvarra láthat. Leányainak szobáiban egymásután alszik ki a mé­cses, csak egy, épp a tizenkettedik, lobog még min­dig álmatlanul. Kedvenc gyermeke, Bertha hál ott, a legszebb és legfiatalabbik. Mi az, miért nem alszik Bertha? Az aggasztyán kínosan térdel fel párnái közül; az ágy oszlokához támaszkodik s félre vonja jobban a bizánci biborfüggönyt: — Valaki jár ott, ki az? Csak tolvaj, vagy sze­relmes lehet . . . Valóban fiatal léptű alak bontakozik ki az ud­var árnyából. Lábujjhegyen siet át az egyetlen mé­cses felé. Ki az? Döbben a császár: kegyelt poétája, az ifjú Angilbert . . . Ott van már. Lopva körülnéz s kopogására nyílik az ajtó. Szerelmes arcocska pil­lant ki, gyöngyfonatos szőke varkocs omlik pihegő keblére. Eltűnnek. S ott benn hamar sötét lesz. — Bertha, az én leányom! — tör ki a császár, — halál mindkettőjükre! Dühödten tápászkodnék, de lába béna s csak te­hetetlenül hanyatlik vissza párnái közé. Mit tegyen? Kiáltson, szégyenét öregbítse? Sírva temeti arcát a tenyerébe Nagy Károly. \ Ezalatt borul ott künn az ég S pelyhezve kezd hullani a szent karácsony hava. Mire a császár újból feltekint, fehér már minden: szüzfehér szőnyeg bo­rítja a vár udvarát. Meddig busonghatott igy magában? Még egyre ismétli: “meghaltok, paráznák!” — mikor egyszerre gyűl a mécses a Bertha szobájában s nyomban rá nyílik ismét az ajtó. Csók, ölelés, búcsú — de nyil­ván baj van, mert a leány sehogy se ereszti a sietni akaró Angilbertet. Bertha a hószőnyegre mutat. . . A császár homlokára üt: — Ahá, tudom már, mitől félsz! Attól, hogy An­gilbert lábnyoma árulótokká lesz a hóban! Jaj nek­tek, megfogtalak! Szegény szerelmesek, csakugyan kétségbeesnek. A leány kezeit tördeli: végük, mi lesz, mit tegyen? A császár kajánul lesi, egyszerre aztán feledi kín­ját s hirtelen tápászkodik fel újra. Higyjen-e szemé­nek? Bertha im hátára veszi Angilbertet s a szerel­mes nő maga viszi át kedvesét az udvar túlsó oldalá­ra. Viszi már . . . hogy roskad a teher alatt! De célt ér s utána csókot intve, hamar libben vissza a fész­kébe. I«« í #,!**:*« Ifi Az aggastyán szemébe könny szökik. “Szeretik egymást”, mormogja. És másnap áldását adta rájuk a fran császár, Nagy Károly. UTAZÁS A FiiUl) KÖRŰI,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents