A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-29 / 13. szám

A JO PÄSZTOK 8-IK OLDAL ISMERETEK KINCSESTÁRA A Dalai-lámák titokzatos birodalma Az égbenyuló hegyek által övezett, két és fél mérföld magas fennsik, a nehezen megközelíthető Tibet, még mindig földünk legkevésbé ismert, leg­rejtelmesebb vidékei közé tartozik. Lhasszába, a megelevenedett Buddba székváro­sába, Tibet fővárosába ugyan bevonult a modern technika egynémely vivmánya, a villanyvilágítás, sőt a telefon is, azonban ez a haladás alig éreztette a fővárostól távolabb eső vidékeken hatását és Tibet még ma is a lámák, az ördögűzők, a kegyetlen és vad hegyilakók országa, ahol fehér ember számára a tartózkodás veszedelemmel jár. Tibetről a földrajzi könyvek azt tanították, hogy Kínának, a Mennybirodalomnak együk déli tarto­mánya, amelyben a főhatalmat a megelevenedett Buddha, Lhasszában, a tilos városiban székelő Dalai­­láma gyakorolja. Ez igy is volt egészen 1680-ig, ami­kor azonban a kínai kormányzat megelégelte a Da­lai láma nagyon nagy s túlságosan megnövekedett ha­talmát és ettől kezdve úgy mesterkedtek, hogy egyet­len megelevenedett Buddha se érje el nagykorúsá­gát, amikor is a teljes hatalom gyakorlását a szokás­jog alapján átvehette volna. Hogy ezt a félt elérjék, a következőképpen jár­tak el: A Dalai-láma halála után, mindenféle jósla­tok, varázslatok, titkos és égi jelek alapján a lámák megállapították, hogy az elköltözött Buddha, hol, melyik vidéken fog újra testet ölteni egy újszülött fiúgyermek alakjában. Ezt a fiúgyermeket nagy ün­nepségek közepette Lhasszába vitték és az óriási kolostorban nagy gonddal nevelték. Az idő alatt, mig a Dalai-láma nem érte el nagykorúságát, csupán az egyházi élet feje volt, a világi hatalmat azonban a tartomány kínai kormányzója gyakorolta. Már most, amikor az ifjú Dalai-láma közeledett a nagykorúsághoz, régi szokás szerint Tibet déli ha­tárán levő Mu-li-ting tó partján épült kolostorba vit­ték. A tizenkét napig tartó utazás és az ott tartóz­kodás ideje magábamélyedt áhitatoskodással elő volt készítve, bepillanthatott a tó tükrébe, amelyben régi babona szerint megláthatta jövőjét és a tó vizében tükröződő mennybolt feltárta előtte az isteni boldog­ság házát. Ha ez babona valóban igaz lett volna, ak­kor 1680-tól kezdődőleg minden Dalai-lámának, ami­kor a tó tükrébe tekintett, egy-egy méregpoharat kellett volna megpillantani. A kínai kormány által kiküldött orvos, ugyanis Tibet kínai kormányzójától kapott parancs értelmében a Lhassza felé vezető ti­zenkét napos utazás alatt megmérgezte a megteste­sült Buddhát. Tizenkét egymásután következő Dalai lámát ért ez a sors és egyetlenegy sem élte túl közülük a hu­­szonharmadik esztendőt, de akadtak közöttük olya­nok is, akiket már 17 vagy 20 esztendős korban tet­tek el láb alól. Ugyanez várakozott a tizenharmadik Dalai-lá­­mára, akit tizennyolc esztendős korában küldtek a Mu-li-ting tó partjára. Ám ezúttal meghiúsult a kí­nai kormányzók terve, mert az udvari orvos ezút­tal nagyon megkedvelte a fiatal Dalai-lámát és ahe­lyett, hogy vakon végrehajtotta volna a kapott pa­rancsot, leleplezte a dolgot előtte és az ifjú Dalai­­láma híveinek segítségével elűzte a kínai hatalom képviselőit és átvette a tényleges uralkodást. A kínaiaknak azonban még jó ideig nagy befo­lyásuk volt a tibeti ügyek intézésébe, sőt egy alka­lommal a Lhasszába vonult kínai haderők elől a Da­lai-lámának menekülni kellett, az indiai kormány vendégszeretetét vette igénybe és védelmét kérte, hogy a puszta életét megmenthesse. Három esztendeig tartott, mig a tibetiek újra le tudták magukról rázni a kínai igát és ezalatt az idő alatt a megtestesült Buddha, udvari papjaival és kíséretével az angol kormány vendége volt és a Himalája egyik legszebb üdülő helyén, a kies Dar­­zsilingben élt. A Dalai-láma és udvartartásának tagjai ezalatt ismerkedtek meg a nyugati technika sok vívmányá­val és e számkivetettségből való visszatérés óta fujdo­­gáltak szabadabb szellők Tibet fővárosa felett. A fővárostól távolabb eső vidékeken a tibeti vad hegyilakók még ma is éppen úgy gyűlölik a fehér embert, aki közéjük merészkedik és akit foglyul ej­tenek. LONDON. — Lloyd külügyminiszter kijelentet­te, hogy ha a Közelkeleten békét akarunk teremteni, Amerikának kötelessége nemcsak az Eisenhower doktrína értelmében megvédeni arab országokat kommunista támadás ellen, hanem Izraelnek is ga­ranciát adni arab támadással szemben. NASSAU, Bermuda. — Négynapos konferencia kezdődött meg itt Eisenhower elnök és Macmillan angol miniszterelnök közt az angol-amerikai szövet­ség megerősitése 'és főleg a szuezi és egyiptomi-iz­­rneli Ikonfliktus dolgában. Gázából kitessékelte a UN csapatokat Nasser egyiptomi diktátor. Nők a férfiak világában Elmúlt az a világ, amikor furcsának találták a dolgozó nőt. A nőknek 60 .százaléka dolgozik vagy dolgozott élete egyik vagy másik szakában. Szemben a régi Időikkel, ami­kor csak (háromféle (miunka állt nőik rendelkezésére — szakácsnő, 'szoblaleámyj, var­rónő — ima úgyszólván az élet minden területén találunk dolgozó nőiket, legyen, szó tes­ti vagy .szellemi munkáról. A nők ma már törvényhozók, birálk, orvosok, művészeik, .nyomdászok, taxisofőrök, stlb. — tehát, olyan foglalko­zást űznek, amelyről a század elején még álmodni sem mer­tek Volna. De dacára unnák, hogy úgyszólván minden pá­lyán versenytársai a férfiak­nak, még mindig nagyon, sok az előítélet velük szemben. Legutbb a National 'Manpow­er Council, egy profit nélküli szervezet, amelyet a Ford ala­pítvány pénzel, érdekes ta­nulmányt végzett e téren. NŐK FOGLALKOZÁSA Mindenek előtt, le kell szö­­geznünk, hogy ha találunk is nőket kivételes pozícióikban, javarészük “női foglalkozási ágban” van elhelyezkedve. A Council1 ezt a statisztikát köz­li: az összes dolgozó nőknek 25 százaléka olyan foglalko­zási ágban dolgozik, ahol a dolgozók 90 százaléka nő. Fe­­lerészük olyan foglalkozási ágban van, ahol a dolgozók háromnegyede nő. Mit jelent ez? Azt, hogy bár találunk nőket mindenütt de még mindig nincs egyenlő esélyük a. férfiakkal, ha ve­lük egyenlő képességekkel bírnak. Egyenlő képességek esetén a munka,adó mindig a férfit részesíti előnyben. Ter­mészetesen számításon kívül hagyunk olyan munkákat, ahol az izomzat közötti kii­­löimibség nyilvánvalóvá teszi, miért részesitenek előnyben férfiakat. 'De ettől eltekintve, a Council a következő fonto­sabb hátrányokat találta a nőik alkalmazásánál: MINDIG FÉRFIMUNKA VOLT... iSorrendlben a legtöbbet hangoztatott kifogás munka­adók részéiről nők alkalmazá­sánál, hogy “ezt a munkát mindig férfi végezte”. Néha, kivételes esetekben, ha egy nő el is nyer ilyen állást, tá­vozása ut án a munkaadó is­mét férfit alkalmaz még ha egy jó női munkaerő áll is rendelkezésére — mert nem akarja azt a benyomást kel­teni, hogy ez “női munka”. Sorrendben a következő ki­fogás a nők ellen, hogy a töb­bi (munkások, a munkafel­ügyelő vagy esetleg az ügyfe­lek nem szeretnének ilyen ál­lásiban nőt látni, nem lenne bizalmuk benne. Bankok, biz­tosító intézeteik például attól tartanak, hogy a közönség szerint egy nő, kivel tárgyal­­nioik kell, “nem ért az (üzlet­hez úgy mint egy férfi.” Az üzleti vállalatok tudják, hogy ennek ellenkezője igaz, de vi­szont nem kockáztatják a kö­zönség bizalmát. NEM ÉRDEKLI A MUNKA.. Munkaadóknak van egy lappangó gyanújuk, hogy a nőket “nem érdekli igazán a munka” •— jelenti a Council. Szerintük a nő természeté­nél fogva “otthoncsináló és anya”, csak szükségből vál­lal munkát, ide a szive mimes benne és a munkát csak át­meneti állapotnak tekinti. A nőik nem1 tudnak embe­rekkel bánni — ez a követke­ző kifogás ellenük. Elhárít­ják maguktól a felelősséget, s alantasaikkal vagy túl eny­hén vagy túl nyersen bánnak. Ebben valószínűleg van némi igazság, de a Cumcil megjegy­zi, hogy ezek “nem szükség­szerűen. női tulajdonságcik” és csupán az a körülmény okozza, hogy a nőik hosszú generációkon át nem voltak felelős állásokban. Nők alkalmazása költsége­sebb — mondja sok munka­adó s hivatkoznak .arra, hogy a nők több napot hiányoznak, mint férfiúik. Az igazság vi-Igaz vagy nem igaz! Faruk, az elkeseredett egyip­tomi király, azt állitja, hogy Nasser diktátor, akinek őrült politikája gazdasági csőd szé­lére sodorta a nemzetet, pénz­zé akarja tenni a fáraók sír­jaiban talált kincseket. Az egyiptomi kormány tagadja ezt. NEM KOMMUNISTÁK Joseph M. Swing tábornok," az országos Bevándorlási Hi­vatal főnöke, kijelentette azt, hogy a magyar menekültek szigorú vizsgálaton mentek át és az eddig ide érkezett körül­belül 30,000 menekült közt még csak hat kommunistát fe­deztek fel. Halálos ítéletek SEOUL, Korea. — Három délkoreait, köztük egy rendőr­­tisztviselőt, halálra Ítéltek a köztársaság alelnöke ellen megkísérelt gyilkos merény­let miatt. szont ezen a téren az, hogy amint a nő “belenő” állásá­ba®, vagyis hosszabb ideig végzi, isemmivel sem mulaszt több időt, mint férfiak. A NŐK ELŐNYÉRE . . . Vannak azonban érvek, me­lyek a nők előnyére szolgál­nak. Ezek közül az első, hogy “olcsóbban; kapok erre az ál­lásra egy nőt, mint férfit.” Például egyre több a női bankipénztáros, egyszerűen azért, mert nehéz tehetséges férfiakat kapni erre a felelős­ségteljes, de unalmas állásra. Ipari munkában a termelés mechanizálásia is a nők javá­ra szolgál. Egyre ikevésbíbé szükséges, a gyárimunkához ipari szakismeret, tehát szak­képzettség nélküli nők előtér­be nyomulnak. Az ilyen me­­chuniizált munkáihoz, csujpán türelem s figyelmesség 'szük­séges (és. ebben a nők nem. maradnak alul a férfiakkal szembeni. És végül vannak munkák, amelyről a munkaadók is el­ismerik, hogy a nők jobban végzik azt. Ezek főleg köny­­nyü, kézügyességet igénylő ipari munkák. A női ruha­szakmában a szabászokon kí­vül alig vainnák férfiak. Újab­ban a textilipar is egyre több nőt alkalmaz az orsók keze­lésére. SZÜKSÉG VAN NŐKRE . . . A nők alkalmaztatásának legerősebb szószólói is elis­merik, hogy a nők elleni kri­tika bizonyos mértékig jogo­sult. Nem csupán fizikai, ha­nem lélektani, vérmérsékleti tényezők szólnak elleniük. A nők jobban ki vannak téve a hangulati hullámzásnak, ami k-evéslbbé alkalmassá teszi őket felelős állásokra. A nők emooionálisabbak, ami Ítéle­tüket befolyásolja. Köteles­­ségtuidásulk nem kisebb a fér­fiúikénál, de “csak vendégnek őrzik magukat a férfiak vilá­gában.” M i n d az o nálíal, mint a Council kifejti, a nőik munka­erejére szükség van és főleg szükség lesz a jövőben. Jelen­leg a munkaképes nőknek csak harmadrésze dolgozik. (A század elején csak tized­­részük dolgozott). A fejlődő gazdásági élet szükségessé teszi munkájukat, nemcsak a mai elfogadott munkaterüle­ten, hanem a (szaképzettség terén. “Ehhez azonban — állapit ja meg a jelentés----el­sősorban arra lenne szükség, hogy maguk a nők változtass sák meg magatartásukat, és miunkáhelyükön a férfiakban egyszerűen csak kollegát lás­sanak. .. ” . Élet a vasfüggöny mögött A MISKOLCI NAGY NAP (Szabad Európa). — A február 20-i Népakarat jelenti, hogy elítélték a december 10-i miskolci tün­tetés szervezőjét, Barta Bélát, aki 30 éves gyárimun­kás, s két társával együtt december 10-én délelőtt tüntetést kezdeményezett Miskolcon. Ennek során elégették ia Ihelyi lap példányait, majd többször el­szavaltak egy uszító tartalmú ellenforradalmi verset. Amikor a karbatalmisták a helyben állomásozó szov­jet alakulatoktól kértek segítséget, Barta Béla és Kós Margit felmásztak a szovjet tankokra és dulakodni kezdtek a katonákkal. Ugyanakkor ismeretlen szemé­lyek tüzet nyitottak a 'katonaságra és a tömegre, en­nek következtében két szovjet katona és három pol­gári személy meghalt, 14-en megsebesültek. A mis­kolci bíróság Barta Bélát 14 évi börtönre, Kós Mar­­gitot bárom évi börtönre, Tamás Jánost 8 évi börtön­re ítélte. ŐRÖL A VÖRÖS MALOM (Szabad Európa). — Münich Ferenc miniszter­­elnökhelyettes megállapítása szerint: Az ellenforra­dalom nem tűnt el, csak elbújt. Nem rendelkezik fegyveres erőkkel, de csoportjai vannak, és ha nem vagyunk éberek, ha illúziókban ringatjuk magunkat, hogy az utcákon minden csendes, akkor ez bizonyos meglepetéseket okozhat.-----n A törvény legteljesebb szigorát követelte a bí­róságoktól, hangsúlyozva, 'hogy “a proletárdiktatúra bírái nem félnek, nem ingadoznak, amikor az ellen­séggel szemben a bíráskodás fegyverét, a mi törvé­nyeinket alkalmazzák teljes szigorral.” Az alábbi Ítéletek és eljárások, melyek csak pár nap anyagát ölelik fel, mutatják, hogy a megkövetelt szigorúságban nincs is hiány, hiszen a kommunista bírákat még a sztálinista politika virágkorában ne­vezte ki a Rákosi-Gerő rezsim. '"KB A budapesti rádió február 25-i hire szerint, a kecskeméti megyei bíróság három vádlottat Ítélt el 14 évi, 8 évi és 2 évi börtönre az október 27-i “terro­rista akciók” miatt. Ugyanezen rádióhir szerint Tolnamegyében több ‘‘'ellenforradalmárt’’ letartóztattak, akik ‘‘no­vember második felében terrorizálták a lakosságot”. Szabados Jenő, Sándor Alajos és Vági Gedeon le­tartóztatása Tolnában fegyverrejtegetés címén tör­tént. A Népakarat február 22-i tudósítása szerint “le­tartóztatták a kiskőrösi ellenforradalmárokat, akik ki akarták végezni a tanácselnököt és párttitkárt. Fe­kete Sándor pedagógus, Macák András tisztviselő, Ceglédi János, Kocka László és Supka György kis­kőrösi lakosokat, mint bűnrészeseket, a karhatalom átadta az ügyészségnek.” A miskolci nehézipari műszaki egyetemen ellen­őrzést tartott a borsodmegyei rendőrkapitányság és a helyi karhatalom. Fegyvereket, lőszereket és ellen­­forradalmi röplapokat találtak. A rendőrség több személyt őrizetbe vett. A budapesti rádió február 25-i hire szerint a szekszárdi megyei bíróság Katala Károlyt október­ben elkövetett gyilkossági kísérlet címén 14 évi bör­tönre ítélte. Ézer Antalt, aki Dunabarasztin meggyilkolt és kirabolt egy asszonyt, rablógyilkosság és fegyver­­rejtegetés címén kötél általi halálra ítélték és kivé­gezték. A Fővárosi Bíróság előtt 21 vasutas bűn pere fo­lyik, akiket csempészettel vádolnak. Fővádlott Nagy Béla, 34 éves MÁV intéző. A Tükör-utcai IKKA-iroda előtt a rendőrség február 20-iki razziáján több mint 50 embert állí­tottak elő, akiket üzérkedéssel vádolnak* Az egyik gyanúsított ezer forintjával vásárolta össze az auszt­ráliai gyapjufonal kilóját és 20 százalékos nyereség­gel adta rögtön tovább. A Csepel Autógyár munkástanácsának volt el­nökét, Makai Tivadart, letartóztatták, mert “tudott bizonyos szabálytalan üzletelésekről és politikái bűncselekményeket is elkövetett.” A pécsi iniegyi bíróság Nagy Józsefet és Sere­gély Ferencet 7-7 évi börtönre, Kiss Bélát két és fél­évi börtönre Ítélte, mert novemberben Pécs környé­kén különböző fegyveres akciókban vettek részt. Bécisbe érkezett menekültek közlései szerint a karhatalom folytatja a főváros tervszerű átfésülését. A rendőrakciókat éjszaka hajtják végre. Egy-egy háztömböt lezárnak, behatolnak a lakásokba és iga­zoltatják az ott talált személyeket. Akiknél fegyvert vagy illegális röplapot találnak, letartóztatják. A karhatalomban egyre több ÁVO-s és megbízható párttag kap helyet. E terror-jelenségek egészen a Rá­­kosi-rezsimre emlékeztetnek. Előítéletek még mindig akadályoznak nőket bizonyos pályákon az érvényesülésben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents