A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-01 / 9. szám

7-IK OLDAL Irta: TÖLGYESY MIHÁLY Fiát azonban nem találta ott. Kérdezősködéseire a szolgák sem adhattak felvilágosítást. Egyikük sem tudta, hova ment. Lorántffyné kétségbe volt esve. — Irgalom istene, mi lesz ebből? — tördelte ke­zeit, midőn szobájába visszatért. — Ez a fiú vesz­tünkre tör. . 4. i . Etelka időközben már összeszedte magát. — Anyám, — mondotta. — Csak azért se en­gedjük magunkat. Ugyan mit árthat nekünk Ele­mér? Egyébiránt nenf is hiszem, hogy feljelentsen bennünket. Bizonyosan Szitás Lajost fogja erre fel­biztatni, erre a buta parasztra pedig, aki egyszer már vizsgálat alatt állott, semmit sem ad a hatóság. — Még igy is sokat veszítünk, — jajgatott Lo­rántffyné. — A közvélemény előtt meg leszünk bé­lyegezve, az pedig nagy szégyen reánk nézve. Oh Ele­mér, Elemér, miért tetted ezt velünk. XVIII. FEJEZET Sötét kilátások Etelkának a történtek után csepp kedve sem volt a csendőrhadnagyhoz menni s izenetet küldött, hogy anyjának gyöngélkedése miatt most nem hagy­hatja el a szobát, A csendhadnagy erre kifogyott a béketürésből s felküldte a kisbirót az^al, hogy a nagyságos kis­asszonynak okvetlenül meg kell jelennie. Etelka fel volt háborodva. — De hiszen, megizentem már, hogy anyám be­teg, s ezért egy percre sem hagyhatom el a szobát. Elég nem szép, hogy egy hitvány cigány miatt ily sok kellemetlenséget okoznak nekem. — Bocsánat, — nagyságos kisasszony, — a had­nagy ur senkire nézve sem tehet kivételt. A törvény előtt mindenki egyenlő. — Az nem igaz! — kiáltotta Etelka bőszülten. — Elég nem szép, hogy még a hatósági személyek ilyen őrült elveket vallanak. Ez az oka annak, hogy a csőcseléknek egyre jobban nő a szarva s mahol­nap már ők lesznek az urak. Ez a beszéd sértette önérzetében a kisbirót. —- Már akárhogy gondolkozik is a nagyságos kisasszony, azért mégis le kell jönnie. Ezt igy kí­vánja a törvény. Etelka erre még indulatosabb lett. — No, jó! — kiáltotta. — Lemegyek a község­házára, de majd megmosom én a fejét annak a csend­őrhadnagynak. Le is ment. Ahogy belépett, mindjárt rá is tá­madt a hadnagyra: — Hadnagy ur, az ön eljárása valóban a legna­gyobb mértékben felháborító. — Miért, ha szabad kérdeztem? — szólt a had­nagy hideg udvariassággal. # — Mit zaklat ön engem amiatt a hitvány fény­kép miatt? — Nem éppen csak emiatt zaklatom a kisasz­­szonyt. — Talán a cigány miatt? — pattogott tovább Etelka. — Én már elmondtam a magamét és ha önök meg vannak győződve, hogy ő ölte meg az erdészt, ám akasszák fel érte. — Körülbelül az is lesz a vége, — felelte a csend­őrhadnagy szárazon. — A beállott fordulat azonban szükségessé te­szi, hogy kegyedet újólag kihallgassam. — Valóban kiváncsi vagyok erre a fordulatra, — szólt gúnyosan Etelka. — Annyit azonban előre kijelentek, hogy többször el nem jövök. Nekem egyéb dolgaim is vannak. — Az majd a körülményektől függ, — jegyezte meg a csendőrhadnagy csípősen. — De térjünk a do­logra. A beállott fordulat az, hogy Farkas János lo­vász korábbi állításait visszavonta. — Talán kényszeritették rá. — Bocsánat, ilyesmit ne mondjon rólunk, — szólt a hadnagy elutasitólag. — A cigány önként je­lentkezett s megmásította korábbi vallomásait. Mind­jár fel is olvasom az ebből az alkalomból felvett jegy­zőkönyvet, Etelka kezdte magát nem jól érezni, sötét sej­telmek vonultak szivébe. Ha a cigány csakugyan ki­vallotta, hogy az arcképet tőle kapta, szerelmének mintegy viszonzásául és biztatásul arra, hogy a mol­nárleányt hazavitel alkalmával a lovak nekivaditá­­sa által halálos veszedelembe döntse, akkor nagy baj van. A csendőrhadnagy felolvasta a jegyzőkönyvet. Etelka kékült-zöldült, de azért uralkodni igyekezett magán s ingerülten többször közbekiáltott: — Hazugság, hazugság! A csendőrhadnagy erélyesen rendreutasitotta: — Majd ha végeztem, akkor beszéljen kisasz­­szony. — De csak nem hallgathatok, mikor csupa ha­zugságot mondott az a cigány. — Tehát nem kegyed adta neki az arcképet? — Ennek még a gondolatát is a legnagyobb meg­botránkozással utasítom vissza. — Akkor hát miképp jutott birtokába ez a kép? — Mondtam már, hogy lopta. — Könnyű azt mondani. Tudtommal Farkas János a külső cselédekhez tartozott, s mint ilyen egyáltalán soha sem fordulhatott meg a kegyed lak­osztályában. Vagy talán a belső cselédek valamelyi­kének adott arcképet? — Nem adtam, — felelte Etelka ingerülten. — Nem szoktam ilyen lábon állani cselédeimmel. — Akkor hát hogyan jutott hozzá? — Ezt kipuhatolni nem az én dolgom, hanem a hatóságé, — vágta ki Etelka csípősen. — Kegyednek pedig abban közre kell működ­ni, hacsak bűntársává nem akarja magát tenni. Etelka felriadt, valami kellemetlen fojtogatást érzett torkában: — Bűntársává? — kérdezte elhalványulva. — Mire alapítja ön e felháborító állítását? Hát egy cigány állítása több hitellel bir, mint az enyém? Odáig jutottunk már, hogy a csőcseléket egészen ránk szabadítják? — Erről nincs szó, — válaszolta a csendőrhad­nagy hidegen. — Én most gyilkossági bűnügyben folytatom a nyomozást. A gyilkosság színhelyén ezt a fényképet találták. Erdőőrök állítják, bogy Far­kas Jánost látták bujdosni a környéken, ahol az er­dész hullájára ráakadtak. A gyanú tehát őrá irá­nyult. És ha kegyed beismeri, hogy adott neki arc­képet, akkor a gyanú bizonyosságot ölt s a sötét bűn­tett rá van bizonyítva. A dolog tehát, mint láthatja, igen komoly s kegyedet vallomására meg fogjuk es­ketni. (FOLYTATJUK) BÖLCS SALAMON NYOMDOKAIN Történelmi időket élünk, egyre újabb földrajzi neveket kell megtanulnunk. Elath . . . A bibliai időkben Eziongeber volt a neve annak a kikötővárosnak, amely a mai Izráel déli csücskén van és Elath a neve. Ebből a kikötőből indultak ki háromezer év előtt Salamon király hajói, megrakva az eziongeberi öntődéből kikerült réztárgyakkal és vitték azöikat, cserébe elefántcsontért, majmokért, aranyért és paradicsommadarakért, Ofir országba. A bibliakutatók nem- tudják megmondani, me­lyik ország az, amelyet akkor Ofirnak neveztek. Ta­lán Abesszínia volt, talán India. De nem ez fontos, hanem az, hegy ez a kereskedés volt Salamon király birodalmának fő bevételi forrása, gazdagságának alapja. KINCSES KIKÖTŐ Salamon király kereskedelmi flottája egy nagy viharban elpusztult azAkaba öbölben, amely a Vörös tengert a kikötővel összeköti. Azóta évszázadokon át alig volt hajózás abban az öbölben. A keresztesvité­zek kastélyt építették az öböl nyugati partján, később arabok Akaba néven újra megnyitották a homokba temetett kikötőt és élénk kereskedést folytattak on­nan. Később a török birodalom kebelezte be ezt az egész vidéket, az első világháborúban a legendás Lawrence angol ezredes elfoglalta Akabát, majd át­engedte Jordánnak. Amikor megszületett Izráel or­szág, az izraeliek Akaba közvetlen közelében meg­­alapitották Elath várost és arról kezdtek álmodni, hogy Salamon nyomdokain haladva, onnan virágzó kereskedést fognak folytatni Afrikával, Indiával, a Távol-Kelettel. ÁGYUTÜZBEN De csalódtak. Nasser egyiptomi diktátor hat ágyút szerelt fel a Szinai félsziget déli csücskén s ezek elsülyesztéssel fenyegettek meg minden hajót, amely Izraelből jött vagy Izráel felé tartott, Elath felé. Ez az egyiptomi erőszakoskodás volt egyik oka annak, hogy a múlt év novemberében Izráel betört a Szinai félszigetre és elfoglalta azokat a félsziget déli csücs­kén és szomszédos kis szigeteken levő helyeket, ahon­nan az egyiptomiak az ő hajózásukat veszélyeztették, sőt lehetetlenné tették. Érthető, hogy Izráel ezeket a helyeket nem adja fel addig, amíg nem kap garan­ciát, hogy Nasser békén hagyja ott a békés izráeli ha­józást. MEGTÖRIK A SZUEZI MONOPÓLIUMOT De most, Nasser diktátor erőszakoskodásai foly­tán, még más jelentőséget is nyert Elath. Ugyanis az izraeliek olajvezetéket építenek, amely Elathból az arábiai olajat Jaffa vagy Haifa izraeli kikötőkbe szi­vattyúzza. Ha ez az olajvezeték megépül, lehetséges lesz az arab olajnak a Földközi tenger partjára szál­lítása a Szuez csatorna megkerülésével. Ez az olajve­zeték és Elath sérthetetlensége ennek folytán nem­csak izraeli érdek, hanem érdeke minden nemzetnek, amely nem hajlandó fejet hajtani a hatalmi mámor­ba részegedéit egyiptomi diktátor előtt, Százával teszik át a jugoszláv határon a magyar hontalanokat UJAMERIKÁSOK POSTÁJA Dr. .Sárkö'zy Géza orvos és családija, 43 Prospect Ave., Montclair, N. J. keresik Sza­bó Józsefeket, akikkel Ausz­triáiban a fefferniitzi tábor­ban voltak együtt. * Tokár Zoltán, Camip Kti­mer 643, keresi unokatestvé­reit: Oravécz Lajos gyerme­keit, továbbá Ruttkai Feren­cet és Gyulát, Ölvedi Ferenc­­né szül. Urban yi Annát. * Horvát József 16 éves bu­dapesti fiú december elején Ausztriából üzent Budapesten lakó édesanyjának, hogy el­megy Kanadába. Azóta nyo­ma veszett. Információikat a hollétéről kér Kassai Zoltán­­né, 3560 Clark St., Montreal, Que., Canada. * Helen Bramstahiler (jelen­leg miint menekült a Brown Mills Deborah Sanatorium­­ban, N. J.) keresi testvéreit: Dinner Piroslkát, férj. Egon Grünwald és Dinner Malvint, férj. David Alexandert. * Heller Olara volt nyíregy­házai lakos keresi bátyját, i Friedmann Jenőt, aki Bronx­­ból állítólag Venezuelába ment. Értesítést kér Louis Hartsteinhoz, 1707 Nelson Ave., Bronx, N. Y. DÖNTÖTT A HALOTT Ithaca, N.Y.-ban egy Board of Subervisors állásra pá­lyázók közül a republikánus jelölt egy szavazattöbbséggel győzött. Utólag kiderült, hogy az az egy, döntő szava­zat egy halott nő szavazata volt. Úgy történt a dolog, hogy a nő kórházi ágyán ad­ta le szavazatát, jóval a no­vemberi kedd előtt, és a vá­lasztás napján már halott volt. Ez alapon a vesztes de­mokrata jelölt a szavazás megsemmisítését kérte, de a bíróság ezt a kérelmét eluta­sította. A demokrata még ek­kor sem adta fel a harcot, a New York állami főügyészhez fordult azzal a javaslattal, hogy vizsgálja meg, vájjon a republikánus jogosan vi­­seli-e tisztségét a Board of Supervisors testületben. Louis J. Lefkowitz állami főügyész ezt a javaslatot elutasította a következő indokolással: Az időközben eghalt nő szavaza­tát nem kellett volna számba venni, de ha ez mégis meg­történt, ez nem lehet ok arra, hogy az egész választást sem­misnek nyilvánítsák. Jubilál az első ma­gyar gör. kát. egyház Március 3-án fogja ünne­pelni fennállásának 66-iik év­fordulóját a Szent János gör. katolikus egyház, ez első ma­gyar görög szertartás« kato­likus egyház Amerikáiban. Uj fehér márvány temploma a Buckeye Road egyik építésze­ti remeke, belső berendezése is művészi Ízlésről tanúsko­dik. Az egyház fiatal plébánosa, Ft. dr. Bobák Sándor," igazi építő pap, aki nemcsak az is­kolát s templomot építette, de az ő alkotó szellemének kö­szönhető az uj Mária Pócs kegyhely megépítése is Bur­ton, O.-ban. A jubileumi főpapi misét Elkó Miklós püspök fogja ce­lebrálni Ft. dr. Bobák Sándor plébános, Ft. Kost János, Ft. Homa József, Ft. Stafrovsky Michael és Ft. Firis Tomis­­lav segédletével. Délután 2 órai kezdettel banketebéd lesz a Szénit Já­nos nagyteremben, 0510 Buckeye Bd., amelynek áldo­másmestere Petrásh Lajos városi bíró lesz. A rendezőbi­zottság tagjai: Tóth Ferenc, Rescansky Ferenc Haydn Manuel, Meyers Ferenc és Simon Ernő, BELGRÁD ;— A szövetsé­ges nemzetek “megfigyelője” Pierre Bremont jelentette, hogy szemtanúja volt a szo­morú jelenetnek, amint több­száz magyar menekültet, akik Jugoszláviába szöktek át, vissza küldtek Magyarország­ba. Húszezer magyar földön­futó tartózkodik Jugoszláviá­ban. Mivel a UN képtelen gon­doskodni róluk és mert a ju­goszláv kormánynak nincs uénze a szegényes táborok élelmezésére, de főleg, mert a menekültek reménytelennek látják helyzetüket, százával engednek a hazatelepítő vörös bizottság felhívásának. Bremont beszélt ezekkel a bujdosókkal. Kétségbeesetten faggatták, hogy mikor mehet­nének Kanadába, Ausztráliá­ba, Amerikába, akárhová, de nyugati országba uj életet kez­deni. — Én sajnos nem adhat­tam más választ, mint amire felhatalmazásom volt — nyi­latkozta az újságíróknak a UN megfigyelő. — Amerika egye­lőre az ausztriai magyar me­nekültekkel van elfoglalva. A nyugati nemzetek már nem tudnak több földönfutót befo­gadni. Kanadának nincs kép­viselete, amely gondoskodhat­na az elszállításról, pedig Ka­nada az egyetlen ország, amely korlátozás nélkül fogad be magyar menekülteket. Ha ezek a magyarok Ausztri ában lennének, hamarosan átjutná­nak Kanadába. így azonban nincs más választásuk, mint esetleg évekig nyomorogni a sivár jugoszláv barakkokban, vagy — visszakullogni hazá­jukba. Nyílt titok, hogy Magyar­­országon a vörösök bosszút állanak azokon, akik elmene­kültek, majd visszasompolyog­­tak. Az első hetekben békén hagyják őket, csak aztán kez­dődnek a zaklatások, amikor már senki i,sem törődik “a megtért bárányokkal.” Egy magyar hontalan, aki másod­ízben szökött át Jugoszláviába igy valott a UN biztos előtt: — Hittem a hazatelepítő vörösöknek és velük mentem. A szomszédok, ismerősök fél­tek tőlem, akár a bélpoklostól. Régi munkakörömet, egy vas­gyárban, ahol mint tervező dolgoztam, elvették. Helyette szénalapátolásra fogtak. Na­ponta hallgattak ki a rendőr­ségen, azt akarták tudni, kik­kel voltam a táborban, kik a többi menekültek hozzátar­tozói. Ezeket aztán behozták és rájuk ijesztettek, hogy Ír­janak hazacsálogató leveleket rokonaiknak, barátaiknak. Tegnap kétszáz magyart te­reltek ismét a magyar határ felé Szabadka alatt. Ezek kö­zül csak kettő mondotta, hogy haza akar menni, a’ többiek Aki humoros televízió pro­gramokon csodálkozással1 ész­leli, hogy milyen intelligen­sen nevet a fczcinség, talán nem is tudja, hogy az a neve­tés gyárból jött. Vannak gyá­rak, amelyek TV állomások­nak eladnak nevetést, melyet a program rendezők beidőzi­­tenek a megfelelő helyekre. Mondani sem. kell, hogy a gyári nevettetők jobbam értik a tetszésnyilvánítás techniká­ját, mint a nevetők. Aki TV hirdetések nyomá­ban tapsvihart hall és csodál­kozik, miért tapsolja meg a közönség a' legjobb autó vagy a legjobb szagtalanító szap­pan h irdetését, most már tót­ja az okot: gyári taps, vagy ahogyan a TV szakmában mondják: kannázott taps. A TV nevetésnek és taps­nak dollár és cent értéke van. (Máskülönben a TV társas á~ | gok nem fizetnének érte dol­majdnem sirva kérdezték: “Mi mást tehetünk? Fütetlen jugoszláv táborokban nyomo­rogjunk? A szabad világ elfe­ledkezett rólunk.” UNITED NATIONS — A szövetséges nemzetek segély­alapja kimerült és igy a ma­gyarországi szegények támo­gatását nem folytathatják. Gyűjtési akciók révén 86,000 dollár folyt be, de legalább 116,000 dollárra lenne szük­ség, mondotta Philippe de Seynes államtitkár, aki Ma­gyarországon járt, hogy a se­gélyakciót ellenőrizze. A nem­zetközi Vöröskereszt csak a tavaszig bírja a saját akcióját fenntartani. NEW YORK — A Catholic Relief Services ausztriai ki­­rendeltsége azt jósolja, hogy az ausztriai táborok túlzsúfol­tak és az élet, igy összezárva huzamosabb időn át elvisel­hetetlen. 40-50 ember, házas­társak, gyermekek alusznak egy-egy barakkszobában. Sem­miféle magánélete nincs itt senkinek és számos Ízléstelen jelenet játszódik le minden nap, ami cseppet sincs javára a közerkölcsnek. Még kevésb­­bé épületesek a jelenetek ser­dülő gyermekeknek, mondja a jelentés. Hűek Magyarországból BUDAPEST. — A kormány megtiltotta szótárak külföld­re küldését. Ezzel is meg akarják ne­hezíteni Kádárék a menekül­tek boldogulását külföldi or­szágokban. A sopronhorpácisi kutató in­tézet igazgatója- § e d Ima yr Kurt - - a legjobb magyar ku­koricafajták kifejlesztője, — több kutató társával Ausz­triába menekült. A Kádár kormány könyö­rög nekik, jöjjenek vissza, az országnak feltétlenül szüksé­ge van az ő mezőgazdasági és állattenyésztési szaktudásuk­ra. SZOMBATHELY. . — A rendőrség őrizetbe vett több férfit és- nőt, aikik menekü­lőket átsegítettek, a határon és ezért a szolgálatukért té­likabátokat és tcblb ezer fo­rint jutalmat kaptáik. Szántó Ilona győri mun­­káisnő két budapesti család hátrahagyott bútorait és ru­háit kapta jutalmul, 20,000 forint értékben. TÜZHALÁL WASHINGTON COURT­HOUSE — Egy kétemeletes ház égett le az elmúlt éjjel. Két idősebb asszony, akiket a füst elkábitott, halálra égett. lárokat és centeket.) Szük­ségük van a derültségre és a lelkesedés megnyilvánulásá­ra a szereplőknek is, a hirde­tőknek is. A hirdetők jobb és tcihb üzletet remélnek olyan programoktól), amelyekben sok a nevetés és taps. Né­mely vállalatnak kétségei vol­tak, például a Dear Phoebe program spomsorja két sze­zonban kiküszöböltette a kan­názott nevetést. Az eredmény meggyőzte a sponsort arról, hogy a 'kannázott vihogás hasznot hoz. Egy hirdetési iroda érde­kes kísérletet végzett: Egy bizonyos programot egy vá­rosban kannázott nevetés nél­kül adott, egy másik 'város­ban nevetéssel. A nevetéses programnak 25 százalékkal több közönsége volt — a félig meddig megbízható rating, vagyis közönségs'zámlálás .sze­rint. a PisKPrnii SZERENCSÉJE JÜMI—M.,111 II I ■ ■ " ...............I I—■■■■II ■■ ——■—■IMI ——— SZÉP ILONKA FURCSA Vil ii.

Next

/
Thumbnails
Contents