A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-15 / 7. szám

A JŐ PÁSZTOR

3-IK OLDAL

KAMPALA^ Ugandaf Afrika — Az itteni angol kormányhivatalokban a tisztviselőket folyton zavarják majmok. Felkusznak az ablakok előtt álló fákra es a hivatalnokoknak minden mozdulatát utánozzák. Sehogyse sikerült a szemtelenkedő majmokat elhessegetni, mig végre egy hivatalnoknak mentő ötlete támadt. Az egyik csufolkodó majmot elcsípték, vörösre festették. Azóta a majmoknak más időtöltésük van: üldözik a vörös majmot — olyan haragosan, mintha az kommunista lenne.

OSAKA, Japán — Hiroshi Ueda zálogháztulajdonost kizárták az iparegyesületből, mert a kölcsönzőknek 6 százalék kamatot számított. A szokásos kamat 9 százalék.

LISSZABON, Portugália — Mariana de Jesus asszonynak 104-ik születésnapjára nagy ünnepséget terveztek, de ő azt mondta: “Ez még korai lenne. Majd, ha elérem a 110-ik évet!”

PARIS — A franciaországi gyárakban narancsiz automatákat állítanak fel, hogy leszoktassák a munkásokat bor és pálinka ivásától. Az országos alkohol bizottság rendelte ezt el. Ezt a bizottságot a tejivó Mendes France alakította meg, amikor miniszterelnök volt. A bizottság évente több mint fél millió dollárt költ az alkohol elleni propagandára. A franciák tizszerannyi alkoholt fogyasztanak, mint az amerikaiak.

PARIS — Pékek ellen sokszor az a panasz, hogy nagyon könnyű a kenyér, könnyebb, mint az ára, de most egy 15 éves pékinast azért tartóztattak le, mert a kenyér, ami a keze alól kikerült, nagyon nehéz volt. A fiú haragudott a péksegédekre, akik gyorsabb munkára nógatták; ezért bosszúból pár száz szeget dobott a kenyértésztába s a péksegédek úgy sütöttek abból szeges kenyeret.

WALSALL, Anglia — Eltemették Elizabeth Webster 78 éves asszonyt, aki kétszer halt meg. Először csütörtökön vitette a halottkém a városi halottaskamrába. De ott észrevették, hogy lélegzik, még él, visszavitték tehát a kórházba. Ott másnap végleg meghalt.

FRANKFURT — Az Óriások Klubjának évi közgyűlésén a vezetőség jelentette, hogy a klubnak már 1000 tagja van. A legnagyobb tag Heinz Kleinert, Gudensbergből, akinek testmagassága hét láb négy incs. A klub már évek óta harcol — még mindig eredménytelenül — adóengedményért azon a cimen, hogy az óriásoknak sokkal nagyobb ruhára és nagyobb méretű fehérneműkre, úgyszintén nagyobb ágyra és erősebb székekre van szükségük, mint közönséges embereknek s igy külön kiadásaik vannak.

NICOSIA, Cyprus — Régészek Cyprus sziget egyik ősrégi városában, Alasiában végzett ásatások j során felfedeztek egy réz olvasztó műhelyt, amelyben valószínűleg 13 évszázaddal Krisztus előtt készítettek a régi görögök rézből harci és háztartási eszközöket. Találtak a műhelyben sport jelvényeket és jutalomdijakat is, köztük egy aranyból öntött meztelen istennő figurát. Az ősi város sirkertjében rengeteg arany és más értékes tárgyat találtak, amelyeket valószínűleg cserébe hoztak ide a réz tárgyakért.

Mrs. Albert J. Wollner, Berkeley, Calif.-i asszony, alvajáró betegségben szenved. Az egyik éjjel öntudatlan állapotban kikelt ágyából, autóba ült és 23 mérföldet hajtott. Szerencsére nem futott bele más autókba az alvajáró asszony, aki egy zökkenőre felébredt és gyalog ment a közeli szállodáig. Innen telefonáltak a férjéért, aki gyanútlanul aludt hálószobájában, mit sem sejtve felesége kalandjáról.

A new yorki bridge versenyt TV közvetítette.

Kevés a viz a világon

Bármilyen hihetetlen, az emberiség fejlődésének egyik akadálya a vízhiány

Amikor Saud király a múlt héten Amerikában járt, kíséretének egyik tagját megkérdezték, mit csodál legjobban Amerikában. “A vizet — válaszolta a humuszos arab főur komolyan — itt minden csapból bőségesen folyik a viz. Emberek pocsékolják a vizet. Az én hazám sorsa máskép alakult volna, ha lenne elég vizünk.” Nos hát, Saudi Arábia történetesen egy sivatagi ország, ahol a viz értékes és többnyire csak nagy költséggel fúrt artézi kutakból származik, de az olvasót bizonyára meglepi, hogy az egész világ vízhiányban szenved sőt az emberiség fejlődésének egyik akadálya a vízhiány. Mi magunk, ebben az országban, ahol a probléma nem olyan időszerű, szintén tisztában vagyunk vele, hogy az ország délnyugati része milyen súlyosan szenved a vízhiánytól, és hogy a nyári hónapokban nagyvárosokban milyen kínossá válhat a vízhiány — de a mi problémánk meg sem közelíti egyes vizszegény országokat, mint amilyen például az egész közelkelet vagy India.

FÖLDÜNK VIZEI

A vízhiány kissé fonákul hangzik, ha arra gondolunk, hogy földünk kétharmadrészét tenger borítja és kevés kivételtől eltekintve, a legtöbb országot keresztül-kasul hálózzák folyók és tavak.

A földön bőségesen van viz, egyes országokban túl bőségesen. Például Hollandia problémája az, hogy megmentse szárazföldjét a tengertől, amely évszázadok óta hordja el talaját és beljebb nyomul a szárazföldre, úgy hogy tengeri gátakkal kell védekezni ellene. Amerikában is, épen e sorok írásakor az országnak több részét árvíz fenyegeti. A probléma nem az, hogy a természet mostohán látta el az embert vízzel, hanem hogy az ember nem képes felhasználni. Folyók roppant víztömegeket zúdítanak a tengerbe, anélkül hogy az ember hasznát látná. A viz megfogása, lekötése és főleg tisztántartása, hatalmas költségeket jelent.

A VIZ ÁLLANDÓ

Amerikában nagyon sok tó és folyó van, amely kiszáradt az utóbbi évtizedekben. Például a Rio Grande vagy a Pecos mostanában az év, nagyobbrészében száraz. Ez azt a hirt keltette, hogy általában világszerte a vizek csökkenőben vannak, mert a hőmérséklet emelkedésével nagyobb a párolgásuk.

Semmi sincs távolabb a valóságtól. Az igaz, hogy a föld hőmérséklete az utóbbi

100 év alatt 3 fokot emelkedett, és az is igaz, hogy a' nagy vízfelületek párolgása ezért gyorsabb — de szintjük nem változott. Tudniillik régi természettudományi törvény, hogy a földön a vízmennyiség állandó. Ami elpárolog, csak néhányezer láb magasságig párolog és onnan csapadék formájában visszahull a földre. A szélirány változása folytán egyes tavak vagy folyók kiszáradhatnak ideiglenesen, de a földön lévő vízmennyiség nem változik.

TÖBB VÍZRE VAN SZÜKSÉG

A vízhiány a modern élet következménye, még akár a múlt században is elképzelhetetlen lett volna. Valamikor az ember alig használta másra a vizet, mint-j^Äisra vagy állatai itatására. Ez az emberiség agrikulturális korszakában volt. Azóta nemcsak az ember szaporodott el hihetetlen mértékben a földön, hanem vízszükséglete is óriási módon megnőtt.

A mai ember több mint ezerszer annyi vizet használ fejenkint mint a 100 év előtti elődje. Ebbo Viele kell számítani nemcsak a magasabb higéniát — például ha 165 millió amerikai fürdik, az nem csekély vizmennyiséget jelent — hanem főleg az iparj és modern mezőgazdaság

h Hét legjobb vicce..

Két Iván beszélget az ötéves' tervről. Az okosabbik magyarázza:

— Az első évben kapsz egy pár uj cipőt. A második évben kapsz egy biciklit, a hai~madik évben egy motcrbiciklit, a negyedik évben egy autót, és az ötödik évben egy repülőgépet.

Kérdi a butább Iván:

— Minek nekem repülőgép?

Megmagyarázza az okosabbik:

— Tegyük fel, ‘a rádió jelenti, hogy Szmoienszkben d. u. 3-kor lehet sorbaállni kolbászért. Beülsz a repülőgépbe és az első közt leszel ott.

Hirdessen Lapunkban

szükségletét. A mesterséges öntözés és nehéz ipar roppant vizmennyiséget von el. Nagyvárosok nem győznek lépést tartani uj vízgyűjtő medencék építésével. A folyók és tavak vizének felhasználása egyre költségesebb, mert az ipar és nagyvárosi életmód szennyezi vizüket és a tisztítás költséges.

A VIZTELEN ORSZÁGOK

De a mi problémáink aránylag elenyészőek a fejletlen országokéhoz képest. Nálunk csak pénz és technikai ötletesség kérdése, hogy folyóinkből több és több vizet “termeljünk”, de vannak országok, amelyeket a természet mostohán látott el vízzel, és ami vizük van, azt sem tudják kihasználni technikai fejletlenségüknél fogva. Például Kínában, a kommunisták minden programnál előbbre valónak tartják a Yangtze és a Sárga folyók szabályozását, hogy vizük legyen.

Amilyen áldás egy folyó, olyan átok lehet, ha szabályozatlan. Gyakori kiöntései nem csak emberéletet követelnek áldozatul, hanem roppant pusztításokat okoznak. Például Indiában, a világ egyik igazán vizszegény országában, a Ganges és Indus folyók kiöntése tragédiákat okoz, mig az év többi részében a szárazság sorvasztja az országot.

A “DRÁGA VIZ”

A vízhiány főoka — mint említettük — a modern életmóddal függ össze. A viz legnagyobb tárolója maga a talaj, főleg az erdős talaj. A nagyvárosok terjeszkedésével szonban egyre kevesebb a természetes talaj, ahol a növényzet gyökerei tárolják a vizet. A talaj helyét átveszi az aszfalt és az erdőket egyre jobban tarolják. A növényzet nélküli talajnak nincs vizlekötő hatása. A viz egyszerűen végifut rajta, mint az aszfalton és túl hirtelen önti tartalmát a folyókba, amelyeknek vizét könnyen megdagasztja.

A vízhiány olyan komoly problémává nőtte ki magát, hogy jövőre Rómában egy nemzetközi “viz-konferencia” lesz. Eddig már 26 állam jelentette be részvételét és még többet várnak. A viz ugyanis nemzetközi kérdés, mert a folyók nem ismernek prszághatárokat és a kárt, amit az egyik ország okoz a folyónak, a másik ország is megszenvedi. A világ vízmennyiségének felhasználása előbb-utóbb v a 1 a mi együttműködésre

kényszerítheti a népeket — és ha ez megtörténik, akkor a vízhiány talán az emberiség áldásának bizonyulhat.

ELKÉSZÜLT! MEGJELENT!

Az amerikai magyarság naptára! Megkezdtük szétküldését!

♦

EREDETI HELYSZÍNI FELVÉTELEK A DICSŐSÉGES MAGYAR SZABADSÁGHARCRÓL

Minden előfizetőnk, aki előfizetésével nincsen hátralékban, INGYEN kapja ezt a vaskos évkönyvet!

♦

Aki ajándékozásra még egy vagy több Naptárt akar vásárolni, rendelje meg minél előbb, mert csak korlátolt számban nyomattuk!

Ára $1.00

TOMBOL A TERROR

A Kádár kormány sztálini módszerekkel kormányozza az országot. Az akasztófán és börtönön kivül a megfélemlítés a fegyvere. A rádió utján kihirdette, hogy márciusra az “ellenforradalmárok” uj felkelésre készülnek, és ő már jóelőre bejelenti, hogy meg fogja semmisiteni a lázadókat. Az ÁVH rendőrség folytatja a bosszúhadjáratot, se börtönök telve vannak “ellenforradalmárokkal” és ha ezek számát — amely különben napról napra nő — nem is tudja senki, azt mégis tudják, főleg Budapesten, hogy a börtönlakók legtöbbje nem “reakciós, imperialista, ellenforradalmár”, hanem húsz év körüli fiatalember.

Minthogy sehol a világon ellenállás nem mutatkozik s az Egyesült Nemzetek tiltakozását az oroszok semmibe se veszik, Kádárnak megjött a hangja. Kijelentette, hogy ő nem törődik a Nyugat véleményével.

IGY IS TUDNAK BESZÉLNI

Az ilyen bátor kijelentésekkel szemben állnak tények, amelyek inkább szerénységre intik Kruscsev magyarországi helytartóját. A termelés annyira lemaradt, hogy emberséges megélhetésről még sokáig szó sem lehet. Minden hamis propagandánál többt t árul el a valóságos helyzetről egy felhivás, amelyet egy dunántúli mezőgazdasági és állattenyésztési tudományos kutató intézet vezetőihez intézett a kor mány a sajtó utján: Térjenek haza, mert munkájukra és tudásukra az országnak szüksége van.

Kétségbeesetten erőlködik a kommunista ko mány, hogy vissza tudjon csalogatni Magyarországba diákokat, specialistákat, tudósokat. Az angol és a norvég kormányhoz azt a kérelmet intézték, hogy küldjék haza a szüleik nélkül kimenekült magyar fiukat és lányokat. Bécsbe küldtek egy bizottságot, hogy ez hazatérésre bírjon menekülteket. Első állomásukon, egy bécsi menekült-táborban, a magyarok sárral dobálták meg őket, a piros-fehér-zöld lobogót lengették a tábor bejárata előtt. Mindössze egy menekült nő határozta el magát a hazatérésre, hogy együtt lehessen a férjével, aki otthon rekedt; egy másik menekült, férfi, csak annyit mondott a bizottságnak, hogy meg fogja gondolni a dolgot.

Mindössze ennyit értek el a hazatelepítők, aztán erős osztrák rendőri védelem alatt odébbálltak.

Ugyanakkor azonban jelentkezett Bécsben — neiA a magyar hazatelepítő bizottságnál, hanem az osztrák hatóságoknál — két magyar olimpiai bajnok, Kárpáti György és Jeney László, akik Amerikából visszajöttek, mert> honvágy emésztette őket és családjukkal akarnak együtt élni.

FÁJ AZ IGAZSÁGG

Az Egyesült Nemzetek szervezete, mint ismeretes, vizsgálóbizottságot küldött ki a magyar szabadságharc kivizsgálására — külföldre menekült szemtanuk kihallgatása által. Ez a bizottság még elő sem terjesztette jelentését, de a magyar kommunista kormány máris tiltakozását jelentette be, hangoztatva az ismert orosz kifogást, hogy ami Magyarországon történt, az a magyar nép belügye, abba a világszervezetnek nincsen beleszólása.

A magyar kommunista tiltakozás kapcsán az Egyesült Nemzetek körében elégtétellel rámutatnak arra, hogy ime ők érzékenyek a világ kritikájával szemben. Tehát helyesen cselekedett a szervezet, amikor a vizsgálatot megindította. Azt üzenik Budapestre: Ha azt hiszitek, hogy a" menekültek egyoldalú információkat adnak, engedjétek be a bizottságot Magyarországba, ahol a ti álláspontotokat kifejthetitek a bizottság előtt. _ _

UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT