A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-08 / 6. szám

FTF OLD Al: Vizkereszt után 5. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 13, 24-30 Az időben mondá Jézus a seregnek e példabeszé­det: Hasonlít a mennyek országa olyan emberhez, aki jó magot vetett földjébe. Mikor pedig aludtak az emberek, eljőve az ellen­sége és konkolyt vete a búza közé és eltávozék. Amint pedig felnőtt a vetés és termést hozott, föltetszék a konkoly is. . . Akkor a házigazdához menvén a szolgái, mondák neki: Uram, ugye jó magot vetettél földedbe; honnét vagyon tehát benne a konkoly? Erre feleié nekik: El­lenséges ember cselekedte azt. A szolgák pedig kédék: Akarod-e, hogy menjönk és kigyomláljuk azt? Ő meg mondá:Nem, nehogy a konkolyt szedegetve, kitépjétek vele.együtt a búzát is. Hagyjátok felnőni mindkettőt aratásig és aratáskor majd megmondom az aratóknak: szedjétek ki előbb a konkolyt és kössétek azt kévékbe, hogy elégessék; — a búzát pedig gyüjtsétek össze csűrömbe. Eisenhower elnök Oklahomában, a szárazság sújtotta farmokon. A KATOLIKUS EGYHÁZ SZERZETESRENDJEI és KONGREGÁCIÓI SZENTBESZÉD Alig lesz életünkben egy nap, amelyen ne vennők hasznát, ha a búzára, a konkolyra és az aratásra gon­dolunk. Magyar anyanyelvűnk egyik legkedvesebb re­meke, hogy a búzát “élet”-nek nevezi. És valóban az élet, az ember földi életének fenntartója a búza. De még mélyebb, még magasztosabb értelemben “élet”, mert természetfölötti örök élet az, ami az isteni Mag­vetőnek pazarul hintett buzaszemeiből kikéi. Ez a buzaszem, ez a vetőmag Isten igéje. Krisztus Urunk maga igy magyarázza példabeszédét. Tehát az Isten szava, bárhol és bármikor és bármilyen formá­ban szól hozzánk, természetfölötti életbe csírázó és örök boldogságba kalászosodé buzaszem. Mily boldo­gok vagyunk tehát, ha soha és sehol nem zárjuk el a füleinket Isten szava elől, hanem felfogjuk, megért­jük, szivünkbe zárjuk azt. Az ily buzaszemek árada­ta mindig hullik reánk, mint az áldásos májusi eső. Minden egyes szentmisének szövegében ezer és ezer ilyen isteni életcsirát rejtő buzaszemmel találkozunk. És mindez a mienk, csak ájtatos szívvel figyelmes lé­lekkel, őszinte jóakarattal kell olvasnunk és hallgat­nunk a miseszövegeket, prédikációt és hull a sok jó mag, Isten igéje, lelkünk szántóföldjére. Az életben sokszor észrevehetjük a buzamagot, Isten hang'át, Isten szavát, de ott van már belekever­ve az ördög praktikája is, a szivet-lelket mételyező, gyilkos konkoly is. Sajnos, de való: konkoly igenis van. Krisztus Urunk is azt mondja, hogy van. Igen, az Isten legszorosabban vett szántóföldjén, az Egy­házban is van. Aki bűnös, igazságtalan, kevély, kap­zsi, iszákos, tisztátalan viselkedésével, szavaival bot­rányt ad, az mind az ördög bérence' és konkolyt hint Isten szántóföldjébe. És, sajnos, bizony a konkoly is kikéi és fejlődik, sokszor gyorsabban, mint az Isten igéjének magva. Amint a kertben is a gaz és csalán bujábban fejlődik, mint a nemes palánta. Már most rajtunk áll, hogy melyik táborba sze­gődjünk földi életünk tartamára: Krisztus Urunk­nak, az isteni Magvetőnek követői és apostoltársai legyünk-e, vagy a mételyező, konkolyhintő, lelket ölő csatlósai. Az utóbbiak végső sorsa bizonyos: csúnyán csalatkoznak. Az ördög a hazugság atyja, aki kezdet­től fogva hazudott és hazudik az utolsó ítéletig — és mindörökké. Tehát csatlósait is megcsalja, bérenceit hamis pénzzel fizeti. Ellenben, ha a mi szavaink és cselekedeteink és egész életünk a magunk szerény módján az isteni Magvető követése, Isten igéje sze­rinti élet és Isten igéjének továbbterjesztése, akkor nyugodtak lehetünk végső sorsunkról, az Ißten örök boldogsággal napsugaras szérűin. Csak bölcs türelem! Várjunk az aratásig! Saj­nálkozva néznők azt a föidmivest, aki balga türelmet­lenséggel már májusban kaszával menne neki a bú­zatáblájának. Minden tehetségünkkel igyekszünk őt visszatartani: “Várj az aratás idejéig!” Krisztus Urunk is csittitja a türelmetlenkedőket, akik afölötti izgalmukban, hogy a földön életadó búza és mérges konkoly egymással szomszédosok, tulbuzgalmukban ököllel, marokkal csak a konkoly pusztításán törik a fejüket. Urunk maga mondja: ez a türelmetlen izgu­­lás oktalan. Mi csak, Urunkat követve, buzgón igye­kezzünk, arcunk verejtékével dolgozzunk, hogy a sa­ját lelkűnkben kicsirázzék, virágba boruljon és ka­lászba érjen az isteni Ige magva; és legyünk az isteni Magn ető buzgó apostoltársai a magunk kis körében. Egyebekben várjunk türelemmel az aratásig. Akkor a konkoly úgyis tüzbevettetik. Az Isten búzájából pe­dig diadalmasan kifejlődik az örök élet! Repülőgép lezuhan! iskolai jáiszdté.rj Los Angeles közelében, a pacoimai iskola játszóterére lezuhant egy DC-7 óriási repü­lőgép, mely 20,000 láb magas­ságban összeütközött egy ra­kétahajtásos repülőgéppel. A játszadozó iskolásgyerekek kö­zül ketten szörnyethaltak, 78-an megsérültek, 28-at súlyos sérülés miatt kórházba vittek. Életét vesztette a repülőgép­ben négy utas, a rakétahajtá­sosban az egyik pilóta — a halottak száma tehát hét volt. California állam e szörnyű tragédia után követni fogja egyes más államok példáját és meg fogja tiltani a katonai próbarépüléseket sűrűn lakott helyek felett. BENCÉSREND (O. S. B.) A bencések rendje a nyu­gati rendek közt a legrégibb. Alapitója Szent Benedek, aki 543-ban halt meg. Megalapít­ja Róma közelében a Monte Cassino törzskolostort, a ben­césrend bölcsőjét, és a rend szent szabályai által (melyek valóságos törvénykönyvét ké­pezik a keresztényi tökéletes­ségnek) rendezi a kolostori család életét, mely család élén áll az élettartamára meg választott apát, mint valósá­gos atya. A stabilitás fogadalma, mely a rend minden egyes tagját kötelezi, hogy haláláig abban a kolostorban marad­jon, amelybe belépett, véget vetett a szerzetesek ide-oda vándorlásának. A szabály ki­tűnősége a nyugati szerzetes­­rendek hatalmas fellendülé­sét eredményezte és arra ké­pesítette a rendet, hogy a ré­gi római birodalom romjain uj keresztény államok létesü­­lését kezdeményezze, keresz­tény kultúra és civilizáció ál­tal. Olaszországban, Franciaor­szágban, Spanyolországban, Angliában, Németországban, Svédországban, Dániában, Lengyelországban, sőt Orosz­országban is nagy földterüle­teket megműveltek és ugyan­ott falvakat és városokat ala­pítottak. Iskoláik kitűnő fér­fiakat neveltek, kik nagy tu­dásuk és szent életmódjuk ál­tal kitűntek. Főképen nekik köszönhet­jük a görög és római Írásmű­vek fenntartását. A történe­lem adatai legnagyobbrészt a benedekrendiek krónikáiból származnak. Építészek, kép­­faragók, festők, ékszerészek, ötvösök, üvegművészek, vés­nökök, üvegfestők (az üveg­festés feltalálói voltak), ol­vasztómunkások voltak a rend tagjai között.. A benedekrend évszázadok folyamán 28 pápát, több mint 200 bíborost, 1600 érseket és 4000 püspököt adott az egy­háznak. CISZTERCIT AREND (O. Cisl.) A cisztercitarend egy ága a benedekrendnek. Szent Ró­bert, molemei benedekrendi apát alapította 1098-ban Ci­­teaux (latinul Cistercium) ko­lostorban, Franciaországban, a benedekrendiek szabályai­nak szigorú követésével. A rend alkotmányát Har­ding István szent apáttól nyerte, de csak Szent Barnát clairvauxi apát alatt lendült fel és terjedt el; amiért is Szent Bernátot mondják a rendi második alapítójának. A szabályok szigorú betar­tása mellett földművelést és mezőgazdaságot is űznek a rendtagok. Alig ötven évvel az első kolostor alapítása után már ötszáz apátsága volt a cisz­tercitarendnek és egy továb­bi évszázad után már két­ezer cisztercita kolostor léte­zett. A középkorban nagy befo­lyást gyakorolt a rend a vi­lági és egyházi politikára és a missziókra. A tudomány, az építészet, az oktatás és a lel­kipásztorkodás terén is kitű­nő eredményeket ért el a rend. A rendházak, melyekben Szűz Mária tiszteletét külö­nös bensőséggel ápolták, többnyire völgyekben állnak, ellentétben a bencésekéivel, melyek inkább hegyeken épültek. Rendruhájuk fehér, fekete skapuláréval, fekete cingu­lum, fobér karköntös és fe­hér bii’ftt. A noviciusok fe­hér, a ojlgozótestvérek feke­te ruhát viselnek. A rend főfeladata karima és kézimunka, de ma sokhe­lyütt lslMpásztorkodás és ok­tatás is. A rend számos tagja irodalmi téren kitűnt. -Az egyháznak a cisztercita­rend két pápát, negyvennégy bíborost és több mint ötszáz püspököt adott. TRAPPISTÁK (O. Cist. ref.) A trappistarend a ciszterta­­rend külön rendje, akik a franciaországi La Trappe cisztercita kolostorban de Ráncé apát által 1664-ben be­hozott nagyon szigorú szabá­lyokat tartják be. A trappisták csak a zárdá­jukban élnek és működnek. Isten szolgálatára napi hét órát, munkára négy órát for­dítanak. Teljesen tartózkod­nak a hús- és halételtől; sok penitencia, szigorú hallgatás, közös élet a magáncellák mel­lőzése mellett jellemzik a zárdái élet szigorúságát, melynek zsinórmértéke az utolsó dolgok gondolat ja na­ponta, sőt óránkint. Nagy érdemeket szerzett a trappistarend mely a kato­likus egyház egyik legszigo­rúbb rendje, missziós tevé­kenysége által Kínában, Ja­pánban és Afrikában, vala­mint a földművelés és ipar te­rén, főképen mintagazdasá­gai, könyvnyomdái és gyárai által. A trappisták ruházata olyan, mint a cisztercitáké, csakhogy durva szövetből ké­szül; a fekete skapulárén raj­ta van a kámzsa és a cingu­lum helyett bőrövet viselnek, nagy tonzurát és sok kolos­torban szakállat is hordanak. A dolgozó-testvérek fehér ru­ha helyett barnát viselnek. 1892 óta a trappisták közös szerzetesrendet képeznek, sa­ját egyetlen főapát alatt, aki Rómában székel és aki alá tartozik közvetlenül a cisz­terciták fő- és anyakolostora, a citeauxi apátság. Még ma is mindenütt a ré­gi hagyományok szerint él­nek. Női ága is van a rend­nek: trappista apácák, tulaj­donképen cisztercita apácák, akik a szigorú szabályok sze­rint istenfélő, jámbor életet folytatnak. KARTAUZIAK (O. Cart.) A kartauziak rendje na­gyon szigorú remete-szerze­tesrend, melyet 1984-ben a német Szent Bruno alapított Franciaországban a La Char­treuse (latinul Cartusium, ahonnan a kartauzi név is származik) völgy ölében. Ezt a rendet soha sem res­taurálták, mert sohasem tért el a szigora szabályoktól. Éle­tük főcélja az elmélkedő bűn­bánó élet. Kifelé a kartauziak a föld­művelés terén, templomépi­­tések által és jótékony célok előmozdítása által működ­nek. A szerzetesek egyenkint külön kis házacskákban lak­nak, tanulással és kézimun­kával foglalkoznak; csak az ünnepélyes karimára -gyűl­nek össze a templomban; va­sárnapokon és ünnepnapokon és vacsorához is összejönnek az ebédlőben, valamint egy­szer hetekint közösen men­nek rövid sétára; különben szigorú hallgatásban, teljesen elkülönítve a világtól reme­teéletet folytatnak, híven kö­vetve jelszavukat: “Oh bol­­dogságos magány, egyetlen boldogság.” Húst sohasem esznek. A szigorú bőj t — egyszer heten­­kint kenyér és viz mellett —, a gyakori penitenciagyakor­­latok és az álom minden éj­jel való megszakítása esti 10 órától körülbelül fél 2-ig reg­gel, mely idő alatt a breviá­rium imát ünnepélyes kar­ban eléneklik, szigorú próbá­ra állítják az egészségüket. Ruházatuk fehér ruha posztóból, fehér bőrőv, szé­les fehér skapuláré kámzsá­val, melynek elülső és -hátsó része szövetcsikkal van ösz­­szekötve. Harisnyát és cipőt viselnek, utazáskor fekete köntöst. A dolgozó testvérek barna vagy szürke ruhában járpak és közös teremben laknak. A rendfőnök székhelye Certosa di Lucca Olaszország ban. Minden egyes kartauzi kolostor élén perjel (prior) áll. Az egyház 18 vértanún kívül a kartauzirend 12 más tagját tiszteli szentek és bol­dogok gyanánt. (Folytatjuk.) ÁLLAMI UNIÓ Nasser egyiptomi diktátor újabb lépést tett a teljes szov­jet-fasiszta tipusiu kormány­zás felé. Állami felügyelet alatt összpontosította a mun­kásszervezeteket. Máté. 13, 24-30. Más- példázatot is adott eléjük, mondván: Ha­sonlatos a mennyeknek országa az emberhez, a ki az ő földébe jó magot vetett; vers 36-43. De amikor az emberek alusznak vala, eljőve az ő ellensége és kon­kolyt vete a búza közé, és elmén-e. Mikor pedig fel­­nevelkedék a vetés és gyümölcsöt terme, akkor meg­­látszék a konkoly is. A gazda szolgái pedig előállván, mondának né­ki : Uram, avagy nem tiszta magot vetettél-e a te föl­dedbe? honnan van azért -benne a konkoly? Ő pedig -monda né-ki-k: Valamely ellenség csele­kedte azt. A -szolgák pedig mondának néki: Akarod-é tehát, hogy elmenvén, összeszedjük azokat? Ő pedig monda: Nem. Mert a -mikor összeszedi­tek a konkolyt, azzal együtt netalán a búzát is kiszag­gatjátok. Hagyjátok, hogy együtt nőjjön mind a kettő az aratásig, és -az aratás idején azt mondom majd az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévékbe, hogy megégessétek; a búzát pe­dig takarítsátok az én csűrömbe. A New York-Miami repülőgép lezuhant A new yorki LaGuardia re­pülőtérről felszállt egy repü­lőgép 93 utassal Miami felé és már a következő percben a Rikers sziget felett felrobbant és a szigeten levő börtönépü­letre zuhant. Húszán az -uta­sok közül életüket vesztették, a többiek úgyszólván kivétel nélkül megsérültek. SAJTÓHIBA NAPANEE, Ont. Canada — j A Beaver cimü hetilapban a következő szerkesztőségi nyi-; latkozat jelent meg: Lapunk olvasói bizonyára sokszor találtak cikkeinkben és híreinkben sajtóhibákat. Szives tudomásukra hozzuk, hogy mi ezeket a hibákat szán­dékosan csináljuk. A mi lappolitikánk ugyanis az, hogy minden olvasónknak azt nyújtsuk, amit szeret, amit az -újságban keres. A sajtóhibákat azoknak nyújtjuk, akik szeretnek az újságban sajtóhibákat találni. A SZOVJET ERŐSÖDIK A szovjet kormány közli, hogy 1956-ban a nehézipari termelés 11.4 százalékkal, a szükségleti cikkek termelése pedig 9.4 százalékkal emelke­dett. Csak az acél és szén ter­melés maradt el a terv mögött. Az építkezés nem kielégítő. (A nagy városokban még min­dig kevesebb lakóhelye van egy-egy személynek, mint Amerikában a börtönlakók­nak. — A szerk.) Eljárt a szája Wilson honvédelmi minisz­ternek megint eljárt a szája. Azt mondta, hogy a koreai há­ború idején sok fiatal ember jelentkezett a National Guard­­ba, hogy mentesüljön veszé­lyes háborús beosztástól. Ei­senhower elnök sajtókonferen­ciáján úgy nyilatkozott, hogy minisztere oktalanságot be­szélt; a National Guard szol­gálat és kiképzés értékes a nemzeti biztonság szempont­jából. John Leivia Edward l.ieberman Ezt a 4 embert tartóztatta le az FBI olajtérképek elrablása miatt. A Gulf Oil Co. titkos oíajleleteinek helyét jelezték a milliós értékű íírképek. ELJŐVE ÉJJEL AZ ELLENSÉGE J EVANGÉLIUM. i Emanuel Lester Odie Soagraves

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents